Új Szó, 1982. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1982-02-20 / 43. szám, szombat

Kipróbálják a pártoktatás új formáit A bratislavai városi pártbizottság politikai nevelési háza a pártok­tatás módszertani előadói csoportjának közreműködésével állan­dóan.keresi a munka új, hatékonyabb formáit, módszereit, igyek­szik bevezetni a korszerű eljárásokat, hozzájárul a párt irányvonalá­nak teljesítéséhez, állandóan javítja az ideológiai munka minőségét és hatékonyságát. ÚJ SZÚ 1982. II. 20. AZ OKTATÁS MODERNIZÁ­LÁSÁT nem most kezdtük meg, már néhány éve'tart a különböző formák és módszerek kipróbálási folyamata. Abból az alapelvből in­dulunk ki, hogy a modernizálás, a problémák széles skáláját foglal­ja magába, érinti a pártoktatás tartalmát, módszereit, a formáit, szerkezetét, a művelődés egész struktúráját. Abból a tényből indulunk ki, hogy a szemléltetés elve az okta­tásban nem újkeletű, s azért is időszerű az érvényesítése, mert a tudomány sosem tapasztalt mértékben fejlődik. Ez az egyik oldalon a tudomány dinamikus fej­lődését, az információáramlás fel- gyorsulását vonja maga után és rákényszerít, hogy keressük az oktatás új, hatékonyabb módsze­reit; a másik oldalon viszont tanúi vagyunk az oktatógépek fejlődé­sének, ezáltal hatékonyabbá válik az oktatási folyamat. A szemléltetés jelentősége ab­ban rejlik, hogy segítségével haté­konyabban érvényesül a többi di­daktikai alapelv: a tudományosság elve, az elmélet és gyakorlat összekapcsolásának, az oktatás és nevelés kapcsolatának, az is­meretek mély és tartós elsajátítá­sának elve. A szemléletesség elve ösztönző tényezőként hat a peda­gógiai folyamatban. Minél többet szemléltetünk, annál vonzóbb és érdekesebb lesz az oktatás folya­mata, s maga a tananyag. Meggyőződtünk, hogy a filmnek, más szemléltető eszközökkel szemben egész sor jellegzetessé­ge van: az eseményeket menet közben ábrázolja, lehetővé teszi a másként hozzáférhetetlen és összetett folyamatok közvetlen megfigyelését, nagy ismeretter­jesztő és nevelési lehetőségeket rejt magában,- lehetővé teszi, hogy a hallgatók megértsék a tananyag lényegét, és a problémakör leg­fontosabb összefüggéseit. A film meggyőző erejét hatásos érvek hangsúlyozzák, tényekkel és pél­dákkal, tartalmi és művészeti megoldásokkal elsősorban a hall­gatók magasabb rendű, erkölcsi és esztétikai, politikai és intellek­tuális érzelmeire gyakorol hatást. A film, rrtint audovizuális eszköz, egyidejűleg több érzékszervet kapcsol be a megismerési folya­matba - a látást, és hallást. Fej­leszti a hallgatók érzékelő készsé­gét, felfogóképességét, segítsé­gével könnyebben megjegyzik a tudnivalókat. AZ OKTATÁSI GYAKORLAT­BAN győződtünk meg róla, hogy a filmben széles körű és sokolda­lú, eddig nagyrészt kihasználatlan lehetőségek rejlenek. Szemléle­tessé teszi az előadást, nagyszerű információforrás, amely tartalmi szempontból elmélyíti és meggyő­zőbbé teszi az előadást, miközben felkelti a hallgatók érdeklődését, motiválja megismerő tevékenysé­güket. Az előadók számára rendezett módszertani szemináriumokon a dokumentumfilmek segítségével komoly elméleti és gyakorlati is­meretekre tesznek szert munka­társaink. Ezeket a szemináriumo­kat a Szlovák Filmkölcsönző Vál­lalattal együttműködve szervez­zük. Az 1980-81-es oktatási év­ben szerzett tudást az idén a CSKP XVI. és az SZKP kong­resszusa dokumentumainak ta­nulmányozásával gyarapítjuk. A kongresszus anyagát szeminá­riumsorozaton tanulmányozzák az előadók. Felkészítésük során a fi­gyelem főleg arra irányul, hogy alapos tárgyi és módszertani is­meretekkel vértezzük fel őket. Az elméleti tudnivalók közvetítésében fontos szerepe van a filmnek. A dokumentumfilm sokoldalúan szemlélteti és közelebbről megvi­lágítja a pártoktatás egyes témáit. A szemináriumokon ugyanis nem­csak elméleti ismereteket közvetí­tünk. A dokumentumfilmet levetít­jük, azt módszertani előadás kö­veti, majd véleménycserére, vitára kerül sor. Az I. téma anyagával kapcsolatban is több film leper­gett, többségük a filmhíradó doku­mentumfelvétele: A békéhez ve­zető út, 30 éves, az ENSZ, A Szovjetunió békepolitikája, A békeharc, Tanácskozik az SZKP XXVI. kongresszusa. A II. témához a következő filmek kap­csolódnak. Alkotó tettek idején, a A 6. ötéves terv nagy építkezé­sei, Tanácskozik a CSKP XVI. kongresszusa, A táplálkozás és az élelmezésügy problémái. Ezeken a szemináriumokon a politikai nevelési házak és a ka­binetek munkatársait, minden elő­adót igyekszünk úgy felkészíteni, sokoldalú, és mély ismeretekkel ellátni, hogy mynkájuk a lehető leghatékonyabb legyen, s tovább javíthassák a pártoktatás színvo­nalát. A politikai nevelési ház mód­szertani tevékenységét áttekinthe­tőbbé akartuk tenni. Ezért adta ki a városi pártbizottság a kisfilmek katalógusát, amely taglalja a film­mel végzett munka jelentőségét, módszertani útmutatást nyújt és minden hozzáférhető film jegyzé­két tartalmazza, amely a CSKP és az SZKP történetével, a politikai gazdaságtannal, a népgazdasági politikával, továbbá a tudományos kommunizmus, az antikommuniz- mus elleni harc, az állam és jog, a nemzetközi munkás- és kommu­nista mozgalom, a nemzetközi vi­szonyok, a párt kulturális politiká­ja, a tudományos ateizmus téma­körével, a politikai agitáció mód­szertanával és a SZISZ munkával kapcsolatos. A filmnek - más szemléltető eszközökhöz viszonyítva - több előnye is van. Érzelmileg mély hatást gyakorol az emberekre, problémafeltáró és szemléltető képessége vitathatatlan. Mégis, tapasztalatainkat elemezve rá kell mutatnunk, hogy felhasználása az oktató-nevelő folyamatban nem egyszerű. A filmek forgatásánál több szempontot figyelembe kell venni, mert eredményt csak a jól átgondolt, céltudatos munka hoz­hat. Az előadó - mielőtt a filmet felhasználná - saját magának is levetíti, hogy a tartalmát, monda­nivalóját részletesen megismerje, betarthassa a módszertani alapel­veket, a filmet a megfelelő helyen építhesse be az előadásba és fel­készülhessen az előadást követő vita irányítására. EDDIGI ISMERETEINK alátá­masztják azt a nézetet, hogy aján­latos felhasználni a filmeket a párt­oktatásban, mert tartalmi szem­pontból gazdagabbá teszik az elő­JAROMÍR SPOUSTA S taša számára az a nap sike­res volt. Reggeltől segédke­zett a motorcserénél. A csoportve­zető ugyan nem dicsérte meg, de Staša mégis örült. Észrevette, hogy mindenki őt figyeli, minden mozdulatát követik, és ezért két­szeresen is odafigyel, nehogy hi­bát kövessen el. önálló munkát még nem bíztak rá, csak tapasz­talt szakemberek felügyelete alatt dolgozhatott. így volt ez ma is. A javítás után Közel csoportvezető csak ennyit mondott: jól van. Ez valójában elismerés volt Staša számára. Amikor Staša Hora szakmun­kástanuló a plzeňi Škoda Müvek mondja a javaslatot, örülni fognak neki. De mit szólnak a fiúk az osztályban? Nem fogják azt gon­dolni, hogy tolakszik? Ilyen eset már előfordult Hallott olyanról, hogy valaki maga jelentkezett a pártba, s amikor felvették, egy­két éven belül otthagyta a vállala­tot, szakított szakmájával, és vala­mi egészen másba kezdett. Köny- nyebb és jobban jövedelmezőbe. Egyszer valaki olyat mondott neki, hogy a tagkönyvvel könnyebben megy. Már akkor is majdnem összetűzött az illetővel, amikor nem helyeselte ezt az álláspontot és javasolta, hogy térítse meg, a tanulásra fordított összeget ... TÖRŐDÉS A FIATALOKKAL - MINDEN KOMMUNISTA KÖTELESSÉGE Amit Staša nem tudott villanyszerelői közé került, kicsit félt. Idősebb barátaitól úgy hallot­ta, hogy a szakmunkástanuló né­ha „mindenes“. Aggályai csakha­mar szertefoszlottak, amikor a vil­lanyszerelőkkel kezet szorított, és azonnal megkezdte a munkát. Először kisebb feladatokat kapott és jól megfigyelte, hogyan dolgoz­nak a többiek. Nagyon sokat ta­nult, pedig hetente csak egy napot tartózkodott a gyárban. Most, amikor közösen tízóraiz­tak, jó étvággyal látott az evéshez. Röviddel ezután hívatta őt Rudolf Korbei vezetőmester. Staša nem tudta, miért. Átvillant az agyán, nem követett-e el valami rosszat, és végiggondolta a hét eseménye­it. Semmi okot nem talált. „Staša, szószaporításra itt nincs idő. Csak azt szeretném mondani, hogy a SZISZ-tagok párttagjelöltnek javasolnak“ - mondta a mester. Csönd támadt. Egymásra néz­tek, és mindketten a másiktól vár­ták, hogy szóljon. Végül is a mes­ter mondott néhány szót: „Vala­hogy elcsendesedtél, vagy talán meglepődtél.“ Engem nem lepett meg a javaslat. Már régóta ismer­lek és úgy vélem, hogy a javaslat helyes ... Mit szólsz mindehhez?“ Staša ismét hallgatott. Mit mondjak erre, gondolta. Odahaza mindig azt hallottam, hogy a párt­ba csak a legjobbak kerülhet­nek . . És én még semmit sem bizonyítottam. Tanulok és ez min­den. Dolgozom az ifjúsági szerve­zetben, előmenetelem nem a leg­rosszabb, s a munka is elég jól megy... De ezért felvennének a pártba? S mit jelent ez egyálta­lán? Ezért tennem kell valamit. De mit? „Át kell gondolnom még ezt a kérdést“, mondta csendesen. A mester bólintott. Megállapod­tak abban, hogy Staša 14 napon belül közli döntését. Ez épp elég hosszú idő a gondolkodásra. A mikor Staša Hora visszatért munkahelyére, többet nem gondolkodott a beszélgetésről. Igyekezett nem gondolni rá, de mégis nyugtalanította. A munka már nem ment neki olyan köny- nyen. Sok más egyéb gondja is volt. Tudta, hogy ha odahaza el­már tanulmányi eredményeit, vi­selkedését, és apró feladatokkal bízzák meg. Ugyanakkor ellenőr­zik, hogy a fiatal meg tud-e birkóz­ni az igényesebb feladatokkal is. Staška megoldotta a rá bízott fela­datokat és nem is tudta, hogy ezek járultak hozzá ahhoz, hogy a SZISZ-szervezet párttagjelöltté javasolta. Néhány héttel ezelőtt ugyan a SZISZ-szervezet vállalati bizottságának elnökével beszélt arról, hogyan lehetne javítani a szervezet nevelő munkáját, ho­gyan lehetne közelebb jutni a fia­talokhoz. Ezt azonban baráti be­szélgetésnek tartotta, nem pedig vizsgának. Másnap Staša Hora közölte el­határozását a vezetőmesterrel és a SZISZ-szervezet bizottságával. Azt hitte, a folyamat már most el is kezdődött. Nagy csodálkozására semmi sem történt. Már azt gon­dolta, hogy a pártbizottság meg­változtatta döntését. Egy hónap múlva a vállalati pártbizottság összehívta a javasolt tagjelölteket s elmagyarázta nekik, mit jelent kommunistának lenni, mit jelent mindig a haladás élén járni, megnyerni az embereket a pártnak, s figyelmeztette őket kötelességeikre is Azóta beszél­getéseken vesznek részt, ahol a munkásosztály jelentőségéről és szerepéről esik szó, s ellátogattak néhány olyan városba, melynek valamilyen köze van a kommunis­ta és munkásmozgalomhoz. Ezenkívül minden tagjelöltre konk­rét feladatot bíztak. Staša Hora a szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívát vezeti, s a SZISZ-szervezet szemléltető agitációs bizottságának élén áll. Egy érettségi előtt álló fiatalnak ez épp elég. De Staša már tudja, hogy minél több a munkája, annál jobban el tudja végezni. Jól sze­retne gazdálkodni az idővel, saját bevallása szerint szeretné, ha a gitárra és a beatzenére is ma­radna belőle. A mióta Staša Hora tagjelölt lett, néhány hónap telt el. Ez alatt az idő alatt bármikor taná­csért fordulhatott ajánlóihoz, és sohasem mondták neki, hogy nincs idejük. Közel elvtárs cso­portjában egyre önállóbban dolgo­zik, s csak a szigorú ellenőrzés emlékezteti arra, hogy még mindig nincs saját villanyszerelő-táskája. Az osztályban a fiúk tényként vet­ték tudomásul a döntést, s azt is, hogy ezt a megtiszteltetést való­ban megérdemli. Staša pedig nem akar csaló­dást okozni VÁCLAV PERGL A pártélet 3. száma A nyitrai Kovoplast dolgozói által benyújtott újítási javaslatok megvalósítása tavaly 2 millió 850 ezer korona megtakarítást ered­ményezett. A vállalat tévékészülékek és hűtőgépek javításával foglalkozik és különféle lakossági szolgáltatásokat nyújt. Műhelyei­ben kiváló termékek is születnek, például az Unimig hegesztő automata, amely 1978-ban az erős nemzetközi konkurrenciában a brnói Welding kiállításon aranyérmet nyert. Az automata feltalá­lója Jozef Klas technikus. (Amand Absolon felvétele - ČSTK) A SZISZ és a SZISZ Pionírszer­vezete tevékenységének céljai a III. kongresszus esztendejében című, ez évre szóló alapvető do­kumentum kitűzi az ifjúsági szer­vezet feladatait a kongresszus évében. A dokumentum hangsú­lyozza, hogy fokozni kell a párt- alapszervezetek gondoskodását az ifjúságról, több párttagot és tagje­löltet kell megnyerni a célból, hogy a SZISZ alapszervezet bizottsá­gaiban és a pionír kollektívák ve­zetőségében dolgozzanak. Ezt a gondolatot A fiatal kommunisták készülnek á SZISZ III. kongresz- szusára című cikkből, a lap vezető írásából emeltük ki. Vladimír Herman, a dél-morva- országi kerületi pártbizottság ve­zető titkára a szerzője a Demokra­tikus centralizmus a párt építésé­nek és tevékenységének elve cí­mű írásnak. Egyebek között azt hangsúlyozza, hogy felelősségtel­jesen végzik feladataikat a válasz­tott pártszervek tagjai, segítik és irányítják a pártszervek munkáját. Már szabállyá vált, hogy a járási pártbizottság és az elnökség ülé­sén részt vesznek a kerületi pártbi­zottság elnökségének tagjai, a taggyűléseken, a nyilvános párt- gyűléseken és az egyéb fontos politikai akciókon pedig a kerületi pártbizottság politikai dolgozói. Ez a gyakorlat többek között azzal az előnnyel jár, hogy az alsóbb párt­szervek és az alapszervezetek konkrét módszertani segítséget kapnak, a kerületi pártbizottság tagjai, tisztségviselői és politikai dolgozói viszont felmérhetik a vá­lasztott eljárás helyességét és szert tehetnek a pártmunka szer­vezéséhez, irányításához és ellenőrzéséhez szükséges ta­pasztalatokra. A Szót kér... fejléc alatt ezúttal Vilém Nový újságíró, a CSKP ala­pító tagja fejti ki véleményét. A lengyelországi helyzettel kap­csolatban rámutat, hogy a lengyel események újra okulásul szolgál­nak: erősítenünk kell a küzdelmet az imperializmus reakciós csel- szövési ellen, szilárd gátat kell vetnünk fenyegetéseinek és zsa­rolásának. A pártáiapszervezetek év eleji taggyűléseivel több írás is foglal­kozik. A jó gazda felelősségtudatá­val című cikk a plzeňi Škoda Mű­vek kovácsoló üzeme dolgozóinak feladatairól szól. Ezen a munka­helyen a 2. pártalapszervezet te­vékenykedik. Egészséges nyugtalanság a cí­me annak az írásnak, melyben Kezes József a SZISZ bratislavai Központi Iskolája pártalapszerve- zetének munkáját értékeli. Az év eleji taggyűlésekről szól még Viliam Mierný: A vasút na­gyobb megbízhatóságáért, Petr Simek: Teljesíteni mindazt, amit elhatároztak, Jiŕí Novotný: Javítani a mezőgazdasági üzemek irányí­tását és segítését című írása. A Pártélet mellékletét a pártok­tatás résztvevői számára adták ki ezúttal: A szovjet társadalom szo­ciálpolitikai és szellemi fejlődése címen. Részletesen foglalkozik a szovjet társadalom szociális és osztályszerkezetével, a szocialista életmód anyagi és szellemi alapjai­énak szilárdításával és az új ember formálásával. Egy fejezet pedig a szovjet politikai rendszer további fejlődését taglalja. De én a gyárban akarok marad­ni, gondolta Staša. Hol másutt ér­vényesíthetném szakmámat, mint épp a Škoda vállalatnál. S ráadá­sul az erősáramú berendezések, az automatizálás, az elektronika és más szakterületek alapjainak ismerete csak javára válik az em­bernek. Gyermekkori álma, hogy kamionosként járja Európa útjait, épp akkor foszlott szerte, amikor az iskolából a Škoda gyárba men­tek tanulmányi kirándulásra. Akkor döntötte el, hogy villanyszerelő lesz. Ezt ma sem bánja. Most életében másodszor dönt. Maga sem tudja, hogy ez nehe­zebb, vagy könnyebb. Talán a második döntés nehezebb, mert már nagyobb felelősséget érez azért, amit csinál. Amikor aznap hazaérkezett, édesapja már mindenről tudott. Ráadásul még sokkal többet. Be­szélgetésük hosszúra nyúlt ugyan, de világos volt, a döntés pedig határozott, miért kellene várni a válasszal két hétig... De Staša nem tudta, hogy kb. ugyanabban az időben, amikor ö a mesternél volt, Kvéta Černá, a szakmunkástanulók mestere te­lefonált apjának, és közölte vele az újságot. Megengedhette magá­nak, hiszen hosszú éveken át egy utcában laktak, és jól ismerte a Hora családot, Stašát pedig gyermekkora óta. Nyugodt, dolgos és gondolkodó fiúként ismerte. Épp ezért határozott úgy, hogy az egyik ajánlója lesz. H a valakit a plzeňi Škoda gyárban a szakmunkásta­nulók közül tagjelöltnek javasol­nak, egy évvel korábban figyelik

Next

/
Thumbnails
Contents