Új Szó, 1982. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1982-02-18 / 41. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1982. II. 18. Egy nehéz esztendő tapasztalatai ZÁRSZÁMADÁS A SÓKSZELÖCEI (SELICE) EFSZ-BEN Az országszerte zajló zárszámadó taggyűlések beszámolóiból sok helyütt aligha maradhat ki az időjárási viszontagságok megemlítése. És nem ép­pen azért kap központi helyet bennük, hogy közvet­lenül a gyengébb hektárhozamok megmagyarázá­sára szolgáljon. Inkább azt jelzi, hogy az időjárás szeszélyei folytán még napjainkban is évente több milliós károk keletkezhetnek egy-egy szövetkezet­ben vagy állami gazdaságban. És ilyenkor még a földművesek áldozatkész munkája sem segíthet, egész évi igyekezetük szerényebb eredményekkel zárul. VISSZAPILLANTÁS ÉS ELŐRETEKINTÉS Beszélgetés egy közös mezőgazdasági vállalat eredményeiről és gondjairól Általánosított summázásként jutott eszembe a fenti gondolatsor, azután, hogy a múlt hét szombat­ján végighallgattam a sókszelőcei efsz-tagság zárszámadó gyűlését. A tavalyi esztendő - a közös törté­netében az egyik legnehezebbnek tartják - eredményeiről Tamasko- vics Károly, a szövetkezet elnöke adott számot. Minden egyes mun­kaszakaszra kitérve átfogóan ér­tékelte a tagság tavalyi tevékeny­ségét. A növénytermesztésben még az év első felében is jó feltételek mutatkoztak a tervezett hozamok elérésére. Erre abból lehetett kö­vetkeztetni, hogy az őszi gabona­fajták és az évelő takarmányok áttelelése jónak mutatkozott, a ta­vaszi munkákat rendre agrotech­nikai időben megkezdhették, s így az egyes növényfajták idejében a földbe kerültek. Ebben döntő érdemeket szereztek a géppark dolgozói, akik a tél folyamán olyan állapotba hozták a gépeket, hogy azokkal jó minőségű talajművelési és vetési munkát lehessen végez­ni. A növénytermesztésben dolgo­Takarékos időket élünk. Meg­szűnt az a világ, amikor minden­ben dúskáltunk és eléggé megfon­tolatlanul gazdálkodtunk a rendel­kezésünkre álló eszközökkel és nyersanyaggal. Néha azonban ma is úgy tűnik, hogy nem akarjuk észrevenni a részben tőlünk füg­getlenül beállt kényelmetlen válto­zást. A közúti forgalom és teherszál­lítás kétségkívül nem olcsó szóra­kozás. Ügyes, körültekintő szerve­zéssel rengeteg üzemanyagot ta­karíthatunk meg, de megannyit el is herdálhatunk, ha értelmetlen dolgokat művelünk. Sajnos, ilyen értelmetlen dolgokkal lépten-nyo- mon találkozhatunk. Sörivó nép vagyunk, az egy főre eső átlagos sörfogyasztásban világviszonylatban az előkelő má­sodik helyet foglaljuk el, bár ez most lényegtelen. Fejtegetésünk szempontjából annál lényege­sebb, hogy a sört el is kell juttatni a gyárból a rendeltetési helyére és nem mindegy, hogy milyen áron. A sörgyárak és malátagyárak igazgatóságán szerzett értesülé­sek szerint elég drágán, mert az utóbbi években elterjedt egy rossz szokás. A kereskedelem és a vendéglá­tóipar egyre több palackozott sört igényel a hordós rovására, pedig a palackok mozgatása és szállítá­sa összehasonlíthatatlanul drá­gább, mint a hordóké. íme a képlet: Egy sörösládában húsz palack, tehát tíz liter sör fér el, ugyanakkor a térfogata megfelel egy ötvenlite- res hordónak. Nem kell tehát sok fejtörés ahhoz, mi a gazdaságo­sabb, ha a tehergépkocsi rakterét ládákkal vagy hordókkal rakjuk meg. Minden a hordó mellett szól, még az is, hogy abban az ital jobban megőrzi a minőségét. Úgy látszik, a kereskedelmet és a ven­déglátóipart ez sem érdekli. A sörgyári szakemberek szerint még ennél is van egy gazdaságo­sabb megoldás. Az, ha a sört hatalmas ciszternákban szállítják, és közvetlenül ezekből csapolják (ezt egyelőre Szlovákiában csak a bratislavai nagy sörözőben al­kalmazzák) vagy a helyszínen töl­tik a hordókba. Sajnos, eddig ezt is csak a külföldi partnerekkel si­került megvalósítani. Nálunk pedig a sör vándorol-vándorolgat két­szer, háromszor drágábban, mint ahogy vándorolhatna, ha a ven­déglátóipar puszta kényelemből nem ragaszkodna a palackokhoz. Másik példa a közúti ' forga­lomból. Mindenfelé nagyszabású épít­kezések folynak, imitt-amott fel kell időnként újítani az elkoptatott zók tehát az ütemtervekkel össz­hangban végezték napi teendői­ket, hogy feltételeket teremtsenek az előirányzott terméshozamok, a tervezett termelési érték és be­vételek elérésére. És ekkor következett be az, amire nem nagyon számítottak. A tavaszi vetések elvégzése után, április és május folyamán a nagy szárazság hatására a vetések egyenlőtlenül keltek ki, és fejlődé­sükben a nedvesség hiánya miatt visszamaradás mutatkozott. Mind­ezt tetézte június második felé­ben a szárazság mellett fellépő nagy hőség, minek hatására a ga­bonánál besülés és kényszer­érés következett be. Emiatt a kalá­szokban a szemmennyiség ugyan megmaradt, de mindegyik szem sokkal könnyebb lett. így aztán a gabonafélék tervezett majdnem 5,8 tonnás hektárhozama helyett csupán 4,6 tonnát értek el. A szárazság nemcsak a ga­bonafélék hektárhozamaiban mu­tatkozott meg, hanem a kukorica, a cukorrépa, valamint a zöldségfé­lék hektáronkénti termésében is. útburkolatot, s emiatt néha elke­rülhetetlen a forgalom elterelése. Sajnos, nem mindig a legcélsze­rűbb megoldást választjuk. Né­mely terelőutak túlságosan nagy kitérőt jelentenek és alaptalanul hosszú ideig vannak üzemben. Vannak továbbá esetek, amelyek ellentmondanak minden józan fel­fogásnak. Királyhelmec (Kráľovský Chlmec) kis mezőváros a Bodrog­közben. Viszont nem annyira kicsi, hogy bárkinek, aki a vasútállo­másról gépkocsin jövet a központ­jába akar jutni, kifizetődjön meg­kerülni az egész várost. Márpedig egyéb választása nem marad, mert valami „okos“ döntés jó né­hány évvel ezelőtt egyenirányúvá minősítette a város egyetlen és meglehetősen széles főutcáját, így a vasútállomásról érkező gép­kocsik jó két kilométeres kerülővel jutnak el a belvárosba, sok drága üzemanyagot füstölnek el, melles­leg áthajtanak a város legnagyobb lakótelepén, a lakók nem kis bosz- szúságára. Ha valaki azt hinné, hogy ezek egyedi esetek, akkortéved. Ugyan­ez a helyzet - talán csak lénye­gesen hosszabb kitérővel - jó pár hónapja Vráblen és egész biztos még sok más helyen. Mindenütt vannak kényelmes vendégiátóipa- ri alkalmazottak, akik nem hajlan­dók a sör csapolásával bajlódni, és közlekedéstervezők, akik meg­fontolatlanul tűzik ki a forgalmi irányt. Nem kéne a körmükre nézni? Mert szerintünk kár minden csepp benzinért. PALÁGYI LAJOS A senicai járásban a Skalicai Egységes Földművesszövet­kezet az elsők között kezdte meg az ősziek trágyázását. Eddig több mint 3000 hektárra juttattak műtrágyát. Tiszta táp­anyagban számolva hektá­ronként mintegy 117 kilo­gramm nitrogént használnak fel trágyázásra, amelyet gép­kocsira szerelt nagy teljesítmé­nyű trágyaszórókkal, illetve traktor vontatta trágyaszórók­kal végeznek, 500 hektár trá­gyázásához pedig repülőgépet szeretnének igénybe venni. A felvételen: Peter Cisarík ag- ronómus (balról) és Richard Slatinský, az egyik gépkocsira szerelt trágyaszóró kezelője ellenőrzi a műtrágya adago­lását. (Felvétel: Drahotín Šulla- ČSTK) Szemes kukoricából a szövetke­zet történetében az egyik legna­gyobb termést érték el, mégis el­maradtak a tervezettől. Silókukori­cából a tervezett 4,2 tonna helyett csupán alig valamivel több mint hektáronkénti 1,3 tonnát mutat a tavalyi mérleg. A hiányzó meny- nyiség a takarmányalapot szűkí­tette, s részben hatással volt a tej­termelés visszaesésére. A szövet­kezetben már régen fejtek olyan kevés tejet, mint jelenleg. Emiatt járási méretekben az utolsó helyre estek vissza. A jövőben azonban mégis a sűrű vetésű gabona és a kukorica termesztésére helyez­nek nagyobb súlyt, mert éppen ezen a téren adottak a továbblé­pés feltételei. A növénytermesztésben csu­pán néhány terménynél - bab, tavaszi keverékek, kareláb, spe­nót, alma, körte, cseresznye - si­került a tervezettnél magasabb hozamokat elérni, ami a szövetke­zet pénzügyi bevételeiben is meg­mutatkozik. Az állattenyésztés terén is van­nak figyelemre méltó és figyel­meztető eredményeik. Például a szarvasmarha-állomány tavaly 79-cel túllépte a tervezett szintet, s már most elérték az idei év végére tervezett mennyiséget. A feladatok többsége ezután a súlygyarapodás elősegítésére irányul, s a szövetkezetben adot­tak annak feltételei, hogy elindul­janak a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének útján. A sertésállo­mány - a központi intézkedések nyomán - náluk is csökkent, ugyan­úgy megcsappant a baromfiállo­mány. Viszont a tervezettnél több tojótyúk jelzi, hogy a tojástermelés növelése a továbbiakban is folyta­tódik majd. Csupán néhány jellegzetes mo­mentumot ragadtunk ki a szövet­kezet két legfontosabb termelési ágazatának tavalyi mérlegéből, mely az elnöki beszámolóban és az ezt követő vitafelszólalásokban hangzott el. Minden szót kérő szö­vetkezeti tag munkatársai javasla­tát, egy-egy szűk közösség igé­nyeit mondta el a zárszámadás résztvevői előtt. Jobbító szándék­kal szólt a fogyatékosságokról, arról, hogy felszámolásukkal mi­ként lehetne a mostani gazdasági feltételek között is előbbre lépni a szövetkezet gazdálkodásában. És mindezt egy közös cél érdeké­ben tették: ha majd jövőre az idei év eredményeinek értékelésekor összejön a zárszámadó taggyű­lés, a több hónapos áldozatkész munka gyümölcse még ízletesebb legyen a mostaninál. J. MÉSZÁROS KÁROLY A felső-csallóközi Zlaté Klasy- ban immár 18 éve működik az Agroprogres közös mezőgazda- sági vállalat. A mintegy 270 főt foglalkoztató kis üzem feladata egyrészt az öntözés szervezése és irányítása a járásban kiépített 36 ezer hektár öntözőterületen, másrészt pedig - melléküzemági tevékenységként - könnyűszerke­zetes elemekből készült mező- gazdasági célokat szolgáló épüle­tek, istállók szerelése, és a meg­rendelők igénye szerint belső technológiai berendezésekkel va­ló kiegészítése szerepel. így saját jellegénél fontos szé­les körű hasznos szolgáltatási te­vékenységet folytat nemcsak a já­rás területén, hanem azon túl is, tehát érdemes szemügyre venni, milyen eredményeket értek el az elmúlt esztendőben. Tóth Gyula mérnök, a közös mezőgazdasági vállalat igazgatója tömören így jel­lemezte ezeket.- Először is külön kell vizsgálni az öntözőrészleg, majd a mellék­üzemág tevékenységét, hiszen mindkét ágazat önálló termelési egységet alkot. Az öntözőrészleg mintegy 60 fős kollektívája Mózes Ferenc vezetésével a múlt évi szeszélyes időjárás ellenére igen komoly erőfeszítéseket végzett a ráháruló öntözési feladatok telje­sítéséért. Ezt igazolják azok az adatok is, amelyekből megtudtuk, hogy a kö­zép és nagy hatósugarú öntöző- rendszerhez tartozó 18, illetve 16 mezőgazdasági üzem igen nagy gondot fordított az öntözésre. A tervezett 80 százalék helyett 93 százalékra használták ki az öntö­zőberendezéseket, ez pedig már országos viszonylatban is egye­dülálló eredménynek számít. Ha pedig ehhez még hozzátesszük, hogy a drága és nagy mennyiségű energiafelhasználás ellenére az öntözési költségek a tervezett szinten maradtak, akkor igazán dicsérhető az öntözőrészleg kom­munistáinak, párton kívüli dolgo­zóinak, a két szocialista munkabri­gád tagjainak eredményes mun­kája. Természetesen nem árt megemlíteni azokat a gazdaságo­kat sem, amelyek a legjobban használták ki öntözőberendezése­iket. Ezúttal a csenkei (Cenkovce) Béke Efsz, a légi (Lehnice) Cseh- szlovák-NDK Barátság Efsz, az AI istáii (Hroboňovo) Efsz, a Diós- pätonyi (Orechová Potôň) Efsz és az illésházai Csehszlovák-Mongol Barátság Efsz szolgálhat példaké­pül másoknak. Nem szóltunk még a trágyale­ves öntözésről, amelyet néhány gazdaság területén már sikeresen alkalmaznak. Az eddigi tapaszta­latok biztatóak, hiszen az állatte­nyésztő telepeken keletkezett híg trágyalé közvetlen tápanyagután­pótlásra rendkívül gazdaságosan hasznosítható. Persze, ügyelni kell a koncentráció hígítására, az öntözési időpont meghatározásá­ra, az adagolt mennyiség nagysá­gára, a berendezések működésé­re és még számos más fontos agrotechnikai tényezőre. Éppen ezért a trágyalével történő öntözés az eddigieknél körültekintőbb fi­gyelmet követel a berendezések üzemeltetőitől, a gazdaságok ag- ronómusaitól egyaránt.- Az Agroprogres melléküzem- ági tevékenységéről szólva el kell mondani, hogy e téren a ko­rábbi évekhez viszonyítva lénye­ges előbbrelépés történt - mondja az igazgató. - Javultak a dolgozók szociális és munkakörülményei, szűkült a termékskála, s így egy- egy termékfajtából nagyobb mennyiséget gyárthattunk, vagyis növekedett a munkatermelékeny­ség, a hatékonyság, javult a minő­ség, és az anyagtakarékosság te­rén is jelentős eredmények szület­tek. Foglalkoznak itt az egyre fo­kozódó igények kielégítése céljá­ból a korszerű faszerkezetű állat­tartó telepek, valamint a hozzájuk csatlakozó technológiai berende­zések sorozatgyártásával és sze­relésével. Helyesen ismerték fel azokat a gazdasági lehetőségeket is, amelyeket a mezőgazdasági üzemekben az állattenyésztés produktivitásának fejlesztésére fordítanak. Ennélfogva részt vál­lalnak az állattenyésztő telepek korszerűsítési és felújítási munká­lataiban. Az eredmények felsoro­lásán kívül azonban a problémák­ról is szó esett. Továbbra is gon­dot okoz a megfelelő minőségű fűrészáru és kohászati alapanya­gok beszerzése, de munkaerő­gondjaik is akadnak, főleg a speci­ális megmunkáló gépekre, így kö­szörű, maró- és esztergagépekre keresnek megfelelő szakembe­reket.- Hogyan érvényesül a vállalat életében, a termelési feladatok el­látásában a tökéletesített irányítá­si rendszer? - A bevezetésével kétségtelenül jól jártunk adja meg a tömör választ Mészáros György üzemgazdász, majd így folytatja: - Az új gazdasági szabályozók lehetővé tették az üzemben, hogy egyes termelési egységek önálló elszámolási rendszerben dolgoz­zanak. Ennélfogva a szervező és irányító munka, a minőségi köve­telmények szem előtt tartása, a dolgozók kezdeményezése, a takarékos anyag- és energiafel­használás jelentős anyagi érde­keltséggé lépett elő, mely végül is ösztönzőleg hatott a termelésre, az eredményes gazdálkodásra. Ennek köszönhetően az utóbbi évek legjobb gazdasági eredmé­nyeit vallhatjuk a magunkénak, hi­szen a tervezett tiszta nyereséget 183 százalékra sikerült teljesíteni. Természetes az is, hogy pusztán a gazdasági szabályozók nem oldják meg a termelési problémá­kat, a dolgozók becsületes, áldo­zatkész munkájára is szükség van. Ezzel függ össze Kuruc And­rásnak, az üzemi pártszervezet elnökének azon megállapítása is, hogy a 35 tagú pártszervezetben személyre szólóan határozták meg a kommunisták tennivalóit, úgy, hogy azok ösztönzően has­sanak a gazdasági feladatok telje­sítésére. A határozatokat tettek követték, és így az adott szónak hitele és súlya volt a dolgozók körében. Hurtony István, az üzemi szak- szervezeti bizottság elnöke is, a párt- és a gazdasági vezetés jó együttműködését emelte ki, ami­kor a gazdasági eredmények tük­rében vázolta a szakszervezeti munka terén elért eredményeket. Az idei feladatokról szólva el­mondották, hogy a nehezebb fel­tételek között is a jó minőségre, a gazdaságosság nevelésére tö­rekszenek. Idei beruházásaik kö­zül pedig kiemelkedik a központi kazánház felépítése, amelyben az eddigi drága energiahordozók he­lyett az olcsó hulladékfát és a fű­részport alkalmazzák majd a fű­tésre. Az Agroprogres közös mező­gazdasági vállalat tehát minden tekintetben igyekszik eleget tenni a korszerű mezőgazdaság köve­telményeinek. MÉRI ISTVÁN Kár a benzinért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents