Új Szó, 1982. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1982-02-17 / 40. szám, szerda

ÚJ szú 3 1982. II. 17 BEFEJEZTE MUNKÁJÁT A X. SZAKSZERVEZETI VILÁGKONGRESSZUS A társadalmi haladásért és a békéért Az emberiség sorsát érintő határozatok • Gáspár Sándor ismét az SZVSZ elnöke, a főtitkár: Ibrahim Zakaria (ČSTK) - Havannában keddre virradóra fejeződött be a X. szakszervezeti világkongresszus, amely egyhangúlag elfogadta a világ dolgozóihoz és szakszervezeteihez intézett felhívást, a Szo­lidaritási Nyilatkozatot és több olyan határozatot, amely a dolgozó­kat, egy-egy térség, illetve az egész emberiség sorsát érinti. A X. szakszervezeti világkongresszus az eddigi legnagyobb szakszerve­zeti fórum volt, hiszen a 138 országból érkezett 1000 küldött 260 millió szakszervezeti tagot képviselt. Felhívás a világ dolgozóihoz A világ dolgozóihoz és szak- szervezeteihez intézett felhívás többek között megállapítja: Felhí­vással fordulunk hozzátok, vala­mennyi ország dolgozójához és szakszervezeteihez: valamennyi dolgozó, minden haladó imperia­listaellenes erő mozgósítása érde­kében lépjünk fel határozottabban és energikusabban; harcunkat jel­lemezze még nagyobb egység és álhatatosság, hogy megfékezzük az imperialista reakció agresszív törekvéseit, megóvjuk az emberi­séget egy nukleáris katasztrófától, megállítsuk a fegyverkezési haj­szát; a fegyverkezésre pazarolt hatalmas összegeket pedig a tár­sadalmi-gazdasági fejlődés igé­nyeinek fedezésére fordítsák; a kormányok mondjanak le arról a munkásellenes és antiszociális politikáról, amelyet a nagyobb nyereség, illetve a transznacioná­lis és egyéb monopóliumok tevé­kenységi területének szélesítése érdekében folytatnak; erősítsük tovább szolidaritásunkat a koloni­alizmus és a neokolonializmus, a fajüldözés, a cionizmus és az apartheid, a fasiszta katonai dikta­túrák, a más országok belügyeibe való beavatkozás ellen folyó nem­zeti felszabadító harccal; segítsük elő a nemzetközi szakszervezeti együttműködés erősödését, töre­kedjünk minden erőnkkel a szak- szervezeti egység létrehozására; nemzeti, regionális és nemzetközi szinten hozzunk létre az egység és a szolidaritás szellemében egy jobb világot, hogy a 80-as évek kihívásaira választ adhassunk. Az egység - hatalmas fegyve­rünk. A szolidaritás - biztos védő­pajzsunk. Cselekedjünk közösen az egy­ség és a szolidaritás szellemében és - győzni fogunk! - hangsúlyoz­za a felhívás. Szolidaritási Nyilatkozat A Szolidaritási Nyilatkozat a fő dokumentumtervezet alapján ké­szült, és 34 pontban foglalja össze a tőkés, a fejlődő, illetve a szocia­lista országokban élő és dolgozó emberek, valamint a szakszerve­zetek helyzetét, legfontosabb fel­adataikat. A dokumentum címe. ,,A szakszervezetek és a 80-as évek kihívása“. A nyilatkozat szövegezőinek ér­zékelhetően az volt az elsődleges célja, hogy rámutassanak a szak- szervezeti mozgalmon belül az egység és az összefogás jelentő­ségére. Nem elégedtek azonban meg ennek puszta deklarálásával, hanem feltárták és elemezték a le­hetőségeket, és a rendelkezésre álló eszközöket, amelyek felhasz­nálásával valóra válthatók a szak- szervezeti világmozgalom célkitű­zései. ★ ★ ★ A kongresszusi dokumentumok közé tartozik a társadalombiztosí­tási charta. A 20 évvel ezelőtt elfogadott dokumentum korszerű­sített, napjaink megváltozott vi­szonyaihoz alkalmazott, módosí­tott változata a világ minden dol­gozója érdekeit hangsúlyozza, de nemcsak az aktív dolgozókét, ha­nem a fiatalokét és a nyugdíjaso­két is. Határozatot hoztak a X. szak- szervezeti világkongresszus résztvevői többek között a dél­afrikai nép apartheid elleni harcá­nak támogatásáról, Délkelet-Ázsia békéjéről és biztonságáról, a kö­zel-keleti helyzetről, a palesztin nép önrendelkezési jogának bizto­sításáról, Angoláról, Salvadorról, Latin-Amerika és a Karib-térség dolgozóinak helyzetéről, Ciprus­ról, Korea békés egyesítésének szükségességéről. A X. szakszervezeti világkong­resszus záróülésén Gáspár Sán­dort újra megválasztották a Szak- szervezeti Világszövetség elnöké­vé. A szövetség főtitkára Ibrahim Zakaria lett. A hat megválasztott alelnök egyike Karel Hoffmann, -a szakszervezetek Központi Ta­nácsának elnöke. ★ ★ ★ A szakszervezeti világkong­resszus utolsó napján Ibrahim Za­karia közölte: a Szakszervezeti Vi­lágszövetség úgy határozott, hogy a béke megszilárdítása, a nemzet­közi enyhülés, a leszerelés és a társadalmi haladás érdekében kifejtett munkájáért ,,A dolgozók érdekeiért végzett munkáért“ el­nevezésű aranyéremmel tünteti ki Leonyid Brezsnyevet és Fidel Castrót. A nyugatnémet-holland határon levő NSZK-beli Geilenkirchen repülőtere mellett mintegy 4 ezer nyugatnémet, holland, dán és belga ifjú békeharcos tiltakozott az AWACS felderítő rendszerrel ellátott amerikai kémrepülőgépek tervezett telepítése ellen. A NATO tervei szerint Geilenkirchen lesz a NATO elektronikus légi felderítésének a központja, ahonnan startolnának az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia határkörzetében felderítéseket végző nyugati kémrepülőgépek. Felvételünkön dán tüntetők egy csoportja látható. (Telefoto: ČSTK) Krefeldi felhívás Hárommillióan írták alá (ČSTK) - Az NSZK-ban újabb százezrek csatlakoztak a hét első napjaiban a krefeldi békefelhívás­hoz. Az aláírók ily módon fejezték ki határozott állásfogalalásukat az új típusú amerikai közepes hatótá­volságú rakéták nyugat-európai telepítése ellen. Josef Weber, a Német Békeszövetség Elnöksé­gének tagja, a békeakció egyik kezdeményezője Bonnban beje­lentette, hogy a legnagyobb sza­bású nyugatnémet polgári béke­SALVADOR kezdeményezés támogatóinak száma már lassan eléri a három­milliót. Weber hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok egyre ag­resszívebb politikája igazolja a krefeldi békefelhívás időszerű­ségét és helyességét. Elmondta: a nyugatnémet békevédők több akciót terveznek, többek között sor kerül a hagyományos húsvéti békemenetre, elsősorban a raké­tatámaszpontként kiszemelt váro­sokban. Az USA közvetlen beavatkozásra készül Reagan legközelebbi munkatársaival tárgyalt • Amerikai szenátorok a népirtásról Ismét William Kashtan a Kanadai KP főtitkára (ČSTK) - Torontóban hétfőn befejeződött a Kanadai Kommu­nista Párt XXV. kongresszusa. A kongresszus küldöttei egyhan­gúlag jóváhagyták a párt vezető­ségének politikai irányvonalát, amelyet a William Kashtan, a párt főtitkára által előterjesztett beszámoló tartalmazott és azt a programot, amely konkrét akció­kat tartalmaz a kanadai nép létér­dekeiért, a békéért és a társadalmi haladásért folyó harcban. A háromnapos tanácskozás bi­zonyította a kanadai kommunis­táknak a marxizmus-leninizmus és a proletár nemzetköziség elvei­hez való hűségét. A párt főtitkárává ismét William Kashtant választották meg. (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök hétfőn a Fehér Házba hívta legközelebbi munka­társait, hogy megvitassa velük Kö­zép-Amerika, konkrétan Nicaragua és Salvador elleni diverzáns politi­kájának konkrét lépéseit. A ta­nácskozáson részt vett George Bush alelnök, Alexander Haig külügyminiszter, Caspar Wein­berger hadügyminiszter, William Clark nemzetbiztonsági főtanács­adó és David Jones, a vezér­kari főnökök testületének elnöke. A Fehér Ház sajtótitkára nem volt hajlandó részleteket közölni a tárgyalások tartalmáról, de- mint az amerikai sajtó jelzi- a salvadori juntának nyújtandó katonai támogatás további fokozá­sáról és az Egyesült Államoknak a salvadori konfliktusba való köz­vetlen katonai beavatkozásáról volt szó. A grönlandi parlament tavaly tavasszal jóváhagyta a kor­mánynak azt a javaslatát, hogy 1982. február 23-án tartsanak népszavazást arról, kilépjen-e Grönland az Európai Gazdasági Közösségből. Az egész ország­ban folynak a népszavazás előké­születei, és a kilépés szószólói mindent megtesznek azért, hogy megnyerjék a szavazók többsé­gét. A mostani népszavazás célja lenne, korrigálni azt a korábbi fej­lődést, amely a grönlandi lakosság akarata ellenére ment végbe. A hetvenes években Grönlandot Dánia egyik tartományának tartot­ták. Amikor a hetvenes évek ele­jén tárgyalások folytak Dánia belé­péséről a Közös Piacba, termé­szetesnek tartották, hogy ha Dá­nia belép, akkor vele együtt Grön­land is csatlakozik az Európai Gazdasági Közösséghez. Abban az időben Dániában és Grönlan- don népszavazást tartottak e kér­désről. Az 1972. október 2-i nép­szavazáson a grönlandi választók 70 százaléka a belépés ellen, míg a dán szavazók többsége a belé­pés mellett foglalt állást. Grönland tehát, mint Dánia része, a lakos­ság akarata ellenére csatlakozott a Közös Piachoz. Azóta azonban lényegesen megváltozott a helyzet. Grönland 1979. május elsejével részleges autonómiát kapott. A dán parla­ment által 1978. november 17-én jóváhagyott törvény értelmében Grönland beligazgatása a grön­landi szervek feladata, míg Grön­land természeti kincseinek kiakná­zása továbbra is Grönland és Dá­nia közös ügye maradt. Grönland az autonómia elnyerése után is alá van vetve a dán kormánynak a honvédelem, a külpolitika és a bíráskodás kérdéseiben. Amint azt a dán kormány hangsúlyozza, az autonómiára vonatkozó törvé­nyek megengedik, hogy ezeken a területeken is olyan elrendezés­ben állapodjanak meg, amely le­hetővé teszi, hogy Grönland saját maga oldja meg ezeket a problé­máit. Már 1979-ben rámutattak, kőolaj és földgáz is. A grönlandi gazdaság további fontos ágazata a halászat és a fókavadászat. Ugyancsak sok a prémes állat. Grönland azonban hatalmas, 2,17 millió négyzetkilométer terjedelmű ország, és természeti kincseinek egy része nehezen hozzáférhető körzetekben található. Az ország kétharmadát gleccserek fedik, és igen kedvezőtlenek az éghajlati viszonyok. Grönland exportjának Kilép Grönland a Közös Piacból? hogy az erre vonatkozó törvények értelmében Grönlandot nem von­ják be az Európai Gazdasági Kö­zösségbe, ha ezt maga nem akar­ja. A haladó kormányzó párt, a Si- umut (Előre) kezdettől fogva, ami­óta Grönland autonóm státust ka­pott, követelte Grönland kilépését az EGK-ból. A kormány és a párt elnöke, Jonathan Motzfeldt már 1980 elején bejelentette, hogy két éven belül népszavazást tartanak erről a kérdésről. A kormány ígé­retét megtartva 1982. február 23- ra kitűzte a népszavazás idő­pontját. Grönland kilépésének az EGK- ból komoly gazdasági és politikai kihatásai vannak. Grönland év­századokon át közösségben élt Dániával, aminek természetesen lényeges befolyása volt az ország gazdasági szerkezetére és keres­kedelmi kapcsolataira. Grönland természeti kincsekben igen gaz­dag. Található itt szén, ólomérc, uránérc, kriolit és feltételezhetően 58 százalékát a hal és halkészít­mények, 38 százalékát a feldolgo­zatlan ércek teszik ki. A feldolgo­zóipar egyelőre kevéssé fejlett. A fejlett közöspiaci országoknak érdeke fűződik ahhoz, hogy Grön­land maradjon meg olcsó nyers­anyagok szállítójának és hogy to­vábbra is grönlandi felségvizeken halászhassanak. A nyugat-euró­pai monopóliumoknak ezek az ér­dekei gátolják a szerkezeti válto­zások megvalósítását a grönlandi gazdaságban. Ezért igyekszik Grönland kiszabadulni a Közös Pi­ac túlságosan szoros kötelékeiből, hogy önállóan dönthessen gazda­ságpolitikájáról és természeti kin­cseiről, és hogy végrehajthassa a szükséges szerkezeti változáso­kat nemzetgazdaságában. Grönland azonban nem tud meglenni a nemzetközi gazdasági együttműködés nélkül, és még a gazdasági közösségből való ki­válás hívei sem számolnak azzal, hogy az ország teljesen szakít a Közös Piaccal. Grönland szeret­né megőrizni a közöspiaci orszá­gokkal való vámmentes kereske­delem előnyeit, és nem akarja megszakítani gazdasági kapcso­latait Dániával. A kormány feltéte­lezi, hogy sikerül együttműködési megállapodást kötnie a Közös Pi­accal, olyat, amely megkönnyíti a gazdasági kapcsolatokat, de nem akadályozza meg, hogy Grönland önállóan dönthessen természeti kincseiről és gazda­ságpolitikájáról. A Közös Piac ve­zető körei azonban mindenképpen azt szeretnék, ha Grönland to­vábbra is a jelenlegi formában tag­ja maradna az Európai Gazdasági Közösségnek. I gen valószínű, hogy a grön­landi választók többsége az országnak a Közös Piac szerve­zetéből való kilépése mellett dönt. A bennmaradás mellett a nagyobb politikai pártok közül csak a polgá­ri Atassut párt van. Ezzel szemben a Siumut párt, amely keresztülvitte a népszavazás megrendezését és a Közös Piacból való kilépés mel­lett van, a legerősebb politikai párt az országban, és más szerveze­tek támogatására is számíthat. Az 1972 októberében megtartott refe­rendum eredménye is azt mutatja, hogy ezúttal is Grönland közöspi­aci tagságának ellenzői kereked­nek felül. Amennyiben a grönlandi választók valóban így döntenek, az kétségtelenül a haladó, imperia­listaellenes erők jelentős sikere lesz a Grönland függetlenségének erősítéséért és az ország további gazdasági fejlődéséért folyó harcban. JAN BLANSKÝ A salvadori juntának nyújtott amerikai katonai támogatás mind gyakrabban szembekerül az Egyesült Államok különböző politi­kai, társadalmi és vallási köreinek elutasításával is. A múlt hét végén Salvadorban járt két demokrata párti szenátor - Patrick Leahy és Claiborne Pell, akik az Egyesült Államokba való visszatérésük után kijelentették, hogy Duarte kormányára hárul az országban dúló erőszak miatt a felelősség oroszlánrésze. A Salvadornak nyújtandó kato­nai segítséget, amely a CBS ame­rikai tévétársaság vasárnapi köz­lése szerint az elkövetkező másfél évben a gazdasági segítséggel együtt eléri a 800 millió dollárt, több amerikai egyházközség is elítélte. Vasrudakkal a sztrájkolok ellen (ČSTK) - A Párizs melletti Cli- chy Repülőgépgyár sztrájkoló dol­gozói ellen brutálisan lépett fel az ún. „magánrendőrség“. Az üzem vezetősége által felbérelt fiatalok egy csoportja vasrudakkal felfegy­verkezve megtámadta a sztrájkőr­ség tagjait, és durván bántalmazta őket. Az egyik őr később belehalt sérüléseibe. Nem ez az első eset, hogy a „magánrendőrség“ brutálisan lépett fel a sztrájkoló munkások ellen. A múlt héten hasonló eset történt Isigny város sajtüzemében. Mubarak Ománban (ČSTK) - Hoszni Mubarak egyiptomi elnök tegnap kétnapos látogatásra Ománba utazott, hogy Kabusz szultánt tájékoztassa az Egyesült Államokban és öt nyu­gat-európai országban a közel­múltban tett látogatásáról. Szudán és Szomália mellett az arab országok közül csak Omán őrizte meg diplomáciai kapcsola­tait Egyiptommal, miután ez Izra­ellel megkötötte az ún. békeszer­ződést.

Next

/
Thumbnails
Contents