Új Szó, 1982. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1982-02-17 / 40. szám, szerda

a cél: színvonalasabb felkészítés A sorkötelesek tényleges katonai szolgálatra való felkészítésének nagy jelentősége van. A kiképzőközpontokban nemcsak szakmai és katonai ismereteket szereznek, hanem hozzászoknak a nagyobb kollek­tívához, ami a fiatalokat átsegíti a néphadseregben a bevonulás utáni első napok nehézségein. Andrej Blaško ezredestől, a Honvédelmi Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának osztályvezetőjétől affelől érdeklődtünk, hogy milyen a sorkötelesek felkészítése, mit tesznek azért, hogy a jövőben ezen a téren még eredményesebb munkát végezhessenek. Közelebb a fogyasztókhoz! A kertbarátok és a háztáji földeket művelő kertészkedők számára a tavasz minden évben az új lehetőségek ígéretével közeledik. A melegebb napok beköszöntésével alkalmak nyílnak az elmúlt évi tapasztalatok hasznosításához, az ismerősök tanácsainak, vagy a szakkönyvekből, folyóiratok­ból nyert szakismereteknek az érvényesítéséhez. A kertmüvelők küszöbön álló éve azonban másban is különbözik az eddigiektől. A CSKP KB 4. ülésének tárgyalá­sai alapján kedvező változásra került sor ugyanis a kisterme­lők bevételeire vonatkozó adórendszerben. Rövidesen nyil­vánosságra hozzák az új adókedvezmények teljes szövegét, amelyek lényege az, hogy a kistermelők gyümölcs- és zöldségkertészetből, valamint a háziállatok tenyésztéséből származó mellékes jövedelme ez év kezdetétől fel van szaba­dítva a jövedelmi adó alól. Ez az adókedvezmény természete­sen bizonyos feltételekhez van kötve. Az érdekelteknek igazolniuk kell a helyi nemzeti bizottság illetékes osztályán, hogy munkahelyükön a megelőző évben teljes mértékben eleget tettek a foglalkozásukkal járó kötelezettségeiknek. A nyugdíjasok a posta igazolását mutatják be a nyugdíj folyósításáról, tanulók esetében pedig az iskolától kell kérni igazolást a tanulmányok sikeres folytatásáról. Az adókedvezmény nem vonatkozik a szőlő, a virágok és a dísznövények termesztésére, valamint a prémes állatok tenyésztésére, kivéve a nutriát. Ezek az új adóügyi intézkedések bizonyára kedvezően hatnak majd a nagyüzemi mezőgazdasági termelésből kima­radt földterületek, a háztáji kertek és a kertbarátok parcellái­nak jobb hasznosítására, s ezzel a piac jobb ellátására is, főleg friss gyümölcs- és zöldségfélékből. Az adókedvezmény azonban önmagában még nem old meg minden problémát. Arról is gondoskodni kell, hogy a kistermelők áruja minél gyorsabban eljusson a fogyasztók­hoz, amihez elsősorban az illetékes kereskedelmi szerveze­tek nyújthatnak segítséget, éspedig a kertbarátok és a kiste- nyésztők társadalmi szervezeteivel együttműködésben. Abból kell kiindulni, hogy a kistermelők egyáltalán nem versenytársai sem a nagyüzemi gyümölcs- és zöldségter­mesztésnek, sem a kiskereskedelmi forgalmat lebonyolító kereskedelmi szervezetnek. Termelésük inkább jól kiegészíti a nagyüzemi termelést, főleg egyes friss és hajtatott zöldség­félékből, valamint a nehezen tárolható, gyorsan romló gyü­mölcsfélékből, amilyen például az eper, a málna vagy az őszibarack. Emellett a gépesített nagyüzemi zöldségter­mesztés eredményességét az időjárási tényezők is jobban befolyásolják, s a kistermelők kínálata jelentős mértékben pótolhatja az esetleges kieséseket. A kistermelők árukínálata több csatornán jut el a fogyasz­tóhoz. A legegyszerűbb a közvetlen piaci értékesítés, ami azonban nagyon időigényes, s főleg azok számára nem felel meg, akik a kertészetet szórakozásból űzik, s csak néha vannak értékesíthető termésfeleslegeik. A kertbarátok szö­vetsége számos helyen próbálkozott már saját elárusítóhe­lyek létesítésével a tagok termékeinek értékesítése céljából, kisebb-nagyobb sikerrel. Ez is járható út lenne, de csak akkor, ha az illetéskes nemzeti bizottság megfelelő helyisé­gekhez juttatná a szövetség helyi szervezetét. Azonban a gyümölcs- és zöldségforgalmazó kiskereskedelmi szerve­zet, a Zelovoc is kezdeményezőbb lehetne ebben a kérdés­ben. Például több gyümölcs- és zöldségfelvásárló helyet lehetne létesíteni, főleg a nagyobb lakótelepek területén, azonnali viszonteladás céljából. Csupán nagyobb rugalmas­ságra lenne szükség, hiszen a kereskedelem nemcsak azért van, hogy árut terítsen, hanem azért is, hogy kereskedjen. MAKRAI MIKLÓS Felmérés és cselekvőkészség • Hogyan jellemezné a jelenle­gi helyzetet?- A sorkötelesek felkészítése már több éve két kiképzési ciklus­ban történik. Az elsőben az alap­képzés, a másikban a szakképzés dominál. Különösen nagy gondot fordítunk az utóbbira, az eredmé­nyeink is jók. Ezt a vizsgabiztosok is alátámaszthatják. A kiképző bá­zisaink ellátottsága kielégítő, ami nagymértékben hozzájárul a jó eredményekhez. Szeretném hang­súlyozni, hogy nem feledke­zünk meg a politikai nevelő mun­káról sem Évente a sorkötelesek öt százalékát javasoljuk felvételre a pártba, s mintegy 600 fiatalt nyerünk meg a hivatásos katonai életpályára, illetve a katonai isko­lákba. A kiképzésben különösen jó eredményeket érnek el a komáro­mi, az érsekújvári, a nitrai, a tren- číni, a zvoleni, a losonci, a rima- szombati, a Žiar nad Hronom-i, a Kassa-vidéki és a humennéi járásokban. A foglalkozásokon va­ló részvétel a középiskolákban 90, a településeken 70-80 százalék között mozog. Abban, hogy e té­ren javulást érhessünk el, az üze­mek és a szövetkezetek vezetőin kívül sokat segíthetnek a nemzeti bizottságok. • A szocialista munkaverseny adta lehetőségeket hogyan kama­toztatják?- A kiképzőközpontok verse­nyeznek a példás címért, meg­szerzése szigorú követelmények teljesítésével jár. A sorkötelesek a Példás sorköteles jelvényen kí­vül a lövész jelvényt szerezhetik meg. Az előbbit évente a fiatalok 30 az utóbbit 50 százaléka szerzi meg. Ezenkívül részt vesznek kü­lönböző honvédelmi versenyeken, vetélkedőkön. A szövetség köz­ponti bizottságának vándorzászla­jáért a kerületi szervezetek vetél­kednek. A közép-szlovákiai kerü­let kétszer végzett az első helyen, ugyanennyiszer a második he­lyen. Ez is azt bizonyítja, hogy Szlovákiában a sorkötelesek fel­készítésére nagy gondot fordí­tunk. A sikerek természetesen nemcsak a mi érdemünk, hanem a közigazgatási és a pártszerveké is, s nem utolsósorban a tömeg­szervezeteké. A jövőben azonban nagyobb segítséget várunk a For­radalmi Szakszervezeti Mozga­lomtól. • A sorkötelesek hogyan álltak helyt a nemzetközi erőpróbákon?- Eddig háromszor került sor a sorkötelesek nemzetközi táborá­nak megszervezésére. Először a Szovjetunióban vizsgáztunk jól, aztán idehaza álltunk helyt. Az 1980-as nemzetközi tábort Ma­gyarország szervezte, s ezen ha­zánk színeit a szlovákiai sorköte­lesek képviselték. Több kiváló he­lyezést értünk el, amire igen büsz­kék vagyunk. A nemzetközi tábor- amely az idén Bulgáriában lesz- nemcsak a honvédelmi felkészí­tés szempontjából jelentős, ha­nem nagymértékben elősegíti az internacionalista nevelés elmélyí­tését. Sportvetélkedőkre, kulturá­lis fellépésekre, és tapasztalatcse­rére is jó alkalom. • Milyen a kiképző központok káderellátása?- Ma már a legtöbb helyen az oktatók, a kiképzők állandósultak, s ez az eredményeken is meglát­szik. A káderek kiválasztásában nagy segítséget kapunk a járási katonai parancsnokságoktól, a néphadsereg alakulataitól és is­(A szerző felvétele) kóláitól. Külön ki kell emelni azt a tényt, hogy egyre több olyan tartalékos tiszthelyettes kerül a ki­képzők közé, akik a közelmúltban szereltek le és korszerű harcászati kiképzésen estek át Több járás­ban a pártszervek nevezik ki a po­litikai nevelő munka irányítóit, s te­vékenységüket rendszeresen ér­tékelik. • A szövetségen belüli tartalé­kokat hogyan használják ki?- Ma már a tisztek és a tiszthe­lyettesek klubjai tagságának több mint 30 százaléka részt vállalt a sorkötelesek felkészítéséből. Több helyen a klubok, így a Kelet­szlovákiai Vasműben is, patroná- tust vállalnak a kiképző központok fölött. A belső tartalékaink jobb kihasználásával foglalkozott a szövetség központi bizottságá­nak 5. ülése is. A politikai osztály például az eddigieknél jobban ki­veszi részét a politikai munka szervezéséből és irányításából, a búvárok pedig az úszni nem tudók számának csökkentését tűzték ki célul. A szakköri tevé­kenységet sem tévesztjük szem elől. Az ezért felelős osztályok már a sorozás előtt elküldik a járási katonai parancsnokságnak azok névsorát, akik rádiós, lövész, mo­dellező, kinológiai, ejtőernyős stb. szakkörökben tevékenykedtek. így reméljük, hogy a legtöbb sor­köteles olyan kiképzőközpontba kerül, amelynek tartalma egyezik szakköri tevékenységével. • Milyen új módszerek beveze­tését tervezi a szövetség?- A szakkiképzés terén túltelje­sítjük az irányszámokat, csupán a gépjárművezető-képzés okoz gondot. Ebből kiindulva úgy hatá­roztunk, hogy a sorköteleseknek az első kiképzési ciklusban lehe­tővé tesszük a hajtási jogosítvány megszerzését kis köbtartalmú mo­torkerékpárra. így jobban felmér­hető, kinek van vonzalma a moto­ros jármüvekhez. A dél-szlovákiai járásokban ezzel is elő akarjuk segíteni á nyelvi nehézségek le­küzdését. A rozsnyói járásban új kiképzési formával próbálkoznak. Minden sorköteles havonta egy­szer, pénteken és szombaton két napot a járási kiképző központban tölt el. Ott alszanak, kosztolnak és gyakorlatoznak. Igaz ez a forma költséges, de jó eredményt hoz. Ha lehetőség adódik, ezt a mód­szert más járásban is kipróbáljuk. Mérlegeljük a kiképző központok integrálását, ami lehetővé tenné a jobb anyagi-műszaki ellátottsá­got. A nemzetközi táborokban ba­rátainktól is tanulunk. Azt valljuk, hogy az új rtiunkaformák, módsze­rek ésszerű alkalmazása nemcsak a termelésben, hanem a fiatalok tényleges katonai szolgálatra való fekészítésében is minőségi válto­zást hozhat. • Az elmondottakat mivel egé­szítené még ki?- A honvédelmi nevelésnek már az iskolákban nagy a jelentő­sége. Sajnos még mindig sok az úszni nem tudó fiatal, fizikai erőn­létük sem kielégítő. Ez arra figyel­meztet bennünket, hogy ezen a téren még sokkal vagyunk adó­sak a társadalomnak. A kiképző- központokban a mulasztásokat nem lehet teljes egészében pótol­ni, bár céljaink közt szerepel az úszni nem tudók számának csök­kentése. Úgy gondolom, hogy munkánk csakis akkor lehet a jö­vőben még eredményesebb, ha a sorkötelesek felkészítését, az ifjúság honvédelmi nevelését min­denki fontos társadalmi feladatnak tekinti, úgy ahogy azt a lakosság egységes honvédelmi neveléséről szóló párthatározat, illetve törvény is megszabja. NÉMETH JÁNOS Ami a növénytermesztést illeti, a múlt év tavaszán nagy munka hárult az üzemágra, mert a kedve­zőtlen őszi időjárás következtében számos fontos műveletet nem vé­geztek el. Éppen ezért a munkála­tok első szakaszában szükség volt a gépek kétmüszakos kihasználá­sára. E téren nagy megértést ta­núsítottak a gépesítés dolgozói - a traktorosok, akik nemcsak mennyiség, hanem minőség szem­pontjából is eleget tettek az elvá­rásoknak. Kivételt ez alól csupán a borsó vetése jelentett, melynél emberi tényezőkön kívül közreját­szott a vetőgépek nem kielégítő műszaki állapota is. A vetést követő hosszú száraz­ság döntő módon befolyásolta a terméshozamok alakulását, min­denekelőtt a szálastakarmányo­két. Különösen nagy gondot oko­zott a gazdaság vezetői számára a szénabegyűjtés, az ehhez szük­séges gépek miatt. A fű nagyrésze sokszor túlérett, s rossz minőségű szénaként került begyűjtésre. A gabonabegyűjtés zökkenő-, s mondhatni veszteségmentes volt, s az őszi talajművelési és betakarítási munkálatokat is a gyorsaság jellemezte. Az állattenyésztési termelés fél­millió koronával maradt el a terve­zett mennyiségtől. Sertéshúsból 1630 mázsát, tejből 30 ezer literrel értékesítettek kevesebbet a terve­zettnél. A tejhozamok terén az osgyáni istállóban 3349 litert értek el egy tehéntől, csakhát éppen innen került a leggyöngébb minő­ségű tej a felvásárlóközpontba. A borjúnevelés terén; viszont ők a legjobbak a járásban. Kiválónak mondhato a Hrnc. Zaluzany udvar 116,8 és a pondeloki 116,2 dara­bos borjúelválasztási eredménye. Az előirányzottnál gyorsabb ütemben gyarapodott a közös va­gyon. A korszerű tehénfarm építé­sénél 2 millió 860 ezer koronát takarítottak meg. A terv szerint valósultak meg az egyéb beruhá­zások is. Sušanyban egymillió ko­rona értékben építettek silózógöd­röt. Az osgyáni gazdasági udvar­ban megkezdték a tehénistálló re­konstrukcióját. Számos bíráló megjegyzés is elhangzott az elnöki beszámoló­ból. Tavaly alaposan túllépték az üzemanyagfogyasztás tervét. Alapvető fogyatékossága a gépe­sítésnek az is, hogy nem közvetle­nül az idénymunkák után végzik a javításokat, s a javítóműhelyek­ből hiányoznak a korszerű diag­nosztikai műszerek is. Bár az is igaz, hogy a gépjavítókat sokszor egyéb munkaterületeken 'foglal­koztatják. A melléküzemági termelés alapvető fontossága (a múlt esz­tendőben kezdték meg a zsindely­égetést), hogy ma még idényjel­legű, s éppen a téli időszakban nem teljesíti alapvető feladatát. A tavaszi-őszi évszakokban vi­szont éppen ellenkezőleg, más munkaterületről is elszívja a mun­kaerőket. A Hrnč. Zalužany pártszervezet kommunistáinak hozzászólásaiból kitűnt, hogy tevékenységük szinte minden területén eljutottak már a fogyatékosságok, s meglevő tar­talékaik felismeréséig, s van ere­jük és elszántságuk a hibák kijaví­tására HACSI ATTILA A Fegyverneki (Zbrojníky) Efsz-ben nagy gondot fordítanak a szarvas­marha-hizlalásra. Michal Brza elnök és Rudolf Vančo alelnök szinte naponta ellenőrzi az állatok takarmányozását és a takarmány minő­ségét. (S. Barčák felvétele) ÚJ SZÚ 4 1982. II. 17. A Hrnčiarské Zalužany-i Cseh­szlovák-Magyar Barátság Efsz pártalapszervezetének a napok­ban megtartott értékelő taggyűlé­sét a bíráló szellem és a problé­mák megoldására való törekvés jellemezte. Beszámolójában Vla­dimír Ďalog, a pártszervezet elnö­ke hangoztatta, hogy a múlt esz­tendei kedvezőtlen időjárás elle­nére nem zárt eredménytelen esz­tendőt a gazdaság. A szövetkezet teljesítette 88 millió koronás ter­melési tervét. Ez a korábbi eszten­dő pénzbevételének értékét 14 millió koronával haladta meg. A közös gazdálkodás történeté­ben ez a legmagasabb termelési érték. Nem ennyire egyértelműen kedvező a helyzet, ha csupán a mezőgazdasági termelést vesz- szük alapul, hiszen e téren 3,2 millió koronás lemaradás mutatko­zik a tervhez viszonyítva. Javítják viszont a mérleget a melléküzem- ági tevékenységből eredő bevé­telek és a beruházásos építkezé­sek tervfeladatainak túlteljesítése. A növénytermesztés terén a borsónál 940, a cukorrépánál 929 a repcénél 280, a szálastakar­mánynál pedig 371 ezer koronás veszteség érte a gazdaságot. Az állattenyésztés terén különösen a sertéshizlalás eredményei ma­radtak el a várakozástól. Ugyan­akkor határozott sikernek kell te­kinteni, hogy az ismert nehézsé­gek ellenére hiánytalanul teljesí­tették gabonatermelési tervüket. Javította az ágazat gazdálkodásá­nak mérlegét, hogy az 1980-ban termesztett fűmagot viszonylag kedvező áron értékesítették. KOMMENTÁLJUK *

Next

/
Thumbnails
Contents