Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-16 / 13. szám, szombat
KIS ______ NYELVŐR „A ki nem tud arabusul...“ összetéveszti az allegóriát a filagóriával - mondjuk tréfásan az olyan emberre, aki összekeveri az egymástól különböző dolgokat, fogalmakat. Nem véletlen, hogy ezt a tényt éppen két rokon hangzású, de eltérő jelentésű idegen szóval érzékeltetjük (allegória = képletes ábrázolásmód, filagória = lugas, kerti házikó), mert legtöbben a hasonló alakú idegen szavakat keverik össze: egyiket a másik jelentésében használva. Főként olyan emberekkel történik ez meg, akik szívesen alkalmaznak közlésükben idegen szavakat, de nem ismerik pontosan e szavak jelentését. Többször hallhatjuk, hogy valaki humanistának minősíti saját magát, mert azt akarja tudtunkra adni, hogy emberszerető, emberies, vagyis a megfelelő idegen szóval: humánus. A humanista szó ezt jelenti: a humanizmusnak mint irányzatnak a híve vagy képviselője. Olyanok is akadnak, akik a komplexumukra panaszkodnak, mert gátlásuk van, holott a komplexus alak a gátlás megfelelője, a komplexum szó az egy egészet alkotó tárgyak, jelenségek összességét jelenti. ,,Elkonfliskálták a vagyonát mint háborús bűnösét“ - hallottam már többször ezt a közlést. Aki ezt az igét elkonfliskál alakban használja, nyilván, ’bérkocsi’, ’fiáker’ jelentésű konflis szóval hozza akaratlanul is kapcsolatba, pedig a kettőnek semmi köze sincs egymáshoz. Az igének ez a helyes alakja: elkonfiskál jelentése meg: elkoboz, lefoglal. A misztikus és a mitikus sem azonos értelmű szó, noha keverik a kettőt. A misztikus jelentése ez: titokzatos, misztikára, miszticizmusra hajlamos; a mitikus-é pedig: mesés, legendás, kitalált. Még a műveltebbek is gyakran összetévesztik az adaptálás az adoptál szavakat. Különösen az adoptál fordul elő gyakran az adaptál jelentésében még lapok, újságok hasábjain is. Ilyen mondatokban találkozhatunk vele: , Adoptálnunk kell más vállalatok és üzemek kipróbált módszereit“; „Ezeket az elveket adoptálni kell a mi viszonyainkra is“. De - főként szóbeli közlésben- az adaptál-\a\ is találkozhatunk az adoptál helyén: „Az orvos azt ajánlotta, adalptáljanak gyereket.“ Az adaptál az adaptare latin ige megmagyarított formája- jelentése ez: hozzáilleszt, hozzáalkalmaz). - Gondoljunk a műszaki szóként használt adapter jelentésére!). Más vállalatok és üzemek kipróbált módszereit, tapasztalatait tehát adaptáljuk, ugyanezt tesszük az elvekkel is, amikor a mi viszonyainkra alkalmazzuk őket. Adoptálni gyermeket szokás, mert az adoptare latin ige jelentése ez: magának kiválaszt, magáévá, gyermekévé fogad, örökbe fogad. A gyermektelen házaspárnak tehát nem adaptálást, hanem adoptálást, örökbefogadást ajánlhat az orvos. A múltkor mosolyra késztetett egy megállapítás, amellyel kéziratban találkoztam. „Minél bonyolultabb egy kérdés, annál energetikusabb megoldást kíván“ - írta a harcos szerző. Sajnos, itt nem az energetikus, hanem az energikus szó lett volna a helyénvaló. A kérdés energikus megoldása jelenti azt, amit a szerző mondani akart: a kérdés erélyes vagy határozott megoldását. Az energetikus főnévi értelemben azt a szakember jelöli, aki valamely vállalat vagy üzem energiaforrásainak célszerű kihasználását irányítja. Melléknévi értelemben pedig ez a jelentése: az energetikával kapcsolatos, azon alapuló. Energetikus megoldása tehát esetleg valamely, energetikával kapcsolatos kérdésnek lehet. Talán ennyi példa elég is figyelmeztetésként: ügyeljünk az idegen szavak használatára: csak azokkal éljünk, amelyek elkerülhetetlenek, s amelyeknek mind alakjukat, mind jelentésüket jól ismerjük. Hadd idézzem a tréfás közmondást: Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul! JAKAB ISTVÁN Színre lép Színházkedvelö nép vagyunk. Sok újjal telve távozunk egy-egy előadás után; értékes gondolatokkal, hasznos szempontokkal, ismeretekkel gazdagíthat bennünket egy-egy színházi kritika is. Többek között olyan színházi kifejezéseket is hallunk, olvasunk, amelyek a mindennapi életben is használatosak, csakhogy más értelemben. Ha a rendező jelenetet rendez, akkor mindennapos munkáját végzi, de ha pl. családunk valamelyik tagja teszi ugyanezt, akkor már baj van. A jó színész kifejezés hízelgő a művészre, másra viszont annál kevésbé. Csemeténkre akkor ragasztjuk rá a tragikus hős titulust, amikor éppen az, hiszen csak komédiázik. Persze, nem mindegyik kifejezés rosszalló jellegű a színpadi világon kívüli használatban. A színre lép mondatot igen gyakran használjuk ebben a jelentésben: megjelenik. Aki viszont nincs reflektorfényben, hanem csak a háttérből irányít, arra azt mondjuk: a kulisszák (vagy: a színfalak) mögött tevékenykedik. Aki szerényen segít valamiben, az csak statisztál, ha viszont ő áll a középpontban, akkor ő az esemény főszereplője vagy főhőse. Ha elkezdődik valami, azt mondjuk: felgördül a függöny; ha befejeződik: legördül. Amikor az utolsó pillanatban érünk oda valahova, a harmadik csengetéskor érkeztünk. És még nem beszéltünk a nyíltszíni tapsról, a színpadi pózról stb. Bátran használhatjuk ezeket a kifejezéseket, hiszen általuk is színesebbé, árnyaltabbá válik anyanyelvűnk. Ennek az ápolása pedig kötelességünk, még akkor is, ha nem kapunk érte vastapsot, és nem hívnak a függöny elé bennünket. MIZSER LAJOS Van-e haszonkeresztezés? Egy szövetkezetről olvashattuk az újságban, hogy a jó eredményeket egyebek közt haszonkeresztezéssel érik el. Vajon mi az a haszonkeresztezés? Ezt az összetételt hiába keresnénk az értelmező szótárban, és nem találnánk meg a szaklexikonokban sem. Hogy miért? Azért, mert a haszonkeresztezés a szlovák úžitkové kríženie szakkifejezésnek a helytelen fordítása. Ennek a keresztezésnek a helyes magyar neve. haszonállat-előállító keresztezés. Ezt akkor is így kell mondanunk és írnunk, ha egyik-másik mezőgazdasági dolgozó netán haszonkeresztezést mond, azt gondolva, hogy ha az úžitkové zviera magyarul haszonállat, akkor az úžitkové kríženie természetesen haszonkeresztezés. Nem így van. A haszonkeresztezés összetétel helytelen, tehát ne használjuk. MAYER JUDIT KÖRÜLTEKINTŐ ÉS MEGFONTOLT BERUHÁZÁSSAL A nagyobb önállóság nagyobb felelősséget is jelent a mezőgazdaság anyagi-műszaki alapjának fejlesztésében A mezőgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tökéletesítése nagyobb önállóságot biztosít a mezőgazdasági vállalatoknak a termelés szerkezeti fejlesztésében, a szakosítási irányzatok megválasztásában, a helyi lehetőségek és tartalékok hatékonyabb kihasználásában, s mindezzel összefüggésben a termelés anya- gi-műszaki fejlesztésében, vagyis a beruházások területén is. Az újratermelés szakaszán megnyilvánuló nagyobb vállalati önállóságot a gazdasági szabályozók komplex rendszerén belül az is elősegíti, hogy az eddigi 2 millió koronáról 5 millió koronára emelkedett a központi jóváhagyást nem igénylő beruházási akciók költségvetési kerete, s ezek jóváhagyása a közvetlen felettes szerv, legtöbb esetben a járási mezőgazdasági igazgatóság hatáskörébe tartozik. Emellett a beruházási kölcsönök előnyös kamatlába is kedvező feltételeket biztosít a legsürgősebb és legcélszerűbb beruházási akciók megvalósításához. A nagyobb önállóság azonban nagyobb felelősséget is jelent, éspedig mind az egész társadalom, mind pedig a vállalati dolgozók, szövetkezeti tagok kollektíváinak jól megfontolt érdeke szempontjából. A vállalati felelősséget külöelötérbe. Az utóbbiakkal kapcsolatban konkrét példaként említhetjük a szemes kukorica nedves tárolási módszereiben rejlő lehetőségeket, amelyek kihasználásához célszerű beruházásokkal kell megteremteni a feltételeket, mind a szükséges gépek beszerzése, mind pedig az erre alkalmas silóvermek építése szempontjából. Egyes kezdeményező mezőgazdasági vállalatok például a selejtes házgyári elemeket is felhasználják erre a célra, ami minimálisra csökkenti a betonszükségletet, s növeli a beruházás gazdaságosságát. A talaj termőképességének növelésével, valamint a koncentrált állattenyésztési telepek trágyakezelési problémáinak a megoldásával kapcsolatban nagyon időszerűek az istállótrágya tárolásával és kezelésével kapcsolatos beruházások. Itt egyrészt abból kell kiindulni, hogy az istállótrágya szállításával és alkalmazásával kapcsolatos feladatokat távlatilag - egyes helyeken már a jelenlegi időszakban is - az agrokémiai központok veszik át, amelyek nagy teljesítményű szállítóeszközeikkel és berendezéseikkel gazdaságosabban tudják ellátni ezeket a feladatokat. Másrészt viszont komolyan számításba kell venni az istállótrágya, valamint a sertésez az arány pontosan megfordítható, vagyis száz tehéntől napi 1000 kWó energia nyerhető biogáz formájában, s mintegy 3300 kWó energia juttatható a termőtalajba, aminek nagy szerepe van a mikroorganizmusok életfeltételeinek javítása, s ezzel a talaj termékenységének a növelése szempontjából. A biogáz gyártása folyamán ugyanis elpusztulnak a friss szerves trágyában levő kórokozó baktériumok és egyéb káros mikroorganizmusok, aminek főleg a sertéstelepi hígtrágyánál van jelentősége. A biogáz nyerésével érlelt istállótrágya a nitrogéntartalmát is maximálisan megőrzi, ami viszont a műtrágyák alkalmazásában eredményez jelentős megtakarítást. Ami viszont a biogáz hasznosítását illeti, itt igazán szélesek a lehetőségek, éspedig a manipulációs helyiségek, öltözők, mosdók fűtésétől kezdve a sertés- fiaztatók padló alatti fűtésén át egészen a szálas takarmányok mérsékelt hőmérsékleten történő mesterséges szárításáig. A fejlődés bizonyára több területet is feltár majd a biogáz hasznosításához, a helyi áramfejlesztő telepek üzemeltetését is beleértve. Elgondolkoztató azonban, hogy ennyi bizonyítható előny ellenére nagyon kevés lelkes híve és támogatója van ennek a lehetőségnek. A kísérleti gyakorlati alkalmazók közül az egész országban csak egy-két mezőgazdasági üzemet lehet említeni, például az unčovicei Békevédők Egységes Földműves- szövetkezetet, ahol Miloslav Žilka mérnök találmánya szerint 1979 októberétől foglalkoznak biogáztermeléssel, valamint a jílovéi Posázaví Egységes Földmúves- szövetkezetet, amely kísérteti berendezését a České Budéjovicei mezőgazdasági kiállításon is bemutatta. Ennek a hasznos technológiai eljárásnak azonban máshol is vannak már kezdeményező támogatói; például a Brno-Tu- fany-i Béke Efsz-ben, ahol egy 96 férőhelyes, kétsoros tehénistállóhoz építenek biogáztelepet, melynek napi kb. 150 m3 biogáztermelését elsősorban a szociális helyiségek fűtésére és mintegy 4000 liter használati víz melegítésére akarják felhasználni. A biogáz termelése mellett azonban, amely energetikai jelentőségén kívül a trágyázás hatékonyságát is növeli, figyelmet érdemelnek azok az újszerű megoldások is, amelyek a tej hűtésénél nyerhető energia, valamint a napenergia hasznosítására irányulnak. Ezen a területen is abból kell kiindulni, hogy a mezőgazdasági vállalat gazdálkodásán belül minden megtakarított energiaforrás az alapvető termelési folyamatok és munkák üzemanyag- és energiaellátását segíti elő. MAKRAI MIKLÓS A Brno-Tufany-i Béke Efsz-ben tervezett biogáztelep vázlatos rajza nősen előtérbe hozza az a körülmény, hogy a nagyobb volumenű mezőgazdasági célberuházásokon kívül a legtöbb akció az említett ötmillió koronás kereten belül is megvalósítható. A tervezés jelenlegi időszakában ezért nagyon körültekintően kell meghatározni a bővített újratermelés irányait és feladatait, figyelembe véve a tudományosműszaki ismeretek gyakorlati bevezetésében rejlő lehetőségeket, a mezőgazdasági termelés fejlesztésének alapvető irányzatait, az anyagi-műszaki feltételek várható alakulását, s főleg a helyi természeti, gazdasági és egyéb adottságok maximálisan hatékony kihasználását. A beruházásoknál különösen fontos az előretekintés, mert a nem eléggé megalapozott, elhibázott döntések nagy anyagi károkat okozhatnak a vállalatnak és az egész társadalomnak. Nagy szükség van ezért a szakmai tájékozottságra, a népgazdaság fejlődésében megnyilvánuló alapvető tendenciák ismeretére, sót a világpiaci fejlemények követésére is, mert csak így lehet legalább hozzávetőlegesen pontos gazdasági prognózisokat készíteni a beruházási célok indoklására és alátámasztására. Az előbbi követelményekkel kapcsolatban napjainkban főleg az energiatakarékosság, továbbá a tudományos-kutatási eredmények, valamint a technológiai újdonságok bevezetése kerül az KÜZDELEM A JÉGGEL (CSTK) - Több mint tízcentiméteres jégréteg fedi a vágányokat és az átrakóhelyeket az Ústí nad Labem-i kikötőben. Az áradás idején, egy hete az Elba elöntötte a kikötőt, s azóta szünetel a munka. A jégréteg az apadás után keletkezett. A kikötő dolgozói a jeget gépek segítségével feltörik és a folyóba dobják. A váltókról nagy erőfeszítésekkel távolítják el a ráfagyott homokot és más hordalékot. telepeken és a rostélyos tartásnál keletkező hígtrágya biogáz termelésére való előzetes felhasználását. Ez a jelentős helyi energiaforrás ma még - sajnos - csak a nem hagyományos energiaforrásokkal foglalkozó elméleti értekezletek témáját képezi, s mind a vállalatok, mind az illetékes központi irányítási szervek és a szolgáltatási szervezetek részéről nagyon kevés kezdeményezés nyilvánul meg a biogáz gyakorlati hasznosítása irányában. Pedig, amint azt Miroslav Žilka mérnök, a Prágai Növénytermesztési Kutatóintézet dolgozója, a biogáz kihasználásának egyik kezdeményezője és szorgalmazója kimutatta, száz tehén napi takarmánya és alomszalmája mintegy 8000 kWó energiát képvisel, ebből 730 kWó megy át a tejbe, mintegy 3000 kWó energiát fogyasztanak el a tehenek élet- folyamatai, s körülbelül 4300 kWó energia marad a friss istállótrágyában. A mezei trágyatelepeken ennek az energiának körülbelül a háromnegyede megy veszendőbe, s csak negyedrésze jut a talajba. A biogáztelepek létesítésével Kiváló betonkeverék előállítói A bratislavai Priemstav hármas számú üzemének dolgozói dicséretre méltó eredményeket érnek el a rohožníki központi betonkeverő telepen. Az ott készülő B-135, B- 170 és B-250 jelzésű betonfajtákat tavaly novemberben az Építőipari Műszaki és Minőségellenőrző Intézet döntése értelmében az első minőségi osztályba sorolták. Ez nagyon értékes eredmény, mivel a betonkeverékek minőségellenőrzésének megkezdése óta először fordult elő, hogy a Priemstav ilyen jól helytállt. Sikernek számít mindez nemcsak a termelési-gaz- dasági egység vállalatai között, hanem az egész reszortban is. Ebből az alkalomból nemrég Dezider Haluška, vezérigazgató gratulált a Rohožníkban dolgozó Ivan Hološka vezette munkacsoportnak. A siker elsősorban az ő érdemük. A csoportvezető személyében pedig olyan vezetőre találtak, aki a cementkombinát építésével párhuzamosan szervezi meg a kiváló minőségű beton- keverék előállítását. A munka, melyet a rohožníki központi betonkeverő telepen végeznek, nem könnyű, nagy szakmai és szervezési képességet követel meg. A jó betonkeverék készítője gépész és villanyszerelő is; munkaköre megkívánja az automata kezelése mellett javításának elvégzését is; a betongyártás technológiájából szerzett ismeretei szintén hasznára lehetnek. Ha ehhez hozzáadjuk jó szervezőkészségét és a feladatok teljesítésére irányuló igyekezetét, akkor megkapjuk azt a többletet, amiért érdemes Ivan Hološ- káról és társairól szólni.-duéÚJ SZÚ 4 1982. I. 16.
