Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-16 / 13. szám, szombat

ÚJ szú 5 1982. I. 16. A HATÁROZATOK TELJESÍTÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE Minden jó gazda összegezi múlt évi munkájának eredményeit és új célokat tűz ki. 1982 elején - vagyis januárban és februárban - a párt- alapszervezetek a pártgyüléseken értékelik hozzájárulásukat a CSKP XVI. kongresszusa programjának megvalósításához. Elvégzik a határo­zatok teljesítésének ellenőrzését a saját párt alapszervezetükben, és kitűzik a pártszervezet legfontosabb feladatait az 1982-es évre. A prágai Népház (ma a Lenin-múzeum), 1912 januárjában itt tartották meg Lenin vezetésével a prágai konferenciát. Az OSZDMP VI. („Prágai“) konferenciájának 70. évfordulója A párttagsági gyűlések célja el­sősorban az, hogy felellőségtelje- sen, igényesen és kritikusan ítél­jék meg a CSKP XVI. kongresszu­sa határozatainak teljesítése, konkrét megvalósítása során szerzett tapasztalataikat és mun­kájuk eredményét. Részletesen értékelik, hogy a pártcsoportok és külön-külön minden kommunista hogyan teljesítette a rábízott fela­datokat. A fejlett szocialista társadalom építése hangsúlyozottan megkö­veteli, hogy elsősorban gazdasági téren mélyüljön a párt vezető sze­repe, tökéletesítsük a pártmunka eddigi formáit és módszereit, a le­nini munkastílust. A CSKP XVI. kongresszusának a KB egyes ülésein feldolgozott határozataival összhangban a pártszervezetek figyelmét hatá­rozottan rá kell irányítani a követ­kezetességre, a gazdaságosság­ra, a gazdasági stratégiára, nagy­fokú hatékonyságra és a jó minő­ségre. Miből áll ez a stratégia? Elsősorban rátérünk gazdasági életünk intenzív fejlődésének útjá­ra. E célból hatékony strukturális változásokat kell elérnünk: célsze­rűen kihasználjuk a termelési ka­pacitásokat, gazdaságosan hasz­náljuk fel a nyersanyagforrásokat, tökéletesítjük az irányítást, kibon­takoztatjuk a dolgozók kezdemé­nyezését, fokozottabban bekap­csoljuk népgazdaságunkat a szo­cialista integrációba és a nemzet­közi munkamegosztásba. A pártalapszervezetek taggyű­léseit előkészítettük, de csak ak­kor teljesítik feladatukat, ha közö­sen és nagyon konkrétan értékel­jük a feladatok teljesítését, ha ha­tározottan és egyértelműen me­gértjük a változás elkerülhetetlen­ségét, s ez a szellem hatja át a kommunisták tanácskozásait, a pártalapszervezetek mindennapi tevékenységét, az állami, gazda­sági és a társadalmi szervezetek, valamint a vezető dolgozók mun­káját. A taggyűlések magas színvo­nala csak jó előkészítéssel bizto­sítható. Ez a pártbizottságoktól feltétlenül megköveteli a kollektív előkészítést. A mélyre ható elem­zéseket és értékeléseket a párt­csoportok és a gazdasági bizott­ságok bekapcsolásával végezzük el. Minden pártalapszervezetben feltétlenül meg kell határozni, mi az, amit alaposan elemezni kell. A kiértékeléshez azonnal hozzá kell fogni, ez megmutatja a további eljárások útját. Ha ezt nem végez­zük el, az a veszély fenyeget, hogy lemásoljuk és kopírozzuk az eddigi módszereket, egy helyben topogunk, ezt viszont a jelenlegi körülmények közt nem engedhet­jük meg magunknak. Most az a fontos, hogy a konk­rét helyzet alapján, a pártalap- szervezet hatáskörén belül oldjuk meg alkotó módon a problémákat, (ČSTK) - A csehszlovák mező- gazdaság 7. ötéves tervidőszakra szóló anyagi-műszaki ellátási ter­ve 36 milliárd korona értékű gép és berendezés szállítását irányozza elő a mezőgazdaságnak. Az el­múlt ötéves tervidőszakhoz képest ez 5,8 százalékos növekedést je­lent. A gépipar a mezőgazdaság számára mintegy 850 fajta gépet gyárt, a kiemelt mezőgazdasági gépek számát 30-ról 48-ra növel­ték. Ezek közé tartoznak a talaje­lőkészítést végző gépek, a vető­gépek, a takarmányok, a gabona- neműek, a burgonya, a cukorrépa és a komló termelése és betakarí­tása során használt gépek, a trá­gyaszórók, az állattenyésztési be­rendezések, a traktorok, a szállító- eszközök és a rakodógépek, vala­mint azok a zöldség, a gyümölcs amelyek a fejlett szocialista társa­dalom építése jelenlegi időszaká­nak velejárói. A mély analízis, értékelés célja kimutatni, hogyan teljesítették az egyes üzemek a terv minőségi mutatóit, mit és mennyiért termel­tek, milyen volt a minőség és a vá­laszték, történt-e változás például az anyag-, a nyersanyag, az érc és takarmány-felhasználás terén, szem előtt tartották-e a progresz- szív normákat, hogyan biztosítják, az 1982-es év tervének teljesí­tését. A pártszervezeteknek mélyre­hatóan kell elemezniük, hogy mi mindent és hogyan oldottak meg a gazdasági vezetők, de főleg azt: mivel nem birkóztak meg a mun­kahelyeken, és ennek alapján kell foganatosítani a politikai intézke­déseket. Meg kell vizsgálni, hogy a vezetők munkájában és gondol­kodásában a feladatok teljesítésé­nél megnyilvánul-e a pártszerű magatartás, s azon kívül, hogy szüntelenül panaszkodnak és si­ránkoznak a munkaerőhiány miatt, tesznek-e mást is az anyagi ter­melés szakaszán? Kidolgoznak-e kezdeményező javaslatokat az adminisztratív személyzeti állo­mány csökkentésére, a terv telje­sítésénei kihasználják-e a dolgozó kollektívák kezdeményezését? A vezetőknek tudniuk kell, hogy dolgozóink döntő többsége érde­kelt a problémák megoldásában, a hibák felszámolásában, csak nyíltan kell velük beszélni és igé­nyelni a segítségüket. A mi né­pünk dolgos, megfontoltan és oko­san gondolkodik, önfeláldozóan dolgozik. Már csak emiatt is kriti­kus szemmel kell elbírálnunk, hogy a hatékonyság, a munka jó minősége és az anyagi érdekelt­ség követelménye közt van-e kap­csolat. A pártgyűléseken megfontolás tárgyává kell tenni, hogy érvénye- sül-e a pártszervezet ellenőrzési joga a gazdasági vezetőkkel szemben, s kellő színvonalon va- lósul-e meg, vagy pedig túlságo­san elnézőek, s végeredményben megvédik a vezető dolgozóknak a tervmutatók csökkentésére irá­nyuló törekvéseit. Szóvá teszik-e, ha nem tárják fel a tartalékokat, nem biztosítják a választékot, nem megfelelő a termékek minősége, elhanyagolják az üzem tudomá- nyos-technikai fejlesztését? A má­sik oldalon el kell bírálni azt is, hogy a gazdasági vezetők, ha kö­vetkezetesen megvalósítják a párt gazdasági politikáját, megkapják- e a pártszervezettől és minden kommunistától a szükséges segít­séget? Az a fontos, hogy a pártbi­zottság és a gazdasági irányítás minden tevékenysége a tervfela­datok teljesítésére irányuljon. A pártgyűléseken a kommunis­ták figyelme nem irányulhat egyoldalúan csak a gazdasági kérdésekre. Az ideológiai-politi­és a szőlő termesztésénél és be­takarításánál használt gépek, amelyeket a KGST-tagországai- ból importálunk. Az új mezőgaz­dasági gépek főként azon mező­gazdasági szakágazatok fejlesz­tését teszik lehetővé, amelyek gé­pesítésében eddig fogyatékossá­gok voltak. Ezek között említhetjük meg az öntözőberendezéseket, a mezőgazdaság számára átala­kított teherautókat és rakodógépe­ket, a zöldségtermesztésben és a lejtős terepviszonyok között használt berendezéseket. Az alapvető mezőgazdasági gépek között számos újdonság is megtalálható. Több lesz a lejtős terepen használható, a földmeg­munkáló gép, az önjáró kukorica­szedő gép, valamint a cukorrépa vetését, kultiválását, egyelését és betakarítását végző önjárógép. kai-nevelő és tömegpolitikai mun­kában feladatunk, hogy állandóan szilárdítsuk a dolgozók bizalmát a párt politikájában, és támogas­sunk mindenkit, aki becsületesen és lelkiismeretesen dolgozik. A gyakorlat arra tanít, hogy konk­rét esetek alapján kell elbírálnunk, milyen hatékony politikai-nevelő munkánk és tömegpolitikai tevé­kenységünk eléggé harcos-e? ügy látszik, hogy a közgazdasági nevelés még gyenge pontja az ideológiai munkának, van még mit tenni a dolgozók takarékosságra való nevelésével kapcsolatban, meg kell vizsgálnunk azt is, eléggé nyíltan, kitartóan és meggyőzően magyarázzuk-e meg az emberek- nak korunk bonyolult gazdasági viszonyait, úgy, hogy világos le­gyen előttünk az állami és párt­szervek intézkedéseinek célja. A pártoktatás színvonalának ér­tékelésénél sem elég megállapíta­ni, hogy nem eléggé hatékony, és itt-ott még megnyilvánul a forma­lizmus is, de le kell leplezni a hibák okát, és megmutatni a hibák orvo­solásának útját. A politikai szerve­ző munka és a belső pártélet terü­letén is elkerülhetetlen, hogy na­gyon bírálóan és igényesen fel­mérjük: milyen a párttagság minő­ségi összetétele, érvényesül-e a párt vezető szerepe az egyes munkahelyeken. A párttagság mi­nőségi összetétele javításának kérdését átfogóan kell megközelí­teni. Fel kell mérnünk, hogy a kommunisták hogyan teljesítik kötelességüket, példát vehetnek-e róluk a többiek. Következetesen harcolni kell az opportunisták, a karrieristák és mindenki ellen, aki magatartásával árt a párt jó hírének. Értékelni kell az új tagok és párttagjelöltek felvételét, e fo­lyamat színvonalát és céltudatos irányítását. Sokkal igényesebben kell elbí­rálnunk, hogy a pártgyűlések szín­vonala megfelel-e szerepüknek, szilárdítja-e a párt sorainak egy­ségét, neveli-e a kommunistákat, s hogy a pártértekezletek tartalma mindig megfelel-e a pártalapszer- vezet tervéből következő szük­ségleteknek, a pártcsoportok munkájában nincs-e szükség több céltudatosságra, konkrét munkára és cselekvőkészségre, nincs-e túl sok hiba és következetlenség. A pártalapszervezeteken sokkal több önbírálatra és bírálatra van szükség, meg kell szilárdítani ellenőrzési jogát minden kommu­nistával szemben. El kell érnünk, hogy a beső pártélet minőségének javítása ki­váltsa a kommunisták fokozott kezdeményezőkészségét, felelős­ségtudatát, aktivitását a párthatá­rozatok teljesítése során. Hogy ez sikerül-e, az nagy mértékben függ a következetes előkészítéstől; e téren elsősorban a járási pártbi­zottságoktól várunk hatékony se­gítséget. A pártértekezletek na­gyon fontos szerepet töltenek be, mert mozgósítaniuk kell a kommu­nisták sorait, hogy erejüket meg­sokszorozva nyerjék meg a dolgo­zókat a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak teljesítésére. DR. JÁN MACHYNIAK Hetven évvel ezelőtt Prága na­gyon fontos esemény színhelye volt, amely következményeiben ki­hatott a nemzetközi munkásmoz­galom fejlődésére s különöskép­pen a szovjet kommunisták pártja elődjének, az Oroszországi Szo­ciáldemokrata Munkáspártnak for­radalmi tevékenységére. Az OSZDMP prágai konferenci­ája, amelyre 1912. január 18-a és 30-a között került sor, jelentős határkő volt Leninnek az egysé­ges, új típusú pártért vívott harcá­ban. Az SZKP történetéből tudjuk, hogy az OSZDMP számára na­gyon súlyos válságoktól terhes időszakban hívták össze, amikor a párt további forradalmi irányú fejlődése érdekében le kellett küz­deni, a bolsevikok és a mensevik- likvidátorok közti mélyreható esz­mei és szervezeti ellentéteket. A párt megszilárdítása és meg­tisztítása az ingatag opportunista elemektől halasztást nem tűrő fel­adatként állt a marxizmushoz hű forradalmárok, a bolsevikok előtt. Hogy az oroszországi proletari­átus sikeresen teljesíthesse fela­datát s a felszabadulásukért küz­dő néptömegek élére állhasson, nagy szükség volt az oroszországi marxista munkáspárt helyzetének, egységének és harckészségének megszilárdítására. A bolsevikok következetesen kitartottak a prole­tariátus hegemóniájának elve mel­lett a demokratikus köztársaságért és a szocializmusért vívott harcuk­ban. Szilárdan hittek a forradalmi mozgalom felélénkülésében, és ennek jegyében láttak hozzá a tö­megek felvilágosításához és szer­vezéséhez. Ezzel szemben a mensevikek az 1905-1907. évi forradalmak leverése után már ké­telkedtek a forradalmi mozgalom újraéledésében. A mensevik-likvi- dátorok elutasították a proletariá­tus forradalmi harcát, tagadták a munkásosztálynak a polgári de­mokratikus forradalomban betöl­tött vezető szerepét. A párt töme­gei számára egyre világosabbá vált, hogy a likvidátorokkal végér­vényesen szakítani kell. A likvidátorok akcióinak és a mensevikek felforgató, a párt­egységet aláásó tevékenységé­nek következtében szinte teljesen megbénult a párt munkája. A bol­sevikok felismerték: elérkezett az idő a mensevikekkel való szerve­zeti szakításra, mert csak így erő­södhet meg a párt, így jöhet létre a forradalmi pártért küzdő marxis­ta erők egysége. Elméletileg ezt Lenin készítette elő a korábban írt Mi a teendő?; Egy lépés előre, két lépés hátra; A szociáldemokrácia két taktikája demokratikus forra­dalomban stb. című műveiben. A párt VI. (prágai) összoroszor- szági konferenciája teljesítette tör­ténelmi feladatát: megtisztította a pártot az opportunistáktól s megteremtette a párt eszmei és szervezeti egységét. A konferen­cia, amelynek munkáját Lenin irá­nyította, felhívást intézett minden párttaghoz, hogy vegyék fel a har­cot a likvidátori jelenségekkel szemben, s minden erejüket az illegális OSZDMP felújítására és megszilárdítására fordítsák. Hogy a konferencia - amelynek kong­resszusi jelentősége van az SZKP történetében - felszámolta a párt számára veszedelmes frakció­zást, egyben világos határvonalat is húzott a bolsevikok és a mense­vikek között. A prágai konferencia következ­tetései, tapasztalatai tartós érvé­nyűek az egész nemzetközi forra­dalmi mozgalomban. Teljes mér­tékben érvényesült a pártegység lenini értelmezése. A konferencia megszilárdította a pártnak az osz­tályszemléleten, a marxizmus-le- ninizmus alkotó alkalmazásán ala­puló eszmei egységét; megszilár­dította a párt szervezeti egységét, amely a párttagságot a szervezeti szabályzatból és a párthatároza­tokból eredő feladatok kezdemé­nyező és fegyelmezett teljesítésé­re kötelezi; megszilárdította a párt politikai és cselekvési egységét, amely a párt szervezeteit és tagjait a pártirányvonal következetes tel­jesítésére kötelezi; s végül meg­szilárdította a párt internacionalis­ta egységét, amely biztosítéka an­nak, hogy a párt a nemzetközi kommunista mozgalom szilárd láncszeme legyen és teljesíthesse internacionalista kötelességeit. A konferencia jelentős határkő századunk forradalmi mozgalmá­nak történetében. Tanulságai mindmáig érvényesek: az oppor­tunizmus ellen és a pártegységért vívott küzdelem szüntelen folya­mat. Elképzelhetetlen a forradal­márok és a revizionisták egy párt­ban való ténykedése. Nem lehet egységről szó akkor, ha nincs egység az élcsapatban, a kommu­nista pártban. Abban az épületben, (Lidový dűm - Népház), amelyben hét évti­zeddel ezelőtt Lenin elnökletével tanácskozott az OSZDMP V!. (prágai) konferenciája, ma a Lenin Múzeum kapott méltó helyet. Jel­képes tény ez: nemcsak azt fejezi ki, hogy pártunk féltve őrzi Lenin forradalmi tevékenysége jelentős prágai állomásának emlékét, de azt is, hogy a kommunista párt vezette munkásosztályunk és egész népünk magáénak vallja azokat a halhatatlan eszméket, amelyek elválaszthatatlanok Lenin életművétől. SOMOGYI MÁTYÁS Megkezdték a gyümölcsfák permetezését az országutak mentén. Érsek­újvár (Nové Zámky) és Udvard (Dvory nad Žitavou) között, a 64-es főút mentén Csenget Ferenc és Kajaba Béla, a gép- és traktorállomás dolgozói a kedvezőtlen időjárás ellenére is gondosan megpermetezték a cseresznyefákat a NITROZAN 25-ös védőszer 2,5 százalékos olda­tával. (hajdú) Több gép a mezőgazdaságnak SZÁMOS ÚJDONSÁG A VÁLASZTÉKBAN Máig érvényes tanulságok

Next

/
Thumbnails
Contents