Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-14 / 11. szám, csütörtök
Arjai, egyesüljetek; SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA ■ ■ II CSÜTÖRTÖK 1982. január 14. XXXV. évfolyam 11. szám Ára 50 fillér A hústermelés és a vele járó gondok Az idei állami gazdasági terv a mezőgazdaság számára feladatul adja, hogy a növénytermesztést a múlt évi szinthez viszonyítva 16,7 százalékkal növelje, a gabonaneműekből konkrétan 11 millió tonnával kell többet termelni. Ez nagyon igényes követelmény, mivel az 1978-as évi rekordtermés 52 ezer tonnával haladta meg ezt a mennyiséget, a tavalyelőtti gabonatermesztési eredmény az utóbbi évek második legnagyobb hozama pedig 301 ezer tonnával volt alacsonyabb, mint az idei feladatok. Mindezek ellenére - ha csak egy kicsit is kedvező lesz az időjárás - ezek a célok reálisak. Akkor, ha minden mezőgazdasági vállalatunknál annyi erőt és gondot fordítanak e feladatok teljesítésére, amennyit a gabonatermesztésben tavaly kiváló eredményeket elért vállalatok fordítottak. Azok, amelyek a rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is magas hektárhozamokat értek el gabonából. A gabonatermesztési feladatokhoz hasonlóan nagyobb figyelmet kell fordítani a takarmánynövények, főleg a tömegtakarmányok termesztésére. Feladataink kitűzésekor a reális feltételekből és lehetőségekből kell kiindulnunk. A takarmányalapban bekövetkezett hiány pótlására irányuló összes intézkedés ellenére sok százezer tonna szemes takarmány hiányzik a szükségletek kielégítéséhez. A jelenlegi állattenyésztési szerkezet esetében az a tény, hogy túlnyomó- részt a sertés- és baromfitenyésztésre szakosodtunk, azt jelenti, hogy csökken a hústermelés legalább egy éven keresztül. Mezőgazdaságunk fejlődésének alapvető problémája a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti aránytalanság. Míg a 6. ötéves tervidőszakban a szemes termények termelése az előző öt esztendőhöz viszonyítva csupán 9 százalékkal növekedett, addig a sertéshústermelés 18,1 százalékkal, a baromfihús-termelés pedig 28,6 százalékkal. A megtermett gabona és a gabonaszükséglet közötti különbség fedezésére a 6. ötéves tervidőszakban 8 millió tonna takarmányt importáltunk 22 milliárd devizakorona értékben. A takarmányok és a takarmánykeverék-komponensek behozatalának ilyen nagyarányú növekedése az egyik fő tényezője, hogy miért nőtt a hústermelés, így a húsfogyasztás is, amely tavaly lakosonként 85,6 kg volt. A gabonatermesztésben keletkezett kiesések behozatalból történő pótlása nélkül a húsfogyasztás megközelítőleg az 5. ötéves tervidőszak utolsó esztendejének szintjén maradt volna, vagyis 80-81 kg lett volna lakosonként. A nagyarányú takarmánybehozatal nem jelentene különösebb nehézséget, ha egyúttal nem emelkedtek volna az egyéb nyersanyagok és az energiahordozók világpiaci árai, ha népgazdaságunk exportképessége olyan szinten lett volna, hogy a bevételekből fedezhettük volna kiadásainkat. A 6. ötéves tervidőszak végén, majd tavaly lényegesen megváltoztak a hitelfeltételek és a lehetőségek, mégpedig oly módon, hogy népgazdaságunk számára nem kifizetődő tovább növelni adósságainkat, ellenkezőleg: mindent meg kell tenni fokozatos csökkentésükért. A növénytermesztés és az állattenyésztés közötti aránytalanságokból keletkezett problémák megoldásával már 1979-ben foglalkozott a CSKP KB 13. ülése, amely határozatot fogadott el hangsúlyozva, hogy az addigi állattenyésztési szerkezetet a szarvasmarha-tenyésztés javára kell módosítani. Azért, mert a marhahús- és a tejtermelés nem függ olyan nagy mértékben az ingadozó gabonatermesztési hozamoktól. Noha e fontos határozat valóra váltásához haladéktalanul hozzáfogtak a mezőgazdasági vállalatok, ilyen rövid idő alatt nem valósultak meg a szerkezeti változások a szükséges mértékben. Az akkor érvényben levő gazdasági szabályozók ugyanis nem ösztönözték erre a vállalatokat. A gazdasági szabályozók módosítására a CSKP KB 4. ülésén került sor, mégpedig a mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszere alapelveinek elfogadásával. Az új irányítási módszer érvénybelépése, az új gazdasági szabályozók hatása, valamint a mezőgazdasági termelés szerkezetének megváltoztatására irányuló további beavatkozások - a szarvasmarha-tenyésztés hosszú termelési ciklusára való tekintettel - nem mutatkozhatnak rneg rövid idő alatt. Ezzel összefüggésben viszont figyelmeztetni kell arra, hogy a termelési szerkezetet a tavalyi rossz időjárás következményeinek figyelembe vétele nélkül is meg kellett volna változtatni. Azért, mert az állattenyésztés addigi szerkezete már nem felelt meg feltételeinknek, nem biztosította az élelmiszer-termelés stabilizálását, s ez is függővé vált az időjárástól, a behozataltól, a fizetési mérlegtől és számos további tényezőtől. Ezt a következő tény is jól érzékelteti: az élelmiszerekből származó kiskereskedelmi forgalom évente kb. 110 milliárd korona, s az állam 25 milliárd koronával támogatja az élelmiszer- termelést. Annyival olcsóbb nálunk az élelmiszer, amennyivel többet fordítunk termelésükre, illetve behozatalukra. „Olcsóbban árulni a hazai kereskedelemben, mint amennyiért külföldön vásárolunk, illetve mint amennyibe kerül a termelés idehaza, ezt hosszú távon senki sem engedheti meg magának“ - mondotta Gustáv Husák elvtárs a XVI. pártkongresszuson. Mi tehát a kiút az adott helyzetből? Elsősorban mindent meg kell tenni, hogy a meglevő takarmánymennyiség az új termésig elegendő legyen. Ez azt jelenti, hogy takarékosan kell gazdálkodni vele, s a takarmányt az állatok termelékenységének megfelelően kell elosztani. A mezőgazdasági gondok szorosan kapcsolódnak a népgazdaság többi területén jelentkező problémákhoz, sikerekhez. Gazdaságunk jelenlegi gondjainak megoldása az anyag- és energiaigényesség jelentős mértékű csökkentésében, mindenekelőtt azonban termékeink exportképességének növelésében rejlik. Társadalmunk életszínvonalát azok az erőforrások határozzák meg, amelyek a rendelkezésünkre állanak. Ezek megteremtésébe azonban mindenkinek be kell kapcsolódnia, senki sem állhat félre. (Rudé právo) Több mint 200 millió koronát fordítanak az idén az új bratislavai közúti és vasúti Duna-híd építésére. Az év végéig az építők el akarnak készülni a hídtesttel. A hídfők már most kezdik felvenni végleges alakjukat. A 2-es számú pillér fölött a szerelómunkákat az Ostravai Kohóipari Vállalat dolgozói végzik Karel Kalman (jobboldalt) vezetésével. (Štefan Petráš felvétele - ČSTK) KÖZÖS ERŐVEL A túlnyomórészt dimbes-dom- bos, hegyes rozsnyói (Rožňava) járásban csupán 0,20 hektár szántóterület jut egy lakosra. így érthető, hogy az illetékes állami szervek a mezőgazdasági kistermelőkkel karöltve igykeznek hasznosítani az olyan termőföldet is, amelyen a nagyüzemi gazdálkodás, a gépek alkalmazása lehetetlen. Vitathatatlan, hogy a megoldás igen ésszerű és hasznos, hiszen a Szlovákiai Kertbarátok Szövetségének itteni 17 alapszervezetébe tömörülő 1 150 tag az eddigi 320 hektáron évente nagy meny- nyiségű zöldséget és gyümölcsöt termelt a közellátás részére. Ezután minden bizonnyal* még többet fog, hiszen a CSKP KB 4. ülésének határozatait helyi feltételekre lebontó járási párt- és állami szervek a közelmúltban megtartott tanácskozásaikon úgy döntöttek, hogy a kistermelők 1982-ben újabb nyolcvan hektárnyi földterületet kapnak. Ugyanakkor a kisállattenyésztők is - akik 1981-ben például több mint 53 ezer étcsirkével, 145 ezer tojással, 11,3 tonna nyúl-, 3,6 tonna juh- és 0,7 tonna sertéshússal, valamint 1,8 tonna gyapjúval gazdagították a közvagyont - további támogatásban részesülnek. Ez szintén ésszerű döntés, mert egy olyan járásban, amelyben a mezőgazdasági földterületnek a 61 százalékát rétek és legelők alkotják, élni kell minden lehetőséggel. (gazdag) Nagykövet fogadása (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök tegnap Prágában fogadta Lumír Hanákot, hazánk újonnan kinevezett svájci nagykövetét diplomáciai megbízatásának megkezdésével kapcsolatban. Ugyanebből az alkalomból Lumír Hanákot Vasil Bil'ak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára is fogadta. BŐVÜLŐ KERESKEDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS (ČSTK) - Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök tegnap a prágai Hrzán-palotában fogadta Abdái Aziz Khalafot, Algéria kereskedelmi miniszterét, aki látogatáson tartózkodik hazánkban. A felek áttekintették a csehszlovák-algériai kapcsolatokat, amelyek fejlesztéséhez mindkét részről adottak a kedvező politikai és gazdasági feltételek. Ezzel kapcsolatban Ľubomír Štrougal hangsúlyozta, hogy Csehszlovákiának tartós érdeke az Algéria további iparosításában való hatékony részvétel, amely visszatükröződik az árucsere-forgalom terjedelmének növekedésében és a más fontos területeken kifejtett együttműködés elmélyülésében. A fogadáson részt vett Bohumil Urban külkereskedelmi miniszter és Noureddine Delleci, Algéria csehszlovákiai nagykövete. A TASZSZ nyilatkozata SZŰNJÖN MEG A NYUGATI BEAVATKOZÁS LENGYELORSZÁG BELÜGYEIBE (ČSTK) - A TASZSZ szovjet hírügynökség szerdán a következő nyilatkozatot tette közzé: Az Egyesült Államok és a NATO-szövetségesei nem hagynak fel a durva beavatkozással egy Kinevezés (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök Václav Koubát kinevezte hazánk új rendkívüli és meghatalmazott afganisztáni nagykövetévé. független állam, a Lengyel Nép- köztársaság belügyeibe, és fokozzák a nemzetközi feszültséget. Világosan bizonyítja ezt az a nyilatkozat is, amelyet január 11-én az Észak-atlanti Szövetség tagállamainak külügyminiszterei adtak ki. Közismert, hogy ennek az egész szégyenletes komédiának az ösztönzője az Egyesült Államok kormánya. Megnyilvánul ez a tények kiforgatásában, (Folytatás a 2. oldalon) A hideg ellenére zavartalan a termelés KIVÁLÓ EREDMÉNYEKET ÉRNEK EL A BÁNYÁSZOK • DICSÉRET ILLETI A VASUTASOKAT • MEGBÍZHATÓAN MŰKÖDNEK AZ ENERGETIKAI BERENDEZÉSEK (ČSTK) - Az évszakhoz képest is rendkívüli hideg ellenére országszerte lényegében zavartalanul folyik a munka az üzemekben. A dolgozók a nehéz körülmények ellenére a tervfeladatok hiánytalan teljesítésére törekszenek. Az alábbiakban körképet adunk egyes kulcsfontosságú munkahelyek nehézségeiről és eredményeiről. A sokolovi barnaszénmedencében is mínusz 20 fokos fagyok vannak, ami jelentős mértékben megnehezíti a bányászok és a földmozgatók munkáját. A legnagyobb akadályokat a szén- szállítás terén kell leküzdeni. A szén a csillékben összefagy és a csillék falára tapad. Innen forró levegő segítségével kell eltávolítani. A sokolovi körzetben felhőtlen az ég, de a külszíni bányákban sűrű köd képződött. Emiatt a tegnapra virradó éjszaka biztonsági okokból több exkavátort le kellett állítani. Ennek ellenére a sokolovi bányászok sikeresen szem- beszállnak a szigorú téllel. Január első 12 napjában csaknem 682 ezer tonna szenet termeltek, s így havi tervüket már tegnapig 95 százalékra teljesítették. Még nehezebb feltételek között dolgoznak a földmozgatók. A föld még gyorsabban megfagy, mint a szén, s a gépek kerekeire ragad. Egy-egy gép emiatt 4-5 órán belül használhatatlanná válik, tisztítása egész műszakot vesz igénybe. További gondot jelentenek azok a mozgósínek, amelyeket a hóolvadás idején nem tudtak kiemelni a sárból. Most kétszer annyi embernek kell ötórai munkával kiemelni a megfagyott földből. A földmozgatók legfontosabb feladata, hogy működésben tartsák- ha nem is teljes kapacitással- a gépeket és a szállítószalagokat, s megtartsák az olvasztás munkavédelmi előírásait. Ezt egyelőre sikerül is elérniük, bár a földmozgatás tervét minden igyekezetük ellenére csak 75 százalékra teljesítik. A szlovákiai és a dél-morvaországi szén- és lignitbányák dolgozóit is próbára teszi a szeszélyes téli időjárás. Ennek ellenére január első harmadában 155 475 tonna szenet és lignitet fejtettek, s tervüket 12 245 tonnával túlteljesítették. Sikeresen látják el szénnel a Zemianske Kostoľany-i és a hodoníni hőerőművet, ahová több mint 136 ezer tonnát szállítottak. A legjobb eredményeket eddig a Cígeľ Bánya dolgozói érték el, akik 34 551 tonna barnaszenet fejtettek, 8 571 tonnával többet az előirányzottnál. Ugyancsak kedvező szénfejtési eredményekről adhatnak számot a hodoníni, a nagykürtösi (Veľký Krtíš), a handlovái és a novákyi bányában. Ehhez nem kis mértékben a tárnahajtók is hozzájárulnak, (Folytatás a 2. oldalon) Fellendülőben a háztáji termelés
