Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-07 / 5. szám, csütörtök
ÚJ szó 5 1982.1. 7. Télen sem tétlenkednek Együttműködve a szövetkezettel Óriási hóvihar tombol az Ipoly mentén. Késnek a buszok, a vonatok. A gépkocsivezetők küzdenek, igyekeznek kikerülni a hóbuckákat. Türelmetlenül ül a Léváról (Levice) Ipolyságra (Šahy) haladó autóbuszban Gergely János vasutas is. Ót is hívja a kötelesség. Ráfért volna egy kis pihenés, de mégis vállalta ezt a munkaszüneti utazást, mert a többség érdeke így kívánta. Kora reggel indult Lévára, hogy az ipolyviski (Viškovce nad Iplom) kisállattenyésztők ügyében intézkedjen. Mint elnöknek, bőven akad tennivalója, hogy a 141 tag kedvező feltételek között végezhesse tenyésztési és termelői munkáját. A tél még tombol, de ő már megrendelte a kisállatte- nyésztők járási bizottságán az 1400 darab napos kacsát és 50 darab napos csibét. Annyira belemerül a beszélgetésbe, hogy már ügyet sem vett az autóbusz zötykölődésére. Részletesen elmondja, hogy a járási bizottságtól nagy támogatást kapnak. Igyekeznek kihasználni a lévai keltetőt is. A helyi szervezet tagjai 80 fajtiszta tyúktól ötezer tojást adtak el keltetésre a múlt évben. Ma Jozef Ulrikkal, a keltető vezetőjével a további együttműkö-( dési lehetőségeket és a tagok számára nyújtott kedvezményeket beszélték meg. Minden tag száz tojást vihet a törzstenyészetből próbakeltetésre. A kikelt csibéket díjmentesen hazavihetik. Nagy segítség ez, mert a tenyésztők megállapíthatják, hogy a tojás mennyire alkalmas a keltetésre. Pontosan felmérhetik, mennyi tojás kell az állomány szaporításához, és mennyit adhatnak el a felvásárló szerveknek. Tavaly a fogyasztási szövetkezetben húszezer tojást értékesítettek a tenyésztők. az élelmesebbek még a környékbeli piacokra is szállítottak friss tojást. Igaz, egyes időszakokban nem volt eléggé rugalmas a felvásárlás, de remélik, hogy a jövőben ezen a téren is kedvező változás lesz. Az alapszervezet tagjai jelenleg 250 fajtiszta nyúlat tartanak. Ezeket a különböző betegségek ellen többször beoltják. Néhány tenyésztő nyúlállománya még nem teljesen fajtiszta, de az előadásokon hallott szakmai tanácsok figyelembe vételével a követelményeknek megfelelően határozzák meg a tenyésztés irányát. További értékesítési problémákról is szó esik. A nyitrai (Nitra) Branko felvásárlóinak 1400 hízó süldőt adtak el. A kínálat továbbra is elég nagy. Néhány tenyésztőt azonban felvásárlási nehézségek kedvetlenítettek el. Volt olyan időszak, mikor egy hónapig sem jelent meg a felvásárló a "faluban. A vágósúlyt elérő állatokat a tenyésztőknek tovább kellett tartaniuk. Később javult a helyzet. Többszöri panasztétel után remélik, a vállalat hatásos intézkedéseket hoz a felvásárlás rugalmasabbá tételére. A tagoknak sokat beszélnek arról is, hogy minél több gereznát készítsenek elő eladásra. Tavaly már 100 darabot adtak el. A gyűléseken gyakran vitatkoznak arról, hogyan tovább, milyen irányban határozzák meg a termelési programot. A tapasztalatok fel- használása és a lehetőségek figyelembe vétele alapján arra a következtetésre jutottak, hogy több fajta állatot kell tartaniuk. Elsősorban olyanokat, amelyek számára a vásárolt abraktakarmányhoz még jelentős mennyiségű tömeg- takarmányt is termelhetnek, illetve szerezhetnek.- Falunk határában sok szénát kaszálhatunk - mondja. - Legelő is akad bőven. A múltban problémát okozott, hogy ki őrizze a juhokat. Végre sikerült megegyeznünk az ipolysági Vörös Lobogó Efsz vezetőségével. A kisállattenyésztők juhait a szövetkezet juhásza legelteti. Ettől az együttműködéstől azt várják, hogy a jövőben a tagok több juhot tenyésztenek. Sok nehézség után végre megérkezik Ipolyságra az autóbusz. Útitársam ismét várakozik, ezúttal a csatlakozásra. Az is késik, így elég ideje jut arra, hogy még további tevékenységükről, terveikről és a nehézségekről beszéljen. Kö- pöncei Jánossal, Bartal Lajossal és a vezetőség többi tagjával gyorsan el kell osztaniuk az állatok fajtái szerint az abraktakarmányt, jősteheneknél bevezetjük a differenciált takarmányadagolást, erőteljesen- növelhető a tejhozam, ugyanakkor jelentős mennyiségű takarmányt tudunk megtakarítani. A kutatási eredmények érvényesítésével 58 000 fejőstehénnél 4000 literre növelhető az átlagos évi teihozam. A MEGVALÓSÍTHATÓ KUTATÁSI EREDMÉNYEK nyújtotta lehetőségek felsorolását hosszan folytathatnánk. Számos esetben szorosan értelmezett vállalati eszközök igénybe vételével is be lehet vezetni az ismeretek gyakorlati alkalmazását. Hogy miként tesz- szük minél általánosabbá az eredmények hasznosítását? Úgy, hogy az idén és a jövő esztendőben termelési rendszereket alakítunk ki a kerületben (a fő termékek vonatkozásában), hogy ezek végül is a tudományos-műszaki eredmények gyakorlati érvényesítésének hordozóivá és szavatolóivá váljanak. Az állattenyésztésben komplex programok megvalósításával érvényesítjük a tudományos-mű- szaki ismereteket. Kidolgoztuk pl. a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének 1990-ig szóló komplex programját, és befejezés előtt áll a sertéstenyésztés fejlesztése komplex programjának kidolgozása. A baromfitenyésztés fellendítésére is hasonló programot készítünk elő. A gépesítés fejlesztéséhez, a termelési-technológiai gépsorok teljesssé tételéhez jelentősen hozzájárul, hogy a Sadyi Efsz-ben, illetve a kerület gép- és traktorállomásain működő fejlesztési központok segítséget nyújtanak a gazdaságoknak. Jelenleg a mezőgazdasági szolgáltató vállalatoknak is fontos szerepük van a tudományos-mű- szaki eredmények meghonosításában. Az élenjáró vállalatoknál komplex racionalizációs brigádokat hoznak létre, amelyekben a gyakorlati szakemberek mellett kutatási, fejlesztési és tervezési dolgozók is működnek. Ezek a kollektívák valóban úttörő szerepet játszanak a progresszív ismeretek gyakorlati érvényesítésében. Az újító-, illetve a feltalálómozgalomról is csak a dicséret hangján szólhatunk. A Košicei Mező- gazdasági felvásárló és Ellátó Vál- lálat dolgozói 1981 -ben 350 újítási javaslatot nyújtottak be, tehát minden tizedik dolgozóra egy újítás esik. A Michalovcei Állami Gazdaságban dolgozók a múlt évben 41 újítási javaslatot dolgoztak ki. Régebben az ilyen tevékenység itt teljesen ismeretlen volt. Az újításban élenjáró vállalatokat hosszan sorolhatnánk. A kerületben 40 üzemi szervezete és 1592 tagja van a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaságnak. Kár, hogy az efsz- ek mellett csak négy, az állami gazdaságoknál pedig mindössze egy ilyen szervezet működik. Sokkal jobb a helyzet e téren az élelmiszeriparban, ahol 21 üzemi szervezet működik 930 taggal, illetve az erdőgazdálkodási szférában, ahol 22 üzemi szervezetet tartanak nyilván több mint 1000 taggal. JELENTŐS EREDMÉNYEKET értünk el eddig is, a jövőben azonban még nagyobb feladatok várnak ránk, elsősorban a tudomá- nyos-műszaki bázis dolgozóira. Az egész ország érdekében még jobban hozzá kell járulnunk a mezőgazdasági termelés iparszerűvé tételéhez, az élelmiszertermelés fellendítéséhez. MICHAL TUŠAN, docens, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa hogy a téli időszakban is termelhessenek. Sok a tenniakarás ebben az emberben. A tagság is igyekszik kihasználni a lehetőségeket a háztáji ter/melés fellendítésére. Úgy érzik viszont, hogy több támogatást is kaphatnának. Sok huzavona után oszthatták el a kisállattenyésztőknek és kertbarátoknak az eddig parlagon heverő földet. Nemrég jártak ezen a vidéken a felsőbb szervek ellenőrei. Megállapították, hogy legkevesebb 200 hektár föld hever még parlagon a Vörös Lobogó Efsz hatáskörébe tartozó város és három falu határában. Ha gyorsan szétosztanák, ezen is termelhetnének takarmányt az állatoknak. Végre megérkezik az autóbusz, és az alapszervezet elnöke a felszállás előtt még búcsúzóul ennyit mond:- Amint látja, gondunk-bajunk van elég, azért a termelésben jelentős sikereket értünk el. Néhány tanfolyamon is résztvettem, amelyeken biztatást kaptam arra, hogy tovább fejlesztjük a háztáji kisállattenyésztést. Többször láttam az elnököt és társait az árokpartokon, tisztásokon kaszálni. Nem sajnálják a fáradságot, hasznos időtöltésnek tartják ezt a munkát. Lelkes kisállattenyésztők, akik megértve a CSKP KB 4. ülésének határozatát, szívesen áldozzák fel szabad idejük egy részét, hogy hozzájárulhassanak a lakosság élelmiszer- ellátásának javításához. BALLA JÓZSEF A kollektív szerződés és a munkahelyi környezet A szövetségi kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa határozata értelmében az 1982-es kollektív szerződéseket legkésőbb február 15-ig kell jóváhagyatni. Mivel egyes helyeken még ezekben a napokban is folyamatban van a kollektív szerződések véglegesítése, célszerűnek mutatkozik néhány időszerű gondolat felvetése ezzel kapcsolatban. A kollektív szerződés kidolgozásánál arra kell törekedni, hogy mozgósító jellege legyen. Ennek érdekében megfelelő figyelmet kell szentelni a munkahelyi kör-, nyezetben előforduló fogyatékosságok felszámolásának. Elsősorban a munkavédelmi bizottságok' feladata, hogy javaslatokat készítsenek elő munka- és egészségvédelmi jellegű kötelezettségvállalásokra. A munkahely környezeti feltételeinek elemzése, valamint a munkavédelmi ellenőrzések korábbi eredményei alapján ki kell dolgozni a munkahelyi környezet hosszú távú fejlesztési tervét, figyelembe véve a munkafolyamatok feltételezett műszaki és technológiai fejlődését. E terv 1982-re vonatkozó feladatait szintén be kell foglalni a kollektív szerződésbe. Ezzel ösz- szefüggésben támogatni kell az újítók és a feltalálók kezdeményezését is a munkahelyi környezet javítására irányuló tevékenységben. A kollektív szerződésben külön figyelmet kell szentelni a dolgozó nők, főleg a fiatal anyák munkahelyi feltételeinek. Számos kollektív szerződésben már hagyományosan fel vannak tüntetve a gyermek- intézmények férőhelyeivel kapcsolatos adatok. Ez azonban önmagában nem elégséges. Arra is gondolni kell, hogy a nők munkahelyi feltételei megkülönböztetett figyelmet igényelnek, éspedig mind a szociális berendezések, mind pedig az esztétikai követelmények szempontjából. Ezzel a kérdéssel számos szakkönyv és tanulmány foglalkozik, amelyeket érdemes fellapozni. A legtöbb esetben üzemi pszichológus nélkül is elég ötletet lehet összegyűjteni a munkahelyi feltételek javítására főleg azokban az üzemekben, ahol különösen nagy a nők százalékaránya. k. I. Hasznos kísérlet A szabályozó és mérőműszerek hőenergiát takarítanak meg Manapság sok szó esik az energia- és fútőanyagforrások apadásáról, világpiaci áruk állandó növekedéséről. Mindenki számára világos, hogy ebben a helyzetben az energia és a tüzelőanyagok leggazdaságosabb kihasználására kell törekedni, mert minden elpocsékolt energia és fűtőanyag nagy veszteséget jelent a népgazdaságnak. Az energia és fűtőanyagok jelentős részét, (mintegy 17,3 százalékát) lakások fűtésére, hő és melegvíz előállítására használjuk fel. A kellemes, meleg lakás tehát sokba kerül, és ismeretes, hogy - különösen új lakóházak fűtésére - az optimálist jóval meghaladó mennyiségű hőt használunk fel. Ennek okát az épületek tervezésének és kivitelezésének hiányosságaiban, az ablakok rossz szigetelésében, a nem kielégítő hő- szabályozásban kereshetjük. A Raffael-lakótelepen Hogy a hőszabályozás milyen jelentős értékeket takaríthat meg népgazdaságunknak, arról a Prága 10. városkerületének egyik lakótelepén végzett kísérlet is tanúskodik. A kísérlet színtere a Rafael-lakó- telep 290 lakása. Átlagos, mindennapi lakótelepről van szó, ahol különösen a legfelsőbb emeletek lakói az utóbbi években gyakran panaszkodtak hiányos hő- és melegvízellátásra. A kísérlet célja az volt, hogy az adott fűtőanyagmennyiség növelése nélkül, a fűtés racionalizálásával, a hőellátást szabályozó és mérő műszerek fel- használásával érjék el a lakások jobb hőellátását. A 10. városkerületi házkezelőség az Állami Energetikai Felügyelői Hivatallal karöltve két fűtési idényben tett kísérletet arra, hogy a hőszabályozó- és mérőműszerek felhasználásában, s az ezáltal elérhető hőmegtakarításban érdekeltté tegye mind a hőszolgáltatót, mind a fogyasztót. A kísérlet eredményéről František Froňeknél, a 10. városkerületi házkezelőség igazgatójánál érdeklődtünk.- Kísérletünk bebizonyította, hogy a hőellátást szabályozó és mérő műszerek felhasználásával a lakások fűtésére fordított költségeknek mintegy 27,5 százaléka takarítható meg. Nagyon fontos a kazánházban a hőszolgáltatás automatikus szabályozása az időjárásnak és a konkrét szükségletnek megfelelően. Az automata az embernél pontosabban, megbízhatóbban, a pillanatnyi igénynek megfelelően képes szabályozni a hőtermelést, így elejét veszi annak, hogy a lakások túlfűtöttek, vagy ellenkező esetben hidegek legyenek. A hővezetéken elhelyezett mérőműszerek regisztrálják az egy-egy lakóházba szállított hő mennyiségét, a fűtőtesteken elhelyezettek pedig a fűtőtestek illetve a lakás helyiségeinek valódi fogyasztását. A fűtőtestre elhelyezett műszer tulajdonképpen egy műanyagtokba helyezett folyadékkal töltött ampulla. Mennél nagyobb a fogyasztás, a folyadéknak annál több egysége párolog el, így a fűtőidényben elpárolgott egységek száma adja meg a fűtőtest valódi fogyasztását. Egy fűtőtest átlagfogyasztása 7,4 részegység, de ahol nem takarékoskodtak, ott 10-11 egység elpárolgásának megfelelő volt a fogyasztás. Olyan extrém eset is előfordult, hogy egy radiátor fogyasztása csupán 0,5 egység volt. Az anonim fogyasztás megszüntetése Köztudott, hogy nálunk a fűtéssel járó költségek elszámlálása a lakás nagysága szerint történik. így a lakás területe után egyformán fizetnek azok, akik takarékoskodnak, s azok is, akik a fölösleges melegtől a nyitott ablakon át szabadulnak. A szóban forgó lakótelepen a házkezelőség a kísérleti idényben az elszámolást úgy módosította, hogy a fűtés költségeinek felét a lakások nagysága (terület szerint), a másik felét azonban a valódi fogyasztásnak megfelelően osztotta el a lakók között. Akik takarékoskodtak, 200-300 koronával kevesebbet fizettek, mint azok, akik a fűtőtest elzárása helyett az ablakot használták hőszabályozóként. Kivételesen az is megtörtént, hogy valaki 400 koronával kevesebbet fizetett az átlagosnál. Ez a másik szélsőséges eset ugyancsak nem kívánatos jelenség. Az illető lakó valószínű nem tartózkodott a lakásban, s a fűtést teljesen kikapcsolta. A lakásban a hőmérsékletnek 16 Celzius fok alá süllyedése azonban káros, a falak átnedvesedését, gombásodását idézheti elő. Sőt, az ilyen mértékű hőmérsékletcsökkenés már a szomszéd lakás hőmérsékletét is befolyásolja. A kísérletnek a takarékosság mellett még egyéb előnye is volt. A hőszabályozó és mérőműszerek kihasználásával a középső lakásokban a hőmérséklet a valódi szükségletnek megfelelően alakult (nem voltak túlfűtve), s ezáltal több meleg jutott a legfelsőbb emeleti és szélső lakásokba, ahol a lakók a kísérletet megelőző években gyakran panaszkodtak. A lakások egy részében a hőfogyasztást mérő műszer mellé termosztátot is helyeztek a fűtőtestekre. Előnye, hogy önműködően a beállított hőfokon tartja a helyiség hőmérsékletét. Ha például a termosztátot 20 Celzius fokra állítjuk, néhány órás napsütés idején e hőmérséklet megtartásához a hővezetékből kevesebb hő elvonására van szükség, mint a nap többi részében. Hasonlóan reagál a konyhában a főzés közben keletkezett hőre is, azonnal regulálja a hőátvételt. Itt még nagyobb méretű volt a megtakarítás, mint a mechanikus szabályozás esetében. Általában a hálószobában és a konyhában a legalacsonyabb, á lakószobában pedig a legmagasabb a fogyasztás. Takarékosságra ösztönöz A 10. városkerületi házkezelőség kísérletének jelentősége a megtakarított fűtőanyagon és a lakók elégedettségén kívül főleg abban rejlik, hogy a gyakorlatban bizonyította, mire képesek a mérő- és sza- bályozómüszerek, s az új, a valódi fogyasztást is tekintetbe vevő elszámolási módszer milyen mértékben képes takarékosságra ösztönözni a lakókat. Az idén a mérőműszerek használatát a kísérleti lakótelepen a melegvízfogyasztás mérésére is kiterjesztették. Előreláthatólag a melegvíz előállítására fordított költségek 20-50 százalékát sikerült ezáltal megtakarítani. A hőszabályozás- és mérés kihasználásával a szövetségi kormány elnöksége is foglalkozott. Az 1980. évi 292—es számú határozata szerint 1983-tól az új épületeket hőszabályozó- és a hőellátást mérő műszerekkel kell ellátni. A műszereket gyártó Blanskói Metra šum- perki üzeme olyan mértékben fokozza majd a termelést, hogy 1987-től a meglévő épületeket is elláthassák ezzel a fútő- anyagmegtakarítást elősegítő műszerrel. MOLNÁR ANGÉLA
