Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-07 / 5. szám, csütörtök
A lehetőségek többet kínálnak A vállalatok, intézmények vagy reszortok közti nemzetközi gazdasági együttműködés olyan területeit képez, amely állandóan változik, szinte napról napra új elemeket hoz magával. Olykor ötletek, javaslatok teszik gazdagabbá, máskor új szerződések látnak napvilágot, vagy a régebbi keltezésűek állnak a múlt idézőivé. E mozgásban gazdag világ éltető ereje a nemzetközi munkamegosztás fokozatos elmélyülése. Ez alapfeltétel a világméretű, és ezen belül a KGST-államok közti együttműködés egyre nagyobb kibontakoztatásához. Vajon hogyan sikerül bekapcsolódnia a több irányban alakuló folyamatba az SZSZK Iparügyi Minisztériuma által irányított tárcának? Erre a kérdésre keresünk legalább részben választ az alábbiakban. Ha a mögöttünk levő időszak tapasztalatait és eredményeit vesszük alapul, akkor kedvező helyzetről beszélhetünk, főleg olyan értelemben, hogy mindezek létrejöttében domináló szerep jutott a többet akarásnak, a gazdasági kapcsolatok még szerteágazóbb kiépítésére való törekvésnek. Meghatározó, döntő jelentősége a jövőben is megmarad, hiszen továbbra is hajtóerőként érvényesül majd az együttműködési lehetőségek gyakorlati lebontásában. Egészében véve azonban e lehetőségek többet kínálnak a kapcsolatok kiépítésében máig elért szintnél. Ebben van jelenleg a KGST-államok közti együttműködés talán legnagyobb tartaléka. Szlovákia vegyi- és fafeldolgozó ipara az elmúlt években hat több- és tizenkettő kétoldalú együttműködési szerződés teljesítéséből vállalt feladatokat. Legnagyobb partnerük e téren a Szovjetunió, melyet az NDK követ a sorban. A többi KGST-állam neve mellett meglehetősen kicsi részesedési arány szerepel. Készülőben van azonban egy újabb többoldalú egyezmény, mely megalapozhatná a mostani ötéves tervidőszakban e két hazai iparág KGST-én belüli együttműködésének jelentős részét (legalább 50 százalékát). A könnyűiparra eddig elsősorban a hazai piac ellátása hárult, mostanában termékeiből már többet juttat a kapitalista országokba és a sorozatgyártás „éltetése“ rávezeti a KGST-én belüli kölcsönös árucsere kibővítésére. Igaz, ez több akadállyal jár, de még ezek ismeretében sem kielégítő az iparág részvételi aránya a nemzetközi együttműködésben. Ugyanez kisebb-nagyobb kivételekkel problémaként más KGST- államban is felvetődhet, mert a gyártmányszakosítás és a kooperáció eddigi eredményei sok, eddig fel nem tárt tartalékról tanúskodnak. Mindez talán már előjele a könnyűiparon belüli együttműködés alakulófélben levő újabb fejlődési szakaszának. Ennek illusztrálására néhány jelenség segítségünkre szolgálhat. A múltban egyetlen ország sem rendelkezett ilyen jellegű árufölösleggel, elsődleges céljuk a hazai igények kielégítése volt. Ma más a helyzet: a fogyasztók szükségletei a szocialista országokban is annyira megváltoztak, hogy a hazai ipar képtelen teljes választékban előteremteni minden közszükségleti cikket. Ezért vetődik fel - más ágazatokhoz hasonlóan - a köny- nyűipar KGST-n belüli közös piacának létrehozása. Az elképzelés megfelel a kor követelményeinek, azonban gyakorlati érvényesítése nem egy akadályba ütközik, melyek közül az egyes országok könnyűipara közti különbség a legszembetűnőbb. Mégis figyelemre méltó momentumként említjük a mai helyzetet, amikor a köny- nyűipari együttműködés problémáit a KGST legmagasabb szervei elemzik, és megoldást keresnek több nyitott kérdésre, ugyanúgy, mint a vegyi- vagy fafeldolgozó iparban. íme a reszort néhány elképzelése, mely a közeljövőben akár konkrét együttműködési feladatokká léphet elő. A gyapotot továbbra is a szocialista és fejlődő országokból hozzák be, és szeretnének hozzájárulni az ottani ültetvények fejlesztéséhez; számítanak a textilipar alapanyagául szolgáló műszálak hazai gyártására; az ágazat fokozatos átépítése során a könnyűvegyipar kaphatna szabad utat. Mindez csak néhány a megvalósításra váró elképzelések közül. Sikeres végrehajtásuk sok hasznot hozhat a reszortnak és népgazdaságunknak egyaránt. J. M. K. Elkészült az RS 24-27-es folyosóvágógép prototípusa, amely az első csehszlovák gyártmányú ilyen gép. A prágai metró építésén kezdik meg a próbaüzemeltetést, ahol 1300 méter hosszú, 2,7 méter átmérőjű alagutat vágnak vele. A felvételen Stanislav Šimek (balról) és Pavel Šlapák mérnök ellenőrzi a vágógép fúrófejét a folyosó első méterének kivágása után. (Felvétel: ČTK - Jiŕí Šourek) A kommunisták felelőssége A párt összetételének fejlesztése, javítása, állandó feladata az alapszervezeteknek. Mégis vannak időszakok - közéjük tartozik a mostani is - amikor céltudatosabban kell foglalkozni ezzel a kérdéssel. A rangjelöltek kiválasztásánál, felvételénél ma a minőségre, gyárakban a fiatal dolgozók, szakmunkások, falvakban a szövetkezeti tagok, traktorosok, állat- gondozók arányának növelésére, a párt munkásmagvának szilárdítására kell helyezni a hangsúlyt. Bár az utóbbi években - országos viszonylatban - jelentős előrehaladás történt e téren, a munkások részaránya egyes pártalapszervezetekben mégsem kielégítő. Ezt a tényt az érsekújvári (Nové Zámky) járási pártbizottság ülésén is alátámasztották. Ezenkívül konkrét példák felsorolásával bizonyították, hogy a kommunisták termelési ágazatonkénti elosztódása sem felel meg a pártmunka követelményeinek. A húli szövetkezetben ugyanis, ahol noha 20 százaléka tagja a pártnak, az állattenyésztésben dolgozó 148 szövetkezeti tag közül csupán nyolc, a növénytermesztésben pedig 116 közül öt a kommunista. A létszám fejlesztését, összetételének javítását a CSKP KB 3. ülésén az alapszervezetek politikai munkájának szerves részeként jelölték meg. Pártunk élő szervezet, elsősorban tagjai cselekvő egységével, öntudatos fegyelmével, áldozatvállalásával és példa- mutatásával hat a pártonkívüliekre, érvényesítheti politikáját a dolgozó tömegek körében. Ez önmagában is fokozza a pártalapszervezet és a kommunisták kollektív felelősségét azokért, akik a párt soraiba kerülnek. Legyünk igényesek és nagyon körültekintőek a tagjelöltek kiválasztásában. Az alapszervezetek értékelő taggyűlésein nem ritka jelenség, hogy statisztikai adatokat sorolnak fel dicsekedve, hogy hány tagjelölttel gyarapították soraikat. Esetenként a felvett új párttagok száma valóban magas az alapszervezetekben. Sajnos a pártmunkában ez nem mindenütt tükröződik. A pártgyűléseken és a pártoktatáson sem kielégítő az új párttagok aktivitása. Több pártszervezetben nem esik elég szó arról, hogy milyen pártfeladattal bízták meg a tagokat, hogyan gondoskodnak eszmei-politikai nevelésükről, milyen az ellenőrzés. Ezen a jövőben feltétlenül változtatni kell. Az igényeket mindenkivel szemben az alapelvek szerint, de személyre szólóan kell érvényesíteni. Ez szükségessé teszi, hogy a fiatal párttagok nevelésével többet foglalkozzanak. A pártbizottság legyen rugalmasabb a feladatok kijelölésében és következetesebb az ellenőrzésben. Építsen többet a SZISZ szervezeteire, legyen ez a munka is céltudatosabb. A társadalmi szervezetekben dolgozó kommunisták ugyancsak nagy tartalékot jelentenek. Több figyelmet érdemelnek a veterán párttagok is, akiknek helytállása, osztályharcos múltja és mozgalmi tapasztala sokat segíthet az új párttagok nevelésében, jellemének formálásában. SZOMBATH AMBRUS Tudományos-műszaki fejlődés Kelet-Szlovákia mezőgazdaságában SOHA NEM TAPASZTALT FEJLŐDÉSNEK, nagy jelentőségű, a gyakorlatban is hasznosítható tudományos-műszaki felfedezéseknek vagyunk tanúi. Közeledünk ahhoz a határhoz, amelynél már úgyszólván a lehetetlen is lehetségessé válik. A tudomá- nyos-technikai forradalom teljesen megváltoztatja a termelés jellegét és az életmódot. E téren is érvényes a lenini megállapítás: ,,A forradalom olyan átalakulás, amely a legalapvetőbb és leglényegesebb vonatkozásban semmisíti meg a régit.“ Hazánk mezőgazdaságában csak a szövetkezetesítést követően kezdtek érvényesülni a tudományos-műszaki haladás vívmányai. Az ezt követő első időszakban az energetikai-gépesítési fejlesztésé volt az elsőség, ez tette lehetővé az emberi munka gépekkel való helyettesítését. Ekkor teremtettük meg mezőgazdaságunk anyagi-műszaki alapját, aminek eredményeként jelentős számú munkaerőt szabadítottunk fel fal- vainkon az ország iparosítása számára. A mezőgazdaság tudományos- műszaki fejlődésének második időszakában a biológiai-műszaki haladásé volt a főszerep. Az intenzív fejlesztés fontos tényezőjévé vált a vegyipar, illetve a hatékony biológiai anyagot előállító fajtanemesítés. Mindez felelet volt arra, hogy növekedett a lakosság élelmiszerigénye. A jelenlegi - harmadik - fejlesztési szakaszban a tudományos- műszaki fejlesztés fő feladata a hagyományos erőforrások hatékony hasznosítása, az élelmiszerekből való önellátás mértékének növelése, az importkorlátozó intézkedések színvonalas végrehajtása, a tudomány és a technika vívmányainak a szó legszorosabb értelmében termelőerőként való hasznosítása. A mezőgazdaság fejlesztésének első két szakaszát energetikai-gépesítési, illetve biológiai-műszaki fejlesztésként értelmeztük, ezzel szemben a jelenlegi szakaszt méltán nevezhetjük a szervezési-gazdasági jellegű feladatok végrehajtása korszakának. Persze, az is tény, hogy a gépesítés, a fajtanemesítés nyújtotta lehetőségek kiaknázása sem mindenütt problémamentes. A szervezés és a gazdálkodás tökéletesítésének jellegzetes megnyilvánulása: a mezőgazda- sági termelés szerkezeti átépítése, a koncentráció és a szakosítás vállalati, illetve vállalatközi bázison való kibontakoztatása és az iparszerű termelési rendszerek meghonosítása. Bizonyára sokan felteszik a kérsdést: most már milyen fejlődési szakaszok következnek? Hogy a fejlődés nem torpan meg, az teljesen nyilvánvaló. Hogy milyen lesz a fejlődés iránya, arra a jelenlegi eredményekből, a biológiai tudományokban és egyéb tudományágakban elért sikerekből következtethetünk. Hogy az adottságokat hogyan tudjuk hasznosítani, az nem utolsósorban a holnap és holnapután szakembereinek felkészültségétől függ. A TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI FEJLESZTÉS komplex feladatait a CSKP KB 1974 májusi ülése jelölte ki Hogy az elképzelésekből a kelet-szlovákiai kerületben mit és hogyan kell valóra váltani, azt a SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának 1974. június 21-i ülése határozta meg. Az ezen az ülésen elfogadott határozat ma is érvényes. A mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak - olvashatjuk a határozatban - hatékonyabban ki kell aknáznia a kerületi mező- gazdasági igazgatóság tudomá- nyos-műszaki fejlesztési tanácsával való együttműködésben rejlő lehetőségeket, hogy így össze- hangoltabbá váljék a tudományosfejlesztési bázis és a gyakorlati munkahelyek tevékenysége. A kerület mezőgazdasága számára fontos feladat az anyagi-műszaki bázis átépítése koncepciójának megvalósítása. Az élelmiszer- iparban és a mezőgazdasági szolgáltatásokban működő igazgatók számára feltételeket kell teremteni ahhoz, hogy vállalati kutatási-fej- lesztési munkahelyeket hozzanak létre az új ismeretek gyakorlati érvényesítésének előmozdítására. A kerületi pártbizottság ülése meghagyta, fejlesszék teljessé a kerületben működő kutatási munkahelyeket, és hozzanak létre újakat. Ugyanakkor a főiskolákon folyó szakemberképzéssel kapcsolatban is kijelölték a végrehajtandó feladatokat (új tanulmányi szakok létrehozása). Milyen eredményeket értünk el 1974 óta? A kérdésre a kerületi pártbizottság 1979. október 11-i ülésén adtak választ. A határozatok végrehajtásának ellenőrzése során megállapították, hogy 5 év alatt jelentősen fejlődött a kerület mezőgazdasága. Ugyanakkor azonban még jobban ki kell domborítani a tudományos-műszaki fejlesztés szerepét a termelés hatékonyabbá tétele érdekében. A kerület fejlődését elemezve a pártszervek azt tapasztalták, hogy miközben az élenjáró vállalatok nagy érdeklődést mutatnak az új ismeretek érvényesítése iránt, a gyengén gazdálkodó vállalatokban nem tapasztalható, hogy igénylik a tudományos-műszaki ismeretek nyújtotta lehetőségek gyakorlati kiaknázását. Nem helyes, hogy a járási, illetve a kerületi mezőgazdasági igazgatóságok nem találták meg a helyzet jobbra fordításához vezető utat. A CSKP XVI. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATA kimondja, hogy a társadalmi munkatermelékenység növelésének legfőbb hajtóereje a tudomány és a műszaki haladás. A tudományos-technikai forradalom végrehajtása - eQész társadalmunk számára forradalmi feladat. Márpedig társadalmunknak a mező- gazdasági szféra is rendkívül fontos területe. A tudomány, az összes új kutatási ismeret tárgyiasítására van szükség. A folyamatot nem tehetjük a mezőgazdasági vállalat hajlandóságának vagy idegenkedésének függvényévé. Az ügy érdekében közösen, társadalmi eszközök és ösztönzés igénybe vételével kell fellépni, miközben meghatározó szerepük lesz a kutatóintézeteknek, a fejlesztési, szerkesztési, műszaki tervezési munkahelyeknek. A lehetőségek kiaknázását a komplex intézkedések rendszere is elősegíti. Ezeket az intézkedéseket a mezőgazdaság 1982. január 1-től kezdi végrehajtani. Újévtől kezdve egészen új módon kezeljük a mezőgazdaságban a tudományos-műszaki ismeretek érvényesítését. Az SZSZK Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma által jóváhagyott terv értelmében konkretizálhatok a szolgáltató és a termelő vállalatok ilyen jellegű feladatai. A kutatási-fejlesztési eredmények nyomán összesen 40 alapvető feladatot határoztak meg a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. A Talajtani és Növényápolási Kutatóintézet által kidolgozott, megvalósítható tudományos eredményekből kiindulva pl. megállapíthatjuk, hogy talajjavítással a bruttó növénytermesztési érték 5000 koronával növelhető hektáronként. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a kerületben a tudományos eredmények felhasználásával 1981-ben 7000 hektár földet tettünk termőbbé. Ez azonban csak a kezdet, mert 1985-ben már 29 000 hektáron érvényesítjük a kutatók által megfogalmazott eljárásokat. A tömegtakarmányter- melés fejlesztésében is nagy lehetőségeket biztosít a tudományos eredmények gyakorlati érvényesítése. Ha a kutatóintézetek által kidolgozott módszereket alkalmazzák a vállalatok, a vetett füfé- léknél - persze, megfelelő öntözéssel - 100-120 tonna zöldanyag produkálható hektáronként. 1981- ben 3000 hektáron, 1985-ben pedig már 8000 hektáron alkalmazzuk a tudományosan kidolgozott tömegtakarmány-termesztési eljárásokat. Az Állattenyésztési Kutatóintézet által összegezett tudományos ismeretek is erőteljesen előrelendítik a termelést. Ha a feÚJ SZÚ 4 1982.1.7. , r < KOMMENTÁLJUK
