Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-03 / 1. szám, vasarnap
á j szó 3 1982.1. 3. Kevesebb hulladék - nagyobb nyereség Az üveg hu lladék-gy ű jtés A cipőiparban és a bőrfeldolgozó ipar többi ágazatában használt természetes bőr többnyire behozatalból származik. S ahogy a többi nyersanyag és anyag ára, a bőr világpiaci ára is egyre magasabbra emelkedik. Éppen ezért érthető, hogy a bőrfeldolgozó ipari ágazatok nagy figyelmet fordítanak az anyaggal való gazdálkodásra. Az Augusztus 29 Partizánskei Cipőgyár 09-es számú Zlaté Mo- ravce-i üzemében a legnagyobb anyagmegtakarítást a szabászok érik el, akik a feldolgozásra szánt bőrből szabják ki a majdani cipő egyes részeit. A szabász egy-egy cserzett bőrdarabból egyszerre különböző formájú és nagyságú darabokat vág ki, oly módon, hogy a használhatatlan hulladék a lehető legkevesebb legyen. A cserzett bórdarabon tehát úgy „kombinálja“ a lehetőségeket, hogy a norma által megszabott anyagfelhasználás mértékén belül maradjon. Mivel a bőr nem olcsó, ezért a termelőnek ugyancsak érdeke, hogy a szabászokat érdekeltté tegye gazdaságos felhasználásában. Az üzemben bevezették a megtakarítások egyéni számláját. A jó minőségű munkára és a hatékony anyagfelhasználásra ösztönzi őket a jutalmazási rend is, amelynek értelmében a szabász 25 százalékos, vagyis teljes prémiumban részesül abban az esetben, ha a teljesítménynormát 90 százalékra teljesíti, s ugyanakkor a megtakarítások egyéni számláján a teljesítménynek arányos összeg szerepel. Ebben az esetben 17 százalékos prémiumban részesülhet akkor is, ha a teljesítménynormáját 90 százalékon alul teljesíti. Az ilyen anyagi ösztönzési feltételek megteremtésekor abból a tényből indultak ki, hogy az a dolgozó, aki a lehető legnagyobb anyagmegtakarításra törekszik, az több időt szentel a szabásra, mint az, aki az egyes részeket úgy jelöli be kivágásra, hogy nem veszi tekintetbe a keletkező hulladék mennyiségét. A Zlaté Moravce- i üzem dolgozói a múlt év első tíz hónapjában például ily módon 1 115 000 korona értékű anyagot - kidolgozott bőrt takarítottak meg. Hogy ebből mit nyert az üzem és mit a szabászok? Az üzem 110 szabásza a 10 hónap alatt összesen 210 268 korona jutalmat kapott. Itt viszont azt is meg kell jegyezni, hogy az üzem azokat a szabászokat, akik pazarlóan bánnak az anyaggal, megbírságolja'. így a szóban forgó időszakban 23 szabász összesen 17 ezer korona prémiumtól esett el. Persze, a megtakarított anyag értéke növelte az üzem nyereségét is, mégpedig nem is kis mértékben. A tíz hónap alatt a tervezett 1 millió 207 ezer korona helyett 3 millió 425 ezer korona nyereséget értek el. A komplex intézkedések alapelveinek értelmében a nyereség ilyen mértékű túlteljesítése további előnyöket jelent az üzem dolgozói számára. Tehát, amint a fenti példa is bizonyítja, az anyagmegtakarításra irányuló kezdeményezés mindenki számára kifizetődő. Persze, egyetlen termelési folyamat sem zajlik simán, teljesen zavartalanul. Az üzem dolgozóinak a múlt évben gondot okozott termékeik gyenge minősége, amely a reklamációk megengedett számának jelentős túllépésében jelentkezett. E szempontból a legtöbb mulasztással a téli lábbelit gyártó részleg vádolható, amelyből az említett időszakban a meg- engedéttnél 2027 pár lábbelivel került ki több. ehhez minden bizonnyal neki is volt némi köze.- Az eredmény titka nagyon egyszerű - mondja Emil Chren. - Gondolom, nem mondok semmi újat, ha elárulom. Csupán a minőséggel való rendszeres törődésre, a munkafegyelem és főleg a techMinden művelet számít a minőségben A reklamálás általában az áru útra indítása után hat hónappal várható. A téli lábbelikre már az év kezdetétől a megengedettnél lényegesen több kifogás érkezett, a második félévben azonban számuk erőteljesen csökkenni kezdett. Például míg a múlt év májusában a kereskedelem 1329 pár téli lábbeli ellen emelt kifogást, szeptemberben már csupán 115 pár ellen. A javulás okaként néhá- nyan egy-egy részleg vezetőségének megváltozott összetételét hozzák fel. A múlt év elején például a téli lábbeliket gyártó részleg élére új vezető került, aki a szó szoros értelmében vett szakember. Emil Chren, mert róla van szó, ezenkívül képes a kollektíva sikeres vezetésére, irányítására is. S mivel az előbb említett példa szerint a termékek minősége megközelítőleg fél éven belül jelentős javuláson ment keresztül, Még egy végső ellenőrzés, és a téli lábbeli útnak indulhat (A szerző felvételei) nológiai fegyelem megtartására van szükség. Naponta többször is végigmegyek a részlegen, s ugyanakkor valamelyik munkahelyen alaposabban is szemügyre veszem, miként tartják meg a dolgozók a technológiai előírásokat. Bármilyen eltérés esetén figyelmeztetem a dolgozót, tanácsot adok, hogy miként végezze a meghatározott műveletet, és azt, hogy óvakodjon a hibák elkövetésétől. De nem csupán erre figyelmeztetem őket. A dolgozókkal ott, helyben beszélgetek eredményeinkről, arról, hogy a rossz minőségű munka olyan károkat okoz, amelyek következményeit saját zsebén is megérzi. Az emberek hallgatnak a jó szóra, jobb munkára törekednek, ami már az utóbbi hónapok eredményeiben is lecsapódott. A minőség javítását célozza az üzemben kialakított prémium-rend is. Egy részleg napi teljesítménye 1300 pár lábbeli. Az előírások szerint 25-28 pár harmadosztályút gyárthatnak ebből a mennyiségből, s ha ezen belül maradnak, akkor minden pár lábbeli után, amelyet magasabb minőségi osztályba sorolnak, 8 korona prémiumot kapnak. S ez fordítva is érvényes. ha túllépik a megengedett keretet, akkor megvonják a prémiumot. A részlegvezető is ösztönözhet a jó munkára a saját jutalmazási alapjából. A téli cipőt gyártó részleg dolgozói tehát a saját bőrükön tapasztalták, hogy jobb a hibákat megelőzni, mint azokat utólagosan helyrehozni. Ha nem fordulnak elő a fentiekben említett hibák, akkor az üzem gazdasági eredményei még jobbak lehettek volna: nagyobb hasznot hajtottak volna a társadalom és saját maguk számára egyaránt. MARIÁN FUSEK jelentősége Hazánk mostani ötéves tervidőszakában az anyagi források kihasználása terén jelentős szerepet kapnak a másodlagos nyersanyagok. Közéjük tartozik az üvegcserép is, melynek begyűjtése és újbóli értékesítése jelentős megtakarításokat eredményez az üvegiparban. És nemcsak nyers- anyag- és energiamegtakarításról van szó, hanem ezáltal növelhető az olvasztó berendezések élettartama is, miközben egy tonna üveg legyártásával 3 ezer koronát takaríthatnak meg. E néhány alapinformáció ismeretében látogattam meg Koloman Tichýt, a bratislavai Hulladékgyűjtő Vállalat igazgatóját, hogy választ kérjek a téma időszerű kérdéseire.- Igazgató elvtárs, miben látja az üveghulladék begyűjtésének előnyeit?- Lakosaink tudatában az vert gyökeret, hogy az üveggyártás nálunk hazai nyersanyagbázison alapszik. Ez részben igaz, de csak az alapvető üvegipari nyersanyagokra érvényes. Homokból, mészkőből, dolomitból és földpátból önellátóak vagyunk. Van azonban egy csomó olyan nyersanyag, melyet importálunk és megérezzük árának állandó emelkedését. Az iparágban az anyagi ráfordításuk majdnem 19 százalékát a nyersanyagok (bórsav, minium, vízmentes szóda stb.) behozatalára szánják. Népgazdasági szempontból vitathatatlan, hogy az üveggyártás legjelentősebb másodlagos nyersanyaga az üvegcserép. A kulcsprobléma azonban a begyűjtésben van. Ugyanis ebben az esetben szintén érvényes: az üvegcserép felhasználásának szintje azonos felvásárlásának mennyiségével. Ez 1980-ban 35 ezer tonnát tett ki, ami az össz- mennyiség nem egészen 12 százaléka. így aztán évente átlagosan 200-260 ezer tonna üvegcserép marad másodlagos feldolgozás nélkül, pedig tonnánkénti értéke mintegy ezer korona. Ha ehhez hozzáadjuk az olvasztás közbeni fűtőanyag- és energiamegtakarítás feltételezett nagyságát, rögtön milliókat kitévő veszteséget okoz az üvegcserép kis mértékű felvásárlása.- Nálunk mennyi üveghulladékot hasznosítanak?- A termelés az üvegcserép körülbelül 8 százalékát dolgozza fel. A cserépfelhasználás azonban még növelhető a síküveggyártásban, s begyüjthető az összmeny- nyiség 35 százaléka is, ami évente 105 tonna üvegcseréppel egyenlő. Ezek azonban nem végleges arányok.- Úgy mutatkozik, hogy az üvegcserép hasznosítása előnyös és az iparág lényegében készen áll az eddigieknél nagyobb meny- nyiségű feldolgozására.- Szükséges, hogy a másodlagos nyersanyagok felvásárlásában ezeket a növekvő követelményeket követni tudjuk. Olyan elv szerint dolgozunk, mely kimondja: azt a hulladékot fontos megmenteni, melyben a legnagyobb nyersanyag- és energiatartalék rejlik. A másodlagos nyersanyagok klasszikus felvásárlása ugyan ésszerűsíthető, de bizonyos korlátok között mozog. Ilyenek a felvásárló helyek száma, a lakosok készsége a hulladékot ezekre a helyekre szállítani, jelentős beruházási költségek a begyűjtőhelyek kiépítésére és még sorolhatnám. Most a másodlagos nyersanyagok begyűjtésének új módszerével próbálkozunk. Lényege, hogy az ösz- szekeveredés előtt az üvegcserepet külön konténerekbe szedjük össze.- Itt álljunk meg egy pillanatra. Milyenek az ilyen begyűjtés eddigi tapasztalatai?- Ezt a módszert csupán Bratis- lavában alkalmazzuk, s az itteni tapasztalataink jó eredményekről vallanak. A lakosság fegyelmezettsége már kezdettől fogva hozzájárul a sikeres begyűjtéshez. Hisz alapjában véve önkéntességükön és öntudatosságukon múlik, hogy ingyenesen ugyan, de megfelelő konténerbe dobják az üvegcserepet. Az egész kísérlet újdonsága abban van, hogy míg más országokban e begyűjtési formának már hagyományai vannak és csupán néhány tucat konténert használnak, addig Bratislavában számuk háromezer. A színtelen és színes üvegcserép begyűjtésére alkalmas konténerek a szemétládák mellett találhatók minden lakótelepen. Fontos annak megtartása is, hogy a kék színűekbe a színtelen üveg, a zöld színűekbe pedig a színes üveg kerüljön.- Végezetül néhány konkrét eredményre és távlati elképzeléseikre lennék kíváncsi?- A másodlagos nyersanyagok gyűjtésének - ide tartozik az üveg is - sikere függ ugyan a lakosok megértésétől és jóakaratától, de kell, hogy jó szokássá erősödjön. Biztató jele ennek, hogy az új begyűjtési módszer alkalmazása óta 2082 tonnával több üvegcserepet szedtünk össze. Az ötéves tervidőszak hátralevő éveiben szeretnénk azt elérni, hogy lakosonként legalább 5 kilogramm üveget gyűjtsünk be az említett módon. Ismeretes, hogy az üveghulladék iránti kereslet egyre nagyobb. A csehszlovák üveggyártók ilyen irányú igényeit csupán 47 százalékra tudják kielégíteni. Ezért helyénvaló a követelmény: továbbra is bővíteni kell az üveghulladékok gyűjtését! (nn) Üveghulladék-gyűjtő konténerek Szlovákia fővárosában (Jozef Suran felvétele) Munkában a szabász
