Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-05 / 3. szám, kedd

Kísérletek, eredmények A magyar tanítási nyelvű iskolák egyik fontos feladata, hogy egyéb lényeges tantárgyak hatékony oktatásával párhuzamosan megfelelő figyelmet fordítsanak a szlovák nyelv korszerű tanítására is.- Magda Hegerová, a Pedagó­giai Kutatóintézet munkatársa hi­vatásánál fogva kutatja ezt a kér­dést. Munkájának célja, hogy megkönnyítse gyermekeink szá­mára a szlovák nyelv tanulását az alapiskolában. Az 1-4. osztályra vonatkozó országos vita anyagát jól ismeri, a vitázók szlovák nyelv- tanításra vonatkozó hozzászólá­sait már fel is dolgozta. Milyen tapasztalatok szűrhetők le be­lőlük?- Az új csehszlovák oktató-ne- velő rendszer tartalmi és szerve­zési átépítését egy nagy arányú, mintegy 50 iskolában végzett kí­sérlet előzte meg. Mivel ma már az ország minden pedagógusának sokéves tapasztalatai vannak ezen a téren, időszerű volt az országos vita kibontakoztatása. Ezt Juraj Buša oktatási miniszter cikke is aláhúzta a Komenský cí­mű pedagógiai folyóirat 1981. ok­tóberi számában, A csehszlová­kiai magyar pedagógusok is kivették részüket a feltáró-értékelő munká­ból. Az eredménnyel mind meny- nyiségi, mind minőségi szempont­ból elégedettek lehetünk. Sok el­fogadható javaslatuk, lényegre ta­pintó meglátásuk van.- Konkrétan?- Megállapítják, hogy a tantervi követelmények igényesek, de tel­jesíthetők. A témakörök kiválasz­tása megfelel a társadalmi elvárá­soknak. Mivel a gyermekek olyan tankönyvekből tanulnak, amelyek­nek képanyaga élethelyzetekhez kötött, felkeltik érdeklődésüket a tantárgy iránt. Az 1-4. osztály tankönyvei egymásra épülnek, a már meglevő szókincset a négy év folyamán állandóan ismétlik, gyakorolják a gyerekek. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az ötna­pos munkahét nehezíti mind a gyerekek, mind a pedagógusok munkáját. Félő, hogy a magas szintű, halmozott követelmények neurotizálják a tanulókat. A 3. osz­tályban például nagyok a gyere­kek szóbeli megnyilvánulásával szemben támasztott követelmé­nyek, s nem marad idő az olvasás technikájának begyakorlására.- Igen, itt feszülhet ellentét. Ol­vasni is meg kell tanítani a gyere­keket, a nyelvtani alapokat is le kell rakni az alapiskola 1-4. osztá­lyában. Csakhogy a nyelvoktatás történetében a legújabb követel­mény, hogy a nyelvet csak az tudja, aki beszélni is képes.- Ez igaz, csakhogy ne felejtsük el: a gyerekek egy része, elsősor­ban akik városokban kétnyelvű környezetben nőnek fel, már az első osztályba elég gazdag szó­kinccsel érkeznek. Számukra te­hát semmi nehézséget nem jelent a konverzáció. Nehezebb a nagy­községek, s különösen az aprófal­vak összevont osztályaiban tanító pedagógusok helyzete. Mivel a gyermekek nyelvtudásának szintje nem egyforma, nem egy­formák az elért eredmények sem, bár a tantervi követelmények egy­ségesek, s ezen objektív okok mi­att nem is változtathatunk. Nem merült fel ilyesfajta igény a peda­gógusok részéről sem. Az új kon­cepció a szóbeli kommunikációt helyezi előtérbe, mert társadalmi követelmény, hogy gyermekeink esajátítsák a szlovák nyelvet s a nyelvtudás boldogulásuk esz­köze legyen.- Mi a helyzet a nyelvtan tanítá­sával az alapiskola 1-4. osztá­lyában?- Le kell szögezni, hogy a nyelvtan tanításának kérdéseit az alapiskola felső tagozatán kell megoldani. A pedagógusok meg­jegyzik például, hogy a harmadik osztályban a számnevekkel foglal­kozó nyelvtani rész eléggé igé­nyes. Szóbelileg elsajátítják a ta­nulók a tudnivalókat, de a helyes­írás begyakorlására nincs idő. Ez nem baj. A hangsúly most még a beszédkészség fejlesztésén van. A negyedik osztályban szin­tén a konverzáció fontos és a szö­veg dramatizálása, mert ez a for­ma feloldja a gyermekek nyelvi gátlásait, bátrabban beszélnek, si­kerélményekhez jutnak és meg­szeretik a szlovák nyelvet. S amit szeretnek, azt szívesen tanulják.- Egy tízéves gyermek már elég érett ahhoz, hogy ha megfelelő a szókincse, a nyelvtan törvényeit is alkalmazni tudja.- Ez igaz. Induljunk ki talán az alapokból. A szlovák és a magyar nyelv hangállományának képzése jórészt megegyezik, bár vannak eltérések, például a eh hang ejté­sét rendkívül gondosan kell gya­korolni. A szótagoláskor a mással­hangzó-torlódás, a szótagképző mássalhangzók, az I, m, r ismer­tetése, begyakorlása jelent újat nyelvtani szempontból. Ha a he­lyes kiejtést elsajátítják, a nyelvtan tanulása is könnyebb lesz az alap­iskola felsőbb osztályaiban.- Gondolom ezt a célt szolgálja a második, negyedik osztályosok számára kiadott segédkönyvük: A szlovák nyelv kiejtési, helyesírá­si és tollbamondási gyűjteménye, amelyet Mária Bertókovával állí­tottak össze.- Természetesen ez a gyűjte­mény szorosan kapcsolódik a tan­könyvekhez és a tantervekhez. Ki­adását a tanítók sürgették, mivel ilyen jellegű segédkönyvre is szükségük van, ha alaposan el akarják sajátíttatni a nehezebb nyelvi jelenségeket és kiküszöböl­ni a kiejtési hibákat. A segédköny­vet nemcsak a pedagógusok, a gyerekük fejlődését segíteni akaró szülők is sikerrel használ­hatják. Hogy a gyermekek fülében jobban megragadjon a helyes szlovák kiejtés, a csillaggal megje­lölt anyagrészeket a Banská Bystrica-i Tajovský Színház színé­szeinek segítségével magnetofon­szalagra rögzítettük. Minden nyel­ven, tehát szlovák nyelven is a színművészek kiejtése a legtö­kéletesebb, ők beszélnek a leg­szebben. A magnószalagot egy- egy példányban minden iskola megkapta, örülnénk, ha segítene. Ha módszertanilag helyesen irá­nyítjuk gyermekeinket, könnyen és sikeresen elsajátítják a helyes kiejtést. Nyelvtani szabályokkal még nem terheljük a tanulók emlé­kezetét, csak felhívjuk a figyelmü­ket a nyelvtani jelenségekre. Jó viszont, ha rászoktatjuk őket, hogy e jelenségek írásbeli megnyilvá­nulásait megfigyeljék és megje­gyezzék. Ezért iktatjuk be a na­gyon egyszerű szövegű tollba­mondásokat. Egyik részük a be­gyakorlás, másik az ellenőrzést szolgálja. Az első tollbamondást semmi esetre se írjuk hamarább, csak a második osztály második félévében. A kézikönyv anyaga nem kötelező, de ahol megvan rá az igény, jó szolgálatot tesz gyer­mekeinknek. Célunk volt az is, hogy felkészítsük tanulóinkat a negyedik osztályból az ötödik osztályba való átmenetre, mivel ott már elvárják gyermekeinktől, hogy egy bizonyos nyelvi szinten olvassanak, szavaljanak, énekel­jenek. Az a fontos, hogy mindezt szívesen, örömmel tegyék. Mert az örömmel végzett munka a siker egyik lényeges feltétele. TÖRÖK ZSUZSA Fekete, fehér, igen, nem „VILÁGOSÍTSD FÖL GYERMEKED“ - írja József Attila egyik versében és ezzel a felszólítással én régóta egyetértek, növekvő gyerme­keim körében a gyakorlatban is próbálom megvalósítani, ter­mészetesen nemcsak a szexu­ális fölvilágosításra gondolva - hanem az emberre és a vi­lágra (József Attila versében is ezekről van szó), amelyről a gyerekek szeretnék megtud­ni, hogy jó vagy rossz, fekete vagy fehér, hogy mire mondja­nak igent és mire nemet. Tud- tukra kell adni, határoztam el már fiatal apaként, meg kell nekik mondani, hogy az ember és a világ se nem jó, se nem rossz, vagyis: jó is meg rossz is, és mindig az adott helyzet­ben kell eldöntenünk, hogy mi­re mondunk igent, mire nemet. No persze, tettem hozzá böl- cselkedve, a probléma nem az, hogy az ember jó legyen-e vagy rossz, hanem hogy mi­lyen tettével tesz jót vagy rosz- szat. No persze, teszem most hozzá, másfél évtizedes apai gyakorlattal gazdagabban, az ilyen bölcselkedések a neve­lésben nem sokat érnek. A gyerekek ragaszkodnak az egyértelmű, fekete-fehér ítéle­tekhez, a szabályokhoz - talán ösztönös védekezésként is? Meglehet. Ők azt akarják tudni például, hogy helyes-e, ha az iskolában a padfelelős önként (vagy akár felszólításra) jelenti óra elején, hogy kinek gyűlt össze három fekete pontja, amely tantárgyi (nem szorgal­mi vagy magaviseleti!) elégte­lent ér. Azt akarják tudni, hogy helyes-e ez a padfelelős rend­szer, helyes-e, ha a felelős órára ellenőrzi, hogy a reá bí­zott gyerekek körül van-e vala­mi hiányosság, elkészítetten házi feladat vagy otthon felej­tett felszerelés, szépen beraj­zolja kis noteszébe a fekete pontokat, hogy a harmadiknál jelentse: tanító elvtárs, a Pistá­nak, Jóskának, Terinek tessék beírni egy elégtelent! No persze - bölcselkedjünk tovább könnyű volna azt mondani: gyermekem, fölvilágosítalak! Ez a följelentősdi helytelen. Csakhogy ez így nem igaz, még enyhébb formában, ár­nyaltabb fogalmazásban sem. A házi feladatot el kell készíte­ni, a fölszerelésre szükség van az iskolában - vagyis ezek a fekete pontok hibákat jelez­nek, és a jót szolgálják. Erről kellene tehát tájékoztatni a gyereket - tudjuk: életkori sajátosságaik szerint. És ha ez lehetetlen? Akkor a fekete pontok pedagógusa követke­zik. Ót bizonyára nem kell fölvi­lágosítani, vele bizonyára megbeszélhetjük az efféle gondokat. Talán az is szóba- hozható ilyenkor, hogy lehet-e büntetésből egyik napról a má­sikra két oldal számtan felada­tot sózni egy kilencévesre, hogy szabad-e tanulással bün­tetni. Példáim esetlegesek, összeszedettek, de nem légből kapottak. Olykor nehéz hely­zetbe kerülhet a fölvilágosítás­ra elszánt apa vagy anya. Sok­szor maga is alig győz egyen­súlyozni a fekete-fehér, az igen és a nem között. Sok szóra, az árnyalatok és az át­menetek tisztázásra, a többér­telműség megtanulására és megtanítására van szükség. Mert azért a fekete soha nem lehet fehér, és csak az képes az árnyalatok megértésére, aki határozott igent és nemet is tud mondani. HORGAS BÉLA UJ FILMEK Hotel a Halott Alpinistához (szovjet) A tudomány és a technika roha­mos fejlődése létrehozott egy új műfajt, a science fictiont, vagy ahogy röviden nevezik: a sci-fix. Az irodalomban ez az újfajta „mo­dern mese“ harminc-negyven év­vel ezelőtt még a kultúra peremén helyezkedett el, hasonlóan a kri­tölti az estét. Vidám társaságra talál: van a vendégek között sze­relmi kalandra vágyó fizikus, tüde­jét gyógyító beteg, boldog szerel­mespár. A nyomozó azonban úgy érzi, valami nincs rendben, de nem tudja megfejteni az egyre elviselhetetlenebb feszültség okát. mihez, a westernhez vagy a szen­timentális termékekhez. Napjaink­ban a helyzet alapvetően megvál­tozott. Nem csupán a kiadott könyvek száma nőtt meg, hanem a tudományos-fantasztikus műfaj előkelő helyet kapott a folyóiratok­ban is. A technikáért való kezdeti feltétlen rajongás, a tudomány fe- tisizálása a sci-fiben azonban alábbhagyott, egyre inkább előtér­be kerül a féltés, a humánus dön­tés kérdése, s az, hogy egyértel­műen jobb életet biztosít-e az em­beriségnek a technikai fejlődés, nem rejt-e magában legalább any- nyi veszélyt is? Nos, éppen ezzel foglalkozik az új szovjet tudományos-fantaszti­kus film, a Hotel a Halott Alpinistá­hoz is. Kezdetben úgy tűnik fel, hogy krimivel van dolgunk, hiszen a történet színhelye a nem túl barátságos nevet viselő hegyi szálló, ahová valaki kihívja a ren­dőrséget. De amikor megérkezik a nyomozó, kiderül, hogy senki sem telefonált és senki nem tud a halottról sem. A nyomozó a pá­ratlan panorámájú szállodában Szerelem kérdőjellel Ráadásul névtelen fenyegető le­velet talál a zsebében. A helyzetet még zavarosabbá teszi, hogy egy lavina elzárja a szállodát a külvi­lágtól. S ekkor különös esemé­nyek történnek: egy embert meg­kötözve találnak, egy másikról azt állítják, hogy meghalt, aztán egy igazi hullára bukannak. A szálak egyre kuszábbak lesznek, s a tel­jes tanácstalanság közepette a fi­zikus megkockáztat egy képtelen­nek tetsző feltevést: azt állítja, hogy társai közül hárman nem e világból valók ... E furcsa, nyugtalanító hangula­tú tudományos-fantasztikus filmet Grigorij Kromarov rendezte; tulaj­donképpen hipotézist állít fel és azt valóságos szituációkkal ütköz­teti. A krimi és a sci-fi elemeit azonban nem sikerült közös neve­zőre hoznia, alkotása ily módon nem egységes, meg-megtörik stí­lusa és ritmusa is. A főszereplő Uldisz Pucitisz; játszik a filmben Juri Jarvet is, akit Lear királyként csodálhattunk meg Grigorij Kozin- cev nűvében. (francia) André Cayatte rendező elsősor­ban a bűn és bűnhődés kérdéseit feszegető izgalmas filmjei illetve éles társadalomkritikai alkotásai révén vált ismertté. Általában bűn­ügyi elemekkel átszőtt lélektani drámákat forgat, a filmjeiben sze­replő figurák rendszerint a vádlot­tak padján kötnek ki; a történet a művész számára viszont több­nyire csak ürügy arra, hogy osto­rozza hazája igazságszolgáltatá­sát. Leleplezze megkövesedett rendszerét, bürokratizmusát, fel­fedje a vélt igazság mögött meg­húzódó valóságos erőket. Többé- kevésbé vonatkoztathatók az el­mondottak most látható filmjeire is, annyi külömbséggel, hogy ezúttal a bűnügyi elemek nyomul­tak előtérbe, a társadalombírálat, a rendezőtől megszokott éles kriti­kai hangvétel hátterébe szorult, alig-alig ismerni fel Cayatte rende­zői kézjegyét. Filmjében egy közönséges gyil­kosságot tár a néző elé; az áldozat egy gazdag építőmérnök, a tettes minden valószínűség szerint a mérnök feleségének szerelme. Kezdetben úgy tűnik fel, hogy a vizsgálóbírónak könnyű dolga lesz, hiszen banális háromszög­történettel áll szemben. Kérdés csupán az, hogy az asszonynak része van-e bűnügyben. S bár a körülmények vétkességét bizo­nyítják, a vizsgálóbíróasszony kö­zelebbről megismerve a feleséget, kétkedni kezd bűnösségében. S mint kiderül, nem alaptalanul. Az igazságszolgáltatás olajozottan működő gépezetét azonban már nem lehet nagállítani... André Cayatte filmje mester­Annie Girardot a francia film vizs­gálóbíró-asszonyának szere­pében ségbeli tudással készült, a rende­ző kellő feszültséget teremtett, al­kotásába azonban melodramati- kus felhangok vegyülnek, emiatt a mű sekélyes; az alkotónak a francia és az angol (az asszony szeretője angol állampolgár) igaz­ságszolgáltatási rendszertől ki­fejtett nézetei viszont illusztratí­vak, tételszerűek. Parádés a film szereposztása: Bibi Andersson, John Steiner és Annie Girardot valóban világ hírességek, az álta­luk megformált figurák felszínes jellemrajza azonban gátolta őket tehetségük igazi kibontakoztatá­sában. A Szerelem kérdőjellel a fogyatékosságok miatt nem éri el a rendező korábbi műveinek színvonalát, az évtizedekkel ez­előtt készültekről - melyek meg­alapozták hírnevét - már nem is beszélve. -ym­v ÚJ SZÚ 4 1982.1.5. A szlovák nyelv oktatása az alsó tagozaton Jelenet a szovjet filmből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents