Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-29 / 24. szám, péntek

Mivel szolgálhatok? A vendéglátóiparban szerzett tapasztalatok alapján vegyes ké­pet alkothatunk magunknak. Még az olyan városban is, mint Kassa (Košice), ahol ennek az ágazatnak- legalábbis szakmai berkekben igen gazdag hagyományai vannak. Ezekről a dolgokról beszélget­tünk Juraj Schwartz mérnökkel, a Kassai (Košice) Vendéglátóipari Vállalat fiatal igazgatójával, aki egy éve látja el ezt a tisztséget, viszont már több mint tizenöt éve dolgozik a szakmában. Tanulmá­nyait Bratislavában, a Közgazda- sági Főiskola Közétkeztetési és Idegenforgalmi szakán végezte Azóta, - immár másfél évtizede- Kelet-Szlovákia metropolisának vendéglátóipari üzemeiben dolgo­zik. A múlt év elejétől, mint vállalati igazgató. Szó, ami szó, elismert szakember hírében áll. Köztudott róla, nagy híve a színvonalas ven­déglátás megteremtésének, a füs­tös kocsmák, sört-rumot árusító, áporodott levegőjű talponállók fel­számolásának.- Tudjuk, korábban is vendég­látóipari üzemek vezetője volt, de immár egy esztendeje a vállalat élén áll. Milyen tapasztalatokat szerzett ebben az új, felelősség­teljes tisztségben?- Korábbi tapasztalataimra tá­maszkodva igyekeztem a vendé­geink igényeinek kielégítésével összefüggő, a vállalat szempont­jából szükséges tennivalókra összpontosítani a figyelmet és a munkámat. Ma már a városunk­ban működő egyes üzemek fej­lesztése, kollektíváik eredmé­nyessége, illetve problémái foglal­koztatnak. Nem kis feladat ez, ha az ember komolyan, a társadalmi érdekeket szem előtt tartva, szak­maszeretettel munkálkodik a ven­déglátás színvonalának állandó emelésén. Számomra hivatást je­lent ennek a társadalmi szempont­ból fontos szolgáltatásnak folya­matos fejlesztése. A mi esetünk­> .■■■■ ■■" > KOMMENTÁLJUK jobban s főleg színvonalasabban kihasználni üzemeinket. Ez a fő feladatunk a 7. ötéves tervidő­szakban, beleértve a dolgozóink­ról történő sokrétű gondoskodás­sal együttjáró tennivalókat.- A tavaly végzett korszerűsítés s egyéb beavatkozás kedvező kö­vetkezményei cáfolhatatlanul éreztetik hatásukat - ezt a beava­Juraj Schwartz tatlanok is látják -. Igaz, szolgálta­tásaik kulturáltságának fokozása nem mindenkinél talál kellő meg­értésre.- Örülök annak, hogy ezt nem­csak mi értékeljük így. Az elége­detlenség okait ismerjük. Többnyi­re ilyen megfogalmazásban kerül el hozzánk: „Úgy korszerűsítik a vendéglátó üzemeket, hogy las­san nem lesz hol meginni egy pohár sört!“ Egyértelműen az a véleményünk, hogy ezeknek az embereknek nincs igazuk, mert a sört van hol meginni, kinek-kinek tetszése szerint. De kulturáltab­ban, mint eddig. Nem füstös, zajos talponállókban, - rum „kísérővel“ - hanem általában emberibb kör­nyezetben, abroszokkal terített asztalok mellett. Nem igazodha­tunk azok szerint, akik másként képzelik el a vendéglátást, mint a mi társadalmi rendünk és eset­Grillezett ételeket szolgálnak fel a Mókusban (S. Pisecký felvétele) ben ez különösen fontos feladat. Hiszen a jelenleg több mint két­százezer lakost számláló kerületi székhelyünkön ennek a feladat­nak annál is inkább megkülönböz­tetett jelentősége van, mert a vá­ros vendéglátóipari hálózatának 72 százalékát képező, több mint kétszáz kisebb-nagyobb üze­münkben kétezer tagú kollektí­vánk dolgozik.- S ez elegendőnek bizonyul?- Ezt nem mondhatnám, bár vállalatunk hazánk egyik legna­gyobb vendéglátóipari intézmé­nye. Ugyanis a városban csaknem 2300 négyzetméternyi területtel kellene bővíteni a vendéglátóipari hálózatot. A mi vállalatunk a meg­levő hálózat felújítása, korszerűsí­tése útján igyekszik az eddiginél leg azt is kifogásolják, ha néhány korszerűsített, átépített üzemün­ket, az illetékes hatóság a koráb­binál magasabb árosztályba sorol. Ez nem a vállalat, hanem elsősor­ban a színvonalas, kulturált szol­gáltatást igénylő vendégek érde­kében történik. Tapasztalataink birtokában egyet kell értenünk az igazgatóval. Csupán néhány példát említünk. Nem hiszem, hogy sokan sírják vissza a volt Dominikánus téri „le- bujt“, ahol ma ízlésesen berende­zett borozó működik. Aki ide ellá­togat, biztosan nem emel panaszt amiatt, hogy ezt a jól ellátott üze­met a második osztályba sorolták. Hasonló kocsma helyén létesítet­ték a Mókus falatozót, ahol szép, tiszta környezetben grillezett été­Hangulatidéző mézeskalács-formák A mézeskalácskészítés hagyomá­nyai Szlovákiában a 15 századba nyúlnak vissza, aranykora azonban a 19 század végére, a huszadik szá­zad elejére esik. A fából készült mé­zeskalács-formák a cukrászok és ka- lácskászítók legalapvetőbb munkaesz­közei közé tartoztak egészen a múlt század közepéig, amikor megjelentek a tökéletesebb, ám népművészeti szempontból sokkal értéktelenebb pléhformák A Martini Szlovák Nemzeti Múzeum rendezésében a közelmúltban kiállítás nyílt a Rimaszombati Gömöri Múzeum­ban, ahol mintegy 160 körte- és diófá­ból készült formát, köztük a leghíre­sebb gömöri fafaragók és mézeskalá­csosok munkáit is láthatják a látogaiutv Betekintést nyerhet a szemlélő a mé- zeskalácsosok titkaiba is A mézeska­lács jó minőségű alapanyagokból ké­szült, a sűrű masszát a faragott for­mákba öntötték, a sütést követően pe­dig cukros lével ízesítették, színes népi motívumokkal díszítették A kiállított kalácsformák és készít­mények a faragók és cukrászok mély esztétikai és művészi érzékéről, mes­terségbeli tudásáról tanúskodnak Az ízlésesen díszített, ínycsiklandozó mé­zeskalács szívek, babák, lovak pedig - felidézik kicsit az elmúlt századok vásári világának hamisítatlan hangula­tát is A kiállítás február végéig tart nyitva -ha­leket fogyaszthatnak a vendégek Egyébként a magasabb árosztály­ba történő átcsoportosítás ellen nem igen lehet kifogás. Hiszen a kassai vállalat 36 vendéglátó üzeme közül 28 a harmadik osz­tályba, további 16 vendégfogadó a negyedik osztályba, 56 büféből 51 szintén a negyedik árosztályba tartozik.- Említette, hogy a 7. ötéves tervidőszakban a szolgáltatások színvonalának, kulturáltságának növelése érdekében jelentős kor­szerűsítési munkálatokat, átalakí­tásokat végeznék. Ebből mi való­sult meg tavaly és mit terveznek az idén?- A múlt év folyamán, jelentős ráfordítással, felújítottuk, illetve ki­cseréltük a Ryba, a Jalta, a Luxor, a Terasa, a Centrum, az Astoria vendéglők, a Sport kávéház be­rendezéseit, megfelelőbb helyre telepítettük át a diétás éttermet, több helyen szalont létesítettünk kisebb rendezvények megtartásá­ra. A Merkúr vendéglőben, a kör­nyező vállalatok, üzemek és egyéb intézmények alkalmazottai részére is biztosítjuk az üzemi ét­keztetést. Ezt az étkeztetési for­mát, szükség szerint, más üzeme­inkben is bevezetjük. Az idén tovább folytatjuk üzemhálózatunk korszerűsítését. Például a Lőcsei Házban klubot létesítünk a művé­szek és újságírók részére, felújít­juk a Slávia kávéházat, újból be­vezetjük a közkedvelt koncertek és egyéb szórakoztató programok rendezését. A Detva vendéglőben nappali bárt, illetve grillezett étele­ket felszolgáló részleget létesí­tünk, a Luxor-ban több frissen sül­tet készítünk. Bővítjük az Alpinka turista vendéglőt. így sorolhatnám a tervünkben szereplő többi akciót is. Törekvéseink lényege vendég­látóipari szolgáltatásaink minőségi és mennyiségi javítása, városunk vendéglátó ipara hírnevének és hagyományainak öregbítése. En­nek eléréséhez kérjük vendégeink segítségét, azt, hogy őszinte jó­szándékkal igényeljék szolgálata­inkat, becsüljék meg azokat, akik készségesen megkérdezik, ha be­térnek hozzánk: „Mivel szolgál­hatok?“ KULIK GELLÉRT Ésszerű behozatalt Két nappal ezelőtt közölték a tömegtájékoztató eszközök Ľubomír štrougal szövetségi kormányelnöknek az ostravai bányászok és energetikusok körében mondott beszédét. Az ott elhangzottakból is kitűnt, hogy népgazdaságunk további fejlődése nem képzelhető el a gazdasági és a társadalmi életnek szinte minden területét érintő ésszerű intézkedések nélkül. Ide soroljuk a bizonyos húsfajták és hústermékek árának emelését éppúgy, mint az importtevékenységet sza­bályozó szigorító intézkedéseket. Ez utóbbiról nagyon sok szó esett pártunk XVI. kongresszusán is. Hangsúlyozták; megfontolt és ésszerű külkereskedelmi politikát kell folytat­nunk ahhoz, hogy pénzügyi mérlegünkben egyensúly álljon be, és eladósodásunk mértékét semmiképpen se növeljük. Gazdaságunkban a külkereskedelemnek - a behozatalnak és a kivitelnek egyaránt - létfontosságú szerepe van. A beho­zatalnak azért, mert jó néhány ipari ágazatunk nyersanyag- bázisát behozatallal teremtjük meg, az exportnak pedig azért, mert termékeink külföldi értékesítésével juthatunk csak devi­zaeszközökhöz, amelyeket végső soron az ország fogyasztá­sában nélkülözhetetlen termékek vásárlására kell költenünk. De vajon mindig valóban nélkülözhetetlen, vagy mással nem helyettesíthető termékért adjuk ki a devizaeszközöket? A 6. ötéves tervidőszakban évente átlagosan 10 százalék­kal növekedett az import folyó árakban számolva, míg a behozatal fizikai volumene mindössze 3,2 százalékos növe­kedést mutatott évente. Mindez a világpiaci, árak emelkedé­sének a következménye, és persze annak is, hogy még mindig nem vagyunk képesek az indokolatlan behozatalok felszámolására. Nagyon sok vállalatnál, termelési-gazdasági egységnél úgy nyúlnak a behozatali eszközökhöz, mint az egyszerűbb megoldáshoz. Hiszen könnyebb devizaeszközt igényelni az állami pénztárból megfelelő indoklással, mint keresni az olcsóbb hazai megoldások lehetőségét. Ez, per­sze, nem vonatkozik olyan cikkek, nyersanyagok, áruk beho­zatalára, amelyeket hazai forrásokból semmiképpen sem áll módunkban előteremteni. Bizonyos gyógyszerekről, élelmi­szerfélékről, kohászati nyersanyagokról stb. van szó. Vonat­kozik viszont ez a követelmény a gépipari termékekre, ame­lyek műszaki színvonaláról, választékáról hazai gépszer­kesztő irodákban, fejlesztési munkahelyeken döntenek. Országszerte egyre több példa található arra vonatkozóan, hogy újításokkal, ésszerűsítésekkel tették lehetővé egy-egy gépi berendezés, pótalkatrész külföldi behozatalának meg­szüntetését - ilyenekről szinte naponta olvashatunk napila­punkban is. Szükség van az ilyen ésszerűsítésekre is, de még nagyobb szükség van arra, hogy mielőtt döntenek egy költséges gép, berendezés alkatrész behozatalának ügyé­ben, az illetékes külkereskedelmi szakemberek, műszaki-fej­lesztési és gazdasági dolgozók nézzenek körül a hazai kutatóintézetekben, gépszerkesztői irodákban - és próbálja­nak közösen megoldást találni az adott kérdésben. Az ered­mény sokszor meglepően jó, és maguk az illetékesek csodál­koznak a legjobban, hogy mennyivel egyszerűbb és olcsóbb megoldáshoz jutottak. Mindenütt tudatosítani kell tehát, hogy a devizaigényesség csökkentésének a legjárhatóbb útja a hazai, illetve a KGST-tagországok tudományos-műszaki potenciáljában, a termelők és a tudományos-műszaki dolgo­zók szorosabb együttműködésében keresendő. PÁKOZDI GERTRUD ORVOSI TANÁCSADÓ Az allergia, allergiás érzékeny­ség és az allergiás betegségek igen elterjedtek az egész világon és rengeteg embertársunknak okoznak gyakori panaszt. Mi az allergia? Az allergia a szervezet megvál­tozott reakcióképessége a külvi­lágból, vagy saját szervezetünkből jövő ingerekre. Más szavakkal, in­gerek, behatások, melyek a leg­több embernél közömbösek - in- differensek - az allergiás szerve­zetűnél már ártalmasak. Az allergiás reakció akkor kelet­kezik, ha a szervezetünkbe olyan anyag jut be, amelyre szerveztünk bizonyos sejtjei, sejtkomplexumai a megszokottnál sokkal heveseb­ben reagálnak Ez az anyag lehet már kész állapotban levő valami pl. gázok, szagok, virágporok, mű­anyagból készült alsófehérnemű, festékek, vegyszerek, mosóporok stb., vagy lehet olyan valami, ami az emésztés folyamán keletkezik Ugyanis az emésztés folyamán olyan anyagok szabadulnak fel, amelyekre már érzékenyek lehe­tünk. Allergizáló hatásúak lehet­nek a környezetünkben levő tár­gyak is, amelyekre a legtöbb csa­ládtag ugyan érzéketlen, de egy­két családtag túlérzékeny lehet Ilyen pl. valamilyen virág, vagy növény, amely asztmás rohamot válthat ki, vagy a kispárnákban levő lúdtollból levált parányi por­szemcsék. Allergia jelentkezhet már cse­csemőkorban, vagy életünk folya­mán bármikor, ha olyan szokatlan anyaggal találkozunk, amely az eddig rejtett hajlamunkat fellob- bantja. Például gőzös-gázos munkahelyre kerülünk, kénytele-, nek vagyunk vegyszerekkel dol­gozni, a háziasszonyok meg a kü­lönböző mosogató anyagokra rea­gálnak allergiás kiütésekkel. Az allergia Kit nevezhetünk allergiásnak7 Azt egyszerű ránézéssel bizto­san megállapítani nem tudjuk. Meg kell hallgatnunk a panaszko- dót és csak azután kerülhet sor a baj megállapítására. Az allergia okának feltárására és a betegség mibenlétének pontos meghatáro­zására már nagyon sok módsze­rünk és segédeszközünk van Azonkívül vannak kitűnően felsze­relt szakrendelőink, amelyek úgy­szólván kizárólag allergiás meg­betegedésekkel foglalkoznak Hatékonyan gyógyítható az al­lergia7 Bár az allergia gyógyítása igen előrehaladott, mégsem mondható, hogy ezen a téren már mindent meg tudunk oldani. Annyit azon­ban felelősséggel kijelentünk, hogy nincs az az allergiás állapot, amelyen segíteni nem tudnánk és ez a segítség nagyon gyakran a teljes panaszmentességig fo­kozható. A teljes és végleges gyó­gyítási módokon sok kutató orvos dolgozik világszerte. A leggyakoribb allergiás meg­betegedések jól ismertek: tavaszi- -őszi szénanátha, a szem kötő­hártyájának hónapokig tartó gyul­ladása, légcsőasztma, az idült görcsös légcsőhurut különböző formái. Ugyancsak jól ismertek a környezetünkben levő ártalmak­ra fellépő allergiás reakciók; pl nafta, cigarettafüst, némely gyógyszer stb. előidézhet hirtelen rohamot. Hogyan kezeljük - gyógyítsuk az allergiát? Nem kell kétségbeesni, mert nagyon sok és hatásos gyógysze­rünk és gyógymódunk van rá. A tünetek figyelembevételével mindenkor elsősorban az alapbe­tegséget kell gyógyítanunk Va­gyis a megfelelő gyógyszer mellé még az ártó körülmények lehető kiküszöbölését is el kell rendelni Például a beteg szobájából min­den virágot és növényt el kell távo­lítani, a tolipárnát azonnal kicse­rélni egy habszivacsos párnára, kizárni a cigarettafüst beszivárgá­sának lehetőségét stb. Igen sokat segíthetünk a cél­szerű megelőzéssel - prevenció­val. Mi minden tartozik a megelő­zéshez? Az egészséges, száraz lakás, egészséges lakókörnyezet. Aszt­más, légcsöhurutos ember ne lak­jék erdőben, ahol a virágporok állandóan érik ót. A mocsaras, kipárolgásos környezet nemcsak allergiásoknak ártalmas A füstös, vegyszerek kipárolgásával telített, gőzös munkahely allergiásnak nem való! A cigarettázás, de álta­lában a cigarettafüst is rendkívül ártalmas. (Például a hivatásos ze­nészek igen nagy százaléka szen­ved allergiás légcsőbántal­makban.) Célszerű a friss, tiszta levegőn való tartózkodás, a testedzés, nem megerőltető sportolás, példá­ul úszás, síelés, mert ezek eleve pormentes környezetben végez­hetők. Az allergiás beteg ismeri a gyenge, sebezhető oldalát és tudja, hogy mi vált ki nála allergiás reakciót, ezért kerülje ezeket A beteg panaszai jelentkezésekor megkapja a szükséges gyógyke­zelést és egyben tanácsokat is, hogy miként segítheti ő maga is tartósítani az elért javulást. Ha a beteg rendszeresen kezelteti magát és az előírásokat követke­zetesen megtartja, panaszai a mi­nimumra csökkenthetők Erről ne feledkezzenek meg a betegek és legyen lelkierejük a néha szigorú előírások megtartásához is. DR. TÓTH LÁSZLÓ ÚJ ssú 4 1982. I. 29.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents