Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-28 / 23. szám, csütörtök

ÚJ szó 5 1982. I. 28. A TAKARÉKOSABB ENERGIAGAZDÁLKODÁS EREDMÉNYEI Nagyobb gondot fordítanak az üzemanyag-fogyasztás nyilvántartására A hetedik ötéves tervidőszak céljait, főleg a hatékonyabb gazdálkodásra való áttérés teszi igényessé. A mezőgazdasági gépesítés terén ezért nagy jelentősége lesz a traktorok jobb kihasználásának, a karbantartás­nak és a felújításnak, míg az energiagazdálkodás terén az elmúlt évnél is sokkal nagyobb takarékosságra lesz szükség. A rimaszombati (Rimavská So­bota) járási mezőgazdasági igaz­gatóság már korábban is szorgal­mazta a nagy teljesítményű gé­pek, mindenekelőtt a traktorok két vagy három műszakban való ki­használását. Bár a korábbi esz­tendőkhöz képest tavaly a szántás idején 70 százalékkal javult a gé­pek kihasználása, korántsem le­het még az ilyen munkavégzés általános elterjedéséről beszélni. Ugyancsak jelentős lehetőségek vannak még a tehergépkocsik üzemeltetése terén is, hiszen bár az üresjáratok száma csökkenő­ben van, az utánfutók alkalmazá­sa még ritkaság számba megy. Jelentősen csökkenthető az üzemanyag-fogyasztás a gépek gondosabb karbantartásával, va­lamint a régi és sok üzemanyagot fogyasztó traktorok és járművek kiselejtezésével. Az idén a tavalyi­nál is nagyobb gondot kell fordíta­ni az üzemanyag-fogyasztás nyil­vántartására, s a még nagyobb takarékosságban érdekeltebbé kell tenni a traktorosokat, gépjár­művezetőket és az ágazat vezetőit egyaránt. Nem kisebb feladatok várnak a járás nagyüzemeire a fűtőa­nyaggal és a villamosenergiával való gazdálkodás terén. A járás mezőgazdasági vállalatainál az új szárítokapacitások üzembe helye­zésével jelentősen megnőtt az igény a könnyű fűtőolaj iránt. Az idei keretek természetesen újból szükségessé teszik a szigorú taka­rékosságot, bár ezen a téren a .múlt esztendőben is szép ered­ményeket értek el. Míg 1976-ban egy tonna szárítmányra 0,54 ton­na fűtőanyagra volt szükség, tavaly már ennél jóval kevesebbet, mind­össze 0,36 tonna fűtőanyagot használtak fel. A 34 százalékos évben megismétlődő értékesítési veszteséget jelentett. Három év alatt egyébként összesen 300 százalékkal növekedett a vállalati nyereség. Most már szintén „otthon ma­rad“ az a pénz, amit 1973 és 1978 között a szerződésmegszegések címén kikövetelt kártérítésekre kellett fordítani. Akkor ugyanis a KOVOSMALT termékeinek sok vásárlója rendszeres különtőkét igyekezett magának kovácsolni a gyár szorult helyzetéből. Tuda­tosan mindenből nagyobb tétele­ket rendeltek, mint amennyit szá­mításunk szerint előállíthatott a sorozatos lemaradásokkal küsz­ködő vállalat. Az év végi határidők leteltekor pedig egymás után kö­vetelték és természetesen meg is kapták a jelentős összegeket.- Érdekes, hogy amióta folya­matosan kiegyensúlyozott a ter­melésünk, egyszeriben visszatán­coltak ezek a kuncsaftok, s már csak annyit rendelnek, amennyi árut valóban át is szándékoznak venni tőlünk - fűzi ehhez az igaz­gató. - Jelenleg ugyan nem gond az értékesítés, de a kezdetben bizony majdhogynem a nyakun­kon maradt az eltúlzott megrende­lések alapján legyártott termék­mennyiségek egy része... FOLYTATÓDÓ SIKEREK Az elmúlt évet újabb nagyszerű eredményekkel zárta a 3400 dol­gozót foglalkoztató vállalat, összesen 592 millió korona értékű terméket állítottak elő, ami 100,3 százalékos tervteljesítésnek felelt meg és a tavalyelőttihez képest 6,2 százalékos növekedést jelen­tett. Még ennél is szembetűnőbb előrelépés történt az exportcikkek gyártásában: 1981-ben 13,7 szá­megtakarítást elsősorban újítá­sokkal értek el, s ebből a Hrn­čiarske Zalužany-i Csehszlovák- Magyar Barátság Efsz-t kell élenjárónak tekinteni. Tavaly két újabb forrólevegős szárítót helyeztek üzembe a járás területén. Az új berendezéseket üzemeltető gazdaságok szakem­bereinek fontos feladata lesz, hogy átvegyék a már régebben működő szárítóüzem tapasztala­tait, s a fajlagos gázfogyasztást legalább 15 százalékkal csök­kentsék. A szilárd tüzelőanyagoknál az újabb fogyasztók üzembehelyezé­se ellenére sikerült 4,5 százalékos megtakarítást elérni. Közrejátszott ebben a saját kitermelésű tűzifa hasznosítása, éppúgy mint a fűtő­kazánok kijavítása, s az elavultak fokozatos kicserélése is. * A járásban mezőgazdasági üzemek energiaigényének a kielé­gítésében az elmúlt években fő­ként a villanyáram került az előtér­be. Az áramfogyasztás 1979-ben 10 200 MW/ó volt, s hogy a követ­kező két esztendőben is sikerült nagyjából ezt a szintet tartani, az már bizonyos eredményeknek számít. Persze, itt is vannak még tartalékok; a világítás intenzitásának csökkentésével és a nagy űrtartal­mú melegvíztárolók kisebbekre va­ló kicserélésével jelentős megtaka­rításokat lehetne elérni. A szigorú takarékossági intéz­kedések mellett a járás mezőgaz­dasága nem mondhat le a másod­lagos energiaforrások hasznosítá­sáról, sőt a napenergia, a biogáz és a geotermális víz energiafor­rásként való alkalmazásáról sem. Ezek hasznosításához különösen a járás déli részein vannak kedve­ző feltételek.-h. a­zalékkal termeltek többet a külföldi piacokra a gyár dolgozói, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor telje­sítették a műszaki fejlesztési, a beruházási tervet és a szociális program igényes feladatait. Jelen­tős sikernek tekinthető a füleki gyártmányok választékának újabb bővülése is. Tavaly megkezdődött a FIKOTERM U-5-ös és U-8-as típusú kályhák, valamint egy újfaj­ta hordozható hűtőberendezés so­rozatgyártása, ami a következő évekre nagy perspektívát, nyere­séges munkát ígér a dolgozóknak- A legutóbbi eredmények meggyőzően bizonyítják, hogy vállalatunknál a hiedelmekkel el­lentétben egyáltalán nem a kevés­bé igényes tervösszeállítások ré­vén lett ismét pozitív a gazdálko­dási mérleg - magyarázza később Darabos József elvtárs. - A jó munkának köszönhető, amit elér­tünk. Egyre több a kiváló dolgo­zónk. Štefánik Lajos, Dušan Stál, Michal Nosko és Bozó Erzsébet termelésirányító, Nagy Vilmos, Gáspár Júlia, Kovács Rozália, Ke­rekes Ferenc és Jozef Mikuščák munkás eddigi példamutató kez­deményezése sok követőre talált a gyárban Már 64 aktívan tevé­kenykedő szocialista munkabrigá­dunk van. Az arany-, az ezüst-, illetve a bronzjelvényesek közül az öntödében Nagy Vilmos, a zo- máncozóban Péter Olga, a lemez­osztályon Sándor József, a sze­relőműhelyben Szabó Irén, a szer­számkészítő részlegen pedig Ma­gyar János kollektívája érdemel dicséretet a legjobb eredménye­kért. JOBB MUNKÁÉRT TÖBB JÁR A nyereséges termelés termé­szetesen nemcsak a vállalati K evés termelő üzem, munka­hely van, ahol ne lenne szük­ség jól képzett, szakmájának min­den csínját-bínját ismerő elektro­technikusokra. Tény, hogy a nyu­gat-szlovákiai kerület, sőt a távo­labbi vidékek üzemeiben is szá­mos olyan elektrotechnikai szak­embert találunk, akiket az Érsek­újvári (Nové Zámky) Elektrotech­nikai Ipari Szakközépiskola bo- csájtott ki az életbe. Az iskola tavaly ünnepelte fenn­állásának tizedik évfordulóját. így a januári párttaggyűlésen az eltelt évtized munkáját is értékelték. Csizmadia József igazgató mondta:- Elsődleges feladatunk a kör­nyező üzemekbe biztosítani a szakképzett középkádereket. Végzőseinket a legnagyobb válla­latok, üzemek is szívesen alkal­mazzák, ami munkánk • nagy elismerése. Tíz évvel ezelőtt két osz­tállyal indultunk, jelen­leg pedig már tizenhat osztályunk van. Ahogy gyarapodott tanulóink létszáma, úgy bővült egy-egy újabb pavilon­nal az iskola. Ezeket önerőből épí­tettük. Tavaly iskolai étkezdével, laboratóriumokkal gazdagodtunk, ezek építésében is számos társa­dalmi munkaórát dolgoztak le ta­nárok és diákok egyaránt. Elmondta, hogy az iskola fej­lesztése és korszerűsítése tör­vényszerű és állandó feladat, hi­szen csak így tudnak olyan szak­embereket nevelni, akik az igé­nyes feladatok elvégzésében is megállják helyüket. Folyamatban van egy számítástechnika köz­pont kiépítése, hogy a tanulók a programok készítésének és ér­tékelésének formáit, módjait, is el­sajátítsák. Hasonlóan az élet dik­tálta követelményeknek, ponto­sabban a tanulóikat alkalmazó vállalatok, üzemek igényének tesz­nek eleget az automatizációs is­meretek oktatásának megkezdé­sével. Mindez többletmunka, de vállalják, tudatosítva, hogy oktató­nevelő munkájuk eredményessé­ge ettől is függ. A januári taggyűlésen az ered­ményesség feltételeit természete­sen más szempontokból is mérle­gelték. Mindenekelőtt a pártmunka szemszögéből, és az 1982-es év feladatait is ilyen értelemben hatá­rozták meg. Ezekről Fifka László tanárral, a tizenkilenc tagú párta­bankszámlát gyarapítja. Tavaly is­mét emelkedtek a zománcgyári keresetek. Decemberben előleg­ként kifizették a dolgozóknak a ta­valyi nyereségrészesedés 60 szá­zalékát is, amire először került sor a gyár éppen háromnegyed év­százados történetében, összesen 1 160 000 korona jutott az ünnepi borítékokba. Továbbá 600 000 ko­rona kamatmentes kölcsönt és fél­millió korona üdültetési költséget biztosított dolgozóinak a jubiláló vállalat.- Most már van miből fizetni, mert egyre többet jövedelmez és kamatozik a következetes tervtel­jesítés - bizonygatja a pártelnök. - Az elmúlt három évben nyeresé­günk növelése mellett összesen 91 400 000 koronával csökkentet­tük a gyártási veszteségeket. A rendelkezésre álló pénzből ta­valy 35,9 milliót az építkezésre fordítottunk. Jelenleg a szociális program időszerű feladatai közül befejezés előtt áll a korszerű üze­mi konyha és étterem építése, megkezdtük a szakmunkás-után­pótlás szempontjából fontos új ipari tanulóképző középiskola épí­tését, az idén előkészítjük a válla­lati számítóközpont létesítését, folytatjuk a munkáslakások építé­sét, előkészítjük a gyár üdülőköz­pontjának rekonstrukcióját, a nagyberuházások keretében pe­dig a közeljövőben új öntöde és a fürdőkádgyártó részleg mellé új zománcozóműhely átadását ter­vezzük. E célok megvalósítása ismét komoly előrelépést fog jelenteni mind a munkahelyi feltételek javí­tása, mind a teljesítmények foko­zása terén. LALO KÁROLY lapszervezet elnökével beszél­gettem.- A tevékenység egyes terüle­teinek áttekintése után nyilvánvaló lett, hogy a nehéz feltételek köze­pette is miért olyan átütőek az iskola sikerei. A tanulóink mintegy nyolcvan százaléka bejáró, nincs diákotthonuk, így a távolabb lakó­kat helybeli családoknál kell elhe­lyezni, kevés a tanterem, ezért két műszakos a tanítás.- A problémákat persze nem a hiányosságok megmagyarázá­saként emlegetjük, hanem azért, hogy megtaláljuk a megoldás le­hetőségeit. - hangsúlyozta a párt­elnök. - A januári taggyűlésen is ilyen szellemben értékeltük mun­kánkat. Az oktató-nevelő munka elemzésekor számos olyan pozití­vumot emeltünk ki, amely nagy­ban segítette pedagógiai céljaink elérését. Erős pártalapszerveze- tünk van, így egész munkánkban messzemenően érvényesül a párt vezető szerepe. Tanáraink több mint egyharmada kommunista. Az iskolában működő négy tömeg­szervezet élén párttagok állnak, s az eszmei-ideológiai nevelés irányítását is a kommunisták vég­zik. Példaként említhetem a hat ateista kört. Tanulóinknak közel a fele vesz részt a körök munkájá­ban, és kivétel nélkül kommunista pedagógusok irányításával dol­goznak. További pozitívumként emelte ki az iskolában folyó hazafias és internacionalista nevelést. A nem­zetköziség szellemének kialakítá­sát segíti az is, hogy magyar és szlovák tanítási nyelvű osztályaik vannak. A diákok a katonákat rendszeresen meghívják rendez­vényeikre, közös vetélkedőket, sportversenyeket szerveznek.- Is­kolánkon a SZISZ- alapszerveze­te is sokoldalú és hasznos munkát végez, s ebben nem kis része van a pártalapszervezet irányító és út­mutató munkájának - folytatta a pártelnök. - Első helyen említet­te az alapszervezetben folyó esz- mei-politikai nevelést, a sokoldalú szakköri tevékenységet, a valóban magas színvonalú agitációs mun­kát. A faliújságok szerkesztését például egy nyolctagú munkakö­zösség irányítja és havonta érté­keli. Nincs olyan politikai, társadal­mi esemény, amelyről az osztá­lyokban, vagy az iskola folyósóin található faliújságokon ne emlé­keznénk meg. Ugyanakkor az is­kola, a diákok életét, mindennap­jait is tükrözik a faliújságok. A kérdés, hogy mi az alapja a sikeres párttevékenységnek, nem érte váratlanul a pártelnököt. Nyil­vántartó lapokat tett az asztalra. Ezekben tartják számon, hogy az iskolában és az iskolán kívül ki milyen pártmunkát végez, mikor és milyen pártfeladatot kapott, s azt teljesítette-e. Itt nincs olyan párttag, aki csak a tagdíjat fizeti és csendesen végigüldögéli a tag­gyűlést. Tavaly a taggyűléseken a párttagoknak 43,7 százaléka kapcsolódott be a vitába. A miértre a válasz egyértelmű. Akinek párt­feladata van, aki dolgozik, annak mondanivalója, javaslata, észre­vétele is van a taggyűlésen. Az iskolában van helye a bírálatnak és az önbírálatnak is.- Talán nem hat öndícséretnek, ha elmondom, hogy a járás legjob­ban működő pártalapszervezetei között tartanak számon bennün­ket. De ez nem jelenti és nem is jelentheti azt, hogy a januári tag­gyűlésen egymást túlszárnyalva dicsérgettük önmagunkat. Javítani való ugyanis minden alapszerve­zet munkájában akad, és mi erről ezúttal sem feledkeztünk meg. S idézte is nyomban a pártel­nök a taggyűlés vitájában el­hangzottakat, mutatta a határozati javaslatot. Jaroslav Demo az ate­ista körök munkáját elemezte, s mint az egyik kör vezetője, ja­vaslatokat tett a munka javítására. Ludovit Thomka az agitációs mun­kát irányítja, és sikeresen, amit a fent elmondottak is bizonyíta­nak. Felszólalásában mégis a továbblépésről, az agitációs munka javításáról beszélt, akár­csak Ľudovít Zámbó, aki az esz- mei-politikai nevelést irányítja. Pártoktatásuk magas fokú, saját előadóik vannak, hiszen tagjaik közül kilencen elvégezték a Mar- xizmus-Leninizmus Esti Egyete­mét. A pozitívumok egyoldalú fel­sorolása helyett mégis azt fejte­gette, hogy hiányzik egy pontos elemzés, ami megmutatná, milyen mértékben hasznosítják a peda­gógusok mindennapi oktató-neve­lő munkájukban a pártoktatáson szerzett ismereteket. A pártépítés­ben is akadt bírálni való: az iskola gazdasági részlegén dolgozók kö­zött nincs párttag, de tagjelölt se. Bár az oktató munka eredményes, abban is találtak javítani valót. A határozat egyik pontja ugyanis kimondja azt is, hogy még többet kell foglalkozni a munkás-paraszt származású tanulókkal, és azok számára, akiknél szükséges, pót­órákat tartanak. EGRI FERENC A Šenkvicei (Bratislava-vidéki járás) Efsz szőlőiben megkezdő­dött az első idei munka: a metszés. František Matocha növenyter- mesz}° 25 ta9ú munkacsoportja 120 hektáron metszi meg a szőlőt. A képen: František Matocha (jobboldalt) és Alojz Andel, a szőlőtermesztési csoport vezetője a metszést ellenőrzi. (Štefan Petráš felvétele - ČSTK) Magas a mérce PÁRTMUNKA A JANUÁRI TAGGYŰLÉSEK TÜKRÉBEN

Next

/
Thumbnails
Contents