Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-22 / 18. szám, péntek
ÚJ szú 5 1982. I. 22. A kommunisták fontos tanácskozásai írta: Mikuláš Beňo, a CSKP KB titkára A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége tavaly novemberben határozatot hozott a pártalapszervezetek 1982. év eleji taggyűléseinek tartalmi irányzatáról és politikai-szervezési előkészítéséről. A napokban több mint 46 000 alapszervezetben befejeződik a kommunisták fontos tanácskozásának előkészítése. Gyakorlatilag az összes munkahelyen működnek pártalapszervezetek, gyűléseik fontos szerepet töltenek be, mint a pártmunka bevált formái, mint a kommunisták mozgósításának jelentős eszközei minden területen az új év feladatainak teljesítésére. 1982 sajátos év. A 7. ötéves tervidőszak második éve, a XVI. párt- kongresszus, az általános választások és pártunk megalapítása 60. évfordulója éve után következik. Már az év elején nyilvánvalóvá vált, hogy nem áll előttünk könnyű időszak. Küzdelmet kell folytatnunk a XVI. pártkongresszus határozatainak további megvalósításáért. Ez az év a társadalmi fejlődés minden területén, elsősorban azonban gazdasági téren sokkal bonyolultabb és igényesebb lesz. A kongresz- szus által kitűzött feladatok, amelyeket a központi bizottság és a CSSZSZK kormánya lebontott az 1982. évi tervben a hatékonyság növelésével, a takarékossággal, az általános gazdaságosság követelményével kapcsolatos nagyon igényes tennivalókra irányulnak. A gazdasági-műszaki és az irányító tevékenység, valamint a politikai-szervező és a nevelő munka és a kezdeményezés fejlesztése szempontjából rendkívül fontos, hogy az újratermelési folyamat jellemző vonásaiból induljunk ki. Elsősorban arról van szó, hogy a népgazdasági terv a gazdaság dinamikus fejlődésének folytatását és a források kialakításának növelését feltételezi, miközben a nagyon igényes feltételek között alacsonyabb lesz a növekedés üteme, gyakorlatilag nem nő a felhasználható alapanyag, nyersanyag és tüzelőanyag-energia mennyisége. Ezeknek az igényes feladatoknak a realitását az a tartalék támasztja alá, amely az összes alap gazdaságosabb kihasználásában rejlik, annak feltételével, hogy nagyobb mértékben kell tökéletesíteni a tervszerű irányítást, a gazdasági eszközök hatását s ki kell bontakoztatnunk a szubjektív tényező - az ember óriási erejét a termelés minden területén. A gazdasági és szociális fejlődés így megfogalmazott terve nagyon igényes, megvalósítása egész folyamatában. A megvalósítás során nem elegendő a hagyományos hozzáállások alkalmazása. Az összes tényező egységes hatása és teljes mértékű fejlesztése rendkívül nagy igényeket támaszt a párt vezető szerepének sokoldalú érvényesítésével, ellenőrző, szervező és nevelő hatásával, valamint a dolgozókkal való szoros kapcsolatával szemben. Általános érvényű a kitűzött stratégiai feladat - jelentős fordulatot kell elérni a gazdaság intenzív fejlesztésében, hatékonyságában és mindennemű munka minőségében. Minden pártalapszervezet és tevékenységének valamennyi területe bizonyos módon befolyásolja az újratermelést és a társadalom értékeinek hatékony kihasználását. Érinti a társadalom összes területét, az irányítás minden szintjét, az egész politikai rendszert. Magába foglalja a termelés területét és a fogyasztást, a társadalmi tevékenység összes formáját. Tág teret biztosít a párt és az egész politikai rendszer széles körű hatásához. Ez lehetővé teszi, de egyúttal meg is követeli, hogy minden kommunistát, és állampolgárt bevonjunk e stratégiai cél teljesítésébe. x Az 1982-ben előttünk álló feladatok jellege, nagysága, nehézsége és sürgőssége meghatározza a pártszervezetekkel szemben támasztott követelményeket is. A társadalmi feladatok minden munkahelyen, minden alapszervezet hatáskörében konkrétan tükröződnek. Ebből indul ki a taggyűlések tartalmáról hozott határozat is. A Központi Bizottság az egész párt és társadalom figyelmét azokra a kulcsfontosságú kérdésekre irányítja, amelyeknek a XVI. kongresszus határozatai gyors megvalósítása érdekében fokozott figyelmet kell szentelni. Kiemeli, hogy mindenütt elvsze- rűen kell megvalósítani a párt politikáját, mindenütt ki kell alakítani a bíráló igényesség légkörét, nem szabad megtűrni a fogyatékosságokat, a következetlenség megnyilvánulásait, a problémák megoldásának elodázását. Ez szükségessé teszi, hogy alapvető fordulatot érjünk el minden területen és minden szinten a munka irányításában, tovább mélyítsük a párt vezető szerepét, ellenőrző tevékenységét, megszilárdítsuk az egész ellenőrzési rendszert, fejlesz- szük az ideológiai nevelő munkát, és szüntelenül erősítsük a párt és a dolgozók kapcsolatát. A kitűzött feladatok teljesítése megkívánja a pártszervek és szervezetek akcióképességével szemben támasztott igények növelését, a kommunisták alkotó aktivitását, kezdeményezését és harci elszántságát, a párt stratégiai irányvonalának érvényesítését. Amint azt a CSKP KB 3,4. és 5. ülésének határozatai is tanúsítják, az alapszervezetek év eleji taggyűléseire nagyon fontos feladat hárul: bírálóan értékelniük kell hozzájárulásukat a XVI. párt- kongresszus programjának teljesítéséhez, s ki kell tűzniük az alapszervezet fő feladatait 1982 re. A taggyűlések előkészítése és a tulajdonképpeni tanácskozás eredményeként konkrét intézkedéseknek kell születniük az 1982- es év fő feladatainak megvalósítására. Az a követelmény, hogy tárgyilagos, konkrét határozatokat kell hozni, azt a célt szolgálja, hogy jó alapot sikerüljön kialakítanunk a hatékony politikai, szervező, ideológiai, nevelő és tömegpolitikai munkához. A taggyűlések megvitatják, milyen kérdésekkel foglalkozik majd az alapszervezet bizottsága és taggyűlései is. A legfontosabb feladatokat rögzíteni kell a pártszervezet tervében és meg kell határozni, hogy a gazdaságban, a nemzeti bizottságokon, a szakszervezetekben, az ifjúsági szervezetekben és a többi társadalmi szervezetben dolgozó kommunisták közül ki felelős teljesítésükért. Az alapszervezetek tagsági gyűlésein most elsősorban azokat az alapvető feladatokat vitatják meg, amelyek hatáskörükben a kongresszusi határozatokból és más párthatározatokból eredően előttük állnak. Ebből nyilvánvaló, hogy fokozott figyelmet kell szentelni a gyűlések tartalmi előkészítésének, annak, hogy jó alapanyagokat dolgozzanak ki a tanácskozásokra. Ezeket a gyűléseket néha röviden - de tartalmuk szempontjából nagyon találóan - értékelő tagsági gyűléseknek nevezzük. Annak ellenére, hogy nemcsak mérlegvonásról van szó, a gyűlés értékelő részének - amely során elemzik a múlt évi tevékenységet, levonják a tanulságokat a sikerekből és fogyatékosságokból fontos szerepe van. Az eddigi munka alapos, bíráló és igényes értékelése nélkül fennáll az a veszély, hogy formálisan, általánosságban, rutinszerűen viszonyulunk a feladatokhoz, hogy újból elkövetjük a múltban is előforduló fogyatékosságokat és hibákat, amelyek csökkentették a pártmunka hatékonyságát, gyengítették eredményeit. A hatékony ellenőrzés, a feladatok ellenőrzése a pártmunka örök érvényű lenini alapelve. Ezért ennek az alapelvnek a következetes érvényesítése nélkül nem zárhatjuk le egy időszak munkáját, nem tűzhetjük ki a következő időszak feladatait. A konstruktív bírálat szellemében végrehajtott ellenőrzés szavatolja a szavak és tettek egységét, segít abban, hogy kerüljük a nagy szólamokat a problémák megoldásában, a kitűzött feladatok teljesítésében, megakadályozza a rugalmatlanságot, a bürokráciát és a felelőtlenséget. Elősegíti, hogy megértsük a jelenségek okait s jobban lássuk a megoldás módját. Ilyen értelmezésben az ellenőrzés, a feladatok teljesítésének ellenőrzése nem jelent egyszeri, rendkívüli intézkedést, hanem az irányító tevékenység fejlesztésének és elmélyítésének állandó szükségszerű folyamatát. Rendkívül jelentős, hogy bírálóan értékeljük az előző tevékenységet. így többek között ez teszi lehetővé, hogy elmélyítsük, kiegészítsük, vagy egyszerűen a párt- szervezet 1982. évi munkatervébe is belefoglaljuk az előző jó határozatokat és intézkedéseket, amelyek a mai időszakban is érvényesek. A gyakorlatból tudjuk, milyen fontos, hogy az önellenőrzés során alkalmazzuk munkánk hatékonyságának legfontosabb kritériumait - az elért, konkrét eredményeket. Mint ismeretes, egyes szervezetekben éppen a határozatok, döntések és intézkedések teljesítésének következetlen ellenőrzése alapozza meg a formalizmust, a felületességet, s nem egy esetben passzivitáshoz vezet. A pártbizottság, vagy a tagsági gyűlés éppen a tárgyilagos ellenőrzés hiánya miatt - egy és ugyanazon problémával kapcsolatban - új határozatot fogad el, rendszerint ismét olyat, amely nem konkrét, nem kötelező jellegű és így eleve az előző határozat sorsára van ítélve. A további tevékenység irányvonalának céltudatos meahatá- rozása szempontjából rendkívül fontos, hogy az új feladatokat az eddigi munka nem formális, bíráló értékelése alapján határozzuk meg. Ezáltal el kell érnünk, hogy a pártszervezetek munkája az év elejétől bírálóan és alkotó módon az elmúlt időszak tevékenységének folytatását jelentse. Ez azt jelenti, hogy kerülni kell a hibákat és fogyatékosságokat, tovább kell fejleszteni mindazt a pozitívumot, ami bevált és komplexen kell keresni a választ arra, hogyan oldhatók meg a legeredményesebben az előttünk álló feladatok, x A tagsági gyűlés csak akkor teljesítheti feladatát, ha a pártélet további fejlesztésének, a gazdaságpolitikai, politikai, szervező és ideológiai, az eszmei, nevelési tevékenység további fejlesztésének fő irányvonalát összekapcsoljuk a döntő fontosságú munkafeladatok megvalósításával, azon feladatok megvalósításával, amelyek a pártszervezetek hatáskörében dolgozó munkakollektíva előtt állnak. Az idei gazdasági tervek kidolgozása során nem kis nehézségek merültek fel. Nem lesz problémamentes teljesítésük sem. A pártszervek és szervezetek széles körű politikai szervező tevékenységet fejtenek ki annak érdekében, hogy mindenki mindenütt aktívan viszonyuljon az 1982. évi tervhez és az egész 7. ötéves tervhez. Jól tudjuk, hogy a dolgozók bevonása a tervek kimunkálásába és a termelés intenzifikálása útjainak keresésébe az egyes munkahelyeken eltérő volt. Egyes esetekben alaptalanul az ún. komplett tervre várakoztak, ami azt tanúsítja, hogy nem értették meg a követelményt: a kommunistáknak elkötelezetten támogatniuk kell a párt politikáját, elsősorban a döntő fontosságú gazdasági területeken. Sok pártszervezet példát mutat abban, hogyan kell fejleszteni a kezdeményező hozzáállást a terv lebontott feladataihoz, hogyan kell keresni a tartalékokat és lehetőségeket a nyersanyagok jobb hasznosításában. Amint a területi pártszervek tapasztalatai mutatják az üzemeknek és vállalatoknak csak egy ötödé, vagy egy negyede érvényesítette a kezdeményező tervezés eszközeit. Számos üzemben az idei terv kidolgozását nem vitatták meg idejében tárgyilagosan a pártbizottság, a széles párt és gazdasági aktíva részvételével. Az idei év tervének előkészítésével és teljesítésével kapcsolatos ismereteink azt jelzik, hogy a tagsági gyűléseknek bírálóan, kompromisszum mentesen el kell ítélniük az ilyen hozzáállást, le kell vonniuk a következtetéseket, rá kell mutatniuk e súlyos fogyatékosság kiküszöbölésének módjára és arra, hogyan érhetnek el döntő fordulatot a tervfeladatok komplex és hatékony teljesítéséért folytatott küzdelemben. x A párt vezető szerepének a gazdaságpolitika területén való érvényesítése mély elemzésének a tagsági gyűléseken érintenie kell az eredményeket, a műszaki, termelési, gazdasági és szociális kérdések megoldását, a megfelelő munkastílus, formák, módszerek és eszközök fejlesztését, amelyek segítségével a pártszervezet érvényesíti vezető szerepét. A gazdaságpolitikai célok megvalósításának alapvető eszközei közé tartozik a kádermunka - az emberekről való gondoskodás, az emberek nevelése, bevonása a feladatok megoldásába és természetesen a kommunisták elosztása a döntő fontosságú szakaszokon. Az alapszervezeteknek az egyes problémák megoldására gyakorolt hatását gyakran az az élő, mindennapi munka feltételezi, amelyet a kommunisták körében és az ö közvetítésükkel az egész munkakollektívában is kifejtünk. Nagyon sok függ attól, hogy a pártbizottság milyen mértékben támaszkodhat a szakszervezeti tagokra, az ifjúsági szervezet tagjaira, a szakszervezeti tagok széles aktívájára. A gyakorlatból tudjuk, milyen alkotó erőt képvisel a kommunisták és pártonkívüliek széles rétegeinek részvétele a problémák megoldásában, a határozatok és intézkedések kidolgozásában. A pártszervezetek mindezt figyelembe véve készítik elő a nyilvános pártgyűléseket, amelyeken megismertetik a munkakollektívákat a tagsági gyűlésen hozott intézkedésekkel s egyúttal közösen keresik majd a feladatok és tervek megoldásának leghatékonyabb útjait, kiegészítve a terveket a dolgozók javaslataival és tapasztalataival. Ezen a téren érvényesíteni kell a párthatározatok megvalósításának jelentős eszközét - a kommunistákat konkrét, ellenőrizhető feladatokkal kell megbízni. Amikor elsősorban a gazdaság- politikai feladatokról beszélünk, ezzel nem csökkentjük az életünk többi területén előttünk álló feladatok fontosságát. A gazdasági fejlődés céljainak elérése elképzelhetetlen az emberek között végzett munka politikai eszközeinek fejlesztése, a szervező és a nevelő munka nélkül. A párt központi bizottsága elnökségének határozata ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a pártszervezeteknek a párt bel- és külpolitikájának, az új bonyolult feltételek magyarázására, valamint arra kell irányítaniuk figyelmüket, hogy megszilárdítsák a dolgozóknak a pártpolitika iránti bizalmát s elmélyítsék részvételüket e politika gyakorlati megvalósításában. A kommunistáknak mindennap politikai hatást kell gyakorolniuk a munkakollektívában, nyíltan kell magyarázniuk az embereknek a mai problémákat úgy, hogy megértsék a párt irányvonalának céljait. Az év eleji taggyűlések megvalósításával kapcsolatban emlékeztetni kell arra, milyen fontos, hogy a mindennapi feladatokhoz politikusán, a széles összefüggések és az adott feltételek figyelembe vételével, az eddigi és a jövőbeli fejlődés, valamint a nemzetközi folyamatok figyelembe vételével viszonyuljunk. A reális szocializmus történelmi előnyei, alkotó ereje, forradalmi távlatai, a Szovjetunió vezette szocialista közösség egysége a döntő feltétele békés életünknek, sokoldalú fejlesztésének és elválaszthatatlan része szocialista építésünknek. ^ A jó eredmények elérése az emberek jó munkájától, a jó szervező és irányító munkától függ. Ez a tagsági gyűlések előkészítésére és lefolyására is vonatkozik. A gyűlések megvalósítása elsősorban az alapszervezetek bizottságaitól és elnökeitől függ. Ebből indul ki a CSKP Központi Bizottsága is, amikor osztályai, valamint a kerületi és járási pártbizottságok figyelmét elsősorban az alapszervezeteknek nyújtott közvetlen segítségre irányította. Az alapszervezetek munkája színvonalának emeléséhez jó feltételeket teremt az a tény, hogy bizottságai tapasztalt, politikailag és szakmailag fejlett 300 ezres választott aktívát képviselnek. Ez azonban nem zárja ki azt a jogos követelményt, hogy differenciált, konkrét, hatékony segítséget nyújtsanak a felsőbb szervek, elsősorban a járási bizottságok, a nagyobb pártszervezetekben az üzemi és vállalati bizottságok az alapszervezeteknek. Meg kell követelnünk, hogy jól ismerjék az adott alapszervezetek munkáját és a hatáskörükbe tartozó egész terület tevékenységét. Tapasztalatból tudjuk, hogy formális szempontból magas szinten szervezhetők meg a tagsági gyűlések. Természetesen ezt nem ellenezzük, sőt éppen ellenkezőleg. Elsőrendű fontosságot tulajdonítunk azonban a tartalomnak, a tagsági gyűlés politikai minőségének, hatékonyságának, erejének, a tagok és tagjelöltek elkötelezett részvételének. Mint ismeretes, mindez már az előkészületektől, a széles aktíva, a pártcsoportok bevonásától, a munkakollektívák észrevételeinek és javaslatainak kihasználásától függ. A pártbizottság beszámolójának, a javasolt intézkedéseknek és a vitának nyíltan reagálnia kell az adott munkahely időszerű kérdéseire, rá kell mutatniuk a problémák lényegére, a kivezető utakra, arra, hogy a kommunisták hogyan akarják megoldani a felvetett problémákat. A tagsági gyűlések jó előkészítésétől függ elsősorban, hogy a tanácskozások után jogosan állapíthassuk meg: a gyűlés jó volt, a legfontosabb döntő kérdésekre konkrétan reagált, világosan rámutatott a pártmunka fejlesztésének irányvonalára, névre szólóan és konkrétan határozta meg a feladatokat. A kommunistáknak ez a fontos tanácskozása csak így teljesítheti hatékonyan a CSKP XVI. kongresszusa által kitűzött feladatokat, valamint a Központi Bizottság többi határozatait. Csak így valósítjük meg a CSKP KB 4. és 5. ülésének a kommunisták azon kötelességére vonatkozó határozatát, hogy a munkakoll$ktívák törekvésének élére kell állniuk, meg kell nyerniük a dolgozókat a feladatok teljesítésére, kezdeménye- zően és úttörőként érvényesíteniük kell a leghaladóbb munkaformákat.
