Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-22 / 18. szám, péntek
Az utasok elégedettségéért KOMMENTÁLJUK Többnyire nem rejtjük véka alá, ha elégedetlenek vagyunk a vasút szolgáltatásaival. Szinte nap-nap után hallhatunk ilyen és hasonló panaszokat: „Prágából több mint háromszáz perces késéssel érkeztem meg Bratislavába és mert emiatt lekéstem a csatlakozást Nyitrára, kénytelen voltam az éjszakát a pályaudvaron tölteni.“ Egy másik utasnak ugyanezen a vonalon a sörtől ittas, hangoskodó fiatalok voltak terhére. A nyári hónapokban viszont többen is akadtak, akik Bulgáriába utazva a fekhelyükön a takarót, a lepedőt és a párnahuzatot is nélkülözték. De a visszafelé vezető úton sem voltak elégedettek, mert bár a huzat nem hiányzott ám az szemmel láthatóan használt volt. Ráadásul - a piszkos fülkéről nem is beszélve - a mosdóhelyiségben és a vécében a víz sem folyt. Miért oly gyakoriak a panaszok? Ismert fogyatékosságok ezek, amelyekkel főleg a gyorsvonatokon találkozunk lépten-nyomon. Nem csoda, hogy elkedvetlenítik, sőt felháborítják a panasztevőket, de azokat is, akik bár nem mutatnak rá a vasút szolgáltatásaira rossz fényt vető hibákra, igyekeznek minél kevesebbet utazni, vagy ha tehetik, a vonat helyett más közlekedési eszközt vesznek igénybe. önkéntelenül is felmerül a kérdés: miért oly gyakoriak ezek a rendellenességek? Miért térnek napirendre a vasúti dolgozók a munkájukat érő gyakori bírálat fölött? Ellenőrzi-e valaki őket? Vagy talán nincsenek tisztában feladataikkal? Josef Dykast, szövetségi közlekedésügyi miniszterhelyettes a problémákról beszélve mindenekelőtt a Csehszlovák Államvasutak kimagasló teljesítményeire hívta fel a figyelmet. Szavai szerint a vonatok gyakori késését több helyütt a vonalak túlterheltsége okozza. Egymást követik a szerelvények, sokszor az is gondot okoz, hogy egyáltalán elférjenek a pályán. Különösen a teherszállítással szemben támasztott igények növekszenek. Ám a terv teljesítését veszélyeztetné, ha a termelővállalatoknak várniuk kellene a szénre és a többi nyersanyagra. De a készárunak is fennakadás nélkül kell megérkeznie rendeltetési helyére.- Tekintettel arra, hogy nagyobb távolságokon egyelőre még a vasúti teherszállítás a legolcsóbb és legmegbízhatóbb, a terv 1985-től az ideihez viszonyítva a szállítmányok mennyiségének 70 százalékos növelését irányozza elő. A fűtőanyag, a vasérc, a fémhulladék, valamint a kivitelre szánt áru nagyobb mennyiségben történő szállítása tehát a jövőben is a vasútra vár - mondta a miniszterhelyettes. Noha a népgazdaság szempontjából elvitathatatlan a teherszállítás jelentősége, aligha hihető, hogy az említett megnövekedett feladatok csupán a személyszállítás rovására, illetve háttérbe szorításával teljesíthetők. Ennek ellentmond a XVI. pártkongresszus határozata, amely az utazás kultúrájával foglalkozva kimondja, hogy színvonalának emelése, a szolgáltatások javítása, a vonatok pontos közlekedése elengedhetetlen követelmény. Hogyan oldható meg tehát ez a probléma? Emelik a szolgáltatások színvonalát- A teherszállítással szemben támasztott fokozott igények ellenére nem kétséges, hogy a tartalékok feltárásával lényegesen javítható a személyszállítás - hangzik a válasz. A már tavaly bevezetett intézkedésekkel, illetve a felelős dolgozók rendszeres ellenőrzésével - ha egyszerre nem is - de fokozatosan javulnia kell a helyzetnek. Ennek egyik feltétele a vagonpark felújítása, örvendetes tény, hogy a főbb vonalakon közlekedő szerelvények 50 százaléka már megfelel az igényeknek. A személyvonatok berendezése azonban még nem kielégítő. A vonatok gyakori késése pedig a pályák folyamatban levő karbantartása miatti vágányzárral is indokolható. További nehézségeket okoz a munkaerőhiány, kevés ugyanis a mozdonyvezető és a kalauz. A foganatosított intézkedések célja tehát ezeknek az alapvető problémáknak a megoldása. Ám maga az a tény, hogy az expressz* és gyorsvonatok pontos közlekedését prémiumokkal jutalmazzák, arról tanúskodik, hogy a vasúti dolgozók nem csupán ígérik, hanem valóban a hibák és fogyatékosságok kiküszöbölésére törekszenek. Tisztában vannak azzal is hogy a várt eredményeket csak fegyelemmel, szolgálati kötelességeik hiánytalan teljesítésével érhetik el.- Igaz ugyan - folytatja a miniszterhelyettes - hogy a közelmúltban még gyakoriak voltak a kilengések: a dolgozók zöme a teherszállítást a saiát érdekében előnyben részesítette. Emberi tulajdonság ugyanis, hogy sokan kellemesebbnek tekintik az olyan munkát, amelyet nem érhet bírálat. A piszkos ablakokat és a vízhiányt kifogásoló, vagy az ágynemű váltását megkövetelő utasok igényeinek a kielégítéséhez ugyanis meg kell teremteni a feltételeket s ez többletmunkát jelent. Emellett tagadhatatlan, hogy egyesek nem annyira igényesek. Odahaza semmi esetre sem viselkednének úgy, ahogyan a vonatban. Szétdobálják a földön az ételés papírhulladékot. Az utasok nagy része azonban fegyelmezett. Az ő feladatuk lenne tehát a rendszegők figyelmeztetése, de a legtöbben nem szívesen teszik ezt. Nemcsak azért, mert igyekeznek elkerülni a szóváltást, hanem mert a vasút mulasztásaira való tekintettel feleslegesnek tartják a vitát. Vagy talán nem fordul elő gyakran, hogy a szerelvény már a kiinduló állomást piszkosan, víz nélkül és méghozzá késéssel hagyja el? A pályaudvarok recsegő hangszóróin elhangzó tájékoztatások is többnyire formálisak. Sok bosszúságra adnak okot például a menetrendben eszközölt változásokról szóló jelentések, amelyeket senki sem ért. Emiatt nemegyszer a csatlakozásra várakozók orra előtt robog el a vonat. A tapasztalatok szerint azonban nemcsak arról kellene tájékoztatni az utazó közönséget, hogy egyikmásik vonat melyik vágányra érkezik, vagy ftonnan indul. Előfordul ugyanis, hogy az indulásra kész szerelvény bizonyos okok miatt fél óránál is hosszabb ideig vesztegel a pályaudvaron. Ilyenkor az utasok nem tudják mire vélni a késést, nem csoda tehát, ha a közönyösen vállát vonogató kalauzt kevésbé hízelgő szavakkal illetik. Némi javulás máris észlelhető Köztudott, hogy a vasúti közlekedés színvonaláról az utasok a saját tapasztalataik alapján mondanak véleményt. Ha a menetrend szerinti időben érkeznek meg, ha tiszta, kellemes környezetben utaznak és nem fáznak a vonatban, elégedettek. Ha azonban kedvezőtlenek a benyomásaik, ha az átszállás néhány órás várakozással, tehát lényeges idő- veszteséggel is jár, érthető, hogy ki-ki vérmérséklete szerint nem dicséri, hanem esetleg szidja is a vasutat. Ezért fogadja megnyugvással a nyilvánosság a már említett intézkedéseket és értékeli a javulást, amely helyenként máris észlelhető. Tekintettel azonban a személyszállításban évek óta mutatkozó, sok bosszúságra okot szolgáltató rendellenességekre és az azokat érő indokolt bírálatra, némi bizalmatlansággal viseltetnek az utasok a vasút iránt. Jogos követelményük tehát az intézkedések következetes megtartása, illetve a rend és a fegyelem rendszeres ellenőrzése. Ez ugyanis a XVI. pártkongresszus határozata alapján a vasúti dolgozók egyik legfőbb kötelessége. KARDOS MÁRTA Alkalom szüli a tolvajt A sorozatosan, szinte tálcán felkínált alkalmak nemegyszer tolvajt szülnek. S ezzel nemcsak magánszemélyek károsodnak meg, hanem szocialista szervezetek is. Nem kockáztatunk sokat állításunkkal, hogy ezeknek a szervezeteknek gazdasági eredményeit nem kis mértékben apasztja a társadalmi tulajdon megkárosításának sok-sok formája, amelyet éppen a vonatkozó előírások, rendeletek, jogi normák meg nem tartása éltet. Az SZSZK Főügyészsége nemrég a társadalmi tulajdon védelme szempontjából mérte fel a nemzeti bizottságok által irányított szervezetekben a szocialista törvényesség megtartásának helyzetét. Nem megy meglepetésszámba: több szabálysértésre derített fényt. A teljesség igénye nélkül vegyünk közülük szemügyre néhány leggyakrabban előfordulót. Bár a múlthoz képest javult a helyzet, még manapság is tapasztalható, hogy nagyobb pénzösszegeket is gondatlanul kezelnek, úgyhogy ez szinte a sikkasztó, tolvaj, rabló után kiált. Az ilyesmi főleg a bírósági tárgyalásokon ötlik a szemünkbe. A szervezetek gazdálkodását ellenőrző szervek munkásságában is akad kivetni való. Igaz, többnyire háromévenként revíziót tartanak, csakhogy ez nemegyszer kevésnek bizonyul. A viszonylag hosszú idő alatt ugyanis történhetnek és történnek is anyagi visszaélések, amelyeknek büntethetősége közben elévül. Nem egy helyen fordulatot kell elérni abban is, hogy a revíziók jegyzőkönyvei szabályszerűbbek, pontosabbak legyenek. Ez elsősorban megkívánja a hiányosságokért felelős személyek nevének és a megsértett jogszabálynak feltüntetését. Nem kevésbé a szervezet illetékes vezetőinek a megállapított fogyatékosságokkal kapcsolatos magyarázata jegyzőkönyvbe foglalását. Súlyosabban esik a latba az a körülmény, hogy egyes ellenőrző szervek, noha bűncselekményt gyanítanak a fogyatékosságok hátterében, az ilyesmit nem mindig közük az ügyésszel. Nem egyszer megelégednek azzal, hogy a szervezet elintézettnek véli az ügyet a kár megtéríttetésévei. Ez rendszerint akkor van így, amikor az ügyészség közbelépése kellemetlen helyzetbe hozhatná a gazdasági vezetőket is. Mi több, az sem megy ritkaságszámba, hogy egyszerűen elmarad az egyéni anyagi felelősségrevonás, avagy az csak jelképes. Az aligha elfogadható magyarázat az, hogy a gazdasági tevékenységben az ilyen károk elkerülhetetlenek. így azután nem csoda, hogy a veszteséget leírják, a szervezet valamelyik költségvetési tételében „elbújtatják“. Természetesen az ilyen és az ehhez hasonló jelenségek nemcsak egy-egy szervezetet károsítanak meg, hanem ezt bánja a közös állampénztár is. Ezen túlmenően, a becsületes dolgozók körében züllesztik jogrendünk hitelét, a kevésbé becsületeseket pedig felbátorítják jövedelmük érdemtelen gyarapítására. Ezért kell az ilyen alkalmak, és az alkalom szülte tolvajok ellen az eddiginél is erélyesebben elvszerűbben és hatásosabban harcolnunk. GÁLY IVÁN ORVOSI TANÁCSADÓ !----------Mi az artrózis? A kardiovascularis program keretében eddig több mint 40 000 embert vizsgáltak meg a Banská Bystrica-i és a martini járásban. A felvétel a Banská Bystrica-i Kerületi Kórház és Rendelőintézet új objektumában készült. A képen: dr. Mária Hrnčiarová főorvos és dr. Peter Dedič ultrahangos diagnosztizáló műszer segítségével megvizsgálja a magas vérnyomásban szenvedő beteg szívműködését. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) Az idei rendkívüli tél alaposan próbára tette a mozgásszervi megbetegedésben szenvedő embereket. A betegséggel kapcsolatos panaszok nagyon megszaporodtak, ezért nem árt, ha szólunk néhány szót az artrózisról, vagyis az ízületi megbetegedésről. Ez a betegség az ember bármely ízületén felléphet az ízületet alkotó porc- és csontszövetek különböző okból bekövetkezett elhasználódása, kopása következtében. Igen gyakori betegség, amely a munka- képtelenséget kiváltó betegségek és az öregkori megbetegedések között egyaránt a harmadik helyen áll. Az ízületek idő előtti elhasználódását nemcsak a kor vagy a nagy testsúly okozhatja, hanem veleszületett vagy később szerzett ízületi statikai hiba is. Ez azt jelenti, hogy az ízület helytelenül van megterhelve, aminek természetes következménye az ízület nem megfelelő működése. Ilyen működési hiányosságot válthat ki a veleszületett csípőficam is. Az artrózis második leggyakoribb előfordulási helye a térdízület, amely a megerőltető munka, a túlságosan nagy testsúly és a gyakori kisebb-nagyobb sérülések következménye. Gyakoriság tekintetében harmadik helyen áll a hátgerinc ízületeinek kopása. Az artrózis nem hirtelen, hanem fokozatosan fejlődik ki. Kezdeti tünetei alig észlelhetőek. Eleinte fokozott fáradtságérzet, valamint hosszabb járás, egy helyben való állás és megerőltető fizikai munka esetén mérsékelt ízületi fájdalom jelentkezik. Gyakran - különösen reggel, felkelés után a beteg ízület nehezen mozgatható, és hosz- szabb ideig tart, míg „bejáródik“. A könnyebb artrózis érdekes tünete, hogy az állás vagy a hosz- szabb ülés miatt jelentkező ízületi panasz éppen a.mozgás következtében szűnik meg. A súlyosabb esetekben azonban a mozgás nem segít, sót ellenkezőleg, minden mozdulat hasogató fájdalmat vált ki. Az artrózis jellemző tünete a mozgással járó ropogás, amit nemcsak a páciens és az orvos észlel, hanem a körülállók is hallanak. Gyakori tünet az ízület megduz- zadása, ez rendszerint a boka vagy a térdízületen jelentkezik. A duzzanatot az ízületben felhalmozódott izzadmány okozza, amely az érdesre kopott porcfelületek dörzsölődésével keletkezik. Artrózis következtében az ízületékben csontkinövések is képződhetnek, ezek azonban csak a röntgenfelvételen láthatók. Hatásukra a beteg ízület mozgathatósága csökken. A gerincen, valamint a felső és az alsó végtagok ízületein mutatkozó artrózis tünetei különfélék. A gerincen igen hamar bekövetkezik a mozgásképesség csökkenése és a merevség, az idegtörzsekre gyakorolt nyomás következménye pedig az isiász, vagyis ülőideggyulladás. A megbetegedett váll- és combízületben a fájdalom eleinte csak bizonyos rossz mozdulatok esetén jelentkezik, később azonban észrevehetően csökken a mozgóképességük. A combízület megbetegedésének tipikus jele, hogy a páciens nem tudja keresztbe tenni a lábát és nem tudja befűzni a cipőjét. A vállízület betegsége bizonyos terhek cipelése- kor jelentkező fájdalmakban nyilvánul meg. A csuklóízületek megbetegedésekor a legkisebb mozdulat is fájdalommal jár. Bokaart- rózis esetén gyakran duzzadt a bokaízület, járáskor fáj. A betegség megelőzése nagyon fontos, nehogy súlyosabb elváltozás következzék be az ízületen, amelyet aztán semmiféle gyógykezeléssel nem lehet teljesen helyrehozni. Elsősorban a veleszületett és a sérülés folyamán szerzett hibákat, deformációkat kell mielőbb kigyógyítani, mivel gyakrabban ezek okozzák az art- rózist. Abban az esetben, ha bizonyos deformációt vagy ficamot nem sikerül teljesen rendbehozni, szükséges a többszöri utókezelés és az állandó ellenőrzés, hogy idejében megállapíthassák az esetleges rosszabbodást, illetve megakadályozhassák az artrózis kifejlődését. Az artrózis gyógykezelése mindig igen bonyolult eljárás, nem várható azonnali javulás vagy teljes gyógyulás. Tudomásul kell vennünk, hogy műtét nélkül teljesen megszüntetni nem lehet. A gyógyszeres kezelés terén elsősorban a szalicilos készítmények - az acilpirin és az szuperpirin jöhetnek számításba. Ezt vitamintabletták és jódos készítmények injekció formájában történő adagolásával szokás kombinálni. Igen fontos az ízületek rendszeres gyógytornája és masszírozása. A fizikális gyógykezelésben igen jól bevált a novokainos jontoforé- zis és a röntgenbesugárzás, valamint az ultrahangkezelés is. Az artrózis utókezelésére rendszerint kénes és rádiumos fürdőt rendel az orvos. Ha ez a komplex gyógykezelés sem vezet sikerre, operációhoz kell folyamodni. Sokéves tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a műtétet minél előbb el kell végezni és nem szabad várni addig, amíg a betegség a legnehezebb stádiumba jut, mert ilyenkor már a műtét sem hozhat lényeges javulást. Ma már az idejében történő műtéti beavatkozással lényeges javulás érhető el. Műtéttel főképp a comb-, a térd- és a bokaízületi kopásokon lehet segíteni. A csuklóízületi megbetegedést csak elvétve, a gerincartrózist pedig csak igen kivételes esetben szokták operálni. Az elmondottakból is láthatjuk, hogy az artrózis tüneteivel ideiében orvoshoz kell fordulni. DR. MAKAI FERENC ÚJ SZÚ 4 1982. I. 22.
