Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1982-01-21 / 17. szám, csütörtök
Ismerik és becsülik az energia értékét Egy kilowattóra villamos energiával 88 kg kenyeret lehet megsütni, 30 csirkét lehet a tojásból kikölteni, 10 méter ruhaanyagot lehet megszőni, 7 kg acélt lehet olvasztani, vagy pedig a külszíni bányákból 75 kg szenet lehet jöveszteni és a felszínre hozni. Ezért hát takarékosan bánjunk az energiával - olvashatjuk a Vresovái Február 25. Tüzelőanyag-kombinát egyik ötletesen megrajzolt röplapján. Tény, hogy azok tudják a legjobban megbecsülni és értékelni az energiát, akik azt termelik. A Sokolovi Barnaszénbányák és Brikettgyárak konszernhez tartozó vresovái kombinátban pedig az energiatermelés számos alapvető ágazatával foglalkoznak, éspedig a szén külszíni jövesztésétől kezdve, a brikettek és a világítógáz gyártásán át egészen a villa- mosenergia termeléséig. A nyugat-csehországi kerületben, a Karlovy Vary-tól nyugatra elterülő sokolovi szénmedence az ország barnaszén termelésének körülbelül a húsz százalékát adja. A sokolovi bányászok becsülettel teljesítik feladataikat, a 6. ötéves tervidőszakban előirányzott 97 millió tonna helyett 99 779 195 tonna szenet hoztak a felszínre, s egyre magasabb csúcsteljesítményekkel járulnak hozzá az ország energiaszükségletének biztosításához. E szénmedence egyik sajátossága, hogy a jövesztett szén minősége nem elég egyenletes, gyengébb, vagy közepes kalória- értékű, ezért ezt nem kifizetődő eredeti formájában nagyobb távolságokra szállítani. így inkább a helyi feldolgozás kerül az előtérbe, vagyis a gyengébb minőségű szénből főleg brikettet, különböző ipari nyersanyagokat, világítógázt és villamos energiát termelnek. A barnaszén sokoldalú feldolgozásának és hasznosításának egyik kiemelkedő jelentőségű nagyüzeme a csaknem öt és fél ezer dolgozót foglalkoztató Vresovái Február 25. Tüzelőanyag-kombinát. Amint azt Jan Kroužecký mérnöktől, a konszernvállalat műszaki igazgatóhelyettesétől megtudtuk, a konszernhez tartozó Družba és Jirí külszíni bányákból nyert szén fütőértéke 2000 és 3200 kilokalória között mozog, ami azt jelenti, hogy az itt kitermelt szénnek csak mintegy 35 százaléka képez energetikai célokra hasznosítható tüzelőanyagot, a többi 65 százalék csak kísérő ballasztanyag. Tény, hogy nagyon célszerűtlen és gazdaságtalan lenne ezt a nagy tömegű ballasztanyagot az ország különböző részeibe szállítani, ezért bevezették és fokozatosan tovább fejlesztik a kis fűtőértékű szilárd tüzelőanyagok nemesítésének különböző formáit. Az egyik legjelentősebb irányzat például a világítógáz gyártása, amiből csaknem az egész nyugat-csehországi kerület szükségleteit fedezik. MEGTAKARÍTÁSOK - MÁSOK SZÁMÁRA A kitermelt szén homogenizálá- sában, a brikett gyártásban, továbbá a gázgyártás és a többi termelési folyamat melléktermékeinek hasznosításában olyan új technológiai eljárások érvényesülnek, amelyek továbbfejlesztése és tökéletesítése széles lehetőségeket nyújt az újítók és a feltalálók, valamint a komplex racionalizációs brigádok számára. Ezzel magyarázható, hogy a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság helyi csoportja rendkívül élénk tevékenységet folytat a kombinátban. , Az újítók és a feltalálók munkája elsősorban arra irányul, hogy a szén jövesztése és feldolgozása során maximális mennyiségű energiát takarítsanak meg a népgazdaság többi ágazata számára. A termelési terv például csak a megfelelő fűtőértékű szén kitermelésével számol. A kombinát dolgozói azonban az előírtnál gyengébb minőségű szenet is feldolgozzák, s így terven felül további energiaforrásokhoz juttatják a népgazdaságot. A múlt évben például hetvenezer tonna terven kívüli szén feldolgozására vállaltak kötelezettséget, amit magasan túlteljesítettek. Az energia megtakarításának azonban itt más értelme van, mint általában a fogyasztóknál. Itt ez elsősorban az energiatermelés növelését jelenti, vagyis a takarékosság alapjában véve a fogyasztók és az egész népgazdaság jobb energiaellátását szolgálja. A kombinát dolgozóinak alkotó és kezdeményező munkáját olyan akciók fémjelzik, mint az 1978-ban meghirdetett vresovái felhívás, amelynek ugyan nem volt nagy sajtóvisszhangja, de azóta is él, s a felhívásban vállalt mutatók teljesítését a versenyben résztvevő vállalatokban rendszeresen ellenőrzik és értékelik. BÍZNAK AZ ÚJ GÉPEKBEN Az újítók és az ésszerűsítők mozgalmára természetesen az is ösztönzően hat, hogy közvetlenül látják és tapasztalják az energiatermeléssel járó óriási erőfeszítéseket, a hatalmas méretű beruházásokat, vagyis meg tudják becsülni az energia minden alapegységének az értékét. Közismert például, hogy állandóan romlanak a szénbányászat geológiai feltételei, ami a külszíni fejtés esetében főleg azt jelenti, hogy a mélyebben fekvő szénrétegek feltárásához egyre vastagabb fedőréteget kell eltávolítani. A vresovái kombináthoz tartozó Jirí Bányában például a 45 méter vastag Antonín szénréteget 125m magas föld- és kőzetréteg fedi. Erről a bányáról Karéi Rofflík mérnök, a kombinát termelési főfelügyelője a helyszínen nyújtott tájékoztatást. A Jirí Bánya az aránylag fiatal és perspektív bányák közé tartozik, ami azt jelenti, hogy még növekedni fog az innen jövesztett szén mennyisége, amit további gépi beruházásokkal kell elősegíteni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a bánya fejlesztése egyelőre több területet von el a me- zö- és az erdőgazdaságtól, mint amennyit visszaad. Eddig körülbelül 300 hektárnyi területet rekultiváltak, amit főleg tűlevelű facsemetékkel ültettek be. Ezen a vidéken ugyanis főleg erdők esnek áldozatul a bányaművelésnek, tehát elsősorban ezeket kell felújítani. A fedőréteg és a szén elszállítása ebből a hatalmas kráterből kétharmad részben iparvágányokon, egy- harmad részben pedig szállítószalag-rendszerrel történik. Az utóbbi főleg az elmúlt évben üzembe helyezett KU 800-as forgótárcsás óriás kotrógéphez tartozik, amely egyszerre 35 méter vastag szintet vág le a fedőrétegből. Ez azt jelenti, hogy 3-4 ilyen szintet kell levágni, amíg megközelítik a sötétszürke szénréteget. Alojz Nevedel, a TC 2-es üzemrészleg, vagyis a kotrógép, a szállítórendszer és a lerakó berendezés vezetője alapjában véve elégedett a gépek működésével. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezek hibátlanul és pontosan működnek, hanem inkább azt, hogy tisztában van mind a műszaki fogyatékosságaikkal, mind pedig az esetenként előforduló üzemzavarok okaival, tehát elsősorban ezekre a területekre összpontosítja a figyelmet, és a hibák megelőzésére törekszik. Szavaiból kiérezhető, hogy a gyakori gondok és bosszúságok ellenére lelkes híve ezeknek a korszerű berendezéseknek, tudja, hogy most állják ki a tűzkeresztség nehéz próbáit, s azt is tudja, hogy nélkülük megoldhatatlan probléma lenne a szénjövesztés előirányzott feladatainak teljesítése, s ezzel az ország energiaellátásának a biztosítása. Ebben a bányában, valamint a körzet többi bányájában is egészen sajátos szempontokat is figyelembe kell venni. Elsősorban a Karlovy Vary-i gyógyvízforrások közelségét, ezért itt a bányák nyitására és művelésére különleges előírások vonatkoznak, amelyek meghatározzák a megengedhető mélységet, s a feltöltés feladatait is szigorúbban szabályozzák. A bányászoknak egyébként is elég sok gondot okoz a fejtés folyamán felgyülemlő talaj— és forrásvizek eltávolítása. A vresovái. kombináthoz tartozó bányákban egyébként körülbelül negyven évre tervezik a szénkészletek kitermelését. A geológiai felmérések szerint további készletek is vannak még a környéken, ezek kitermelése azonban az említett természetvédelmi okokból aligha jöhet számításba. Egyébként az is az igazsághoz tartozik, hogy a helyi feldolgozás, főleg a világítógáz gyártása jelentős levegőszennyeződéssel jár, ami főleg a környék mező- és erdő gazdaságának az ökológiai feltételeit rontja. A kombinátban kibontakozó tudományos-műszaki fejlesztésnek egyik igen jelentős feladata az ilyen káros hatások fokozatos korlátozása és megszüntetése. A vresovái energetikai dolgozók tehát elég sok szempontot vesznek figyelembe, amikor saját vállalatuk műszaki fejlesztése és az egész népgazdaság jobb energiaellátása érdekében további újítások és ésszerűsítések megvalósításán fáradoznak. MAKRAI MIKLÓS KOMMENTÁLJUK Aki keres, talál A téli időszakban az állatok takarmányozása a múltban is gondot okozott a földműveseknek. A tavaszi, a nyári és az őszi sok fehérjét tartalmazó zöldtakarmány egy részét abraktakarmánnyal kellett pótolni. Persze, amikor még jóval kevesebb sertést, szarvasmarhát és más állatot tartottak, kevesebb gonddal járt az átteleltetés. Abban az időszakban, amikor külföldről olcsón és korlátlan mennyiségben hozhattunk be gabonát, különböző takarmánykomponenseket, szintén jók voltak a lehetőségek az átteleltetésre. Most azonban, amikor rosszabbodtak a behozatali feltételek és a mezőgazdasági üzemek gabonából nem érték el a tervezett hektárhozamokat, előtérbe kerül a takarmánygazdálkodás javítása, a szemes takarmány fogyasztásának csökkentése. Az év elején megtartott párt- és gazdasági értekezleteken, a vezető tisztségviselők és állattenyésztési dolgozók számára megszervezett tanfolyamokon tehát indokoltan foglalkoznak az abraktakarmány pótlásának különböző lehetőségeivel. Elsősorban az etetési technika javításáról van szó. Számos mezőgazdasági üzemben bevezetik, vagy tökéletesítik a nedves etetési módszert, hogy ily módon is a lehető legtöbb mellékterméket etethessék fel az állatokkal. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium termelési osztályának értékelése szerint az élelmiszeripari melléktermékeket szinte teljesen feletetik. Az eredmények biztatóak, mert azokban a mezőgazdasági üzemekben, amelyekben ilyen melléktermékeket etetnek, egy liter tej előállításához, csak 25 dekagramm abraktakarmányt használnak fel. A sertéshús- termelésben szintén kedvezőek az eredmények. Az első sikerek után a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok javaslataira minden mezőgazdasági üzemben napirendre tűzték a meglevő abrak- és tömegtakarmány lehető leggazdaságosabb etetésének kérdését. Az érsekújvári (Nové Zámky) és más járásokban takarmánypépet készítő üzemek építését kezdték meg. Értékelve a korábban szerzett tapasztalatokat, úgy dolgozzák fel a melléktermékeket, hogy azok állategészségügyi és higiéniai szempontból is megfeleljenek a követelményeknek. Újabban ígéretes kísérletek történnek a tömegtakarmányok gazdaságos felhasználására is. Az Udvardi (Dvory nad Žitavou) Efsz-ben például központi tömegtakarmány-előké- szítőt létesítettek. Az értékelések szerint magas fokú a takarékosság és csökkentek a veszteségek. Az udvardi példát a javaslatok szerint az új évben számos mezőgazdasági üzemben követik. Amint a példák is bizonyítják, nagyarányú kezdeményezés bontakozott ki az abraktakarmány pótlására. Vezetők, beosztottak egyaránt igyekeznek jó gazda módjára gazdálkodni készleteikkel. Előkészítő csoportok - ahol nincs megfelelő berendezés - kézi erővel teregetik, ízesítik a takarmányt. Az irányítószervek a kezdeményezés fokozása céljából erkölcsi és anyagi ösztönzőket is felhasználnak. A nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás néhány mezőgazdasági üzemében a takarmányelőkészítők, gondozók, fejők a megtakarított takarmány értékének meghatározott százalékát prémium fejében kapják meg. Ez is jobb munkára serkenti őket. A téli időszak egyik legfontosabb feladata, hogy minden mezőgazdasági üzemben a lehető legjobban osszák be a takarmányt, és ahol csak lehet, tömegtakarmánnyal pótolják az abraktakarmányt. BALLA JÓZSEF A KOMPLEX INTÉZKEDÉSEK A GYAKORLATBAN A tervszerű népgazdaságirányítási rendszer tökéletesítését célzó komplex intézkedések a múlt év január 1-én léptek érvénybe. Egy esztendő nem nagyon hosszú idő ahhoz, hogy végleges következtetéseket vonjunk le az ilyen nagy horderejű intézkedések hatékonyságával kapcsolatban. Erre utalt a párt- és a gazdasági vezetés is, amikor hangsúlyozta, hogy a komplex intézkedések gyakorlati érvényesítése nem egyszeri akció, hanem éveken keresztül érvényesülő folyamat. Persze, ahhoz egy esztendő is elegendő, hogy megítéljük: ott, ahol következetesen alkalmazták a komplex intézkedéseket, ott a tapasztalatok is kedvezőek. A komplex intézkedések első esztendei alkalmazása során kitűnt, hogy nem minden vállalat és termelési-gazdasági egység készült fel kellőképpen érvényesítésükre. A különböző színvonal egyrészt abból adódott, hogy néhány termelési-gazdasági egység már a hatékony és minőségi termelés komplex tapasztalati módszerének érvényesítése során a gyakorlatban megismerkedhetett a komplex intézkedések alapelveivel, másrészt viszont az előkészítés eltérő színvonalából következtek az eltérő eredmények. Ez utóbbi még a tapasztalati módszert alkalmazó vállalatoknál is megmutatkozott. Különböző módon reagáltak a gazdasági vezetők a komplex intézkedések bevezetésére, volt aki alkotó módon fogadta és bontotta le ezeket a saját vállalatának feltételeire, bizonyítva, hogy gazdasági gondolkodásmódja megfelel a követelményeknek. Voltak viszont olyan gazdasági vezetők, akikből hiányzott az előrelátás, és az ebből eredő felkészületlenség már nem azonos azzal, hogy egy-egy vállalat részt vette-e a tapasztalati módszerek alkalmazásában, vagy sem. Sok múlott egy-egy vállalatnál, termelési-gazdasági egységnél azon, hogy milyen eredménnyel mérték fel legalább egy évtizedre előre azt, hogy az adott szakaszon milyen fejlődési irányzat várható. Aki előrelátó és következetes volt, annak észre kellett vennie, hogy az olcsó energia és nyersanyagok korszaka már lényegében 1973- ban véget ért. Ázóta szüntelep áremelkedésnek lehetünk tanúi a világ energia- és nyersanyag- piacán. Ez kényszerített bennünket is arra, hogy véget vessünk az extenzív fejlesztés korszakának, és rá térjünk az intenzív fejlesztésre a népgazdaság minden szakaszán. A komplex intézkedések bevezetése felelet a megváltozott gazdálkodási feltételekre. Fő feladata, hogy népgazdaságunkat rávezesse az intenzív fejlesztés útjára. Egy év után elmondhatjuk, hogy az új játékszabályok kezdik éreztetni hatásukat. A dolgozó kollektívák figyelme egyre jobban a minőségre irányul. Többet törődnek azzal, hogy mi kerül a béralapba, az anyagi ösztönzésre. A múlt év első 11 hónapjában elért eredmények azt bizonyítják, hogy a komplex intézkedések elősegítik a költségcsökkentést, hogy a gazdasági gondolkodásmód, a gazdasági tevékenység valóban az intenzifikálás követelményeinek megfelelő. Tavaly a kollektívák a saját fizetésükön érezték meg, hogy a fölösleges készletek, a túlméretezett szállítási költségek, a reklamációk, tehát a nem megfelelő irányítás és a rossz munka minden következménye a kollektívák és az egyének érdeke ellen fordul. Intő példa lehet minden vállalatvezető számára a bútoripar helyzete, amelybe tavaly kerültek nem éppen előrelátó gazdálkodásukkal, tervezésükkel. Felhalmozódott készleteik bizonyítják, hogy a hazai és a külföldi vásárlót egyaránt lebecsülték. Lebecsülték a rendszeres gyártmányfejlesztés követelményét és lebecsülték a komplex intézkedések idevonatkozó fejezeteit egyaránt. Bizonyos bútortípusokból eladhatatlan készletek halmozódtak fel, másokból pedig hiány volt az üzletekben. Az új évben kemény munka vár rájuk: innoválniuk kell a választékot és javítani a minőséget, hogy bebizonyíthassák: idehaza és külföldön egyaránt eladható; kedvező áron értékesíthető bútorokat tudnak gyártani, hogy a komplex intézkedések szellemében magukra kereshessenek. A komplex intézkedések érvényesítésének első esztendei eredményeit bizonyára minden irányítási szinten nagyon gondos elemzésnek vetik alá. Az első tapasztalatok már adottak, de még sokat kell tenni a termelési-gazdasági egységeknél, a vállalatoknál azért, hogy a komplex intézkedéseket megfelelő tételekkel gazdagítsák tovább. Fokozatos érvényesítése során elérjük, hogy a kedvező tapasztalatokat országszerte népszerűsítsék, és hogy mindenütt érvényt szerezzenek az intenzív népgazdaságfejlesztési követelményeknek. KAROL DOBOŠ ÚJ szú 4 1982. I. 21. Ésszerű technológiai eljárások a Vresovái Február 25. Tüzelőanyag-kombinátban
