Új Szó, 1982. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-18 / 14. szám, hétfő

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA HÉTFŐ 1982. január 18. XXXV. évfolyam 14. szám Ára 50 fillér TEREMJEN MINDEN TALPALATNYI FÖLD Az év végi számvetések előkészítésének időszakában az új termelési tervek kidolgozásakor egyre több szó esik a termőföld termőbbé tételéről és bővítéséről. Olyan intézkedések érvénye­sítéséről, amelyek meggátolják a mezőgazdasági termelésre alkalmas föld további csökkentését. Időszerű és helyén való erről a problémáról beszélni, mert a múlt évben végzett ellenőr­zések és elemzések azt mutatják, hogy számos ipari és mező- gazdasági üzem, valamint jó néhány intézmény nem tartja be a termőföld védelmére kiadott törvényt. Sok esetben a felsőbb szervek - főleg azok, amelyeknek szigorú intézkedéseket kel­lene hozni a törvény megsértői ellen - különböző indoklásokkal engedélyezik, hogy beépítsék a még néhány éve bőven termő földet. Évről évre kisebb tehát az a terület, amelyen a földműve­sek élelmet termelnek a lakosság számára. Az SZSZK Mezőgazdasági- és Élemezésügyi Minisztériumá­nak illetékes osztályai többször foglalkoztak a mezőgazdasági termőföldalap bővítésének lehetőségeivel. Sajnos, eddig még a miniszter intézkedései sem hozták meg a várt eredményeket. Ellenkezőleg. Az 1976-80-as időszakban a nyugat-szlovákiai kerületben 7252, a közép-szlovákiai kerületben 40 812, a kelet­szlovákiai kerületben 34 779 hektárral csökkent a mezőgazda­sági termelésre alkalmas földterület. Egyrészt a már említett beruházók nem beszélték meg eléggé a folyók szabályozásának és más' talajmunkák tervét az illetékes szakemberekkel, kutató­intézeti dolgozókkal. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülésén is elhangzott többek között, hogy nem sikerült az Ipoly szabályozása. A felszántott területeket a folyó továbbra is elönti és tönkreteszi a vetést, majd később a termést is. Kétszeres kár keletkezik. Egyrészt a föld nem terem, más­részt az állam több százmillió koronát fizet ki árvízkárokért a földműveseknek. A népi ellenőrző szervek rájöttek arra, hogy néhány mezőgazdasági üzem vezetősége az éves tervbe foglalja a több millió koronát kitevő árvízkárokat. Magyarán mondva: bevételi forrásnak tartja. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium az ellenőrzések alapján utasította a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságokat, hogy vegyék elejét az ilyen jellegű visszaéléseknek. Abban az esetben, ha tudatos pénzszerzésről van szó, akkor az illetékes üzem vezetőit része­sítik megrovásban. Elmarasztalják azokat a gazdasági szerveket is, amelyek elősegítették vagy lehetővé tették a spekulációkat. Bár az eddigi intézkedések nem voltak eléggé hatékonyak, részeredmények mégis születtek. A 6. ötéves tervidőszakban különböző talajjavító munkákkal 60 871 hektár mezőgazdasági és 15 855 hektár szántóföldi területet sikerült termővé tenni. A földtani és növénytáplálási kutatóintézet szakemberei távlati tervet dolgoztak ki a termőföldalap visszahódítására. Szerintük 40 000 hektár földet lehet még termővé tenni, ha különböző beavatkozásokkal sikerül megváltoztatni, megjavítani a talaj fizikai vagy vegyi tulajdonságait, valamint nagy erejű gépekkel alkalmassá tenni az eddig elhanyagolt, illetve termelésre alkal­matlanná vált területeket. Az intézet dolgozói komplex talajmű- velési és trágyázási terveket dolgoztak ki. Van tehát lehetőség arra, hogy az egy lakosra jutó termőföld- terület növekedjen. Ha a párt- és gazdasági szervek még szigorúbb intézkedéseket tesznek a termőföldvédelmi törvény megtartására és nagyobb mértékben támogatják a talajjavítási munkákat, akkor az eredmények nem maradnak el. Az újabb intézkedések szerint termőföldet csak akkor lehet beépíteni, ha az illetékes üzem, intézmény talajjavítási munkákkal legalább ugyanakkora területet tesz termelésre alkalmassá, mint amek­korát az engedélyezés után kisajátított. Ez az intézkedés tovább módosult. A kisajátítók legkésőbb azon év november 15-ig kötelesek átadni a kisajátított föld pótlására a termővé tett területet, amelyben megkapták az engedélyt. A jelenlegi időszakban lezajló párt- és gazdasági értekezlete­ken elhangzott beszámolók szerint ez a szigorítás végre meg­hozza a várt eredményt. Ha mindenütt betartják az SZSZK kormányának 187-es számú hátározatát, akkor a 7. ötéves tervidőszakban nem lesz kisebb a termőföldalap, sőt az újabb talajjavítási munkák végzése után még bővülhet is. A mezőgaz­dasági termelés növelése tehát nemcsak a hozamok fokozásá­val, hanem a földterület bővítésével is lehetővé válik. Igényes, azt mondhatjuk, mindannyiunkat érintő feladatról van szó. Ezért minden mezőgazdasági üzemben foglalják bele a zárszámadó közgyűlések főbeszámolóiba a talajjavítási mun­kákat. Essen szó arról, hogy a mezőgazdasági üzemek határá­ban minden talpalatnyi föld teremjen. BALLA JÓZSEF AZ ÁRUSZÁLLÍTÁSBAN IS GONDOKAT OKOZ AZ IDŐJÁRÁS Több mint 2,5 millió négyzetméter azbeszt hőszigetelőt fog gyártani az idén a Púchovi Azbesztbetongyár új, automatizált részlege. A gyártósor tervezett kapacitása 3,5 millió négyzetméter, ezt jövőre már kitermelik. Ennek a mennyiségnek körülbelül a felét egy új termék, a Dupronit hőszigetelő fogja képezni, amely néhányszor könnyebb a hagyományos azbesztbetonnál, s nagyon jó hőszige­telő tulajdonságai vannak. Felvételünkön a hőszigetelőket gyártó új csarnok látható. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) HÉTVÉGI MŰSZAKOK TONNÁK, MILLIÓK TERVEN FELÜL (ČSTK) - Tegnap 1300 dolgozó állt munkába a három műszakban a Žiar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Üzemben. A hazai és a külföldi megrendelők részére mintegy 170 tonna alumi- nátot, továbbá 252 tonna különféle alumíniumöntvényt gyártottak, többet, mint amennyit a terv meg­szabott. A másik üzemrészlegben 234 tonna alumíniumoxidot állítot­tak elő. Az üzemben a hét végén a saját áramszükséglet fedezésén kívül mintegy 335 megawatt villany­áramot termeltek, az átrakóállo­máson pedig 60 vasúti szerelvényt raktak meg különböző szubsztrá- tumokkal. A Seredi Nikkelkohóban va­sárnap hét tonna nikkelt és nikkel­sót állítottak elő. Az üzem dolgozói megfeszített erővel dolgoznak, (Folytatás a 2. oldalon) PÉLDAMUTATÓ IGYEKEZETTEL A SZÉNBÁNYÁKBAN Egyedülálló teljesítmény a szlovákiai bányászat történetében (Tudósítónktól) - Termelővállalatainkban az egyre igényesebb gazda­sági feladatok teljesítése érdekében elkerülhetetlen a villamosenergia­fogyasztás arányos növelése. Mivel most még az áram legnagyobb részét a szénnel fűtött hőerőművek állítják elő, évről évre nagyobbak a bányászok teljesítményével szembeni népgazdasági elvárások is. Szlovákiában jelenleg a handlo- vái, a nagykürtösi (Veľký Krtíš), a novákyi és a Prievidza környéki lelőhelyeken folyik a-szénjövesz- tés. A prievidzai Szén- és Lignit­bányák Konszern ottani, illetve dél-morvaországi bányavállalatai­nak dolgozói tavaly összesen hét­millió 595 ezer 127 tonna barna­szenet és lignitet fejtettek. Ebből 45 ezer 127 tonnát terven felül, csaknem egymillió tonnát pedig a hétvégeken, illetve a rendes mű­szakokat követő túlórákban vég­zett kemény munka eredménye­ként küldtek felszínre a föld mé­lyéből. Az említett közép-szlováki­ai lelőhelyeken az idén már 7 mil­lió 700 ezer tonna szén kibányá- szására, valamint együttesen 94 ezer 700 méter hosszú, ehhez szükséges vágathajtásokra szól­nak a tervek. Ilyen teljesítményre még nem volt példa a szlovák bányászat történetében. A legtöbb tárnában a továbbra is kedvezőt­lenül alakuló fejtési feltételek kö­vetkeztében a hétvégeken és az ünnepnapokon sem szünetelhet a munka. Ezért az elmúlt szomba­ton és vasárnap ismét a bányá­szok százai ereszkedtek le a tár­nákba, a nélkülözhetetlen fűtő­anyagért és a következő napok szénjövesztési ütemtervének megtartásához szükséges gép­karbantartási, illetve egyéb előké­születi teendők elvégzésére. A legújabb munkasikerekről teg­nap délután számoltak be az ügyeletes termelési diszpécserek. A prievidzai Cígel Bányában szombaton reggel 259-en jelent­keztek az első műszakra.- Valamennyi fejtési szaka­szunkon teljes létszámmal folyta­tódott a szénjövesztés tájékozta­tott Jaroslav Čauder. - Délutánig 980 tonnát terveztünk, de a mű­szak folyamán 1320 tonnát hoztak fel a csillék. Szinte valamennyi kollektívánk túlteljesítette a tervet. Például Milan Kružinec szocialis­ta brigádja 200 helyett 420 tonnát, Ján Pšenák brigádja pedig 320 helyett 360 tonnát küldött fel. Ugyancsak nagyszerű teljesít­ményt nyújtott a kézi falfejtésen dolgozó Ottó Országh vezette kollektíva. Az ő nevük mellé 120 tonnát írhattak be a fejtési napló­ba. Délután és az éjszakai mű­szakban 2560 tonnára, vasárnap pedig további 1300 tonnával növe­kedett a termelés. A nagykürtösi Dolina Bányában az idén összesen 980 ezer tonna szenet kell fejteni. Az év első mun­kanapja óta ehhez mért igyeke­zettel dolgoznak a bányászok. Kö­zülük az elmúlt hét végén 502-en végeztek dicséretre méltó, jó munkát.- A szombatra tervezett 2 ezer tonnás tervet 74 tonnával sikerült túlteljesíteni - újságolta Jozef Šlaský. - Nálunk elsősorban Šte­fan Kapuszta és Ján Rusňák falfejtő, valamint Tibor Rusnák vá­gathajtó brigádja jeleskedett a hét­végi teljesítményekben. Vasárnap szünetelt a fejtés. Mindössze 40 dolgozónk szállt le a föld mélyébe a karbantartási és gépjavítási munkák miatt. A felszínen azon- (Folytatás a 2. oldalon) A Revizor bemutatója (ČSTK) - Szombat este új szerep- osztásban mutatta be a Szlovák Nemzeti Színház társulata Gogol klasszikus vígjátékát, a Revizort. A premieren megjelent Peter Co­lotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK miniszterelnöke, Gejza Šlapka, az SZLKP KB El­nökségének tagja, a bratislavai városi pártbizottság vezető titkára, Rudolf Jurík, az SZLKP KB osz­tályvezetője, valamint politikai és kulturális életünk számos más képviselője. Ott volt Vagyim Sztyepanov, a Szovjetunió bratis­lavai főkonzulja. A Revizor mostani rendezője Miloš Pietor, a címszerepet Juraj Kukura alakítja. A további szere­pekben többek között Mária Krá- lovičová és Július Pántik nem­zeti művészek, valamint Leopold Haverit láthatjuk. A díszleteket Ladislav Vychodil nemzeti mű­vész tervezte. A napokban mérték az idei tél eddigi legalacsonyabb hőmérsékletét Szlovákiában. Felvételünk a mérőberendezésre lerakódott egyna­pos zúzmarabevonatot örökítette meg, mely a mínusz 10, mínusz 14 fokos hidegben keletkezett. (Peter Simončík felvétele - ČSTK) (ČSTK) - Míg a csehszlovák Elba-Odera-i Hajózási Vállalat Ústí nad Labem-i kikötőjében a dolgozók tegnap este a vasúti pályákat tisztogatták, a Dečín-Lo- ubí kikötőben öt daru szünet nél­kül végezte a ki- és berakodást. A vízi járművekről a rakodó- munkások egyebek közt kakaót raktak ki, a vasúti vagonokból kok­szolható szenet raktak át két hajó­ra a Német Demokratikus Köztár­saság számára, más vízi járművek­re pedig acél szádfalakat a Német Szövetségi Köztársaság számára, így készítik fel a hajókat, hogy az exportáruval ki hajózhassanak, mi­helyt ezt az időjárás, a hajózási feltételek megengedik. A kikötő­ben kirakták tegnap az utolsó öt­száz tonna szójalisztet is arról a hajóról, amely a jelenlegi nehéz feltételek ellenére csütörtökön éj- (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents