Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-07-26 / 29. szám
ozsrn + M X Külföldi diákok egy csoportja az egyetem főbejáratánál A KAZANYI EGYETEM NEMRÉG ÜNNEPELTE ALAPÍTÁSÁNAK 175. ÉVFORDULÓJÁT ALMA MATER A VOLGA MENTÉN P 1981. VII. 26. Kazany számára a XIX. század nagy jelentőségű eseménnyel köszöntött be: a kézművesek, a bőr és a szappan városában egyetemet alapítottak, amely a hallgatók előtt 1805-ben nyitotta meg kapuit Az első végzős növendékek között volt Nyikolaj Loba- csevszkij, az egyetem leendő rektora Ő az új, nem euklidészi geometria megteremtője, amely Einstein relativitáselméletének matematikai alapjául szolgált Valójában Lobacsevszkijnek köszönheti Oroszország az egyetem felvirágzását. ,,Intézményünkben az ifjú hallgató nem gondolatok nélküli, üres szavakat, nem valamiféle tartalmatlan szólamokat hall . Tiszteljük az életet, mindaddig, amig nem veszíti el méltóságát Vegyünk példát a történelemből, a tisztesség, a hazaszeretet igazi értelme adja meg azt a nemes célt és azt az erőt, amellyel győzedelmeskedünk a haláltól való félelem felett“ - fogalmazta meg a nagy tudós pedagógiai hitvallását. Lobacsevszkij vezetésével az egyetem nemcsak oktatási, hanem tudományos és társadalmi központtá is vált. Könyvtár, csillagvizsgáló és bonctani épületek létesültek. A magas kazanyi dombon megszületett az egyetemváros, az orosz klasszicizmus stílusában kialakított gyönyörű építészeti komplexum Az egyetem szoros kapcsolatot teremtett a neves orosz és európai tudományos intézetekkel. Tudósai világhírnevet szereztek Lobacsevszkij munkatársa és barátja, Szimonov csillagász 1819-1821 között részt vesz Bellinghau- sen és Lazarjev Antarktisz-expedíciójában A föld- mágnesség területén végzett tudományos kutatásai, a ., A Vosztok és a Mírnij vitorlás hajók föld körüli útjának eredményeiről“, ,.A déli és északi félteke hőmérséklet-különbségéről“ írt értekezései elismerést arattak az egész világon Az egyetem laboratóriumaiban 1842-ben Zinyin- vegyész nitrobenzolból anilint állított elő, amelyet korábban csak az indigó kékfesték vegyi átalakulásának termékeként ismertek. A Zinyin-féle reakció az anilinfesték- és a gyógyszeripar alapját teremtette meg. Hofman német vegyész irta: „Ha Zinyin, a nitrobenzol anilinná alakításán kívül semmi mást nem tett volna, nevét akkor is aranybetükkel vésik be a vegyészet történelmébe". Ugyancsak Zinyin laboratóriumában fedeztek fel, egy, a platina csoportba tartozó új fémet, és elnevezték ruténiumnak - a latin fordítás szerint , orosz“-nak. ' Zinyin tanítványa, Butlerov dolgozta ki a szerves anyagok kémiai elméletét, amely a szerves kémiában hasonló szerepet játszott, mint a szervetlenben Mengyelejev periódusos rendszere Az egyetemen már a XIX. század közepén létrejött a nagynevű orvosi iskola, amely Arisztov anatómus, Behtyerev, a kísérleti pszichológia oroszországi megalapítója, Leszgaft, Vinogradov, Arnstein, Ko- valjovszkij kiváló orvosok tevékenysége révén vált ismertté. Az egyetem „keleti kisugárzása" Európa egyik jelentős keletkutató központjává emelte az intézetet A kazanyi keletkutató tudósok - Fren, Kazem- Bek, Haitin, Berjozin, Vasziljev- tudományos művei nagymértékben járultak hozzá az orientalisztika világméretű fejlődéséhez A hazai és az egyetemes tudományt gazdagító jelentős eredményei ellenére, a Kazanyi Egyetem „a professzorok megbízhatatlansága és eszméik veszélyessége miatt" úgymond, az orosz önkény- uralom szemében rövidesen kegyvesztetté vált. Mejer professzor, történelemtanár a múlt század közepén jelentette ki hallgatói előtt: „Hiszek abban, hogy hazánk életében hamarosan fordulat következik be. Mindenki, akiben emberi szív dobog, akaratlanul is felismeri a jobbágyrendszer teljes képtelenségét „Mejer előadásait Lev Tolsztoj, az egyetem diákja, a ,,Feltámadás“ és a „Háború és béke“ szerzője is hallgatta. Nem véletlen, hogy éppen a Kazanyi Egyetemen határozta el Vlagyimir Uljanov (V. I, Lenin) hallgató: mostantól kezdve életét egyetlen célnak - Ororsz- ország forradalmi megújulásának - szenteli. A tizenhét éves ifjú 1887-ben részt vett egy diákgyűlésen fezért kizárták az egyetemről, száműzték. Később arra a kérdésre, hogy mikor lépett a forradalmi harcok útjára, a szovjet állam megalapítója így válaszolt: „A Kazanyi Egyetemen." Az Októberi Forradalom kitárta az oroszországi egyetemek kapuit a munkások és a parasztok előtt A Kazanyi Egyetem munkásfakultásának több mint négyezer hallgatója volt. A 400 személyes előadótermekbe mintegy ezren zsúfolódtak be, éjjel-nappal tanultak, fáradhatatlanul dolgoztak, segítették egymást. A tandíjat eltörölték, s csak a képességétől és munkaszeretetétől függött, hogy valaki olyan képzett szakemberré válik-e, amilyenre az országnak szüksége van. A fakultás első évfolyamának egyik hallgatója így emlékszik: „Kezdetben a diákság gúnyosan tekintett ránk. Azt hitték, hogy ez, csak az új kormány amolyan komédiája. Hanem aztán komolyabban elgondolkoztak: a munkások és a parasztok megjelenése a főiskolán határozottan tudtukra adta, hogy ez egyáltalán nem tréfa.. A Kazanyi Egyetem a szovjet tudomány egyik legjelentősebb fellegvárává fejlődött A 30-as években nyitották meg a matematikai analízis, a differenciálegyenletek, az algebra, a geometria tanszékeit A kazanyi matematikai iskola tevékenysége hagyományosan magas színvonalú volt: Sirokov professzor a Riemann-féle tervek (a felsőbb matematika egyik legbonyolultabb fejezete) elmélyült elméleti vizsgálatai során megoldotta a néhány évtizede még megoldhatatlannak tartott feladatokat. Petrov akadémikus felfedezte az Einstein-féle terek három fajtájának létezését.. („Petrov-model- lek"). Ez a felfedezés elősegítette a relativitáselmélet bonyolult kérdéseinek megoldását. Zavojszkij akadémikus nevéhez fűződik a kazanyi fizikai iskola rohamos fejlődése. A Nagy Honvédő Háború (1941-1945) idején a Kazanyi Egyetemen dolgozta ki Zavojszkij docens századunk egyik legjelentősebb tudományos felfedezését. A tudományban korábban ismeretlen új jelenséget, az elektronikus paramágneses rezonanciát (EPR). Zavojszkij tanítványa, Altsuler elméletileg megalapozta, és kísérletileg bizonyította az akusztikus paramágneses rezonancia jelenségét. A nukleáris mágneses rezonancia és az új módszer szerinti gamma-rezonancia segítségével a szerves anyagok szerkezetének kutatása terén végeztek fontos vizsgálatokat A Habibulin professzor vezette csillagászati iskola. a meridián asztronómia területén végzett tevékenysége, a Hold alakzatainak és forgásának tanulmányozása, az üstökösök és meteorok vizsgálata révén vált ismertté Kazanyt a fedési-változó csillagok tanulmányozása egyik legnagyobb centrumaként tartják számon. Az egyetem tovább fejlődik. Az üvegből és betonból nemrég elkészült két új, sokemeletes épület nem bontotta meg a klasszikus épület-komplexum harmóniáját. A Kazanyi Egyetemnek napjainkban 10 fakultása, 69 tanszéke, tudományos kutatóintézete, több tematikus laboratóriuma, számítóközpontja, két csillagászati és egy mágneses obszervatóriuma van Tágas olvasótermekkel és tárolókkal rendelkező könyvtárában több mint négy millió könyv és folyóirat található. A könyvtár büszkesége a ritka kéziratokból és könyvekből álló különleges gyűjtemény, amelyben megtalálhatók a többi között Avicenna müvei is. A Kazanyi Egyetemen 11 ezer diák, köztük sok külföldi is tanul. Jurij FROLOV A SZOVJETUNIÓ, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK, FRANCIAORSZÁG ÉS KANADA MEGKEZDTE A TENGEREKEN ÉS AZ ÓCEÁNOKON BAJBA JUTOTTAK FELKUTATÁSÁRA ALKALMAS ÚJ RENDSZER KÖZÖS KIDOLGOZÁSÁT HOGY NE SZÓLALJON MEG A LLOYD HARANGJA Az első szputnyik felbocsátása óta mindössze huszonhárom év telt el, ám űrkutatások nélkül ma már nemcsak a csillagászok, hanem a geológusok, az erdészek, a térképészek, a meteorológusok s a távközlési szakemberek sem tudnak meglenni. Az űrkutatás „betörése" a tengeri hajózás berkeibe azonban sokak számára meglepő volt A múlt év elején Londonban a Lloyd biztosító társaság harangja hírt adott az eddig elsüllyedt hajók legnagyobbjának, a libériái zászló alatt hajózó Berge Vanga olaj*-és ércszállító hajó pusztulásáról. A hagyományok szerint lúdtollal írták be a hajó nevét a Lloyd több, mint kétszáz éves vesztességkönyvébe.. Ám a hajóóriás robbanása után - amelyet minden valószínűség szerint a statikus elektromosság okozott - még hosszú ideig folytatták a túlélők felkutatását. Sajnos, ez a kutatás kudarccal végződött, hiába áldoztak rá több százezer dollárt. öt évvel ezelőtt ugyancsak ezzel a lúdtollal jegyezték be az- elveszett hajók lajstromába a Berge Isztrát Titokzatos eltűnése Brazíliából Japán felé tartó útján történt. És csak tizenkilenc nap elteltével mentették ki személyzetének két tagját a halászok Végül a közelmúltban Japán partjainál tűnt el nyomtalanul a Devonshire nevű angol hajó.- Csupán 1978-ban, azaz egyetlen év alatt 473 hatalmas szállítóhajó süllyedt el, közülük kilencről nem érkezett hír - mondja Jurij Zurabov, a Morvjazszputnyik Össz-szővetségi Egyesülés elnökhelyettese. - Mintegy kétezer tengerész pusztult el. Hasonló a helyzet a légi közlekedésben. Egy amerikai kongresszusi küldöttséget Alaszkába szállító repülőgép tűnt el néhány évvel ezelőtt. Noha a különböző országok mentőhajóinak személyzete nincs híján a bátorságnak és a hozzáértésnek, nem mindig tudják, hol keressék a szerencsétlenül jártakat. Sok pusztulásra ítélt na|ó- még ha sikerül is S O. S jelzést küldenie az éterbe nem mindig képes megadni a pontos koordinátákat. Néha egyszerűen nem marad rá idő A tengerparti országok szakemberei előtt világossá vált: ha nem képesek a bajba jutottak felkutatására más módszert találni, az elemek még sokszor kerekedhetnek az ember fölé. Most egy új irányba indultak el a kutatók, bízván abban, hogy a problémák megoldása a világűrben rejlik. Valóban, a Föld mesterséges holdjai, amelyek alacsony - 800- 1000 kilométeres - pályán keringnek, hatalmas területeket képesek figyelemmel kísérni, és szükség esetén felderíteni, nem szorul-e valaki segítségre. Természetesen, nem tudják a veszélyben levőket kimenteni a bajból, de a legfontosabbat megtehetik: pontos információt továbbítanak a történtekről. Az új felderítő rendszer kidolgozása a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban párhuzamosan kezdődött, s a két ország között 1977 májusában megkötött, a világűr békés felhasználását célzó kormányközi egyezménynek megfelelőerl folytatódik. A Szovjetunió a COSPAS (a bajba jutott hajók és repülőgépek kozmikus felderítő rendszerét),az Egyesült Államok pedig Franciaországgal és Kanadával közösen a hasonló rendeltetésű SARSAT rendszert dolgozta ki A munkát a Szovjetunióban a Tengerhajózási Minisztérium, az Egyesült Államokban pedig a NASA (léghajózási és űrkutatási állami bizottság) koordinálja. A négy ország képviselőinek tárgyalásain a szovjet küldöttséget Jurij Zurabov vezette, aki a következőket mondta:- A felek 1979 végén írták alá az úgynevezett kölcsönös egyetértés okmányát (alapszerződést), amelyben meghatározták egy egységes rendszer kidolgozásának alapelveit, a közös tervek készítése során a felek jogait és kötelezettségeit. Megállapodtak abban, hogy mindkét rendszer egymástól függetlenül és együttesen is működhet. A COSPAS-SARSAT egyesített rendszer alapját néhány szovjet és amerikai szputnyik alkotja, amelyek a nemzeti mentőközpont földi szolgálatával tartják a kapcsolatot Kihelyezik a szükséges mennyiségű veszélyjelzö rádióbóját, amelyek valamennyi hajót és repülőgépet kiszolgálják. Szerencsétlenség esetén a rádióbója automatikusan kezdi a jeltovábbítást, amelyet az ebben a zónában elhaladó szovjet vagy amerikai szputnyik felfog. Nyomban továbbítja a jelzéseket a legközelebbi földi információfogadó állomásra A Szovjetunióban két ilyen állomást hoztak létre: Arhangelszkben és Nahodkán. A rendszer koordinációs központját Moszkvába telepítik. A szputnyik jelzései alapján automatikusan - egy-két mérföldnyi pontossággal - meghatározzák a rádióbója koordinátáit. A kapott adatokat a nemzeti koordinációs központokon keresztül abba az országba küldik, amelyé a közlekedési vízi eszköz, és az illetékes mentőszolgálatnak is eljuttatják. A jelzés adatokat tartalmaz a közlekedési eszköz nemzeti hovatartozásáról, kódolt megnevezéséről A szovjet hajók és repülőgépek kódjele például 221, az amerikaiaké 111, a kanadaiaké 121, a franciáké 211 lesz. Az arhangelszki állomás már épül. Franciaországban hasonló létesítmény Toulouse-bah készül. Kijelölték már a helyét áz Egyesült Államokban és Kanadában is. Ha pedig a szerencsétlenség helye a legközelebbi, földi állomástól túlságosan távol esik, akkor a szputnyik a kapott veszélyjelzést „megjegyzi", és az első adandó alkalommal továbbítja. A technikai berendezések kidolgozásának befejezését 1981-re irányozták elő. A kísérletek 1982-ben kezdődnek A részt vevő országok 1984-ben közösen összegezik majd a kísérleti üzemeltetés első tapasztalatait. Ugyanakkor már a jelenlegi szakaszban is tervezik, hogy a végzendő munkákról valamennyi érdekelt országot széleskörűen tájékoztatják. A Föld mesterséges holdjainak alkalmazási lehetőségei kiterjednek az emberi élet védelmére, ami alighanem a legnemesebb feladat. VLAGYIMIR SMIGANOVSZKIJ (IZVESZTYIJA)
