Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-11-08 / 44. szám
Vasárnap 1981. november 8. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 6.34, nyugszik 16.05 Közép-Szlovákia: 6.42, nyugszik 16.13 Nyugat- Szlovákia: 6.50, nyugszik 6.21 órakor A HOLD kel - 14.59, nyugszik 1.37 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük ZSOMBOR ÉS BOHUMÍR nevű kedves olvasóinkat 1916-ban született Peter WEISS német drámaíró, esz- széíró, festő és grafikus • 1921-ben halt meg Pavol ORSZÁGH HVIEZDOSLAV kiemelkedő szlovák költő, a szlovák irodalom klasszikusa (szül. 1849). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL KIT IS MAGASZTALNAK? IRENA ROHÁÖOVÁ CIKKE NOSZTALGIAHULLÁM EGY ÜVEGGYÁRBAN SZABÓ G. LÁSZLÓ RIPORTJA A LELKI BETEGEK REHABILITÁCIÓJA KARDOS MÁRTA CIKKE NEMCSAK A HÚSZÉVESEKÉ A VILÁG TÖRÖK ZSUZSANNA ÍRÁSA ELTŰNNEK A FEHÉR FOLTOK NÉMETH JÁNOS RIPORTJA A TANULÓ ÉS A KÖNYV ZALABAI ZSIGMOND ÍRÁSA VÁLTOZATOK AZ ÁTTŰNÉSRE MÓZES ATTILA ELBESZÉLÉSE A Trencíni Megmunkálógépgyárban az év kilenc hónapja alatt 76 millió korona értékben gyártottak első minőségi osztályú felújított termékeket. Ez a tény is bizonyítja, hogy a vállalatban a termékek modernizálásának és a nyersanyagok minél jobb felhasználásának nagy figyelmet szentelnek. Az elmúlt ötéves tervidőszakban hat új típusú megmunkálógépet gyártottak, s a hetedik ötéves tervidőszakban bevezetett prototípusok száma 22 lesz. Képünkön Jozef Martinka (balról) és Jozef Súdny méréseket végeznek az SV 18 RD esztergapadon. (Vlastimír Andor felvétele - ŐSTK) Gyűlés — kupaszerdán Amióta megszaporodtak a kupák, meg különféle bajnokságokat, tornákat rendeznek a hagyományosakon kívül, no meg amióta tévé van, azóta - sok a foci. Némelyik héten három-négy mérkőzést is láthatunk, és nemcsak szombaton vagy vasárnap, hanem munkanapokon is, főként szerdán. Ennek a bőségnek természetesen örül minden futballrajongó, akik zömükben persze dolgozó emberek. Tudják ezt régóta a mérkőzések szervezői is, ezért vannak már régóta késő délután vagy még gyakrabban este a mérkőzések. Vagyis azért, hogy mindenki nyugodtan és idejében mehessen ki a pályára, ülhessen a képernyő elé; ne legyenek fölösleges konfliktusok a munkahelyen, kiesések a munkában. Igen ám, csakhogy gyűlés is van a világon. Gyűlés, melyet nem egy üzemben, intézményben éppen szerda délután tartanak, merthogy ott szerda a gyűlések napja. Tudom, hogy vannak gyűlések, amelyeket nem rendezhetnek bármikor, vagy amelyeknek az összehívásával nem késlekedhetnek, mert gyorsan kell megoldani valamilyen problémát, azonnal kell és közösen operatív intézkedést hozni valamilyen ügyben. Meccs ide, meccs oda, ennek meg kell lenni. Nem is ezekről a gyűlésekről beszélek. Hanem azokról, melyek ugyancsak szükségesek, de talán a hét más napján is lebonyolíthatók; meg azokról különösen, amelyek csak Tart pour Tart gyűlések, „no ez is megvan, kipipálhatjuk“ féle gyűlések, vagyis idegesí- tően hosszúra nyúlnak és senkinek semmit, legalábbis semmi újat nem nyújtanak. Mit érnek ezek, mit érnek még a hasznosnak ígérkezők is olyan esetekben, amikor kupaszerda van és a jelenlévők között sok a futballrajongó, aki szeretné látni ezt vagy azt a mérkőzést, pláne, ha a csapata játszik. Aligha tudnak zavartalanul figyelni, hiszen a mérkőzésen jár az eszük, meg azon, hogy mikor ér véget a gyűlés, mennyit láthatnak vagy nem láthatnak a meccsből. Következésképpen: jelenlétük formális, és hát a gyűlés is azzá válik, és még jó, ha csak az ö számukra. Ha lenne is mondandójuk nem szólalnak föl, mert ezzel is húzzák az időt. Úgy gondolom, ha már a futballberkekben és a tévében is, mely sokszor közvetít felvételről, igyekeznek mindent úgy rendezni, olyan időpontban, sokszor nehézségek ellenére, hogy a dolgozó ember nyugodtan és idejében mehessen ki a pályára, ülhessen le a tévé elé, akkor - a lehetőségek szerint - a munkahelyeken is cselekedjenek hasonlóképpen,ezáltal is kerülve a bosszantó formalizmust, fölösleges konfliktusokat. Megbecsülve az embert, aki nem csak dolgozó és akinek sok esetben hetekig a foci jelenti az egyetlen szórakozást. IDŐSZERŰ GONDOLATOK A párt mindig abból az elvből indult ki, hogy az eredményes szocialista mezőgazdaság nélkül elképzelhetetlen a népgazdaság harmonikus fejlődése, a nép életszínvonalának emelkedése. Mezőgazdasági politikája nagy tekintélyt szerzett és megnyerte a dolgozók teljes támogatását. A lenini szövetke- zetesítési terv megvalósítása és a szocialista mezőgazdaság eredményes fejlesztése pótolhatatlan szerepet töltött be szocialista építésünkben. A csehszlovák tapasztalatok teljes mértékben megerősítik annak az elvnek nemzetközi érvényességét, amely szerint a falvak szocialista átépítése jelenti a szocialista társadalom stabilitásának és fejlődésének egyik alapvető feltételét. A CSKP állandó gondoskodása, az egész - szocialita társadalom támogatása és a mezőgazdasági dolgozók aktív kezdeményezése eredményeként ebben az ágazatban alapvető minőségi változások mentek végbe. A nagyüzemi termelés fejlődésével együtt társadalmunkban alapjában megváltozott a mezőgazdasági dolgozók helyzete és a falvak élete. Különösen a CSKP XIV. kongresz- szusa után, amely megkülönböztetett figyelmet fordított a mezőgazdaság fejlődésére és meghatározta feladatait a fejlett szocialista társadalom építésének szakaszában, a mezőgazdaság és falvaink jelentős előrehaladást értek el. Ezt tanúsítja a szocialista termelési viszonyok megszilárdulása a mezőgazdaságban, a munkás-paraszt szövetség megerősödése, a szövetkezeti földművesek osztályának megszilárdulása, valamint a mezőgazdasági termelés termelés-műszaki alapjának általános fejlődése és az elért eredmények... Pártunk, szocialista társadalmunk megbecsüli a mezőgazdasági dolgozók munkáját, törődik életük állandó javításával. A szövetkezeti földművesek helyzete és létbiztonsága lényegesen javult a CSKP KB 1975. áprilisi határozata alapján, azáltal, hogy a népgazdaság többi dolgozója által élvezett általános szociális és nyugdijbiztositási vívmányokat teljes mértékben kiterjesztették a szövetkezeti földművesekre is. Az utóbbi tíz év alatt az állam jelentős támogatásával, az építés különböző formáit alkalmazva - az egyéni építkezést is beleszámítva - 116 700 lakást építettünk a mezőgazdasági dolgozók számára. Falvainkban csaknem 80 százalékban korszerűsítették, illetve felújították a lakásokat. Amint a népszámlálás adatai is mutatják, gyakorlatilag nincs különbség a városi és a falusi háztartások ellátottsága között. Vidéken a lakosok jelentős hozzájárulásával a Z- akcióban több száz óvoda és bölcsőde, kulturális létesítmény és korszerű bevásárló központ épült. Joggal állapíthatjuk meg, hogy nálunk lényegében megoldottuk a szocializmus fontos célját - a város és a falu életszínvonala és életmódja közötti különbség megszüntetését. (A CSKP KB 4. ülésén elhangzott beszámolóból) * HLiiy&BMEgy pedagógus számára - gondolom nem lehet melengetőbb érzés az egykori tanítványok meg-megnyilvánuló szereteténél és hálájánál. Testi fogyatékosságúak esetében az effajta emberi ragaszkodás apró jelei sokszor olyan tiszták és mélyek, hogy azokról alig tud meghatódottság és elérzé- kenyülés nélkül szólni még egy olyan tapasztalt pedagógus is, mint amilyen Rajszi Ferenc, a Losonci (Lucenec) Magyar Tanítási Nyelvű Gyógypedagógiai Alapiskola igazgatóhelyettese, aki a nehéz pályán eltöltött közel három évtized alatt testi sérült gyermekek százait irányította - sokszor kilátástalannak látszó esetekben is - a hallók társadalmába.- Amikor alig hároméves tanítói múlttal a hátam mögött 1954-ben a losonci hallássérültek és süketek intézetébe kerültem, még magam sem gondoltam, hogy ezek a rendkívül érzékeny lelkivilágé gyermekek ennyire a szívemhez nőnek - mondja a halk szavú pedagógus. - Olyan munkába csöppentem, melyben minden pici eredményért keményen, kitartóan meg kellett dolgozni. Igaz, a sikerélmény is ennek arányában . gyarapodott. Ószintén bevallom: nem kis öröm, sőt büszkeség tölt el, amikor egy-egy volt növendékemről meghallom, hogy jól beilleszkedett a társadalomba, s az életben megtalálta egyéni boldogságát is. Mi itt az iskolában már kicsi koruktól fogva - természetesen a fogyatékosságuk fokától és fajtájától függően - különböző szakmákra készítjük fel a gyermekeket. A végzős növendékek túlnyomó többsége a körmöcbányai szakmunkásképzőben tanul tovább; a lányok általában a férfi és női szabás-varrás fortélyait sajátítják el, a fiúk pedig az asztalos, festö-mázo- ló, lakatos, könyvkötő és kertész szakmák között válogathatnak. Iskolánknak, mely az ország egyetlen ilyen magyar tanítási nyelvű intézete, és a körmöcbányai intézeteknek olyan a híre, hogy egyes üzemek már jó előre leszerződtetik a végzős növendékeket. Á losonci bútorgyárban például legalább hat-hét volt növendékünk dolgozik asztalosként.- A siker, persze nem csupán egy-két pedagógus munkájának az érdeme - mondja, miután említést tesz az iskola eredményeiről hanem az egész, közel húsz tagú pedagógus- s nevelői közösségé. Bennlakásos iskoláról lévén szó, a nevelői kollektíva is sokat tesz annak érdekében, hogy a tanítási órákon szerzett ismereteket a növendékek a gyakorlatban kamatoztathassák; ezenkívül személyiségük formálásában is sokat tesznek, hiszen gyakran a szülőket is helyettesíteniük kell. Jelenleg negyvenhét tanuló alkot jó közösséget. Olykor már szinte megható az a gondoskodás és szeretet, melyben a felsőbb osztályok tanulói részesítik ít a kicsiket; akár egy példás nagy család, olyan az intézet. A környékbeli gyermekek általában hétvégeken járnak haza, a nagyobbak már teljesen önállóan utazhatnak, míg a távolabb lakók kéthetenként, havonként látogatnak szüleikhez. A szülök aggódó levelei, telefonhívásai persze ennél jóval gyakoribbak; a leveleket mindig nagy megértéssel válaszolják meg a pedagógusok, köztük nemegyet az igazgatóhelyettes, Feri Bácsi is. Amikor egykori és mai kedvenc növendékei felől kérdezem, szemlátomást nehéz hélyzetbe hozom.- A mi pályánkon jóvátehetetlen pedagógiai melléfogás lenne kivételt tenni gyermek és gyermek között. Persze mindig az újak, a legkisebbek az „ügyeletes kedvencek“. Talán azért is, mert az a vélemény, hogy a fogyatékos gyermekekkel való foglalkozást korán kell kezdeni, ekkor tudunk a legtöbbet segíteni. Nagy felelősség terheli tehát azokat a szülőket, akik valamilyen oknál fogva késleltetik gyermekeik intézeti elhelyezését. Ahhoz persze, hogy a sok türelmet és nagy hozzáértést követelő szakma magaslatán álljon az oktató, s tényleg a legkorszerűbb módszereket alkalmazva végezze munkáját, mindenekelőtt önképzésre, ismeretei tárházának állandó bővítésére van szükség. Rajszi Ferenc ennek a követelménynek szinte pályakezdése óta eleget tesz, hiszen már az ötvenes évek vegén - intézményes képzés híján - magánúton tanul, s tesz vizsgát a bra- tislavai Komensky Egyetemen defektológiából. Jelenlegi vezet# beosztásán kívül a gyermekek általános beszédfejlesztésével, s munkára való képességük kialakításával foglalkozik. Közel három évtizedes gyógypedagógiai munkájának elismeréseként az idén nagy megtiszteltetés érte, amikor az Érdemes pedagógus kitüntetésben részesült. Talán csak egykori tanítványai, azok szülei és hozzátartozói érezhetik, hogy ezt mennyire megérdemelte. HACSI ATTILA 1981. XI. 8. ÚJ SZÓ ,l tt a szülőket is helyettesítjük*
