Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-11-01 / 43. szám
ÚJ szú 1981. XI. 1. A marxizmus-leninizmus élő, alkotó szellemű tanítás, amely megválaszolja a társadalom fejlődésének bonyolult kérdéseit. A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak elméletét a2 utóbbi években több jelentős általánosítás és következtetés gazdagította. L. I. ' Brezsnyev a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusán megállapította: ,,Az elmélet területének eredményei közül elsősorban meg kell említeni a fejlett szocializmus koncepciójának továbbfej lesztését “. A fejlett szocializmus koncepciója nemzetközi igyekezet eredménye. Ezt a koncepciót a Szovjetunió Kommunista Pártjának, valamint a szocialista országok többi kommunista és munkáspártjának dokumentumai, valamint a kommunista mozgalom vezető képviselőinek művei, cikkei és beszámolói foglalják magukba. Ezek Közül az első helyen kell megemlíteni L. I. Brezsnyev, Az SZKP ideológiai munkájának időszerű kérdései című gyűjteményes müvét. Korunk e legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdése tüzetes taglalásának óriási a hatása a párt ideológiai tevékenységének tartalmára és formáira erőteljesen ösztönzi a marxista-leninista gondolkodást. Ez a koncepció lehetővé tette a kommunista társadalmi-gazdasági alakulat egyes szakaszai kérdéseinek mélyebb elemzését. Korrigálták az új társadalom fejlődése szocialista szakaszának tartalmával, a szocializmus kommunizmusba történő átnövése útjával és egyes mezsgyeköveivel kapcsolatos korábbi elképzeléseket. Pontosították a társadalomtudományok fejlődésének alapvető irányait, ami például a tudományos kommunizmus elméletére és a politikai gazdaságtanra vonatkozik. Egyes szocialista országok kommunista és munkáspártjai ennek alapján dolgozták ki céljait, pontosítják és konkretizálják elérésük módját és határidőit, megszabják a további történelmi szakasz stratégiáját és taktikáját. A jelenlegi fejlődési szakasz jellegének megfelelő politikai irányvonal kidolgozásának nagy a jelentősége abból a szempontból, hogy a dolgozókat a kommunizmus építése történelmi feladatának teljesítésére neveljék és mozgósítsák. Korunk ideológiai harcának sajátosságaival összefüggésben különösképpen fontos helyesen tájékozódni a fejlett szocializmus elméletének és gyakorlatának problémáiban, mivel azt nemcsak építeni és fejleszteni kell, hanem védeni is, leleplezve az imperializmus ideológiai aknamunkáját, meg nem alkuvóan és következetesen harcolva az opportunizmus és a revizionizmus minden megnyilvánulása ellen. A reális szocializmus szemmel láthatóan nyugtalanítja ideológiai ellenfeleinket Ezért antikommunista nézeteiket már nemcsak a burzsoá ideológiát jellemző hagyományos módszerekkel védik, hanem leplezik magukat a „szocialista“ terminológiával, a különféle álszocialista jelszavakkal, s erre a célra mind tökéletesebb eszközöket alkalmaznak. A magyarországi, a csehszlovákiai valamint a lengyelországi ellenforradalom tanulságai arra utalnak, hogy a szocialista országokban szeretnék bevezetni a politikai és az ideológiai „pluralizmust'“. Céljuk nyilvánvaló: aláásni a párt vezető szerepét, megbontani egységét a tömegekkel, megingatni a politikai rendszert, eltorzítani a társadalmi tudatot s Így megnyitni az útját a burzsoá rend fokozatos, ,,lopakodó“ visszaállításának. Ezért is rendkívül fontos, hogy a kommunisták a társadalmi fejlődés hosszú szakaszára való eszmei-elméleti orientációjukban elsajátítsák a fejlett szocializmus elméletét és gyakorlatát. Feltétlenül szükséges, hogy a párt minden tagja tudatosítsa a fejlett szocializmus koncepciójának tudományos, gyakorlati és politikai jelentőségét, ahogy azt a CSKP Központi Bizottsága már 1980. évi 15. ülésén hangsúlyozta. Vagyis konkrét tények alapján, meggyőző módon kell megmagyarázni a szocialista életmód lényegét, a szocializmus előnyeit, továbbfejlesztésének módját s valóban humánus jellegét. A fejlett szocializmus elmélete és gyakorlata problémáinak tanulmányozása ilyenformán a politikai művelődés egyik legfontosabb feladata. A fejlett szocializmus koncepciója abból az előrelátó lenini gondolatból indul ki, hogy a szocializmust több szakaszban építik fel és érésének bizonyos fokain kell átmennie. A Szovjetunióban a szocialista építés gyakorlata igazolta, hogy a szocializmus alapjainak megteremtése, vagyis a kizsákmányoló osztályok felszámolása a népgazdaság minden ágazatában, beleértve a mezőgazdaságot is, a társadalmi tulajdon megteremtése, még nem teszi lehetővé a kommunizmusba való közvetlen átmenetet. Csak a fejlett szocialista társadalom felépítésével lehet hozzáfogni a kommunista építéshez Ezért a fejlett szocializmus a társadalmi fejlődés törvényszerű szakasza. A tudományos kommunizmus megha- misitói, a revizionisták valami egészen mást állítanak: az átmeneti időszakot azonosítják a kommunizmus alsóbb fokával - a szocializmussal Ezzel akarják a dolgozók tudatába beleoltani, hogy nyilvánvaló ellentét van a szocializmus eszméje és az átmeneti időszak realitása között. A maoisták viszont tagadják a társadalmi fejlődés szakaszainak objektiv létét. Azt hirdetik, hogy az átmeneti idő- szak után a társadalom közvetlenül a kommunizmusba lép. Ebből következik a kinai társadalom irányításában néhány komoly tévedésük és hibájuk is. A burzsoá és a reformista szemlélet gyakran élősködik a kommunista társadalmi alakulat létrejöttének új, s ezért egyelőre még hézagosán tisztázott kérdésein. A szocialista gyakorlat azonban ebben az esetben is megcáfolja hazugságait és spekulációit. A fejlett szocialista társadalom a Szovjetunióban már megvalósult. A kommunista és munkáspártok 1960. évi moszkvai nemzetközi tanácskozásának dokumentumai megállapítják, hogy a Szovjetunió és néhány szocialista ország „már a fejlett szocializmus építésének szakaszába lép“. A Szovjetunió, amint azt LI. Brezsnyev mondotta 1967-ben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából elhangzott beszédében, „az érett szocializmus szakaszába lépett“. A fejlett szocializmus elérésének irányvonalát tűzték ki az egyes kommunista és munkáspártok kongresszusai; Bulgáriában a IX. kongresszus 1966- ban, az NDK-ban a Vili. kongresszus 1967-ben, Romániában a X. kongresz- szus 1969-ben, a CSSZSZK-ban a XIV. kongresszus 1971-ben. Magyarországon a XI. kongresszus 1975-ben jóváhagyta a fejlett szocializmus építésének 15-20 éves tervét. A fejlett szocializmus létének tényét az emberiség történetében első ízben a Szovjetunió új Alkotmánya rögzíti amely megfogalmazza a társadalom új fejlődési szakaszának jellemző vonásait. L. I. Brezsnyev A Szovjetunió új Alkotmánya tervezetéről című beszédében a fejlett szocializmus alábbi vonásait emelte ki:- hatalmas termelőerők, a termelőeszközök társadalmi tulajdona, a tudományos-technikai forradalom vívmányainak egybekapcsolása a szocializmus előnyeivel, a termelés fejlesztése a nép szükségleteinek sokoldalú kielégítésére és a személyiség fejlődésére;- érett szocialista társadalmi viszonyok, fejlett társadalmi-osztályszerkezet, a társadalom tagjainak elmélyülő szociális egyenlősége, a munkásosztály parasztsággal és értelmiséggel való szövetségének megszilárdulása, a kommunista párt vezető szerepének törvényszerű növekedése, az osztályok és a társadalmi csoportok közeledése, a nemzetek és a nemzetiségek további fejlődése és közeledése, a nép társadalompolitikai egységének szilárdulása;- a marxista-leninista ideológia meghatározó hatása, a tudományos világnézetnek, az általános műveltségnek és a társadalom felkészültségének fejlődése;- a politikai rendszernek, a szocialista államnak s ennek megfelelően a népi képviselők struktúráinak fejlődése, a szocialista demokrácia tökéletesebbé válása. A fejlett szocializmus építésének szakaszában a társadalom törvényszerű előrehaladása a termelés intenzivebbé tételétől függ, ami objektív társadalmi igény. Az SZKP XXVI. kongresszusa rámutatott arra, hogy nincs más elöreveze- tő út. A fejlett szocialista társadalom építésével kapcsolatban a CSKP programja? nak irányvonalát a párt XIV. kongresz- szusán fogadták el, de azt tudományosan megindokolták már A pártban és a társadalomban a CSKP XIII. kongresz- szusa után kialakult válság tanulságai E dokumentum szerint a hatvanas években a pártban és a társadalomban bekövetkezett válság egyik fontos ismeretelméleti oka az a tény volt, hogy CsehszlO; vákiában a szocialista termelési viszonyok győzelme után nem dolgozták ki a társadalmi fejlődés új szakaszának koncepcióját. A fejlett szocializmusnak a CSKP XV. és a XVI. kongresszusán kidolgozott koncepciója társadalmunk politikai-gazdasági, szociális és szellemi fejlődésének komplex, hosszú távú marxista-leninista programja, államunk bel - és külpolitikájának programja. Hazánkban a fejlett szocializmus koncepciója a nemzetközi tapasztalatokra, valamint népünk legjobb forradalmi hagyományaira épül, s kifejezi nemzeti és szociális érdekeit. Az említett kongresz- szusok határozatai szellemében építjük a fejlett szocialista társadalmat, amivel lehetővé tesszük a szocializmus törvényeinek és a társadalmi élet minden területén előnyeinek teljes mérvű érvényesülését. A Győzelmes Február 30. évfordulója alkalmából, a CSSZSZK legfelsőbb szerveinek ünnepi ülésén, Gus- táv Husák megállapította: ,.Megoldottuk nemzeti szabadságunknak és állami önállóságunknak, a munkásosztály és a népi tömegek szociális és politikai jogainak alapvető kérdéseit. Sikeresen felépítettük a szocializmus alapjait és a fejlett szocialista társadalom építésének szakaszába léptünk. Szocialista hazánk a gazdasági, a szociális és a kulturális élet új, magasabb szintjét érte el“. A sikerek csak a marxizmus-leninizmus alkotó alkalmazásának és a Szovjetunióval való barátságunk és szövetségünk szilárdításának köszönhetőek. A CSKP XVI. kongresszusa ezért feltételeink között, a következő időszakra vonatkozóan, továbbfejleszthette a fejlett szocializmus építésének irányvonalát: 1. A fejlett szocializmus építése során az alkotó erők és képességek forrása a munkásosztály. A szocialista társadalmi termelésben betöltött helyzeténél fogva döntő szerepe van az osztályok és a társadalmi csoportok közeledésének, a város és a falu, a fizikai és a szellemi munka közeledésének folyamatában. Csak a társadalmi tulajdonnal, a szocializmussal alapvetően összefonódó munkásosztály képes összehangolni az egész dolgozó nép érdekeit és az osztály nélküli társadalom felé vezetni. A párt feladata gondoskodni arról, hogy az egész munkásosztály felkészüljön az említett történelmi feladatok teljesítésére. 2. A lenini szövetkezeti terv megvalósítása következtében forradalmi változások következtek be falvainkon, az egész ország életében. Kialakult a szövetkezeti földművesek új osztálya. Ez az osztály azonosul a munkásosztály ideológiájával, és elmélyül a kapcsolata a szocializmus érdekeivel és szükségleteivel. A párt feladata gondoskodni arról, hogy sokoldalúan elmélyüljön ennek az osztálynak szocialista jellege, növekedjen öntudatossága, fejlődjön és elmélyüljön a szövetkezeti demokrácia. 3. A társadalmi életet alapjaiban megváltoztató jelentős haladó és forradalmi átalakulásoknak fontos résztvevője az értelmiség. Szilárd kapcsolatban áll a munkásosztállyal és a szövetkezeti parasztsággal, s tagjainak többsége körükből származik. Velük együtt közös érdeke az ország politikai, gazdasági és kulturális fejlődése. A párt feladata gondoskodni arról, hogy az értelmiség még elkötelezettebben állítsa erejét, tudását és tehetségét a szocialista fejlődés szolgálatába. Figyelmünket a fejlett szocializmus társadalompolitikai viszonyaira összpontosítjuk, de ez nem jelenti azt, hogy háttérbe szorulnak a gazdasági kritériumok. Ellenkezőleg. Hiszen V. I. Lenin hangsúlyozta: a kommunizmust csak akkor becsüljük, ha gazdasági alapra épül. Ezzel a lenini hagyatékkal összhangban, a CSKP XVI. kongresszusán, számos központi bizottsági ülésen és minden pártdokumentumban kiemelték, hogy programfeladatainkat, köztük elsősorban az ember sokoldalú fejlődését, nem valósíthatjuk meg annak híján, hogy határozottan s magas fokúan ne növelnénk a társadalmi termelés hatékonyságát, általában ne javítanánk a munka minőségét. A fejlett szocializmus csak szilárd gazdasági alapokon állhat szilárdan. KOLOMAN SLIVKA mérnök, egyetemi tanár A királyhelmeci (Královsky Chlmec) Jed- nota áruház dolgozói azon fáradoznak, hogy a vásárlók igényeit kielégítsék (Stefan Puskáé - ÖSTK - felvétele) J * M K i j * "fHI gfrj Fii i fi 11\*t ÉM. i\"J k LH H l" nfi m ' ' •-.'>, :■•■ ' .■-■- £ ' V.' :t,C . .,-. - “ ií .k-V - ... . ■-.. ‘
