Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-11-01 / 43. szám
úgy lelkesedni, mint az egykori sportrajongók, pedig korszerű öltözőik, vannak Labdarúgásban ugyan most is szép sikereket érnek el, hiszen a I. A osztály tabellájának az élén állnak. Eddig csak egyetlen mérkőzést veszítettek, s azt is idegenben. Csakhamar új stadion épül a faluban, a földmunkát már el is kezdték. A jövőben a labdarúgáson kívül más sportágakat is fel akarnak karolni, s a lányokat is szeretnék be kapcsolni a sportéletbe. Kakas elvtárs, aki régebben maga is futballozott, majd a csapat edzője volt, tisztségét pártfeladatként látja el, s a szervezet tevékenységéről a pártbizottságnak rendszeresen beszámol.- Regisztrált tagjaink általában a tömegszervezetekben, vagy képviselőként végeznek jó munkát - tájékoztat Gaál László pártelnök. - Rendszeresen negyedévenként megtartott nyilvános gyűléseinkre hívjuk meg őket, de szükség esetén gyakrabban is. Tömegszervezeteink munkája az utóbbi időben rengeteget javult, bár még mindig nem elég összehangolt és nem elég sokirányú. A nöszövetség szervezete főleg a művelődési ház takarításában segített az utóbbi időben, a vörös- kereszt tagjai a véradók toborzásában tűnnek ki. Bozsik Lajos vezetésével jól dolgozik a CSEMA- DOK helyi szervezete is, noha az ö munkájuk érezte meg a leginkább a művelődési ház hiányát az átépítés alatt. Nagy elismeréssel beszél Gaál elvtárs a pártszervezet 11 agitket- tösének tevékenységéről is. Ezeknek egyik tagja. Valenszky Béla, megjegyzi:- A személyes kapcsolat a leghatásosabb. A nyilvános gyűlésekre nemcsak meghívjuk a falu lakosságát, hanem azt is elmondjuk, miről lesz szó. A legfontosabb kérdéseket operatívan megbeszélhetjük, tájékoztathatjuk az embereket a sürgős feladatokról. A kapcsolat a pártszervezet és a község lakossága között az egész falu érdekeinek képviselete, ez a szándék vezérelte a helyi kommunistákat, s volt a fő célja a pártszervezetnek a múltban is, melyre a magyarbéliek ezen az októberi vasárnapon emlékeztek. FÜLOP IMRE Forradalmi hagyományok ápolása kaptam néhány óra alatt, mint az ökreim egy egész hónap alatt - mondja Simonies JÓGA 81 éves Szigeti József is felszólalt az ünnepségen a meghívottakat, köztük a község kommunistáinak veterán harcosait. A falusi pártszervezet elhunyt tagjai emlékének egyperces néma csenddel adóztak az egybegyűltek, majd egy küldöttség piros szegfűket vitt az elhunyt párttagok sírjára. Ezután Varga Tibor, a hnb alel- nöke szlovákul, Fülöp Erzsébet, a CSSZBSZ helyi szervezetének titkára predig magyarul olvasta fel az ünnepi beszédet, mely áttekintette a kommunista párt hatvanéves dicső történetét és a csehszlovák-szovjet barátság fejlődését. Utána néhány felszólalás következett. Szót kért Gaál László, a falusi pártalapszervezet elnöke, Legi- nusz Sándor, a helyi nemzeti bizottság elnöke, Fülöp Aladár mérnök, a Bratislava-vidéki Járási Nemzeti Bizottság alelnöke. Felszólalt a 81 éves Szigeti József is, aki talán a falu legidősebb Az egyik kitüntetett Kiss Anna (balról) (Szabó Vendel felvételei) Vasárnap délután volt, s a meghívott vendégek az újjáépített művelődési ház felé tartottak. Nyomtatott betűs meghívójuk elárulta hogy az ünnepséget, melyre a kommunista párt megalakulásának 60. évfordulója jegyében kerül sor, a CSSZBSZ magyarbéli (Verky Biel) 120 tagú helyi szervezete rendezi. Az ünnepség a meghívón feltüntetett napirendi frontok szerint ment végbe. Rigó Dániel, a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség helyi szervezetének elnöke nyitotta meg. Üdvözölte párttagja, s bizony sok-sok hasznos tapasztalatot tud átadni az új nemzedéknek. A felszólalások után kitüntetések átadására került sor. A CSSZBSZ járási bizottságának képviselője a helyi szervezet javaslatára Kiss Annának és Varga Tibornak nyújtott át oklevelet. Az ünnepi műsorban előbb a helyi nyugdíjasotthon alkalmazottainak énekkara lépett fel Doronai Kornélia vezetésével, majd Bertók Miklós kiváló zenekara játszott Közben elbeszélgettem az ünnepi összejövetel néhány résztvevőjével. Egyebek közt Simonies Józseffel, akinek fényképét a község munkásmozgalmát megörökítő tablón pillantottam meg, mely szintén a művelődési házban áll. A hetvenedik életévét taprosó Józsi bácsi részt vett az 1936. június 25- én a községben megtartott sztrájkban. Erre így emlékezik:- Éppen reprcearatás volt, s elhatároztuk, hogy napi 12 koronáért nem dolgozunk a földbirtokosnak. Mi munkások kiálltunk a föld végére. Aztán arról beszélt, amikor megérkeztek a csendőrök, s megvasalták őt.- Jó ebéded lesz! - mondta neki gúnyosan az egyik csendőr. - Több verést kaptam néhány óra alatt, mint amennyit az ökreim egy egész hónap alatt - idézi a keserű emlékeket. Bebörtönözték. Az ügyvédje dr Clementis volt.- Nem emelték föl a munkások bérét - mondja. - De tudtam, hogy egyszer majd jobb életünk lesz. Egy másik hetvenéves veterán, Horváth Laci bácsi, aki 1954-től 1961-ig a volt Németbélen, utána zsef pedig két évig Magyarbélen a község elnöke volt, legelőbb arról beszél, milyen segítséget jelentett a Szovjetunió búzaszállítmánya az 1947-es szárazságot követően.- A mi falunkban is azért lett liszt - mondja. • Horváth Laci bácsi, több éven át a helyi nemzeti bizottság élén állt Aztán a kollektivizációt említi.- Nehéz dolgunk volt. Az emberek ragaszkodtak a földjüköz, de később megértették, hogy a kol- lektivizáció elkerülhetetlen. Még egy időszakot fontosnak tart felidézni: a válságos hatvanas éveket, amikor különösen fontos volt a kommunisták tisztánlátása. Elbeszélgettem az egyik kitüntetettel, a kommunista Varga Tiborral is, aki azonkívül, hogy a hnb alelnöke, a CSSZBSZ helyi szervezetének vezetőségi tagja is.- Fáradhatatlan embernek tartanak, s szerencsére az is vagyok - jegyzi meg. - Tudják, hogy még éjjel is felkelek, ha sürgős munkáról van szó. A választások előkészítése idején is többnyire az esti órákban végeztük munkánkat. Egyébként Bratislavában, a Teslában dolgozom, szerszámlakatos vagyok. Varga elvtárs 17 éven át a község fúvószenekarának vezetője volt. Minden május elsején fellépett a zenekar. Ezzel kapcsolatban megjegyzi:- A próbákat a saját garázsomban tartottuk. Már nagyon hiányzott egy megfelelő helyiség. A zenekar feloszlott, de most, hogy hozzáépítettünk a művelődési házhoz, újból van remény a zenekar összehozására. Már csak a hangszereket kell megjavíttatnunk. Szívesen beszél a vadászszövetség helyi szervezetének munkájáról is, melynek szintén vezetőségi tagja.- Tagjaink 100 órát dolgoztak a közséqfejlesztésben. Ha szólok az embereknek, szívesen jönnek segíteni. Hasonlóan vélekedik Kakas János, a 180 tagú sportszervezet elnöke is, bár elmondja, hogy a fiatalok valahogy már nem tudnak A MÉG SZOROSABB KAPCSOLATOKÉRT * Több verést Mindig tudták, hol a helyük A rozsnyói járás egyik viszonylag kis községét, Gömörhorkát (Gemerská Hor- ka) a München előtti köztársaság idején „gömöri kis Moszkvának“ hívták. A lakosság többségének már cikkor a cellulózgyár jelentette az egyedüli megélhetési forrást. A faluban 1921-ben alapították meg a pártszervezetet, s még ugyanabban az évben a párt tiltakozó sztrájkot szervezett két rozsnyói kommunista bebörtönzése ellen. Az akció sikeres volt, és a bebörtönzötteket szabadon bocsátották. A CSKP vezette munkásosztály és a gyártulajdonosok között a leghevesebb összetűzésekre a gazdasági válság idején került sor. Az embereket tömegesen bocsátották el, napról napra romlott élet- színvonaluk, csökkent a bérük. A burzsoázia a kommunisták választási győzelmére azzal válaszolt, hogy a gö- mörhorkai, a pelsöci (Plesivec) és aszla- vosi (SlavoSovce) papírgyárat át akarta helyezni Csehországba. A kommunisták 1927. január 23-án Pelsöcön tüntetést szerveztek, amelyen Klement Gottwald is részt vett. Az akció elérte célját: a burzsoázia nem szerelte le az említett gyárakat A kommunisták harca azonban tovább folytatódott a kizsákmányolok ellen. Az 1930-as nagy sztrájkra még ma is sokan emlékeznek a résztvevők közül. A közvetlen ok a fatisztítók bércsökkentése volt. A munkások a vezetőség épülete elé vonultak, de az igazgató nem volt hajlandó tárgyalni. Ehelyett Pelsőcröl csendőröket hívatott, akik szétoszlatták a sztráj- kolókat, és letartóztatták Bema Istvánt, a CSKP alapszervezetének elnökét és további 13 munkást, többségben kommunistát. 1938-ban Gömörhorkán is illegalitásban szervezték a harcot a kommunisták, a fasiszta megszállók ellen. Amikor a rádióból tudomást szereztek a Szlovák Nemzeti Felkelés kitöréséről, mindjárt az első napon 19 gömörhorkai lakos, közülük 15 kommunista, csatlakozott a felkeléshez. Közéjük tartozott Ján Halata, Barna István, Dusza László és Ján Huriák. A harcokban esett el Ján Flen- der elvtárs, s innen vitték a dachaui koncentrációs táborba Alexander Sko- kant, a gömörhorkai pártszervezet alapító tagját, akit 1944 végén ki is végeztek. Balogh János elvtárs megromlott egészséggel tért haza a koncentrációs táborból. Gömörhorkát 1945. január 12-én szabadította fel a ßzovjet hadsereg. A falu nagy lendülettel látott hozzá az üzem újjáépítéséhez. Ennek köszönhető, hogy 14 nap múlva megindulhatott a termelés. Az ipar és ezzel együtt üzemünk nagyarányú fejlődése a Februári Győzefem után indult meg. Fokozatosan megváltozott a munka és az emberek élete. Az elmúlt időszakban az üzem munkakollektívái mindig teljesítették az állami tervfeladatokat. Ezekért az eredményekért kapta üzemünk 1970 május 1 -nek előestéjén az Építésben szerzett érdemekért kitüntetést és A nyolcadik összakszerve- zeti kongresszus üzeme elismerő címet. Ezen kívül üzemünket a CSKP 50. évfordulójának üzeme, Csehszlovákia felszabadítása 30. évfordulójának üzeme, és a Győzelmes Február kitüntetéssel tüntették ki. Az üzem valamennyi dolgozója tudatosítja, hogy a szocialista társadalom építéséhez még jobb munkára van szükség. IVAN ŐESTINA 1981. xi. 1.
