Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-10-25 / 42. szám

1981. X. 25. TALÁLKOZÁS JENYISZEJ-ORSZÁG ELSŐ EMBERÉVEL A minuszinszki szerszámgyár iroda­épületében nagy a sürgés-forgás, a krasz- nojarszkí határvidék pártbizottságának első titkárát Pavel Fegyirkót úgy várják, mintha kormány- vagy államfő érkezne. Egyébként, ha a birodalom nagyságát nézem, a krasznojarszki határvidék jóval nagyobb, mint a legtöbb európai ország: területén, amely a Szovjetunió egytized része, elférne csaknem négy és fél Fran­ciaország, vagy 25 Magyarország. Ami pedig az óriásmegye szerepét, jelentősé­gét illeti, nos: épp erről szándékozom beszélgetni az első titkárral.- A határvidék, ha úgy tetszik, kísérlet- országos jelentőségű kísérlet színhelye a termelőerők fejlesztésében. Az általá­nos, ötéves szakaszokra tagolódó terve­zési gyakorlattól eltérően számunkra 1971-ben tízesztendős komplex-progra­mot dolgoztak ki, s elmondhatom, hogy az SZKP Politikai Bizottsága már jóvá­hagyta az 1981-1990 közötti periódusra szóló tervünket is. Ez a hosszútávú terve­zés lehetővé tette számunkra, hogy ilyen hatalmas építkezésekbe belefogjunk, mint ahol jelenleg is vagyunk. Legtöbb beruházásunk költsége meghaladja a milliárd rubelt, és a termelési értékeket tekintve is vezető helyen szerepel majd az országban. Ha csak ezt az elektro­technikai komplexumot nézzük, ez a 12 üzemből álló gyárcsoport, ahol trafót, generátorokat, elosztóberendezéseket, kapcsolókat, kábeleket, szigetelőanyago­kat és elektromos gépeket egyaránt gyártunk majd, a legnagyobb ilyen jellegű kombinát lesz a Szovjetunióban - mond­ja a most ötven körüli párttitkár, aki ere­detileg vasúti mérnök.- A komplex programban milyen sze­repet kap az ipar mellett a mezőgaz­daság?- Megyénk - noha Szibériában van- a déli területek segítségével képes ellátni önmagát. Tekintettel arra, hogy az iparfejlesztés következtében megnövek­szik a lélekszám is, intézkedéseket tet­tünk a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar felfuttatására is. De - visszatérve a tízéves ipari tervre - nagy hangsúlyt helyeztünk a komplex programban a technológiai folyamatok komplex terve­zésére. Hadd mondjak egy példát: a nyíltfejtésü bauxitlelóhelyek közelében, Acsinszkban timföldgyárat létesítettünk, a félkész terméket egy karnyújtásnyira, Krasznojarszkban dolgozzák fel alumíni­ummá, ugyanott hengerük, tehát zárt lán­cot építettünk ki. Hasonlóan zárt ciklus megteremtésére törekszünk a fafeldolgo­zásban, a színesfémek megmunkálásá­ban stb. Egy-egy iparkörzet szívében előbb vízerőművet létesítünk, amely mel­lé bátran lehet telepíteni energiaigényes iparágakat.- Két esztendeje már jártam Kraszno- jarszk környékén: akkor azt tapasztaltam, hogy az építőipar lemaradozik a tervhez képest. Mi jelenleg a helyzet?- A helyzet az, hogy az építőanyagipar még 1975-ben is felülmúlta igényeinket. Azóta megváltozott a helyzet és szükség volt az irányítási módszerek tökéletesíté­sére, a kapacitások bővítésére. Tenniva­ló van még bőven. Ahhoz például, hogy az északi területeken lakóházakat épít­sünk, saját magunknak kell téliesített fa­paneleket iparszerüen előállítani, amelyek helikopterrel is helyszínre juttathatók. Egy ilyen gyár most kezdi meg a terme­lést és ha eléri teljes kapacitását, megold­juk a telepesek lakásgondjait. Ugyan­így: hozzákezdtünk egy korszerű köny- nyűszerkezetes elemeket gyártó üzem építéséhez.- Tapasztalataim szerint Szibériában bátrabban kísérleteznek, bátrabban pró­bálkoznak új módszerekkel. Milyen ter­melés-szervezési kezdeményezések megindítója volt a megye?- Bizonyára látta a gyár bejáratánál a jelszót: „Több terméket a hazának az ipari kapacitások határidő előtti beindítá­sával!“. Ez nem egyszerűen tervtúlteljesí­tés. Arról van szó, hogy jobb munkaszer­vezéssel határidő előtt átadunk egyes üzemrészeket, s ilyen módon plusz termékmennyiséget állítunk elő, amely bekerül a következő évi tervbe. A követ­kező esztendőben ismét a határidő lerö­vidítésére törekszünk és ismét beiktatjuk a tervbe a pluszterméket. Ez a mozgalom eddig eredményesnek mondható és öt esztendő alatt egymilliárd rubel többletér­téket hozott az országnak. Ennek a milli- árdnak ezért is nagy jelentősége van, mert a X. ötéves tervben - a korábbi tervidőszakkal szemben - nem 50 száza­lékos, hanem 45 százalékos fejlesztést írtak számunkra elő. A milliárdos túltelje­sítés révén azonban most is elérjük a másfélszeres ipari növekedést.- Visszatérve ismét a mezőgazdaság­hoz: amerre jártam, mindenütt hosszú szárazság nyomaival találkoztam. Ho­Pável Fegyirko, a krasznojarszki határvidék pártbizottságának első titkára gyan tudják csökkenteni az időjárástól va­ló függőséget?- Az aszály valóban nagy nehézsége­ket okoz, még itt, a minuszinszki meden­cében is, ahol pedig jó földek vannak. A tervet azonban - a szemesterménye­ket kivéve - sikerült teljesítenünk. Egyéb­ként a szárazságra be kell rendezked­nünk. Megnéztük a sokéves átlagot, s eszerint 11 évből csak 2-3 esztendőben van kielégítő termés, a többiben fennáll az asztály veszélye. Konkrét intézkedési tervet dolgozunk ki a kedvezőtlen időjá­rási tényezők ellensúlyozására: hozzá­kezdtünk a szárazságtűrő gabonafajták elterjesztéséhez, új, öntözhető takar­mánykultúrákat vezetünk be, s intenzív meliorizációs munkát végzünk. De van­nak emellett látszólag jelentéktelen, ám mégis fontos módszerek; mint például a hóvisszatartás a szántóföldeken.- A krasznojarszki határvidék, a föld­rajzi távolság ellenére is, meglehetősen aktív részt vállal a nemzetközi gazdasági együttműködésben, elsősorban a szocia­lista országok árucseréjében. Milyen irányban fejlesztik ezt az együttműkö­dést?- Ha nem tévedek, a nálunk termelt áruk, nyersanyagok 55 országba eljut­nak. A krasznojarszki nehézipari gépgyár termékei sok országban szereztek ne­künk jó hírnevet, a lengyel kormány még kitüntetést is adott az üzemnek.- Az első titkár mennyi időt tölt az irodájában és mennyit a megyében?- Átlagosan számítva minden harma­dik napon távol vagyok. A tavaszi mun­kák idején, tekintve, hogy a mezőgazda- sági területek Krasznojarszk környékén vannak, gépkocsin járom be a gazdasá­gokat, akkor és betakarításkor 10-12 na­pot töltök a „terepen“, ami legalább 10 ezer kilométeres utat jelent esetenként. Messzebbre, északra - miután a határte­rület hossza 3000 kilométer - természe­tesen repülőgéppel járok.- Van szolgálati repülőgépe?- Nincsen. Az Aeroflot szolgálatait ve­szem igénybe.- ígérem, megkérdezem erről a beosz­tottait is, de szeretném tudni, milyen típusú vezetőnek tartja magát: demokra­tikusnak, vagy menedzsertípusúnak. Mi a vezetői hitvallása?- Hát erről valóban kérdezzen meg inkább másokat!... Egyébként az or­szágban uralkodó politikai légkör nem kedvez az olyan vezetőknek, akik túlsá­gosan kategorikusak, akik csak paran­csolni tudnak. Másfelől meg, ha a mi méreteink mellett az ember minden rész­letkérdést maga akar megoldani, minde­nütt ott akar lenni, valószínűleg nem sokra megy; össze kell tudni egyeztetni tehát a következetességet, a szigorúsá­got a tapintattal, a figyelmességgel...- Fogadóórákat tart, vagy beosztottam keresztül irányít?- A nem vezető dolgozók számára tartok fogadóórát. Egyébként magam is igyekszem eljutni a fontosabb helyekre és közvetlen tapasztalatokat szerezni, nem csak telefonon informálódni.- Befejezésül - bár ezzel kellett volna kezdenem - kérem, jellemezze a Jenyi­szej jelentőségét a határvidék életében!- A Jenyiszej nélkül megállna az élet. A Jenyiszej - energiaforrás, élelmiszer forrás, közlekedési útvonal: egyes he­lyekre, vidékekre el se tudnánk jutni e nélkül a víziút nélkül ...- No, de ha felépül a vízerőművek sorozata, hatalmas gátak állnak a hajók útjába...- A közlekedést a vízerőművek nem fogják nehezíteni, mert zsilipeket, áteme­lőket létesítünk, s a szabályozott folyón csak javulnak a hajózási feltételek. Más kérdés, hogy ha az erőműrerdszer vala­mennyi tagja felépül, a folyó szinte végig - tengerré válik, megváltozik a táj képe, klímája... emiatt komolyan aggódunk és a tudomány feladata, hogy megmentse, ami menthető.- Vegyünk egy önkényes dátumot: hogyan, milyennek látja a krasznojarszki határvidéket az ezredfordulón?- Bízom abban, hogy a bevezetőben vázolt ütemben fejlődünk, ötévenként másfélszeresére növelve a termelést. A megye ma is az ország első tizenöt megyéje között van a bruttó termelési érték szempontjából; kétezerre, azt hi­szem, az első helyek egyikére kerül. Természeti adottságai, gazdasága pedig lehetővé teszi, hogy az egyik legfejlet­tebb, leginkább kulturált vidék legyen (Folytatjuk) %. *

Next

/
Thumbnails
Contents