Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-10-25 / 42. szám

5 KAMATOZNAK A JÓL KIHASZNÁLT TARTALÉKOK A ZVOLENI JÁRÁS LEGJOBB TEHENÉSZETÉBEN KEVESEBB TAKARMÁNY ARAN NÖVELIK A TERMELÉST Hazánkban az idei kedvezőtlen időjárás következtében egymillió 600 ezer tonnával kevesebb gabona termett a tervezettnél. Ez a körülmény a mezőgaz­dasági vállalatokban az eddiginél is szigorúbban megköveteli a szemes terményekkel való takarékos gazdálkodást. Mivel a gabonatermés legna­gyobb részét még napjainkban is takarmányozási célokra használják fel a gazdaságok, a szakembereknek arra kell törekedniük, hogy a dfága koncentrált takarmányokat a lehető legjobb hatásfokkal hasznosítsák az állatállományok etetésében. A zvoleni járásban, ahol a legtöbb egységes földművesszövetkezet kiemelt jelentőségű termelési ágazata az állatte­nyésztés, már az elmúlt években is ko­moly feladatnak tekintették a szemes ter­mények részarányának ésszerű csök­kentését a takarmányadagokban. Ugyanakkor megkülönböztetett gondot fordítottak a rétek és a legelők termésho­zamának ezzel összefüggő nagyarányú fokozására is. A Szénavári (Senohrad) Egységes Földművesszövetkezet szak­embereinek tapasztalatai egyértelműen azt igazolják, hogy nem hiábavaló az erre kifejtett munka.- Pártunk XV. és XVI. kongresszusa sürgető feladatként jelölte meg a gabo­naönellátás elérését - kezdte minapi be­szélgetésünket Pavel Kotruch, az efsz elnöke. - Mivel a terméshozamok meny- nyisége nem növelhető a végtelenségig, az önellátás elérése érdekében más utat kellett keresni. Feltételeink között nagy jelentősége van a rét- és legelőgazdálko­dásnak, hiszen a 2500 hektáros szövet­kezeti határnak csak a kisebbik részét teszik ki a szántóföldek. A rétek és a le­gelők szakszerű megművelésére azon­ban csak a hetvenes évek elején kezdtünk fokozottabb gondot fordítani. Korábban ugyanis ehhez nem fűződött semmilyen különösebb érdekünk. A mostaninál jóval kevesebb gazdasági állatot tenyésztet­tünk és azállományok ellátására elegendő volt a rétek évi két kaszálásából nyert széna, hiszen a koncentrált takarmányok­nak is böviben voltunk. Jelenleg már 465 tehenet, 250 hízómarhát, 2000 juhot és ugyancsak nem kis sertésállományt tar­tunk. Tehát az állatok megfelelő ellátása érdekében egyre több tápanyagdús ta­karmányt kell termesztenünk. Az is fontos körülmény, hogy más szigorú normák szabályozzák a súlygyarapodások, illetve a tejtermelés egységeire maximálisan felhasználható koncentrált takarmány­mennyiséget. A mezőgazdasági szakemberek régen tudják, hogy minden tonna kifogástalan minőségű szénával 5-6 kilogramm kon­centrált takarmány helyettesíthető a ta­karmányadagokban. A szövetkezet veze­tői is elsősorban ezzel számoltak, amikor célul tűzték ki a szántóföldi takarmánynö­vények és a szénatermő területek átla­gos hektárhozamainak jelentős növe­lését.- A rétek és a legelők rekultiválásával, rendszeres szakszerű megművelésével, valamint a szántóföldek talajjavítási mun­káival próbáltunk több takarmányhoz jut­ni - folytatta az elnök. - Hamarosan bebizonyosodott, hogy évente három­szor, vagy akár négyszer is kaszálhatok a rétek, azután pedig legeltetéssel hasz­nosítható a sarjú. Ezen kívül a legjobb legelőkről is lekaszáltuk a szénát. Az állatállományok fokozatos gyarapításá­hoz így saját termésből fedeztük a takar­mányszükségletet. A hetvenes évek közepén azonban nemcsak az állománylétszám fokozatos gyarapítása jelentett ígéretes változást a szövetkezet gazdálkodásában. A nö­vénytermesztők és a zootechnikusok kö­zös igyekezete nyomán egyre hatéko­nyabbá vált az állattenyésztői munka.- A tejtermelést illetően hetedik éve a járási élvonalba tartozunk - magyaráz­ta Jozef Golian mérnök, állattenyésztési részlegvezető. - Ugyanakkor száz tehén­től 98 borját neveltünk fel. A szarvasmar­ha-hizlaldában napi 80 dekás átlagos súlygyarapodást értünk el darabonként. Sertés- és juhtenyésztésünk eredményei szintén a legjobbak között említhetők a zvoleni járásban. Hangsúlyozni szeret­ném, hogy e jó eredmények korántsem a koncentrált takarmányadagok növelése révén születtek. Az ide vonatkozó állami normákat egyetlen ágazatban sem léptük túl. Ellenkezőleg. Tavaly, illetve az idei első félévben 28 dekagramm koncentrált takarmány feletetésével állítottunk elő egy liter tejet, a megengedett 30 deka­gramm helyett. Júliusban és augusztus­ban viszont, amikor a hízóállatok mellett a teheneket is a legelőn tartottuk, csak 22 deka koncentrált takarmányt adagoltunk egy-egy liter tejre számítva. Annak elle­nére, hogy az idei száraz időjárás miatt gyérebb volt a legelők növényzete, még szeptember elején is napi 13,55 liter tejet fejtünk minden tehéntől. Jelenleg pedig napi 12 liternél tartunk.- Miben rejlik ennek a titka?- Elsősorban a nagy gonddal végzett zootechnikai munkában - válaszolta Pa­vel Sl'upka, az efsz ellenőrző bizottsá­gának elnöke. - Továbbtenyésztésre csak azokat a teheneket válogatjuk ki, amelyektől évi 3000 liternél több tejet nyerhetünk. Ez nem új módszer, hiszen már a magángazdálkodás idején is ha­mar túladtunk a gyengén tejelő és a gya­rapodni „nem akaró" jószágon. Vélemé­nyünk szerint ez egy jól menő nagygaz­daságban sem lehet másként.- További komoly előrelépést jelentett, hogy a gazdasági udvarokban sokat mó­dosítottunk a munkaszervezésben is - egészítette ki a hallottakat az efsz elnöke. - A gondozóktól, az etetőktől, a .fejőktől, a részlegvezető zootechniku- soktól, egyszóval az állattenyésztés vala­mennyi dolgozójától nemcsak elvárjuk, hanem minden téren meg is követeljük a felelősségteljes munkavégzést. A kol­lektívákkal külön-külön rendszeres heti termelési értekezleteken beszéljük meg a feladatokat, a legközelebbi alkalommal pedig pontról pontra ellenőrizzük azok teljesítését. A mulasztásoknak rendsze­rint pénzbírság, komolyabb esetekben pedig áthelyezés, vagy akár felmondás a következménye. Kezdetben természetesen nem tet­szett mindenkinek a szigorú rend. A szö­vetkezet Horné Mladonice-i tehénistállói­ban például, ahol néhány hónapon át a legdrágábban termelték a legkevesebb tejet, többen is zokon vették a fegyelem helyreállítására vonatkozó előírásokat és a hanyagságért kirótt bírságokat. Amikor egy tüzetesebb ellenőrzés fényt derített arra, hogy az etetövályúkba méretlenül lapátolták a koncentrált takarmányt, vala­mint, hogy a gondozók egyike-másika a hazainduláskor abrakkal tömte meg a táskáját, elsőnek a részlegvezető zoo- technikust váltották le. A lopáson ért gondozók pedig nem kis pénzbírsággal, prémiumelvonással fizették meg a tároló­ból hiányzó takarmányt.- Ma már ilyen esetek nem fordulnak elő, de a rendetlen istállók, vagy a piszko­san tartott állatok miatt sem kell többé bosszankodnunk - ismertette a mostani viszonyokat a főzootechnikus. - Amióta új vezető került a mladonicei kollektíva élére, sarkalatosán megváltozott az em­berek munkához való viszonya. Mivel a takarmányadagolás szigorúan az álla­tok egyedi termelékenysége szerint törté­nik, napi átlagban most egy tehéntől csaknem 13 liter tejet fejnek a tavaly ilyenkori 9,61 liter helyett. Méghozzá nem is akármilyen tejet! A járási igazgatóság irányelvei szerint az összes tejmennyi­ségnek legalább a 80 százaléka első osztályú kell, hogy legyen. Szövetkeze­tünkben az idén 90 százalékot tűztünk ki célul, de az eladásra szánt tej 96 száza­lékát első osztályúként jelentős felárral veszik át tőlünk. Az elmúlt háromnegyed­év eladási tervét mennyiségi vonatko­zásban is túlteljesítettük. Az év végéig terven felül legalább 100 000 liter téj értékesítésével számolunk. A szövetkezet vezetői hat-nyolc szá­zalékos tervtúlteljesítést ígérnek az állat- tenyésztés többi ágazatában is. Ezt a bi­zakodást annak ellenére sem tartják meg­alapozatlannak, hogy az idén a széna­vári határban is sok mindenből kevesebb termett a tervezettnél. A gabonából pél­dául csak 3,2 tonnás hektárhozamot ér­tek el az előre várt 3,6 tonnás átlag helyett. Nem teljesültek a jó takarmány­termeléshez fűzött remények sem. A meglévő, nagy gonddal tartósított mennyiség ésszerű feletetésével azonban elejét veszik a későbbi termelési kiesé­seknek is. LALO KÁROLY Á Dobra Niva-i Új Élet Egységes Földmü- vesszövetkezet sertés- állománya 14 000 da­rabból áll, s ebből 10 ezret a brezinyi ser­tésneveidében tarta­nak. Az abrakkal való takarékoskodás érde­kében ez év áprilisától áttértek a nedves ete­tésre, savóval keverik az abraktakarmányt, amelyből ennek az etetési módnak kö­szönhetően évenként 30 tonnát takarítanak meg. A módszer elő­nyét bizonyítja az átla­gos napi súlygyarapo­dás kedvező alakulá­sa is; 0,52 kilogramm­ról 0,60 kilogrammra növekedett. A felvéte­len Anna Ponická ál­latgondozó (Felvétel: CSTK - Peter Lenhart) A Vágfüzesi (Vrbová nad Vá- hom) Efsz állattenyésztői szar­vasmarha-, baromfi, és sertéste­nyésztéssel foglalkoznak. Eredmé­nyeik alapján mindhárom ágazatot a komáromi járás legjobbjai között tartják számon. Ámbár a kis szövet­kezetben a szarvasmarha-tenyész­tésnek nincs gazdag hagyománya, reális kilátások vannak arra, hogy eb­ben az évben a termelőképesség te­rén a járási átlagnál jobb eredménye­ket érjenek el. Vágfüzesen járva Olegra Kálmán mérnöktől, a szövetkezet fózootech- nikusától megtudtam, hogy az idei év 8 hóbapjának elteltével 1311 dara­bot tett ki a földmúvesszövetkezet szarvasmarha-állománya, ebből 217 darab a tehén. Az évi terv 300 tonna marhahús eladását irányozta elő. A szövetkezet az állatgondozók fele­lősségteljes munkája jóvoltából ezt a mennyiséget augusztus végéig tel­jesítette. A szövetkezet szarvasmar­ha-gondozói 113,6 tonnával több húst juttattak a dolgozók asztalára, mint az elmúlt év hasonló időszakában. «ÉHES ÁLUTTEHYÉSZTÓK A szarvasmarha-tenyésztés ebben a szövetkezetben főleg a hústerme­lésre van szakosítva. Hogy sikeresen tesz feladatának eleget, bizonyítja a 8 hónap alatt elért átlagos napi 953 grammos súlygyarapodás a hizómar- háknál. Ez úgyszintén magasan a já­rási átlag feletti eredmény. A reprodukciós mutatóknál is ked­vezően alakul a kitűzőt irányvonal megvalósítása. A borjúszületés terve­zett mutatóját augusztus végéig 40 darabbal teljesítették túl az állatgon­dozók. A 217 darabból álló tehénállo­mánynál augusztus végéig napi 9,36 literes átlagot értek el a fejőgulyások. Az elmúlt évi tejhozamnál ez 9 decili­terrel kevesebb, de az előirányzott tejeladási feladatokat 106,5 százalék­ra teljesítették. A tejeladásban 29 ezer literrel teljesítették túl a tervet. Ami még értékesebb: minden egyes liter tejet első osztályúként értékesítet­ték, s ez a jó szervezésen kívül a fejő­gulyások nagyszerű hozzáállását is dicséri. A sertéstenyésztésben elég sok gondjuk vem a szövetkezet szakem­bereinek, állattenyésztőinek. Új mód­szerekkel kísérleteznek, s a kezdeti nehézségek visszatükröződtek az ál­lománygyarapodási eredményekben. A sertések súlygyarapodásában vi­szont jó eredményeket érnek el a vágfüzesi állattenyésztők. A nyolc hónap eredményei alapján napi 55 dekagrammos volt a súlygyarapodás sertésenként, ami 5 dekagrammal jobb a járási átlagnál. Az elhullás meggátlásában azonban már nem ér­nek el kimagasló eredményeket. A vizsgálatok kimutatták, hogy a ma­gas elhullást a takarmánykeverékek rossz minősége okozza. Ugyancsak gondokkal küszködtek az év folyamán a baromfitenyésztés­ben is, ami a baromfihús-eladásban idézett elő lemaradást. Komoly intéz­kedések foganatosítása után olyan mennyiségben vásároltak napos csi­béket, hogy megvan az előfeltétele az évi ten/ túlteljesítésének is. Baromfi­hús eladási tervük 25 tonna. Számítá­suk szerint ezt a mennyiséget 2 ton­nával túlteljesítik. Az elmondottakból kitűnik, hogy a Vágfüzesi Efsz állattenyésztői főleg a szarvasmarha-tenyésztés fellendí­tésére összpontosítanak. Az elkövet­kező években is ezt az ágazatot kí­vánják továbbfejleszteni. Legfőbb fel­adatul a tehénállomány további növe­lését tűzték ki. Az ötéves tervidőszak végéig 450-re szeretnék növelni az állomány számát. Helyes utat válasz­tottak. Azt végzik, amire legjobbak a feltételeik. KOLOZSI ERNŐ '' I 1981. X. 25.

Next

/
Thumbnails
Contents