Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-10-18 / 41. szám
ft fc / TUDOMÁNY .... TECHNIKA utóbbi időben több nyugati tudós kongatta meg a vészharangot, mondván, az emberiséget az energiakészletek kimerülése fenyegeti. Véleményük szerint hamarosan nem lesz mivel fűteni és világítani a lakásokat, megbénul a közlekedés, bezárnak az üzemek és a gyárak. Egyesek e katasztrófa bekövetkeztét 2010- re jósolják. Véleményem szerint e szerzők alapvetően abban hibáznak, hogy figyelmen kívül hagyják az utóbbi évtizedekben végbement változásokat. Civilizációnk fejlődéséről szinte nap mint nap újabb, sokszor egymásnak ellentmondó elképzelések látnak napvilágot. Ma már világosan látjuk, hogy az ötvenes-hatvanas évekre jellemző fejlődés üteme, a demográfiai robbanás megtorpant. Sok fejlett országban a népességszaporulat stagnál vagy csupán egy százalékkal növekszik. Folyamatosan csökken a születések száma Afrikában és Ázsiában. Az ENSZ előrejelzése szerint Földünk lakosága 2000-ben a korábbi feltételezésekkel szemben- amelyek tíz-, kilenc- vagy nyolc-' milliárdban jelölték meg az értéket- mindössze 6,5 milliárd lesz. Ugyanakkor igaz az is, hogy száz év múlva a lakosság száma eléri a 12-15 milliárdot, de ezt már nem haladja meg. Ennek megfelelően az anyagi javak - így elsősorban az energia- felhasználási üteme lelassul. Jelenleg a fogyasztás erőteljes növekedésének vagyunk tanúi, de a jövőben - a következő évszázad végéig - a világ teljes energiafelhasználása gyakorlatilag egy meghatározott szinten stabilizálódik, bár valószínűleg ez az állandósuló érték a mai felhasználás nyolcvanszorosa lesz. A DRÁGA ENERGIA KORSZAKA Korábban a könnyen kitermelhető energiahordozókat használták. Napjainkban viszont egyre csökkennek az olcsó készletek. Számítások bizonyítják, hogy rövid időn belül kimerülnek az olcsó kőolaj lelőhelyek, pedig közismerten a kőolaj korunk legfontosabb energiahordozója. Kénytelenek leszünk a kis hozamú lelőhelyeket feltárni, vagy nagy viszkozitású kőolajat kitermelni. Ez azt jelenti, hogy a kontinentális talapzatot ott kell megmozgatni, ahol a tengermélység 300-500 métert ér el. Az így kitermelt olaj természetesen sokkal drágább lesz. Az energiatartalékok teljes mértékben nem merülnek ki, hiszen szerves fűtőanyagokból - kőolajból, gázból és különösen szénből- több száz évre is elegendő a készlet. Belátható időn belül nem is tudjuk mindet kiaknázni. Ismétlem, jelenleg csak a legolcsóbb nyersanyag+lelőhelyek kimerüléséről van szó, és a fő hangsúly egyik vagy másik energiaforrás leggazdaságosabb felhasználására tevődik át. Ennek érdekében részletesen ki kell dolgozni a világenergetika hosszú távú fejlesztési tervét. Feltételezem, hogy a villamos- erőmüveknél hosszú ideig - legalább a huszonegyedik század első feléig - használnak még szerves fűtőanyagokat (kőolajat, szenet, földgázt), ugyanakkor semmi kétségem afelől, hogy a közeljövőben az atomenergia szerepe ugrásszerűen megnő. BALESETI LEHETŐSÉGEK Meggyőződéssel állíthatom, hogy az atomerőmüvek az összes létező erőművek közül a legveszélytelenebbek. Persze, erre azt mondhatják, hogy zavartalan működés esetében ez nem is vitatható. De mi van akkor, ha üzemzavar következik be. A mai napig a világ egyetlen működő atomerőművében sem történt haláleset sugárzás következtében. Az atomerőműben bekövetkező esetleges üzemzavar halált okozó valószínűsége százszor kisebb, mint villámcsapás esetén. Mindez a jövőre, a széles körű fejlesztés időszakára is érvényes. Időnként elhangzanak olyan aggodalmaskodó vélemények, hogy az atomerőműben atombombához hasonló robbanás következhet be. Fizikailag ez lehetetlen, mivel az atomerőművekben használt, gyengén dúsított fűtőanyagot semmilyen erő nem képes felrobbantani. Milyen baleset következhet be mégis? Meghibásodás esetén radioaktív sugárzás juthat a légkörbe. Ennek valószínűsége azonban rendkívül csekély, jóval kisebb annál, minthogy valaki egy kártyacsomóból egymás után négy ászt húz. A korszerű atomerőműben szuperbiztonságos többlépcsős védelmi rendszer működik: ha az egyik felmondja a szolgálatot, automatikusan bekapcsolódik a másik, a harmadik és így tovább. Sokan félnek attól, hogy az atomerőművekben a nukleáris fűtőanyag hasadása következtében olyan hulladékok keletkeznek, amelyek tízezer óv múltán is radioaktívak maradnak, és ma még nincs birtokunkban olyan módszer, amely teljes semlegesítésüket megoldaná. Mi vár ránk a jövőben, az atomerőművek korszakában? Válaszom a következő: először is az atomerőművekben rendkívül csekély a hulladék mennyisége. Ennek a kis mennyiségnek a kilencven százaléka olyan elemekből áll, amelyek hamar elvesztik radioaktív tulajdonságaikat. Elegendő harminc éven át tárolókban tartani, s radioaktivitásuk annyira elenyésző lesz, hogy akár konyhai edényeket is készíthetnek belőle. A hulladék fennmaradó tíz százaléka azonban viszonylag hosz- szú időn keresztül megőrzi radioaktivitását. Ezt a részt el kell választani a többi hulladéktól - ami egyáltalán nem egyszerű feladat - majd hermetikusan lezárva kiszáradt bányákban, sós kupolák alatt, azaz vízhatlan közegben kell tárolni. Ezeket a helyeket biztonsági jelzőrendszerrel kell ellátni arra az esetre, ha mégis bekövetkezne a baleset (például több emberöltőn át nem jutott oda víz, most viszont mégis befolyt). Ebben az esetben a hulladékot más helyre kell szállítani, ami szintén bizonyos nehézségeket jelent majd. Ha ezek a biztonsági intézkedések még mindig nem járnak eredménnyel, akkor a jövőben, a kozmikus szállítás lehetőségeivel élve, a hulladékokat nap körüli pályára lehet juttatni. Mindez nem növelné jelentősen az atomerőművekben termelt villamos energia árát. „FÖLDI CSILLAGOK“ ES A NAP Az atomerőmű manapság már nem újdonság. A tudománynak most azzal a kérdéssel kell foglalkoznia, milyen előrelépés várható az energetikában? Minden valószínűség szerint a termonukleáris szintézisé a jövő. Jelenleg a világ számos országában foglalkoznak termonukleáris reaktorok építésével, bár ezek a berendezések egyelőre több energiát fogyasztanak, mint amennyit termelnek. A gond az, hogy a tartós termonukleáris reakcióhoz a plazmát százmillió fokra kell hevíteni. A reakció létrejöttének másik útja a termonukleáris fűtőanyag apró részecskéinek erőteljes lézerimpulzus besugárzása. Ennek következtében mikroszkopikus termonukleáris robbanások következnek be. A termonukleáris reaktor tervezői összehasonlíthatatlanul nagyobb nehézségekkel küzdenek, mint az első atomerőmű építői. Ezért nem is számíthatunk gyors sikerre. Véleményem szerint az első“ ipari berendezés vegyes felépítésű lesz - a termonukleáris és az atomerőmű egyféle hibridje. A termonukleáris egység nem az energiatermelést szolgálja, hanem a természetes urán-238-at alakítja át plutóniummá, az atomerőmű fűtőanyagává. Ezek a berendezések átmenetet jelentenek a tisztán termonukleáris energia felé. A szükséges fűtőanyag-tartalékok beláthatatlan időre elegendőek, még az energiaigények növekedése esetén is. Ismétlem azokban, hogy az irányítható termonukleáris szintézis megvalósítása nagyon bonyolult. Olyan ez, mintha a földön egy kis csillagot gyújtanának meg, hiszen a szintézis reakciója (a könnyű elemek atommagjainak egyesülése) élteti a csillagokat. Ennek ellenére, véleményem szerint, már a XXI. század első felében reális lesz a „földi csillagok“ sorozat- gyártása és az emberiség választhat a két, fűtőanyaggal gyakorlatilag korlátlanul ellátott energetikai fejlesztési irány - az atomerőmüvek és a termonukleáris berendezések - között. A Nap is részt vesz Földünk energiatartalékainak feltöltésében. Arra azonban nem számíthatunk, hogy a jövőben - legalábbis az elkövetkező száz év során - a Nap konkurrenciát jelenthet a hatalmas teljesítményű hőerőműveknek vagy atomerőműveknek Elvileg már az elkövetkező évben lehetőség lenne félvezetős fotóelemek segítségével egy nagy teljesítményű nap-villamos erőmű megépítésére, de a fotóelemek rendkívül magas ára miatt elképesztő mértékű beruházásra lenne szükség 4 „AJÁNDÉK“ ENERGIAFORRÁSOK Ide tartozik: a szél, a tenger hullámzása, az árapály, a föld alatti vizek hője. Tudjuk-e hasznosítani ezeket a jövőben? Ezek az energiaforrások rendkívül szétszórtan helyezkednek el, és időben sem állandóak. Éppen ezért, a napsugárzás felhasználásához hasonlóan, fölöttébb drága beruházásokra és jelentős üzemeltetési költségekre van szükség. összegezve elmondható, hogy az „ajándék“ energiaforrások alkalmazása jóval drágább lenne, mint a szénnel vagy nukleáris fűtőanyaggal működő nagy teljesítményű villamos erőművek üzemeltetése. Az említett természeti energia- források alkalmazásának ökológiai következményeit sem tanulmányozták még elég alaposan. Több esetben, így például a tenger hőenergiájának hasznosításakor, fennáll a veszély Földünk éghajlatának jelentős megváltozására. A biológiai hulladék - a mező- gazdasági hulladék, nagyvárosok lefolyóvizei - gázkinyerésre történő felhasználása is nagy lehetőségeket rejt magában. A hulladékok hasznosítása jó minőségű műtrágyát és az állati takarmány vitaminpótlását eredményezheti. Ezeknek az n energiaforrásoknak a kiaknázása azonban csak ott lehetséges, ahol azok gazdaságosabbak a hagyományos energia- forrásoknál. KIRÁNDULÁS A JÖVŐBE Eddig a jól ismert energiafélék távlatairól beszéltünk. Lehet, hogy a jövőben új, korábban ismeretlen energiaforrások állnak majd rendelkezésünkre. Feltételezhetjük tehát, hogy a vákuum nem teljesen üres tér, hanem egy különleges állapotú anyag végtelen óceánja. Elképzelhető, hogy valamikor megtanuljuk kivonni az energiát ebből az anyagból? Igénybe vehetünk ismeretlen kozmikus erőket is, az anyag és antianyag egyesülése során keletkező szétsugárzó energiát?!... Mindez egyelőre még fantasztikumnak tűnik, amelyről nem tudjuk, mikor valósul meg, vagy meg- valósul-e egyáltalán? Az előre nem látható, ismeretlen jelenségekről szólva még feltételezni is nehéz, hogy mennyivel lehetnek hatékonyabbak az általunk ismerteknél. Mindenesetre, meggyőződésem, hogy az emberiség energiahiányban sohasem fog szenvedni. (Szputnyik) AZ ENERGETIKA JELENE ÉS JÖVŐJE Mihail Sztirikovics akadémikus, az Energetikai Világkonferenciák Végrehajtó Bizottságának tiszteletbeli elnökhelyettese ' ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK Vitaminokban dús rózsabogyó A Lett Tudományos Akadémia botanikus kertjében olyan rózsát termesztenek, amely vitaminokban dús, ehető bogyót érlel. A rózsa termése meglehetősen nagy, C-vitamin-tartalma tízszer akkora, mint a fekete ribiszkéé, s harmincszorosa a citroménak. A virágokban is van A-, B- és E-vitamin, de több más, az emberi szervezet számára fontos elem szintén. E rózsa terméséből dzsemek, lekvárok, szörpök készíthetők. (ADN) Vezetékhibák felkutatása Földbe fektetett vagy szabadon vezetett víz- vagy gázvezetékeken keletkezett lyukak, tömítetlenségek felderítése, illetve a meghibásodás pontos helyének meghatározása eddig a vezetékben uralkodó nyomás változása alapján volt lehetséges. Ez különösen földbe fektetett vezetékeknél felesleges és költséges földmunkák elvégzé-, sét tette szükségessé. Az angliai AI Industria Cambridge-i cég olyan vezetékmeghibásodást jelző műszert hoz forgalomba, amely SF6 jelű gáz szivárgása alapján mutatja ki a hiba helyét. A meghibásodott vezetékbe 5%-os töménységű SF6 jelű gázkeveréket bocsátanak, a vezeték nyomvonala felett pedig 0,15... 0,3 m mély kb. 25 mm átmérőjű megfigyelő lyukakat fúrnak, amelyekbe másnapra összegyűlik a talajon átszivárgó vizsgálógáz. A műszer egymillió- mod-rész SF6 gázkoncentrációt is kimutat, ennek változásából a meghibásodás helye nagy pontossággal megállapítható és felesleges földkiemelésre nincs szükség. Ahol a műszer a legnagyobb koncentrációt mutatja, ott kell kiásni a vezetéket, majd megkereshető az a pont, ahol a rés van. A Leakgun jelű műszer tömege 650 g, táskával és gáztartállyal együtt 6 kg. A működtetéshez szükséges szárazelemek a műszerben vannak és mintegy 100 óra üzemelést tesznek lehetővé. Árapály-erömü Kínában A Kelet-kínai-tenger partján újabban egy 500 kW-os árapály-erőmű dolgozik. Ez az első egysége annak az erőműnek, amelynek - amikorra teljesen elkészül - hat 500 KW-os turbinája lesz. Az erőmű egy 670 m hosszú és 15,5 méter magas föld- és kőgátban épült. A naponta kétszeri dagály maximuma ott 8,40 méter. Kína már 1959-ben épített egy csupán az apályt hasznosító kicsi, 200 kW-os erőművet. Ma már 280 tengerárral termeltetett parányi áramfejlesztője ad áramot a szivattyú- állomásoknak. Az árapály-erőművek építésére Kínának nagyon jók a természeti adottságai, mert ebből a szempontból partjai mentén az árapály ingadozása világviszonylatban a legkedvezőbbek közé tartozik. A tengeri erőművek építése a hagyományos energia- hordozók szakadatlan drágulása miatt a nagy építési költségek ellenére is előtérbe lép. Franciaországon és a Szovjetunión kívül - ahol már működnek árapályerőművek - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, India, Dél-Korea, Brazília, Ausztrália és Japán is foglalkozik a gondolattal, hogy ilyen erőműveket épít. (Bild der Wissenschaft) A jövő év végére készül el a londoni tengerár védőgát Londonnak a felhatoló tengerár elleni védelmét szolgáló 400 millió fontos nagyberuházásnak, a temzei védőgátnak immár négy évet késő építése valószínűleg csak a jövő év végére fejeződik be. Közben költségei az 1973-ban elfogadottnak már az ötszörösére rúgnak. Az épülő gát kilenc pillérre támaszkodva zárhatja majd le a folyót. Hét pillér már elkészült, a hátralevő kettőt még az idén be kívánják fejezni. A késedelmet okozó tényezők között van műszaki jellegű is. Az egyik nehézségbe a 7. és a 8. pillér között építendő nagy körszeletgát elhelyezésekor ütköztek bele. Először a gáttest két végén levő, dob alakú, egyenként 1250 tonnás elemeket szerelték a pillérekre. Hozzájuk csatlakozik a gáttestet elforgató hidraulikus gépezet. De az elemeket nem sikerült olyan pontosan a helyükre tenni, hogy a közbülső körszelet keresztmetszetű részt közéjük tudják illeszteni. A sikertelenség felborította a munka eredeti ütemezését, és 5 millió fontot is elérő többletköltséget okozhat, ha a munkát mégis az eredeti, 1982-es határidőre be akarják fejezni. 1981. X. 18. x ÚJ SZÓ
