Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-10-18 / 41. szám
A termőföld védelme, termőképességének fokozása és minden talpalatnyi termőföld megfelelő hasznosítása az egyike a legfontosabb feladatoknak amelyeket a CSKP XVI. kongresszusa célul tűzött ki. E szempontból elsősorban a hegyvidékeken, illetve a hégyaljai területeken vannak még jelentős kihasználatlan tartalékok. Jó példa erre a decíni járás, ahol többnyire kötött és köves talajon gazdálkodnak. A 31 000 hektár összmezögazdasági földterület kétharmadrésze savanyútalaj, és több mint 7000 hektáron kell elvégezni a lecsapolást. A mezőgazdasági földterületnek csaknem a fele rét- és legelő, vagyis gyepterület, amelynek több mint egyharmada olyan lejtős területen fekszik, hogy az általánosságban használatos gépekkel nem megközelíthető. E bből a tényből kiindulva dolgozták ki még 1976-ban a decíni járásban az 1990-ig szóló talajjavítási programot. A decíni járási pártbizottság és szervei e program kidolgozásával párhuzamban a pártmunka színvonalának emelésére törekedtek a falvakon is, sí arra, hogy elmélyítsék a párt hatását a mezőgazdasági üzemekben. A jóváhagyott intézkedések érvényesítésének eredményeként javult a mezőgazdasági vállalatokban és üzemekben a politikai-szervező munka színvonala, s létrejöttek azok az alapvető feltételek, amelyek lehetővé tették ebben a hegyvidéken gazdálkodó járásban is a mezőgazda- sági termelés koncentrációját és szakosítását. REKULTIVÁCIÓ ÉS TALAJLECSAPOLÁS A decíni járás mezőgazdasági üzemei tehéntenyésztésre és üszőtartásra szakosodtak. A múlt évben elért eredményeik az egy évtizeddel ezelőttihez elértekhez viszonyítva a mezőgazdasági termelésben több mint 60 százalékkal növekedtek. Jelentősen növekedett a műtrágya-felhasználásuk (tavaly tiszta tápanyagban számolva hektáronként 250 kilogramm volt),'s javult az agrotechnika színvonala is. Mindenekelőtt a szántóföldi tömegtakarmány- térmesztésben értek el jó eredményeket, s ez megnyilvánult a tehenek termelőképességének növekedésében is. A 6. ötéves tervidőszakban a járásban 1443 hektáron végezték el a talajlecsapolást. A mezőgazda- sági üzemek, vállalatok jó eredményeket értek el a rekultivációban is, valamint a nagyobb parcellák kialakításában. Az elmúlt öt évben 342 hektár parlagon heverő területet tettek termővé, s további 804 hektáron végeztek talajjavítást. A 6. ötéves terv értelmében 2109 hektár állandó fűterületet kellett megfelelően gondozni, összesen 3792 hektár gyepterület rekultivációját végezték el a szóban forgó időszakban, s a talaj meszezésére 10 590 hektáron került sor. A mezőgazdasági vállalatok, üzemek a hektárhozamok további növeléséhez mindenekelőtt az agrotechnika és a vegyszerezés színvonalának emelésével, a betakarítási veszteségek lehető legkisebbre való csökkentésével akarnak hozzájárulni Vladimír Cita mérnök a Decíni Járási Mezőgazdasági Igazgatóság termelési igazgatója szerint a 7. ötéves tervidőszakban további 2000 hektáron kell elvégezniük a talajlecsapolást, s évente 4000 hektárra juttatnak nagyobb adag meszet. Fokozott figyelmet fordítanak az istállótrágyázásra is. Kötelező feladatként A SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉSRE SZAKOSODTAK A dééíni járásban hosszú távú talajjavítási programot valósítanak meg határozták meg a mezőgazdasági termelőüzemeknek, hogy szántó- területüknek évente legkevesebb 20 százalékára juttassanak istállótrágyát, illetve komposztot, tíz százalékára pedig zöldtrágyát. Az agrokémiai vállalatok feladatul kapták, hogy minden évben 20 000 tonna komposztot készítsenek, s 1985-ben már az évi feladat 30 000 tonna komposzt készítése lesz. Ehhez a jánskéi Észak-csehországi Baromfifeldolgozó Vállalatból kikerülő hulladékot is felhasználják. NÖVELHETŐK A HOZAMOK A decíni járás mezőgazdasági termelésének további fejlesztése érdekében feltétlenül a gyepterületek jobb kihasználására van szükség. Adolf Opat mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatója ezekről a feladatokról a következőket mondotta: „Járásunkban sohasem érhetünk el olyan hozamokat, mint például a kerület déli járásaiban. Azt viszont nem vitatom, hogy mezőgazdasági vállalataink többet is kihozhatnának a talajból, s nagyobb gabonahozamokat érhetnének el. Hatalmas tartalékaink vannak a takarmánytermesztésben, s főleg a gyepterületek kihasználásában. A mezőgazdasági dolgozókra e téren vár a legtöbb munka. Az eddigiekben még csak az első lépéseket tettük meg a gyepterületek hatékonyabb hasznosítása érdekében.“ A gyepgazdálkodás javítására dolgoztuk ki a 7. ötéves tervidőszakra szóló intézkedések tervezetét, mégpedig a gyepterület osztályozásának alapján. Ez az osztályozás ugyanis megmutatta, hogy mindössze a gyepterületek egyharmada tehető termővé intenz v trágyázással és felszíni kezeléssel. A többi gyepterület radikálisabb beavatkozást követel. Le- csapolásra, rekultivációra van szükség, s nagyon sok füterület felújításra szorul. Ez utóbbi feladat sikeres megvalósítása érdekében programot dolgoztak ki, amelynek értelmében öt- és hatéves ciklusonként kerül sor a füterületek felújítására. Ebben az ötéves tervidőszakban évente 1500 hektár gyepterületet tesznek termöbbé. Persze, ehhez további saját beruházásokra van szükség, és nagyobb segítséget igényelnek a gép- és traktorállomásoktól, valamint a meliorációs és más szervezetektől is. Sokat várnak a járásban a legeltetés fejlesztésétől is. Ebből a szempontból már jelentős eredményeket ért el a Malsovicei Efsz, illetve a Vernericei Állami Gazdaság. A mezőgazdasági vállalatok (Lalo Károly felvétele) a szarvasmarha-tenyésztésben a munka színvonalának emelésére törekednek. Eddig már sikerült az állományok jelentős növelése, javult az állatgondozók munkája és a takarmányhasznosításban is jobbak az eredményeik. A Malsovicei Efsz-ben már működik az 1500 üsző nevelésére alkalmas gépesített istálló, hasonló épül a Vernericei Állami Gazdaságban és a Rumburki ÁG-ban és további mezőgazdasági üzemekben. A korszerű nagyüzemi mező- gazdasági termelés létrehozásában a decíni járásban egyre nagyobb helyet kap a jövőben a kooperációs kapcsolatok bővítése. A kooperációs kapcsolatok súlypontja néhány közös mezőgazda- sági vállalatban van, így például az agrokémiai vállalatban, a mezőgazdasági építkezési társulásban stb. A jövőben további fejlődésre számítanak a járások közötti kooperációs kapcsolatok viszonylatában, mégpedig a szarvasmarha-tenyésztés terén. Elsősorban a lounyi és a litomericei járás mezőgazdasági vállalataival való együttműködés fejlesztésével x számolnak Úgy vélik, hogy a 7. ötéves tervidőszak végén már a kooperáció eredményeként az említett járások mezőgazdasági vállalatai évente 2000 darab ellés előtt álló üszőt kapnak a decíni járásból. KAREL LORENC A csallóközi tájat beburkolja az est homálya. Traktorok fényszórói sem pásztázzák most a határt, mert olyan kiadós eső esett, hogy se ember, se gép nem dolgozhat a földparcellákon. Pihenőre kényszerültek. Alistál (Hrobonovo) és Nyárasd (Topol níky) között mégis fények árulkodnak arról, hogy ott emberek dolgozhatnak. Pár száz méterre hallatszik a fűtőtestek sistergő, sivító hangja. Üzemel a szárító. Amikor beljebb kerülök, Jozef Certek, a Bratislavai Kerületi Magtermesztő Vállalat alistáli vetómagtisztító állomásának vezetője a rájuk váró sok-sok munkáról, feladatról szólva hangoztatja:- Nem állhatunk le hosszabb időre. Csak a műszakok között végzik szerelőink egy-egy rövid órácskáig a sürgős karbantartási munkákat. Amióta megkezdtük a vetömagkukorica betakarítását és szárítását, sem szombaton, sem vasárnap nem pihenhetünk. Éjjel-nappal három műszakban üzemelünk. Elmondja, hogy más évekhez viszonyítva két héttel korábban, szeptember másodikán kezdték a betakarítást. Török Péter, Bajnok Gyula és Ján Teplicky három Bourgon GMH francia gyártmányú négysoros kombájnnal azóta ugyancsak jól kihasználja a munkaidőt. Égy-egy kombájn napi teljesítménye 4-7 hektár. Igyekezniük is kell, mert az őszi idényben ezer hektárról kell betakarítaniuk a vetőmagkukorica termését. Ha minden jól megy, november vége felé befejezhetik az őszi aratást. Mert ez is van olyan igényes munka, mint a búza aratása. Sokszor még nehezebb. A feladatokról szólva elmondja, hogy a tervek szerint kétezer tonna vetőmagot tisztítanak és szárítanak. Nem könnyű a terv teljesítése, mert a beszállított kukoricának csak megközelítőleg a fele felel meg a szabványoknak. Tavaly 48-53 százalékát száríthatták és tisztíthatták meg vetőmagnak. Az idei aszályos időjárás miatt azonban - a becslések szerint - talán kevesebb lesz a százalékarány. Lehetséges viszont, hogy egyes parcellákon több lesz a vetőmagnak megfelelő csak a csuhé 70 százalékát fosztják le. A kukoricacsövek beszállítása után még ezekkel a gépekkel kell lefosztanunk a rajtuk maradt leveleket. Az idén szereltük be ezt a három gépet, elégedettek vagyunk velük. Most már műszakonként jóval több kukoricacsövet készíthetünk elő a szárításra, mint az elmúlt években. Vaslétrán kapaszkodunk fel a szárító- kemencék tetejére. Az üzemvezető felnyitja az egyik ajtaját. Közben magyarázza, hogy előszárítással igyekeznek fűtőanyagot megtakarítani A vetőmagkukoricát két fázisban, a megengedett hőfokon Este a szárítóüzemben kukorica és ennek köszönhetően javul a helyzet. Említi az Úszori (Kvetoslavov), a Bálványi (Balvany) és a Lévai (Levice) Magtermesztő Állami Gazdaságot, valamint a Vásárúti (Trhové Myto) és az Alistáli Efsz-t. Ezek a mezőgazdasági üzemek nagy területen és jó minőségű kukoricát termelnek évek óta. Megbízható partnerek. Botorkálva indulunk üzemszemlére, az udvaron kerülgetnünk kell a víztócsákat Elhaladunk a New Idea fosztógépek mellett- Nagy szükségünk volt már rájuk - mutat a fosztógépekre. - A kombájnok szárítják, nehogy elveszítse csíraképességét. Ha kihűl, konténerekben tárolják. Nézegetjük a három szintre rakott konténersorokat. Egyik-másik már eléggé rossz állapotban van, mert túl vékonyak a préselt fából készült lemezek. Erősebb deszkát kellett rájuk szögezniük. Az üzemvezető mérgelődve mondja:- Elég sok gondot okoznak ezek a konténerek Előfordult, hogy kicsorgott belőlük az értékes vetőmagkukorica. Többször jelentettük már, hogy nem felelnek meg a követelményeknek. Reméljük, hogy a jövőben teherbíró deszkából készítik majd. A raktár egy részében palettákra rakott zsákokat látunk. Ezekbe csávázott kukoricát raktak, amelyet egészen a vetés megkezdéséig tárolnak. Ha szükséges, könnyen elszállíthatják a mezőgazdasági üzemekbe. Igyekeznek korszerűsíteni a termelési folyamatokat. Kísérőm így fejezi ki a munka magas fokú- termelékenységének fokát:- Egy-egy műszakban mindössze két szakképzett dolgozó kezeli a berendezést. Az asszonyok csak a futószalagon válogatják ki az olyan kukoricacsöveket, amelyeken a gépek túl sok csuhét hagytak. Eredményekről, gondokról folyik tovább a beszélgetés. Megtudom, hogy ősz elején 4000 tonna búzavetőmagot szállítottak a termelőknek. Az utólagos megrendeléseket is két-három nap alatt teljesítették. Szeretnék, ha az agronómu- sok a jövőben a szerzett tapasztalatok alapján korábban meghatároznák, hogy milyen búzafajtákat akarnának termeszteni, és a felmérések alapján küldenék el a megrendeléseket. Akkor folyamatosan rugalmas, szervezettebb lehetne a munka. Későre hajlik az est. Hosszúra nyúlik a beszélgetés, s az állomás vezetője abban reménykedik, hogy a hatodik idényben dolgozó kombájnok az előző évekhez hasonlóan mindig üzemképesek lesznek. Csak kisebb javításokat kell rajtuk végezniük. Bent az üzemben pedig úgy szervezik a munkát, hogy a beszállított kukoricát minél hamarabb feldolgozhassák. BÁLLÁ JÓZSEF 1981. X. 18. 6
