Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-10-11 / 40. szám
i * tudomány TECHNIKA FINOMMECHANIKA - ELEKTRONIKA - EXPORTKÉPESSÉG A lap e hasábjain már nagyon sok szó esett az elektronikáról, amely a legutóbbi párt- kongresszuson egyértelműen „szabadot“ kapott, mint jövőnk egyik kulcsfontosságú ipari ágazata. Ezúttal az újra kulcsiparrá váló finommechanikáról szeretnék szólni, amely nem kevésbé fontos, mint az elektronika, mégis aránytalanul keveset beszélnek róla. A fejlődés pedig egyértelműen az elektronika és a finommechanika bázisán alapuló iparágak fellendülését mutatja. Már pillanatnyilag is az a helyzet, hogy az elektronikai termékek keveset érnek, ha azok nincsenek közvetlen kapcsolatban valamilyen mechanikus eszközzel. És ha arról beszélünk, hogy az elektronikában a miniatürizálás megállíthatatlan folyamat, tévedés lenne azt hinni, hogy e szuperminiatür elektronika képes lenne közvetlenül hatalmas gépeket vezérelni. E probléma megoldása: vagy a vezérlendő gépek méretét kell csökkenteni megfelelő mértékben, vagy a nagy gépek vezérlését közvetett módszerrel kell kialakítani. Mindkét esetben valamilyen apró szerkezet veszi át a vezérlési folyamatot (ez lehet kis motor, elektromosan vezérelt szelep, relé stb). Nemrégen egy televíziós kommentátor arról beszélt, hogy textilipari gépeink exportja ugyan jelentősen növekszik, a gépek kilogramm-ára viszont csökken; ennek okát a finommechanikában is keresni kell, nemcsak az elektronikában. A konstruktőr valószínűleg nem tudta a nehéz gépek elektronikus irányítását megoldani, mert ilyen vagy olyan apró alkatrész nem állt a rendelkezésére, s így megmaradt a régi mechanikus vezérlésnél, [gy persze az adott gép nagyobb, nehezebb, tehát csak alacsonyabb áron értékesíthető, mert a vetélytárs biztosan gyorsabb munkára képes, tehát gazdaságosabb, még ha drágább is. Ráadásul népgazdaságunk jelentős nyersanyag-mennyiséget veszít a nagy, nehézkes gépek gyártásával. Erre egy példa - egy gépkocsi kilogramm- ára kb. 50 korona, míg egy képmagnó (vagy más hasonló berendezés, ahol a mechanika és az elektronika aránya kb. 1:1) kilogramm-ára több ezer koronát tesz ki. Ha megnézünk egy tudományos filmet például a holdutazásról, bizonyára feltűnik, hogy a holdjármünek sok-sok karja a legkülönfélébb mozgásokra képes. Ilyen szerkezetet pedig lehetetlen megvalósítani ezernyi kisebb-nagyobb elektromotor és komplikált áttétel nélkül. Ma már számos nagyüzemben nagyon sok ipari robot vár a bevetésre. A robotok is, akárcsak a holdjárművek, finommechanikai készáruk, melyek miniatűr motorokból és a legbonyolultabb áttételekből készülnek. A legfontosabb tényező a berendezésekben a pontosság. Képzeljünk el egy hatalmas, mondjuk 100 kW-os motort, melynek alkatrészeit 0,01 milliméter pontosságúra kell megmunkálni. Ugyanezt a pontosságot majdnem lehetetlen elérni (pedig milyen nagy szükség volna rá) pl. egy 5 W-os törpemotor elkészítésénél. A sok ok közül íme egy: míg a nagy motor tengelyének átmérője akár 500 mm is lehet (ami biztos, hogy nem hajlik el az esztergapad kése előtt), addig a törpemotor tengelyátmérője 1 mm-es, és ezt bizony a kevésbé felszerelt műhelyekben még a szerszámgépbe befogni is nehéz, a megmunkálásról már ne is beszéljünk. A korszerű műhelyekben már nagyon pontos gépek állnak a rendelkezésre de még itt is gyakran gazdaságtalan ilyen apró alkatrészek gyártása. A finommegmunkáló gépek szintén az elektronika és a finom- mechanika szintéziséből jönnek létre, méretük egyre kisebb, teljesítményük és áruk viszont egyre nagyobb. A ma megkívánt pontosság már a mikrométer törtrészeinél tart. A precíziós öntvények gyártásában ugyancsak nagy szerep jut a finommechanikának A precíziós öntvények már annyira pontosak, hogy utólagos megmunkálást alig igényelnek. Az ilyen öntvények készítéséhez különböző speciális (többnyire keramikus) formákat használnak. További újdonság a finom- mechanikában a mikromotor, mérete olyan kicsi, hogy belefér a fogorvosi fúrógép fejébe így e újszerű fúró csak két szál vezetékkel kapcsolódik a fogorvosi asztalhoz. De nemcsak itt használatosak ezek a törpemotorok, hanem a technika sok-sok más területén is. Mindamellett egészen újszerű motorok is megjelentek. Forgórészük speciális eljárással készült vasmentes négyrétegű préselt rézfóliás lemez, melynek tengelyirányú mérete alig 2 milliméter. Ez a forgórész egy mágneses gyűrű előtt forog, és a szénkefék is ehhez a fóliás rotorhoz nyomódnak. Az egész motor meglehetősen lapos (20 mm) míg átmérője kb. 100 mm-ig terjed, jó tulajdonsága viszont annál több: hatalmas a forgatónyomatéka, minimális a tömege - ebből kifolyólag a tehetetlensége is nagyon kicsi, így kiválóan alkalmas az elektronikával való együttműködésre, miután az elektronika adta vezérjeleket a lehető leghúbben követi. E cikkben nem beszélhetek mindenről, ami e témakörbe tartozik, de még szükségesnek tartom megemlíteni a különféle felületi megmunkálásokat. A legtöbb feladat ismét csak a tengelyek körül akad. Az egyiknek nagyon rugalmasnak kell lennie, a másiknak túl merevnek, a harmadiknak köny- nyünek és így tovább. Sok felületnek nem szabad csúszósnak lennie, vagy fordítva. E feladatok csak nagyon felkészült üzemben valósíthatók meg. Ha azt vesszük észre, hogy gépeink kilogrammkénti ára csökken, akkor ez azt jelenti, hogy a konstruktőr masszívabb (azaz nehezebb) alkatrészt épített be, mert a könnyebb típus jobb megmunkálás hiányában nem bírta a terhelést, pedig a megbízhatóság a legfőbb szempontok egyike. Az ilyen megoldás azonban csak pillanatnyi sikert hozhat, idővel anyagpocsékolásnak fogják nevezni az ilyen és ehhez hasonló eljárásokat. Népgazdaságunk nem éppen gazdag nyersanyagban, ezért már ma tenni kell valamit, hogy gépeink kilogrammonként ne 50 koronáért keljenek el, hanem ennek többszöröséért. TAKÁCS JENŐ Korszerű hazai gyártmányú elektronikai alkatrészekből készült az a 660 típusú számjegyvezérlésü irányítási rendszer, amely mikroszá- mitógépes szerkezetű. A rendszer megmunkálógépek, főleg esztergagépek vezérlésére alkalmas. Ez az első ilyen jellegű hazai gyártmányú berendezés. A Sezi- movo Ústi-i Kovosvit vállalat a Prágai Megmunkálógép Kutatóintézettel közösen fejlesztette ki. A berendezés a korábban gyártott III. generációjú rendszert helyettesíti, alkalmazásával jelentősen növekszik a munkatermelékenység és a termelés hatékonysága. A nullsorozatot tavaly gyártották le, az idén pedig már teljes ütemben folyik a sorozatgyártása. A Ko- lini Tesla vállalat képes a hazai és a külföldi megrendelések teljes kielégítésére. A vezérlőrendszert az idei brnói nemzetközi gépipari vásáron is láthatták az érdeklődő szakemberek. A felvételen Jaroslav Pokomy működésbe helyezi a berendezést. (Felvétel: ŐTK - Jan Vrabec) Új iparág: A BIOTECHNIKA ÉS A BIOENERGETIKA Több mint egymillió tonna fűtőolajat kellett felhasználni tavaly ősszel Magyarországon a kedvezőtlen időjárás miatt nagy víztartalmú kukorica szárítására. Akadt viszont az országban néhány olyan mezőgazdasági üzem, ahol nem a tonnánként 300 dollárba kerülő olajat (kürölbelül 8500 forint), hanem a kukorica eddig felhasználhatatlan melléktermékét, a csutkát és a szárat égették el erre a célra - tonnánként 300 forintos költséggel. Azok az energiaközpontok, amelyek ezzel az olcsó fűtőanyaggal üzemeltek, egy új iparág, a biotechnika és a bioenergetika előhírnökei. Ahogyan drágulnak a hagyományos energiahordozók, úgy nő az érdeklődés az úgynevezett megújítható energiaforrások, a növényi eredetű, éghető szervesanyag-tömeg iránt. Magyarországon évek óta folynak a kutatások a keletkező mezőgazdasági hulladék, a kukoricaszár és -csutka, fanyesedék, forgács, szalma és az állattartó telepek hígtrágyájának hasznosí- ; tására. A bevezetőkben említett hőközpontok - az Agárdi Mező- gazdasági Kombinátban, Balmazújváros és Dombóvár egy-egy termelőszövetkezetében - az első gyakorlati alkalmazást jelentik. De ide kell sorolni a Dunavarsányban létesített biogázfejlesztőt, a Fegyverneken épített, fanyesedék elégetésére alkalmas üzemet is. Ezek a félig kísérleti üzemek nem a hasznosítás technológiájának kutatására létesültek, hiszen az eljárás módszerei, berendezései már elkészültek és beváltak. A kutatók és az üzemeltetők arra kíváncsiak, hogy mekkora megtakarítás érhető el az új melléktermék-hasznosítással. Lássunk erre egy példát: az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát (a Balatontól keletre, a Velencei tó mellett) már részletes adatokkal is rendelkezik áz általa létesített energiaközpontról, amely 14,5 millió forintba került. Az energiaközpont nemcsak a gazdaság 60 ezer tonna kukoricáját szárította meg, hanem egész évben forró gőzzel látja el a takarmánykeverő üzemet is. Ebben nem ; a korábban szükséges 1100 tonna fűtőolajat, hanem 4800 tonna kukoricaszárat égettek el. A megtakarítás meghaladta a 8 millió forintot, az országnak pedig - egyedül ezen az egy helyen - 340 ezer dolláros devizakiadást tett feleslegessé! Az itteni hőközpontban speciális osztrák kazán üzemel, amely a 45 százalék víztartalmú kukoricaszárat is képes környezetszennyeződés nélkül elégetni. Balmazújvárosban (Hajdú-Bihar megye) és Dombóváron (Tolna megye) viszont már a nagymúltú magyar vállalat, a Láng Gépgyár hasonló tudású kazánjai vizsgáznak sikerrel. Az említett példa csak egy a biotechnika és a bioenergetika sokhasznú eljárásaiból, a kísérletek mind több konkrét eredményt mutatnak. Joggal mondhatta tehát a közelmúltban Holló János akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutató Intézetének igazgatója: „Elméleti kémiai, biokémiai, valamint vegyipari ismereteink felhasználásával már az évtized végére új biotechnikai nagyipar működik majd világszerte: olyan ipar, amelyben Magyarország alapanyagban és szellemi kapacitásban egyaránt nagyhatalomnak számít.“ (Hungaropress) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK Szénelgázositó a rétegröntgenben Az orvosi vizsgálatok újabb vívmányát, a számítógépes réteg- röntgenezést (tomográfiát) most egy merőben más területen alkalmazzák: azt figyelik vele, hogy hogyan viselkedik a szén hevítés, gázosítás közben vagy a cseppfo- lyósítás folyamatai alatt. A rétegröntgenképektől azt várják, hogy segítsenek kidolgozni olyan eljárásokat és berendezéseket, amelyekkel az ipar a legkedvezőbben termelhet szénből szén- hidrogéneket. A kísérlet során a mintegy 10 cm átmérőjű szénmintát 1000 Cel- sius-fokra hevítették, s róla 30 másodpercenként felvételeket készítettek. A kísérlet előtt a szénmintát telerakták hőelempárral, s így a kutatók folyamatosan ismerték a hőmérséklet megoszlását, a kivezetett gázok elemzéséből pedig a minta összetételét, (gy mindig tudták, hogy a különféle gázok - a szén-monoxid, az oxigén, a nitrogén, a kén-hidrogén és a metán - mely hőfokon jelentek meg. A kísérlet során tehát a kutatók nyomon követhették a szén átalakulását, láthatták, hogyan olvad meg, majd változik ismét, amikor gázokat veszít, hogy azután pórusos, habszerű hamuvá váljon. (Sciences et Avenir) Újabb elnevezések a Marson Szovjet javaslatra a Nemzetközi Csillagászati Unió több olyan marsi kráter elnevezését hagyta jóvá, amelyről 1974-ben a Marsz-4 és -5 űrszondával készítettek először felvételt. Valamennyiük a Maré Ery- thraeum környezetében van. Hat nagy, 70-200 km átmérőjű kráter olyan szovjet tudósok nevét viseli, akik a Mars tanulmányozásával foglalkoztak, vagy akiknek a munkássága olyan kérdésekre terjedt ki, amelyek később nagy fontosságúvá váltak a „vörös bolygó" kutatásában, (gy A. D. Arhangelszkij és N. Sz. Sztaszkij geológusok a Föld felépítésének fontos törvényszerűségeit állapították meg, M. I. Szumgin pedig az állandóan fagyott talajok kutatásának, a kriopedológiának volt szovjet úttörője. Ugyanezzel a tudományággal foglalkozott A. A. Bunge, aki az alsóbb talajrétegekben előforduló jeget sajátságos kőzetként tárgyalta. A. I. Voejkov, a neves földrajztudós és éghajlatkutató munkássága főképpen az általános légkörzés vizsgálatára és a paleoklimatológiára terjedt ki, végül a geoké- mikus A. P. Vinogradov a bolygók felszínének és légkörének vegyi összetételét kutatta. (Priroda) Biztos tűzjelző A szuperszónikus Concorde utasszállító gép részére fejlesztették ki sokéves kutatómunkával A Swordflash lángérzékelöt. A készülék az ultraibolya spektrum egy meghatározott részére érzékeny és csak a láng sugárzásában előforduló hullámhosszúságokra reagál, így a más ultraibolya források, pl. napfény vagy villámlás okozta hamis riasztás gyakorlatilag nem fordulhat elő. A készüléket a tűz körülményeit szimuláló próbaáramkörrel látták el úgy, hogy a személyzetnek nem kell a veszélyeztetett helyre bemennie ahhoz, hogy megállapítsák, a készülék jól működik-e. A berendezés központi monitorhoz kapcsolódik, megfelelő vészjelzőkkel. Beépített speciális komputerprogram választja ki az egyes különösen tűzveszélyes helyeken szükséges optimális érzékenységet. A rendszer hibás riasztási valószínűsége 1/10 év nagyságrendű. 1981. X. 11. < ÚJ SZÓ