Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-10-11 / 40. szám
JÓ BRIGÁD PÉLDÁS TAGJAI ötvennégyen vannak, valamennyien traktorosok, gépkezelők. Munkahelyük a széles határ, a Sókszelőcei (Selice) Egységes Földművesszövetkezet 3580 hektáros szántója. így sokan esetleg napokon át még csak nem is látják egymást, mégis minden tettüket, gondolatukat meghatározza az a tény, hogy egy kisebb közösségnek, szocialista brigádnak, vagy ahogy ők mondják, a „Traktorbrigádnak“ tagjai. így, ha egymástól távol, nagyrészt szanaszét dolgoznak is, közös feladataikat végzik.- És ez bizony nem kevés, mert amelyik munkánál traktorra, magajáró munkagépre van szükség, onnan a brigád tagjai nem hiányozhatnak. De vajon van-e olyan része a termelésnek, ahol megélnek gépek nélkül? - mondta Tomasko- vics Károly, a szövetkezet elnöke, s nyomban meg is válaszolta a kérdést. - Gépre mindenhol szükség van, nem véletlenül mondjuk, hogy e kis közösség szíve a szövetkezetnek. xxx A brigád vezetője, Mitlik Vince épp szabadságon volt, helyettese, Krkósek György pedig a határba ment az egyik csoport után. Bebizonyosodott viszont a korábbi megállapítás, hogy bárhol tartózkodik az ember a földművesszövetkezetben, a brigád valamelyik tagjával mindenhol találkozhat. Ezt igazolta Jozefík György is, aki a gépműhely mellett a répafejezőn végezte az utolsó javítási teendőket.- Holnap kezdjük a nagy munkát, alaposan átvizsgáltuk és rendbe tettük az egész gépet, Már korábban elárulták, mestere a mezei munkáknak, szánt, vet, tavaly a cu- korrépabetakarítók szlovákiai versenyében a 3. helyen végzett. A szakmai tapasztalatok helyett mégis arról kérdeztem, mi változott azzal, mit jelent számára, hogy ezüstjelvényes brigádtag.- A jó brigádnak igyekszem jó tagja lenni. Ez általában érvényes, de mindenekelőtt a munkára vonatkozik. Ha ezt elhanyagolom, azzal már nemcsak magamnak ártok, hanem a kollektíva tekintélyét is rontom. És ezért aztán a brigád összejövetelén jogosan bírálnak. Nemcsak a vezetők, hanem a munkatársak is. Hanák József az „ellenfélhez“ tartozik, hiszen a gépjavítók szocialista munkabrigádjának a tagja, mégis együtt szorgoskodtak a gép mellett.- Az igaz, hogy más-más brigádnak vagyunk a tagjai és így versenyezünk egymás között. Az is való, hogy most amennyivel gondosabban javítjuk meg a gépet, annyival több jó pontot gyűjtenek össze a traktorosok, de hát az is tény, hogy ugyanannak a szövetkezetnek vagyunk a tagjai. Vagyis amennyit mi segítünk nekik, annyit adnak ók nekünk. Ez utóbbi gondolatokat fejtegette Tóth Miklós gépkezelő is, aki azóta már szintén valahol a répaföldön, a kiszántó nyergében tölti napjait. Immár 20. éve traktorosként, ha kell kombájnosként dolgozik a földművesszövetkezetben, harminchat évesen, a kiérdemelt ezüstjelvénnyel a tarsolyában. A brigád jelentőségéről szólva elsősorban emberformáló erejét emelte ki. Dolgozni, időnként egymás helyett, a brigád megalakulása előtt is kellett, most is kell, de meggyőződése, Jozefík György és Hanák József a répafejező javítása közben hogy az emberek így könnyebben értenek egymással szót. xxx- Vezetőire, vagy helyettesének a parancsára, egyre megy - kapcsolódott be a beszélgetésbe a félig tréfának szánt közbeszólással az időközben megérkezett kétszeres helyettes, hiszen átmenetileg nemcsak a brigád, hanem a mechani- zációs központ irányítása is az ő feladata volt. A vetőktől jött Lencsés György, Lovász Béla és Lovász Károly egyaránt példás brigádtagok, meglátogathatjuk őket, de inkább az istállótrágyát hordó csoportot javasolta, úgyis készült kimenni hozzájuk. Mandácsko László gépkezelő épp végzett Balha Gyula traktoros trágyaszórójának megrakásával, így a legalkalmasabb volt az időpont feltenni a kérdést:- Mit jelent brigádtagnak lenni? A feleletek „készületlenül“ is azonnal formálódtak.- Jobban tekintettel vagyunk egymásra. Például most szétterítem az utolsó rakományt, de mielőtt átadom a gépet, megfelelően rendbe teszem, hogy kollégámnak ne okozzak felesleges gondokat. S biztos vagyok benne, hogy este, a műszak végeztével ő ugyanígy cselekszik majd. Ennyit mondott a traktoros, s mivel rohamosan közeledett az egy óra, az átadás ideje, már indult is. Társa folytatta:- Brigádban öszetartóbbak az emberek. Ha elromlik valamelyikünk gépe, a társak önzetlenül egymás segítségére sietnek. És a személyre szóló kritika is élesebb. A kollektíva tagjai egymásnak nyíltabban megmondják az észlelt hibákat.- Talán valóban ez utóbbi a legiényeRovid eszmecsere a határban. Krko- sek György és Balha Gyula gesebb - mondta már útban visszafelé Krkosek György. - A közösségen belül könnyebb megoldani a munkavitákat, sőt. az elkerülhetetlen súrlódásokat is. Az ezüstjelvények odaítélésekor például maguk a brigádtagok voltak azok, akik négy kollégájuknak nem javasolták a jelvények odaítélését. Nálunk például ismeretlen az olyan probléma, hogy a második műszakra, éjszakai munkára nincs vállalkozó. S ebben minden bizonnyal a brigádszellemnek is része van. xxx Skabla László, a káder- és személyzeti osztály vezetője az egyik helyről a másikra kalauzolt, így a hallottakat közvetlenül summázhatta.- A szövetkezet vezetősége és a párt- bizottság is nagy jelentőséget tulajdonít a szocialista brigádmozgalomnak. Négy brigádu nk 93 tagja az ezüstjelvény tu lajdo- nosa, többen bronzjelvényesek, mások pedig versenyeznek ennek megszerzéséért. A pártbizottság rendszeresen értékeli a brigádok munkáját, a vállalások teljesítését, és ügyelünk arra, hogy brigádtagnak lenni valóban megtiszteltetés és érdem legyen. Ezért, bár nagyon hiányoljuk, hogy az állattenyésztésben nincs címért versenyző . kollektívánk, mégsem sietjük el a dolgot. Először aprólékos, gondos munkával megteremtjük annak feltételeit, hogy a munkahely kollektívája minden tekintetben felnőjön az új feladatokhoz. Tudja, hogy a címért versenyezni kezdő kollektíván belül már eleve megfelelő arányban legyenek azok a dolgozók, akik példát mutatnak. Úgy, ahogy az a korábban megalakult brigádokban volt. Így például a traktorosbrigádban, amelynek tagjai munkájukkal és helytállásukkal naponta bizonyítanak. EGRI FERENC Brigádban jobban összetartanak az emberek. Mandácsko László gépke- ze/é (A szerző felvételei) > A CSKP Központi Bizottsága idei harmadik ülésén jelentős határozatokat fogadott el a tagsági alap fejlesztéséről és tökéletesítéséről. A határozatból kitűnik, hogy a tagsági alap magasabb színvonalát nemcsak annak megerősítésével, vagyis új tagjelöltek és tagok felvételével érhetjük el, hanem elsősorban azzal, ha biztosítjuk, hogy minden kommunista még jobban szilárdítsa a párt befolyását, a szocialista építés minden szakaszán emelje a munka színvonalát. Az a cél, hogy a kommunisták a pártpolitika megvalósításában példát mutassanak, hogy végrehajtásához a többi dolgozót is megnyerjék. Ennek eléréséhez rendelkezésünkre áll a párttevékenységnek a gyakorlatban bevált számos módszere és formája. Az alapszervezet tagjainak azonban minden esetben tudniuk kell, hogyan lássanak a vitás kérdés megoldásához. Ezt elsősorban a taggyűléseken kellene elmondaniuk. Volt idő, amikor a kommunistáknak ezeket a tanácskozásait a tájékoztatás és néha az ünnepiesség jellemezte. Ma gyakorlati jellegük van. Erről győződtünk meg Benesovban is, ahol egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek arra, hogy a taggyűlésnek konkrét eredményei legyenek. Kétségtelen: arról van szó, hogy az elvtársak mit mondanak a vitában, mire törekszenek, miért harcolnak, milyen külső segítségre van szükségük, mit tesznek maguk, hogyan tudják a dolgokat megszervezni. Az első esetben főleg a megjegyzésekről, kezdeményező javaslatokról van szó, amelyek megoldása nem az alapszervezeten múlik. Ilyenek például az ellátás zavarai a szolgáltatások és a közlekedés hiányosságai. Az ipari és a mezőgazdasági üzemekben a bonyolult gazdasági kérdések tartoznak ide. A CSKP járási bizottsága ezekről a küldötti megbízólevelekből és a taggyűlések jegyzőkönyveiből szerez tudomást. Benesovban egyszerű módszert választottak arra, hogy semmi se vesszen kárba, és semmit se hagyjanak figyelmén kívül mindabból, amire az alapszervezet figyelmeztetett. A CSKP járási bizottsága egyes osztályainak kötelessége megtárgyalni az illetékes gazdasági és állami szervekkel és szervezetekkel a felvetett problémákat. Magyarázatot követelnek és tájékoztatást arról, hogyan fogják az esetleges hiányosságokat kiküszöbölni. Ezzel még nincs vége. Az apparátus munkatársai az elfogadott határozatokkal megismertetik az alapszervezet bizottságát és megkérdezik, hogy egyetértenek-e a megoldás módjával. így például a Benesovi Tejüzem átadása után az illetékes gazdasági szervek nem tudtak megállapodni A TAGGYŰLÉS AZ ALAP A BENEŐOVI JÁRÁSI PÁRTSZERVEZET TAPASZTALATAIBÓL abban, hogy ki vegye át az egyik üzemrészleget. Nem volt könnyű érvényre juttatni a társadalmi érdeket. A taggyűlések határozataiból kitűnik, mi mindennel foglalkoznak a kommunisták - mondotta Ruzicka élvtárs, a CSKP Beneéovi Járási Bizottsága szervezési osztályának dolgozója. A felhozott példák közül említsünk meg egyet! Benesov és környéke gazdasági szempontból elsősorban mezőgazdaságáról ismert. A kommunisták a taggyűléseken még az aratás előtt alaposan megvitatták a gabonabetakarítás politikai-szervezési kérdéseit, ellenőrizték az előkészületeket. Még továbbmentek. A taggyűléseken jóváhagyták az ideiglenes pártcsoportok összetételét. Ez alkalommal a jobban dolgozó pártszervezetekben elfogadták azokat a feladatokat, amelyekre a legnagyobb figyelmet kell fordítani. Hangsúlyozni kell, hogy a magas színvonalú szervezetekben, mert a benesovi járásban is vannak még szervezetek, ahol a pártbizottságok tagjai nem értékelik kellőképpen ezt a hatékony módszert. A taggyűlést tartalmi szempontból rendszerint jól készítik elő: e téren valóban megfelelő támogatást kapnak a járási bizottság elnökségétől, amely rendszeresen megvitatja a taggyűlések eredményeit, rendelkezésére állnak az elnökök aktívájának tájékoztatásai, s nem nélkülözik az instruktorok és az aktivisták értékes módszertani segítségét sem. Ma már viszont nem elég a helyes mederbe terelt tartalom. Meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a tanácskozás eredményes legyen, konkrétan meg kell határozni, hogy a tagok és a tagjelöltek közül ki segíti az ügyet. Ez gyakran hiányzik. Néha úgy tűnik, mintha elég lenne, hogy a kommunisták minden kötelezettség nélkül meghallgatják a beszámolót, és a többit a véletlenre bízzák. Ilyen hiányosságokkal természetesen más járásokban is találkozhatunk. Annál jobban kell értékelni, hogy a beneéovi járásban elhatározták: mindenütt érvényesíteni fogják a jól bevált elvet, miszerint a taggyűlés olyan alap, amelyen továbbfejlődik a párt tevékenysége, elsősorban a párton belül. Itt az első helyen kell megemlíteni a politikai-szervező, a tömegpolitikai és a politikai nevelő munkát. Röviden: a járási bizottság fokozott intenzitással arra vezeti az alapszervezetet, hogy a taggyűléseken a tagok és a tagjelöltek megismerkedjenek a feladatokkal, hogy konkrétan kivegyék részüket megoldásukból, s hogy később megnyerjék a többi dolgozót is. Helyes és hasznos szándék ez. Azok a szervezetek, amelyek nem így járnának el, valóban csak a maguk belső életét élnék. Hozzá kell tenni, hogy így nehezen teljesíthetnék a CSKP KB 3. ülésének határozatait. Nem fér kétség ahhoz, hogy hasonló módon kellene hozzájárulni a taggyűlések hatékonyságának fokozásához másutt is. Karel Sebek 1981. X. 11. <>
