Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-09-27 / 38. szám

80 ÉVES A CSEHSZLOVÁK LA 1901. október 19-én tartotta alakuló közgyűlését a Cseh Labdarúgó Szövetség, s ezt a napot tartják hazánk területén a szervezett labdarúgás megszüle­tése napjának. Tehát röpke három hét hiányzik a jubileumhoz, melynek ünnepségeit október 17-re tervezik. A 80 esztendő alkalom arra, hogy képlete­sen és a teljesség igénye nélkül bejárjuk a csehszlo­vák futball fejlődésének országútjait. Ml VOLT ELŐTTE? Csehszlovákia válogatottja első hivatalos nerrizetek közötti mérkőzését 1920. augusztus 28-án játszotta az antwerpeni olimpián, s a fiatal önálló állam futballistái 7:0-ra nyertek. Jugoszlávia ellen. Azóta még 389-szer léptek pályára (az Izland- Csehszlovákia VB-selejtezót a kézirat leadása után játszották), s a 390 válogatott találkozó mérlege (a szövetség úgy döntött, hogy az Európa- válogatott elleni összecsapást is hivatalosnak tekinti): 181 győzelem, 83 döntetlen, 126 vereség, 449:344-es gólarány. Mint mindenben, ami a labdarúgással összefügg, a válogatott mérkőzések tekintetében is a briteket illeti az elsőség. A világ első válogatott találkozójára 1872. november 30-án került sor a skóciai Patrick városában: Skócia - Anglia 0:0. Az eredmény akkori­ban nagyon szokatlannak számított, nem úgy, mint napjainkban! Kevéssel utána a walesiek és az írek is válogatott csapatot alakítottak, s megszületett a fut- balltörténelem első bajnoksága - a brit bajnokság. Ezekben az időkben a világ más részein senki sem űzte ezt a sportot, kivéve azon országokat, ahol bőven volt található angol katona, kereskedő, tenge­rész és munkás. A múlt század 90-es éveiben azonban a labdarúgás a brit szigetekről elindult hódító útjára, s egyik országot a másik után „foglalta el“. CSAK 1923-TÓI ___Csaknem negyedszázad telt el , amíg Angliából Csehszlovákiába, pontosabban Csehországba (1890 - 95), majd néhány évvel ké­sőbb Szlovákia mostani területére is eljutott a futball. A cseh szövetség már 1906-ban tagja lett a két esztendővel korábban alakult FIFÁ-nak, de 1908-ban Ausztria tiltakozására kizárták. Az 1918-ban megala­kult Csehszlovák Köztársadág labdarúgó szövetsé­gét hivatalosan 1923-ban vette fel tagjai közé a FIFA. Viliam Schrojfot a vállukon viszik le a tarta- lékjátékosok a chilei világbajnokság cseh­szlovák - magyar mérkőzése után. Napjainkban e nemzetközi szövetség szabályai pontosan kimondják, hogy melyik nemzetek közötti mérkőzést lehet vagy nem lehet hivatalosnak minősí­teni, melyik játékost lehet vagy nem lehet a válogatot­tak közé sorolni. A futball „kőkorszakában“ ilyen „paragrafus“ nem létezett, s a válogatott találkozókat mindenki saját szája íze szerint minősítette hivatalos­nak vagy lényegtelennek. Ilyen tekintetben a cseh­szlovák labdarúgás a „legbecsületesebbek“ közé tartozik, csak 1920 óta tart nyilván hivatalos nemze­tek közötti találkozókat, annak ellenére, hogy a cseh szövetség csapata már 1905-től a nemzetközi poron­don szerepelt. Sok ország tehát megelőzött bennün­ket a „premiert“ illetően. A nem brit csapatok közötti első válogatott mérkőzésre 1902. október 2-án került sor Bécsben: Ausztria - Magyarország 5:0! Dél- Amerikában Argentína és Brazília vívta az első válo­gatott találkozót 1905-ben, s az összecsapás 0:0-ra végződött. ANTWERPENBEN KEZDŐDÖTT. Az antwerpeni olimpia előtt a csehszlovák válogatott 1919-ben két nemzetközi tornán vett részt. A római Katonai Játéko­kon második lett Belgium mögött, megelőzve Olasz­országot; az ún. Pershing olimpián Párizsban 50 000 néző előtt 3:2-re verte a döntőben Franciaor­szágot. Egy esztendő múlva pedig következett az első hivatalos mérkőzés... Legtöbbször a magyarok voltak az ellenfelek (39- szer), az osztrákok (31), a jugoszlávok (30), a romá­nok (24), az olaszok (22), a svájciak (21)... Ennek az írásnak nem célja felsorolni a csehszlovák labdarú­gás minden sikerét és kudarcát. Tehát csak röviden- a sikerekről: 1934 - második hely a VB-n, 1960 és 1980 - harmadik hely az EB-n, 1976 - elsőhely az EB-n, 1930 - harmadik hely a Nemzetközi Kupában, 1953 - második hely a Nemzetközi Kupában, 1959- első hely a Nemzetközi Kupában; 1964 - ezüsté­rem az olimpián, 1980- első hely az olimpián... írhatnánk az egyes játékosokról, edzőkről, veze­tőkről is, de ez sok helyet venne igénybe, így csak rövid áttekintést nyújthattunk. Közüljük viszont mind a 390 mérkőzés mérlegét, a legtöbb válogatottságot elért játékosok névsorát, és szólunk a VB-n, illetve az EB-n elért legnagyobb sikerekről. ­A CÍMERES MEZBEN A 390 mérkőzés során 494 futballista húzta magára a címeres mezt, s tizenöten közülük ötvennél többször szerepeltek a nemzeti tizenegyben. A leg­több válogatottságot elértek névsora: ZDENÉK NEHODA (79-szeres válogatott, Dukla Praha, 1971 -), LADISLAV NOVÁK (75, Dukla Praha, 1952 - 1966), FRANTIŐEK PLÁNIŐKA (73, Slávia Praha, 1926 - 1938), MARIAN MASNY (70, Slovan Bratislava, 1974 -), KAROL DOBiÁS (67, Trnava, Bohemians, 1967 - 1980), JOSEF MASO- PUST (63, Dukla Praha, 1954 - 1966), IVO VIK­TOR (63, Dukla Praha, 1966 - 1977), JÁN POPLU- HÁR (62, Slovan Bratislava, 1958 - 1967), ANTO­NÍN PUC (60, Slávia Praha, 1926 - 1938), ANTON ONDRUS (59, Slovan Bratislava, 1974 - 1980), GOGH KÁLMÁN (56, Slovan Bratislava, 1974 - 1980), SVATOPLUK PLUSKAL (56, Dukla Praha, 1952 - 1965), JAROSLAV BURGR (55, Sparta Praha, 1929 - 1938), ANTON ÍN PANENKA (54, Bohemians, Rapid, 1973-). A címeres mez gólgyárosainak élmezőnye a kö­vetkező - 34 qólos: ANTONÍN PUC, 31 gólos: ZDENÉk NEHODA, 29 gólos: OLDRICH NE- JEDLY (43, Sparta Praha, 1931 - 1938), 28 gólos: JOSEF SILNY (50, Slávia, Sparta, 1925-1934), 21 gólos: FRANTIŐEK SVOBODA (42, Slávia Praha, 1927 - 1937), 18 gólos: MARIAN MASNY, 15 gólos: ANTONÍN PANENKA. A 30-as évek nagy kapusa: Frantiéek Plániéka (jobbról) (Archívumi felvétele') A 390 MÉRKŐZÉS A Wales elleni VB-selejtezövel bezárólag a csehszlovák labdarúgó-válogatott 390 hivatalos nemzetek közötti mérkő­zést játszott. Az egyes országok elleni mérleg: Albánia 3 1 0 2 6:5 Anglia 9 2 2 5 11:17 Argentína 4 1 1 2 9:6 Ausztrália 3 2 1 0 11:2 Belgium 6 5 0 1 18:9 Brazília 15 2 5 8 12:24 Bulgária 12 4 3 5 13:12 Ciprus 2 2 0 0 7:0 Chile 1 0 0 1 0:3 Dánia 9 6 3 0 25:6 Egyiptom 1 1 0 0 2:1 Európa-válogatott 1 1 0 0 4:0 Észak-írország 2 0 0 2 1:3 Finnország 2 1 1 0 5:1 Ausztria 31 14 10 7 59:46 Franciaország 16 9 2 5 30:23 Görögország 3 3 0 0 8:1 Hollandia 8 5 1 2 16:8 Irán 1 1 0 0 1:0 Írország 11 7 1 3 29:13 Izland 1 1 0 0 6:1 Jugoszlávia 30 14 7 9 87:50 Lettország 1 1 0 0 4:0 Lengyelország 15 7 5 3 33:24 Luxemburg 5 4 1 0 16:2 Magyarország 39 10 10 1 8 64:84 Mexikó 2 1 0 1 3:4 Németország 3 1 0 2 5:5 NDK 12 3 4 5 16:15 NSZK 8 2 2 4 14:19 Norvégia 2 2 0 0 6:0 Olaszország 22 7 7 8 33:34 Portugália 5 1 2 2 6:3 Románia 24 14 5 5 54:28 Skócia 10 4 1 5 16:18 Spanyolország 8 5 1 2 9:5 Svájc 21 11 4 6 51:34 Svédország 12 8 3 1 32:15 Szovjetunió 9 2 2 5 10:17 Törökország 10 7 2 1 24:5 Uruguay 3 1 0 2 4:5 Wales 8 5 0 3 9:6 A Bécsi Rapidban futballozó Antonín Panen- ka játékára még mindig igényt tart Jozef Vengloé szövetségi kapitány 1934. A csehszlovák labdarúgás első nagy sikerének az esztendeje: a váloga­tott bekerült az Olaszországban rende­zett második világbajnokság döntőjébe, ahol csak hosszabbítás után kapott ki 2:1-re a vendéglátóktól. Szemtanúk sze­rint a bíró is besegített az olaszoknak. CSEHSZLOVÁKIA: Plánicka (Slávia) — 2eníáek (Slávia), Őtyroky (Sparta)- Kostálek (Sparta), Őambal (Slávia), Krőil (Slávia) - Junek (Slávia), F. Svobo- da (Slávia), Sobotka (Slávia), Nejedly (Sparta), Puő (Slávia); játszott még: Silny (Sparta), Burgr (Sparta). 1962. A világbajnokságok egyik legna­gyobb meglepetése, hogy 28 év után ismét döntős lett Chilében a csehszlovák csapat. A Duklára épített és a Rudolf Vytlacil edző által irányított válogatott képességeinek maximumát nyújtotta. A színvonalas döntőben 3:1 arányban alulmaradt a kiváló brazilokkal szemben. CSEHSZLOVÁKIA: Schrojf (Slovan)- Tichy (CH Bratislava), Pluskál (Dukla), Popluhár (Slovan), L. Novák (Dukla)- Kvasnák (Sparta), Masopust (Dukla)- Pospíchal (Ostrava), Scherer (CH Bra­tislava), Kadraba (Slávia), Jelinek (Duk­la). Játszottak még a VB-n: Lála (Slávia), Stibrányi (Trnava), Adamec (Dukla), Ma- sek (Sparta). 1976. Világszenzáció: a sereghajtónak tartott csapat győzött az Európa-bajnok- ság belgrádi döntőjében! A nagy esélyes­nek tartott NSZK válogatottja ellen 2:2-re végeztek a csehszlovák futballisták, de 5:3 arányban jobbak voltak a 11 -es rúgá­sokban. CSEHSZLOVÁKIA: Viktor (Duk­la) - Pivarník (Slovan), Jozef Capkovic (Slovan), Ondrus (Slovan), Gogh (Slo­van) - Panenka (Bohemians), Móder (Lokomotíva), Dobiás (Trnava) - Masny (Slovan), Svehlík (Slovan), Nehoda (Dukla). Az EB-küzdelmek során szere­pelt még. F. Vesely (Slávia), Jurkemik (Inter), Pollák (VSS Koáice), Edző: Vác­lav Jezek, másodedző; Jozef Vengloé. 1980. Senki sem bízott a csehszlovák futballistákban, talán még ők maguk sem. Ennek ellenére bronzérmet nyertek az olaszországi Európa-bajnokságon. A harmadik hélyért játszott mérkőzésen 1:1-re végeztek az olaszokkal szemben, de a 11 -es rúgásokat 9:8-ra megnyerték CSEHSZLOVÁKIA: Netoliőka (Dukla) - Barmos (Dukla), Ondrué (Slovan), Vo- jácek (Ostrava), Gogh (Slovan) - Kozák (Lokomotíva), Jurkemik (Inter), Panenka (Bohemians) - Vizek (Dukla), Nehoda (Dukla), Masny (Slovan). Csere: Vizek helyett Gajdúsek (Dukla). A csoportmér­kőzések során szóhoz jutottak még: Stambachr (Dukla), Sémán (Lokomotí­va), Berger (Dukla), Liőka (Ostrava). Edző: Jozef Vengloé, másodedző: Jan Brumovsky. Az oldalt írta és összeállította: TOMI VINCE ■■■■■■■ Index 48 097 MM—WW «in« ■mir m VBmmmmmmmmmmHmi mmammsuam sü* Pírrtí* K0ZpOn,i B|Z0,,*Í9* SMfkeMti ■ tserkesitó bizottság. FAswrketaA: Dr Rsbay Zoltán, CSc. Hatyattes főszerkesztők: Szarka látván ét Csető János. mindén postai kézbesítő. Külföldi magrandttésakat: PNS - Ustradná axpadfda a dovoz ttaőa. 684 19 Bratislava. Gottwaldovo námaada 6.

Next

/
Thumbnails
Contents