Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-07-12 / 27. szám

ÚJ SZÚ

H

at

almas, több tonnás nemeskö tömbök közt igyekszem a nyerítő körfűrészhez. A szokatlan látványtól már csupán néhány méter választ el, a kíványcsiság is eléggé hajt, most mégis megállók, hogy jobban szemügyre vegyem a robusztus kőkockákat. Ilyen nyers, feldolgozatlan állapotukban alig tudok különbséget tenni a márvány több típusa közt. S a sokkal távolabbi rokonait is csak hosszas töprengés után sikerül megneveznem. Kicsit távolabb a kőkockák lerakatától már a körfűrészt is megpillantom, amint a szivárvány színeiben játszó porlasztott vizfüggöny mögött szel ketté egy tekintélyes nagyságú kőkockát. Járt Labaj mérnök, a Szlovák Kőipari Vállalat lévai üzeme műszaki fejlesztési osztályának vezetője is itt ér utói. Beszélni csak úgy tudunk, ha egymás fülébe kiáltjuk a mondanivalót, így hát inkább csak a fűrész munkáját figyeljük, szavak nélkül. Késő Db majd úgyis találunk egy csendesebb helyet, ahol beszélgethetünk. A gépfejlesztési és karbantartó műhelyben, ami már Labaj mérnök szakmai „felségvízének“ számít, viszont magától kezd beszélni.- Tudja, az utóbbi években tapasztalt fejlődés is azt bizonyítja, hogy a természetben található anyagok iránt csak nőni fog a kereslet. így vállalatunkra is egyre nagyobb teher nehezedik, vagyis egyre jobban kell fokozni termelésünket. A műszaki-fejlesztési osztály számára ebből az következik, hogy a termelést olyan gépi és egyéb technológiai berendezésekkel lássuk el, amelyekkel annyi nemeskövet tudunk feldolgozni, hogy mindenkinek a kívánt mennyiségben szállíthassunk. Ahhoz, hogy ennek a kívánalomnak eleget tehessünk, nekünk is kitü tó szerszámokra és gépekre van szükségünk itt a műhelyben. Vegye például azokat a márványtömböket, amelyeket a lerakaton láttunk. Amíg belőlük talaj-, illetve egyéb

Röpke négy hónap alatt készült el az egyenesítögép

A hatalmas fűrészlapokat is be kell szabályozni. A mérésekhez szükséges eszközöket az üzemben készítették

burkolóanyagot készítünk, addig több pár kéz munkájára és jó néhány gép mechanikus erejére van szükség a köztes műveleteknél. Logikus, hogy ha a feldolgozó gépi berendezések magas színvonalúak, ezzel az ember erejét óvjuk. Érthető módon arra törekszünk, hogy a termelésben dolgozók munkáját könnyítsük, de arra is, hogy gazdaságosabban, olcsóbban állítsuk elő késztermékeinket. A gazdaságosság a szerszámok és gépek elhasználódásától, s főleg élettartamától függ. Példának ismét a márványtömbök feldolgozását hoznám fel, amit csupán drága, gyémántkoronás vágóeszközökkel tudunk elvégezni. Itt lép be a játszmába a devizaigényesség, mert a vágóeszközök tőkés behozatal útján kerülnek hozzánk.- Miben látja ezek gazdaságos alkalmazásának lehetőségeit?- A gyémántkoronás vágóeszközök esetében az egyik legkifizetődőbbnek mutatkozó út a rendszeres felújítások elvégzése. Tehát nem komplett, új vágóeszközök behozatala, hanem csupán a gyémántkoronáké, amelyeket aztán idehaza saját szakembereink forrasztanak föl ismét a fűrészlapra. Itt tartunk ma. Nem is olyan régen még ezekre a műveletekre nem voltak saját szakembereink. így nemcsak az új vágóeazközöket, hanem a felújításokat is külföldön rendeltük meg, mégpedig a Belga Diamant Boart cégnél. Az ő szakemberük jött évente kétszer vállalatunkhoz, és ez alatt az idő alatt, amit tudott, felújított. Csakhogy rendszerint nem győzte elvégezni azt a mennyiséget, amire szükségünk lett volna. Továbbá nagy hátránya volt ennek a módszernek az is, hogy ha a köztes időben ment tönkre valamelyik fontos vágóeszköz, akkor szinte nem maradt más választásunk, csupán leállítani a gépet és várni, amíg ismét megérkezik a külföldi segítség. Végül, de-~nem utolsósorban, az sem volt nagyon az ínyünkre, hogy egy-egy ilyen látogatásért húsz-huszonötezer koronát voltunk kénytelenek kifizetni, devizában persze.- Mégis, hogyan tudták pótolni ezt a fölöttébb költséges külföldi,,segítséget“?- Túl sok lehetőség közt valóban nem válogathattunk. Nem maradt más hátra, elhatároztuk, saját embereinket küldjük ki, ismerjék meg a műveletek fortélyait. A felújításokról még tudni kell azt is, hogy ide nemcsak a gyémánt- korona-csere tartozik, hanem a fűrészlapok kiegyenesí- tése is. A magas fordulatszám és a nagy megterhelés nem túri a milliméternyi kilengéseket sem. Ez egyaránt érvényes a körfűrészlapok és a síkfűrészlapok esetében is. Kiküldtük tehát szakembereink kis csoportját Belgiumba, hogy tanulmányozzák és a lehető legjobban sajátítsák el a tudnivalókat. Annak idején úgy vélekedtünk, hogy a szükséges gépeket egyszeri befektetésként behozzuk külföldről. Ettől az elhatározástól nemcsak akkor hőköltünk vissza, amikor kiderült, hogy csupán az egyenesítő gépért háromszázezer devizakoronát kérnek, hanem akkor is, amikor jobban belegondoltunk, hogy mibe kerül majd egy

1981. ilyen gép karbantartása, a pótalkatrészek behozatala. Volt VII. 12. rnár rá eset, hogy külföldi gépek vacaknyi kis alkatrész miatt többet álltak, mint működtek. Ettől is szerettük volna megóvni magunkat. Ilyen körülmények közt született meg az elhatározás, hogy magunk szerkesztjük meg a szükséges gépeket. Jól jött, hogy a külföldi látogatás után az emberekben is megnőtt az önbizalom, mert láthatták, hogy semmivel sem vagyunk rosszabb, illetve ügyetlenebb szakemberek a belgáknál. Jöjjön, átmegyünk a szomszéd helyiségbe, ott megláthatja, mit sikerült létrehoznunk - indul el előttem az utat mutatva. - Ez itt az általunk szerkesztett egyenesítő gép - mutat egy csillogó-villogó szerkezetre, amiről könnyen megállapítható, hogy nem régi darab. - Mindössze négy hónapra volt szükségünk, hogy megtervezzük és megépítsük - teszi rá gyöngéden kezét a vezérlőegységre. - A rámás fűrészek lapjait egyenesítjük vele magasfokú pontossággal és megbízhatósággal. A Belgiumban járt dolgozók szerint szerkezetében és tudnivalókban is fölveheti a versenyt a hasonló külföldi gépekkel. Sőt, azt is állítják, hogy a mi gépünkön könnyebben és egyszerűbben tudnak dolgozni, mert

a mechanikus vezérlést idehaza elektrohidraulikussal cseréltük ki, ami egyben a gépesítés magasabb fokának is a jele.- Gondolom, a haszon is látványos, amit ez a gép hoz a vállalatnak.- Pillanatnyilag csupán a próbaüzem van mögöttünk. Múlt év szeptemberében kezdtük működtetni, és az év végéig kétszáznyolcvan fűrészlapot egyenesítettünk ki segítségével, ami a külföld árjegyzéke szerint 900 ezer devizakorona értéket jelent.- Mekkora volt a gép előállítási költsége? Mert nyilvánvaló, hogy csak úgy van értelme az ilyen munkának, ha a leves nem drágább a húsnál.- Megnyugtathatom, amit tettünk, kifizetődő. A gép 300 ezer koronába került, tehát jóval kevesebbe, mint a külföldiek. Viszont ezzel még nem mondtam el mindent. Számoljunk egy kicsit együtt. Tíz évre terveztük az egyenesítőgépet. Ha figyelembe vesszük, hogy termelésünk növekedésével nőni fog a vágóeszközök száma is, akkor bátran számíthatunk a felújításoknál úgy 1 millió 600 ezer korona évi megtakarítást. Tíz év alatt tehát 16 millió koronát takarítunk meg vállalatunknak. Ezek után nem hiszem, hogy érdemes föltenni a kérdést': megérte-e a fáradságot?- Van itt még egy általunk kifejlesztett gép, ami talán ugyancsak igényt tarthat kíváncsiságára - szólal meg mellettem Dalmady Zoltán, az egyik Belgiumban járt szakember. Róla is kevesen tudják a vállalat kapuin túl, hogy megkapta az Érdemes újító kitüntetés ezüst fokozatát. A tanulmányi útról beszél:- Érdekes, és számunkra különös ország Belgium. Majdnem csupán csak egy tucatnyi napot töltöttünk oda- kinn, de élményből összejött egy évnyi adag. Láttuk az egyetemi diákság bohókás felvonulását. Ez valamilyen kéregeíős napnak számit, amit minden évben megtartaJ nak. Ha valaki nem dobott az elé tartott söröskorsóba pénzt, azt azonnal meghintették liszttel, aztán nézhette magát. Mennyivel komorabb és jellegében is más fajsúlyú volt az a négy tüntető felvonulás, amit ugyancsak az alatt a néhány nap alatt láttunk, és amit a Diamant Boart cég dolgozói rendeztek, béremelést követelve. Tiszteletükre legyen mondva, hogy oktatásunkat még ilyen alkalmakkor sem szüntették be, így volt módunk mindent, amire szükségünk volt, megtanulni.

Útközben észreveszek az állványon egy hatalmas körfűrészlapot. Számomra, ki odahaza csak a harminc-negyven centiméternyi átmérőjű fűrészlapokhoz szokott, érdekes látvány ez a hatalmas korong.- Ezek a legnagyobb, két és fél méter átmérőjű lapok - mondja Dalmady Zoltán. - A kollégám most azt méri, eléggé egyenes-e a felülete. Tuniillik, ezeket a lapokat ugyancsak be kell szabályozni, ha meg akarjuk előzni a bajt. A mérésekhez szükséges eszközöket is mi készítettük, nélkülük kockázatos lenne elvégezni a felújítást. Erről az állványról kerül a fűrészlap a forrasztógépbe, ahová most megyünk. Látja, ide - mutatja a szomszéd helyiségben a padló alá süllyesztett korong látható részét. - Miután mindent elkészíttünk, beállítottunk, elég a forrasztógépet beindítani, és az ember minimális közreműködésével végzi a műveletet - gyémántkoronát forraszt a fürészfogsorra. Műszaki adatokkal nem terhelem, csupán annyit érdemes még följegyeznie, hogy az eljárás alkalmazásához többféle speciális segédeszközt is el kellett készítenünk. Ma ott tartunk, hogy húsz centiméter átmérőjű fűrészlaptól egészen a két és fél méteresekig mindet képesek vagyunk felújítani. Egyébként, szabadalmaztattuk is a forrasztógépet.- Milyen hasznot hajt a vállalatnak évente ez a gép?- Tavaly például több mint 3 millió korona értékű vágóeszközt újítottunk föl segítségével, s így 1 millió 700 ezer koronát takarítottunk meg - veszi át a szót Hevesi Tibor mérnök, műszaki igazgató. - Nem is tudom, mihez kezdenénk e gépek nélkül, ha belegondolok, hogy tavaly új vágóeszközök vásárlására is csupán 3 millió korona állt rendelkezésünkre. Egyébként a felújításokkal 45 százaléknyi költség takarítható meg az új, komplett vágóeszközök vásárlásával szemben.- Miben látja tehát a járható utat a műszaki igazgató?- Természetesen a jól átgondolt vállalatirányításban. Már most magunkévá tettük azokat a gondolatokat, amelyeket Gustáv Husák fejtett ki a párt XVI. kongresszusán. Tudomásul vesszük, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban nehezebb feltételek közt kell gazdálkodnunk. Ezt vállalatunkon belül is előbb-utóbb érezni fogjuk. Tehát rajtunk múlik, hogy a műszaki fejlesztéssel is csökkentsük ezt a negatív hatást. Példaként akár a tavalyi év is szolgálhat, amikor összesen három új gépet szerkesztettünk, amelyek üzemünknek mintegy háromnegyedmillió koronájába kerültek, de a belőlük származó haszon a befektetett összeget minden esetben magasan túlszárnyalta. Ezt az utat szeretnénk járni a jövőben is.

KESZELI BÉLA

a>

ra ü

t I

•<o — > £ E o

(A N

2 b 2 a § < E ~

ff

E

JÉ

<ü

JÉ

o

o

JÉ

>

C

(0

2

'«

E

<o

'(0

c

c

o

4-*

.o

2

:0

h-