Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-07-12 / 27. szám

Vasárnap 1981. július 12. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 4 46. nyugszik 20.37 Közép-Szlovákia: 4.54, nyugszik 20 45 Nyugat- Szlovákia: 5-&2. nyugszik 20.53 órakor A HOLD kel - 16.23, nyug­szik 1.42 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük IZABELLA és NINA nevű kedves olvasóinkat 1876-ban született Ivan KRASKO szlovák költő, nem­zeti művész (f 1958) • 1881- ben született CSILLAG Ist­ván magyar éremművész és szobrász (+ 1968) AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL ELVTÁRSAIMÉRT CSELEKEDTEM FÁBRY ISTVÁN ÍRÁSA MILLIÁRDOK- KÖRNYEZETVÉDELEMRE PALÁGYI LAJOS CIKKE TEREMTŐ SZENVEDÉLLYEL EGRI FERENC RIPORTJA FELADATOK A MÚLÓ IDŐBEN KESZELI BÉLA RIPORTJA GONDOK, ÖRÖMÖK EGY ÚJ LÉTESÍTMÉNY KÖRÜL PÉTERFI SZONYA RIPORTJA HÁRMAS FELADAT A NÁDORVONALON GÁLY IVÁN RIPORTJA A KÉPMÁS ARÍSTIDES FERNÁNDEZ NOVELLÁJA A niznái (Dolny Kubin-i járás) Tesla Orava vállalat az idén több új típusú színes- és fekete­fehér tévékészülék gyártását kezdi meg Az év végén mintegy 10 ezer Tesla Color 110 típusú színes tévékészüléket szállít piacra, ezt a készüléket a Pil Toshiba cégtől vásárolt licenc alapján készült képernyővel szerelik fel. A gyár dolgozói már készülődnek a közkedvelt Satelit típus innoválására, amelyet kiváló tulajdonságaiért az első minőségi osztályba soroltak. A képen Antonia Steffelová ellenőrzi egy Satelit hordozható tévéké­szülék hangolását (Vladimír Gabco felvétele - CSTK) látok. De mégiscsak való­ság: a virágárus alaposan hátba vágta öt. A lány a meglepetéstől nem bírt megszólalni, végre a fiú kipréselte magából a kér­Veszi? Nem veszi? - Akkor hátba vágom! S eszembe jutott a nemrég javíttatott cipóm, amely két nappal a javítás után megint hasz­nálhatatlan lett. Most ked­Egy újabb módszer A minap fővárosunk egyik forgalmas utcáján a virágot áruló idős néni portékáját szemlélgettem. Közben egy fiatal leány és fiú közeledett a virágárus felé. A fiú rögtön felajánlot­ta, hogy vesz egy csokrot a kedvesének. A lány meg­kérdezte a nénit, megsza­golhatja-e a pompás bok­rétát.- Természetesen - hangzott a válasz. A lány pedig a bódító illattól szinte mámorosán mondja a fiúnak:- Csodálatos illat! De majd csak visszafelé jövet vegyél. Azzal meg is fordul, s in­dulna a fiú mellett tovább, de... Azt hittem, nem jól dóst: - Mit jelentsen ez? S jött a felelet: - Hát csak szagolgatni, szagol­gatni, venni meg semmit? Mindenki csak szagolgatja a virágaimat, venni meg nem veszik? Hát mi ez? Azért álltam én ki ide, hogy mindenkinek az .orra alá tartsam a csokrokat, pénzt meg ne keressek? Mit kép­zelnek az emberek, mi va­gyok én?... A fiatal pár nem várta meg a szóáradat végét. Igyekeztek elosonni meg­szégyenítésük színhelyé­ről. Sokat tűnődtem a történ­tek felett. Elítéltem az öreg­asszonyt durva viselkedé­se miatt. De talán mégis volt benne valami eredeti: vem lenne hátba vágni a ci­pészt. Máskor is, máshol is ki kellene jelenteni: Dolgoz­zunk rendesen, emberek, különben... El lehetne érni valamit a ,,hátbavágásokkal‘‘. Min­denütt be kellene vezetni. Hogy akik csak kerülgetik, kerülgetik a rájuk bízott munkát, végre minden oda­adással nekifogjanak. h^dci ‘Jl't’tcv IDŐSZERŰ GONDOLATOK A társadalom politikai rendszerének szi­lárd és szerves része, hazánkban jelentős politikai erő a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom. A dolgozók a forradalmi szak- szervezet közvetítésével vesznek részt az állami és a társadalmi ügyek igazgatásában és irányításában. A szakszervezet cselekvő­én részt vesz az állampolitika kimunkálásá­ban, megvalósításában és ellenőrzésében, a népgazdasági tervek kidolgozásában és teljesítésében, az üzemek és vállalatok tevé­kenységének irányításában. Nagy mértékben hozzájárul a társadalom gazdasági, szociális és kulturális fejlődéséhez, az emberről való sokoldalú gondoskodáshoz, a dolgozók ér­dekei kielégítéséhez és jogaik védelméhez is. E tekintetben a szakszervezet, a munkás- osztály és a dolgozók legjelentősebb tö­megszervezeteként, pótolhatatlan szerepet tölt be. A szakszervezetben végzett munka magas- fokúan politikai tevékenység, amely az em­berek iránti érzékeny és differenciált hozzá­állást követel meg. A szakszervezet tevé­kenységében előforduló különféle fogyaté­kosságok ellenére megállapíthatjuk, hogy ál­talában nagy és érdemdús munkát végez. A következő években azonban a szakszerve­zetre is nem csekély feladatok hárulnak s te­vékenységében nem mondhat le a magas . fokú igényekről. Elvárjuk, hogy növekedni fog kezdeményző szerepe a társfelelősség vállalásában és a társadalom szociális, vala­mint gazdasági fejlődése szavatolásában. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom el­sőrendű feladatai közé tartozik a továbbiak­ban is gondoskodása a dolgozók kezdemé­nyezése növeléséről és a szocialista munka- versenyről. Jelentős mértékben a szakszer­vezettől függ, miként fog fejlődni nálunk az emberek kezdeményezése. Nem engedhet­jük meg, hogy a dolgozók aktivitását és áldozatkészségét elértéktelenítse a formaliz­mus, a túl sok adminisztrálás, a munka és az irányítás megszervezésének fogyatékos­ságai. Nem egy munkahelyen találkoztunk külön­féle visszás jelenségekkel, nemtörődömség­gel, hanyagsággal és a bürokrácia megnyil­vánulásaival is. Nem sikerül elég hatásosan leküzdeni a díjazásban az egyenlösdit. Sok panasz van munkaerőhiányra. Ugyanakkor a rossz munkaszervezés s az alacsony fokú munkaerkölcs következtében munkaidőben sok a veszteg lés. Az ilyen fogyatékosságok elleni küzdelemben a szakszervezetekre is nagy feladatok hárulnak, éppúgy, mint a dol­gozókról való gondoskodás tökéletesítésé­ben, szocialista nevelésükben, a munka- és az életkörnyezet javításában. Továbbra is tartós feladat szilárdítani és erélyesen óvni forradalmi szakszervezetünk egységét. (Részlet Gustáv Husák elvtársnak a CSKP XVI. kongresszusán mondott beszédéből) Udvardy Kálmán több száz volt tanítványa közül nyilván kevesen tudják, hogy a nép­szerű Kajo bácsi eredetileg építész, ácsmester volt. Csak miután elvégezte a Tyrsröl el­nevezett egyéves prágai test- nevelési tanfolyamot, került pedagógiai pályára. Először Losoncon (Lucenec) a bá­nyásztanuló szaktanintézetben dolgozott, majd 1955-től nap­jainkig, immár 26 esztendeje tanít testnevelést a rimaszom­bati (Rimavská Sobota) Köz- gazdasági Középiskolában. Időközben, hogy szakképesí­tést nyerjen - tanulnia is kel­lett. Testnevelés-magyar sza­kon végzett Bratislavában 1961 -ben, mégsem ezt a kettős helytállást tekintette legnehe­zebb feladatnak pályakezdő éveiben.- Számomra elsősorban az tette igényessé és nehézzé a tanítói munkát, hogy örökös harcot kellett vivni a létesítmé­nyekért. Energiám nagy részét mindig pályaépítésre, ideigle­nes tornatermek létesítésére, szükségmegoldások keresé­sére fordítottam. Aztán amikor valamit sikerült megvalósítani, vagy költöznünk kellett, vagy jöttek az építömunkások, s anyagraktárát létesítettek a röp- és kézilabdapályákon. Az elmúlt két évtized alatt két szép iskolaépületbe is beköl­tözhettek tanulóink, ideiglenes tornatermet mégis csak úgy tudtunk berendezni, hogy két osztályterem között kivertük a közfalat. A Montostav rima- szombati üzeme ugyanis 11 éve építi a tornatermet, de mi­vel két év múlva nyugdíjas le­szek, aktív pedagógusként én már aligha élvezem a korszerű létesítmény előnyeit, kényel­mét.- Gondolom, azért kelleme­sebb emlékei is vannak több mint három évtizedes pedagó­giai pályafutásának?- Tagadhatatlan, hiszen sok tehetséges, rátermett fiatallal foglalkozhattam évek hosszú során. Általában az egyéni sportágakban értünk el na­gyobb sikereket. Az ötvenes­hatvanas években tornában, atlétikában és asztaliteniszben tartoztunk a legjobbak közé. Egyik tanítványunk szlovákiai bajnok lett teniszben az ifjúsá­giak között, ami persze nem az én érdemem, hiszen ilyen szakkör soha nem volt iskolán­kon. Volt és van viszont jó lövészcsapatunk, s egy időben még az ejtőernyős sportot is 1 űzték tanítványaink. A téli sportok mindig népszerűek voltak az iskolán, sízni éven­ként eljártunk tanítványainkkal, s amikor több fiúnövendékünk volt, a jégkorongozással is pró­bálkoztunk. A honvédelmi versenyszá­mok általában minden idő­szakban az iskolai sport erős­ségei közé tartoztak, s ebben nem kis része volt annak, hogy a tornatanár egyben a Honvé­delmi Szövetség iskolai szer­vezetének elnöke is. Ugyan­csak hosszú ideje tisztségvise­lője az iskolai szakszervezeti bizottságnak, s másfél évtize­den keresztül volt titkára a ha­lászszövetség városi szerve­zetének. Ma is nagy szerelme­se, propagátora, mindenese a csendes hobbynak. Sokrétű pedagógiai és isko­lán kívüli munkájának elisme­réséül Udvardy Kálmán a kö­zelmúltban ,,Az iskolaügy ér­demes dolgozója“ elnevezésű kitüntetésben részesült. A ho­gyan továbbot tömören ö maga fogalmazza meg:- Amíg tanítok, igyekszem mindent megtenni az iskola jó hírnevének gyarapítása érde­kében, s közben ifjú testnevelő kollégáimnak átadni e nehéz pályán szerzett három évtize­des tapasztalataimat. Utána nyilván több idő jut majd ker­tészkedésre, horgászásra: gyer­mekek nélkül azonban ne­hezen tudnám elképzelni az életemet. Ezért ahol igényt tar­tanak munkámra, szívesen se­gítek. HACSI ATTILA NEHÉZ, DE SZÉP PÁLYA 1981. VII. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents