Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-09-06 / 35. szám

Frantiáek Pitra, a CSKP KB titkára (középen) az Agrokomplex ’ 81 megtekintése közben Jegyzetek az Agrokomplex ’81 kiállításról KÖZELEBB Nyitra (Nitra) napok óta isméi színhelye a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésről informá­ciót igénylő és a tájékoztatást adó kiállítók találkozójának. Az au­gusztus 22-e óta tartó rendezvény e hét végéig tekinthető meg. A lá­togatottságról végleges adatok még nincsenek, az azonban tény, hogy nagy érdeklődés nyilvánul meg iránta. A kiállítás területén kívül ottjártunkkor is végeláthatat­lan sorokban álltak a gépkocsik, autóbuszok, amelyek az érdeklő­dők tízezreit hozták az ország minden részéből. A kiállítás jelszava: ,,önellátás az élelmezésben - a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar alapvető feladata a 7. ötéves tervidő­szakban“. Az önellátásra törekvés - ahogy a CSKP XVI. kongresszu­sa is hangsúlyozta - rendkívül időszerű feladat, mert a gabona- neműek ára a világpiacon állandó­an emelkedik. A gabona tehát stratégiai jelentőségű nyersanyag, amelyet a tőkés államok nemegy­szer politikai zsarolásra és más államok belügyeibe való beavat­kozás céljaira használnak fel. Az önellátás elérése érdekében a 7. ötéves tervidőszakban a me­zőgazdasági termelést 10, az élel­miszeripari termelést 12 százalék­kal kell növelni. A kiállítás a maga sajátos eszközeivel meggyőzi a látogatókat arról, hogy a fejlesz­tésre számos lehetőség van Egyik ilyen lehetőség a tudomá­nyos ismeretek széles körű alkal­mazása, a haladó növényter­mesztési és állattenyésztési eljá­rások bevezetése. Képet ad arról a kiállítás, hogy hazánkban szá­mos tudományos intézmény van, amelyek dolgozói a mező gazdasági és élelmiszeripari ter­melés fellendítésén fáradoznak. Az A és B pavilonban nem keve­sebb, mint harminchat ilyen intéz­mény mutatkozik be, amelyek a propaganda legkülönfélébb esz­közeivel - térhatású képekkel, grafikonokkal, szembeötlő felira­tokkal, filmvetítéssel - tájékoztat­nak elméleti ismereteikről, kutatási eredményeikről, arról, hogy ezek gyakorlati alkalmazása milyen eredményekhez vezet. A Piestanyi Növénytermesztési Kutatóintézet és a Trnavai Kukori­catermesztési Kutatóintézet például saját nemesítésü gabona- és ku­koricafajtákat mutat be. A gabona jelentős szerepet ját­szik a nép élelmezésében. „Ke­nyér" címszó alatt mutatják be a kiállításon hElzánk gabonater­mesztéseinek rendszerét, a nagy­üzemi gabonatermesztés ke­resztmetszetét, a hektárhozamok növelésének lehetőségeit. Ugyan­ez a részleg demonstrálja, hogy a kenyér az egyik leggazdaságo­sabban előállítható élelmiszerfaj­ta, s hogy sütésére akkor is nagy súlyt kell helyezni, ha túlzott fo­gyasztása nem áll összhangban a racionális táplálkozás követel­ményeivel. A kenyér fő táplálé­kunk, fogyasztásának nagy ha­gyományai vannak, táplálkozá­sunkban tehát pótolhatatlan sze­repe van. A kukorica - amelyből a trnavai kutatóintézet által javasolt ter­mesztési eljárásokkal tíztonnás hektárhozam is elérhető - takar­mányként a hústermelő ágazat előtt álló feladatok megvalósításá­ban játszik fontos szerepet. Főleg a sertés- és baromfihús termelé­sének a jelenlegi szinten tartása érdekében szorgalmazzuk a ter­mesztését. A gabonafélék terméshozamai­nak növelésén túl pótolni kell a tö­megtakarmányok előállításában eddig tapasztalt lemaradást. Mint a kiállítás is hangsúlyozza, csakis kellő mennyiségű tömegtakar­mány termesztése teszi lehetővé a jelenlegi ötéves tervidőszakra tervezett szarvasmarha-tenyész­tés felfuttatását. Sőt, a tömegta- karmányok mennyiségétől és mi­nőségétől függ a fejlesztésre szánt juh- és nyúlhús-termelés jö­vője is. A kiállításon számos doku­mentum mutatja, hogy hazánk fennsíkjain, főleg Észak-Szlováki- ában nagy kiterjedésű legelők te­rülnek el. Ezek hozamának növe­lése és a szántóföldi fehérjedús szálas takarmányok termesztésé­nek fokozása változtathat az eddi­gi kedvezőtlen helyzeten. A nem kielégítő tömegtakarmány-ter- mesztés gördített eddig legtöbb akadályt az élelmiszerekkel való önellátás megvalósítása elé. Ép­pen ezért minden haladó módszer bevezetésének a nagyüzemi ta­karmánytermesztésbe nagy érté­ke van. A takarmánytermeszté­sünk jelenét és távlatait bemutató részleg mellett több kiváló geneti­kai tulajdonsággal rendelkező te­nyészállatot tekinthetnek meg a látogatók. Arról is meggyőződhetünk, hogy a halhús-termelés növelése is cél. A halászati bemutató amel­lett, hogy tanulságos, rendkívül hatásos is. Megismerhetjük a ná­lunk tenyésző halfajtákat, a ha- lásszövetség munkáját, a sportha­lászat szépségeit, a nagyüzemi halászat berendezéseit, az ezek korszerűsítésére tett erőfeszíté­sek, a halgazdálkodás céljait. Kü­lön fejezetet alkot az intenzív hal­tenyésztés bővítéséről való elkép­zelés, felhívja a figyelmet a hal­hús-termelés további fokozásának lehetőségére. E lehetőségek kiak­názása végső soron hozzájárul majd több állati fehérje előállításá­hoz és az élelmiszer-választék bővítéséhez. Külön részlegen mutatkozik be a gyümölcs- és zöldségtermelé­sünk. E problémakörrel kimerítően foglalkozott a tavalyi kiállítás, de nem olyan módon, ahogyan az idei. A mostani bemutatón jobban kidomborodik, hogy a zöldség és gyümölcs ma már a létfontosságú alapvető élelmiszerek közé tarto­zik. A táplálkozási szokások ész­szerű javulásával és az életszín­vonal emelkedésével váltak egyre melés minden szakaszán az újító­mozgalmat. Az újítók az évek fo­lyamán számos figyelemre méltó nyersanyag- és energiatakarékos eljárást ajánlottak bevezetésre, s jó néhánnyal a kiállításon is találkozhatunk. Fontos viszont - hangsúlyozta a kiállítás -, hogy az újítási kedvet továbbra is ébren tartsuk. A mezőgazdasági dolgozók tudják, hogy az ágazat termelése jelentős környezetszennyező ha­tással jár együtt, ezért feladataik megvalósítása közben sem feled­kezhetnek meg a környezetvédel­mi szempontok figyelembevételé­ről. Ennek szükségességére hivja fel a figyelmet a G pavilonban az SZSZK Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztériuma. Az élelmiszeripar által előállított termékeket a C pavilonban tették közszemlére. A tárlókban ízlése­sen elrendezett élelmiszeripari termékek sokakat vonzottak. A húsipari termékek, konzervek, készételek, füstölt áru, baromfi, tojásételek, halféleségek, olajok, tejtermékek, gyermektápszerek, édesipari termékek, borok, tö­mény italok, alkoholmentes üdítő italok hazánk élelmiszeriparának 13 ágazatát képviselik. A kiállítók itt hívták fel a figyelmet olyan ká­keresettebb cikkekké, s az éssze­rű étkezési kultúra megköveteli a zöldség- és gyümölcstermesz­tés további fellendítését - nagy­üzemi módszerekkel és a kertbará­tok szövetsége tagjainak segítsé­gével. Persze a tej, a hús, a tojás, a gabona stb. termelésének növe­lése mellett a gazdaságossági szempontokat is figyelebe kell venni. Elvégre nem mindegy, hogy mindezeket milyen ráfordítások­kal állítják elő a mezőgazda- sági üzemek. A ráfordítások csökkentése érdekében többek között fejleszteni kívánják a mező- gazdasági és élelmiszeripari ter­ras jelenségekre, mint az élelmi­szerpazarlás, melynek legtöbb­ször az élelmiszerekkel való ész- szerütlen gazdálkodás az oka. xxx Az Agrokomplex '81 kiállítás a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termelés valamennyi részlet- kérdésére válEiszt ad. Legfőbb ér­deme, hogy világosan mutatja a fejlesztés útját. Ha ezen az úton haladunk, akkor egyre kevésbé szorulunk behozatalra, s egyre több hazai termésből előállított élelmiszerfajta kerülhet az ország asztalára. KOVÁCS ELVIRA £ A szabadban kiállított gépek között számos újdonság látható, amelyek gyártásá­ra az elkövetkező években kerül sor Uj típusú Zetor traktor után függeszthető talajművelő gépek (Felvételek: Marian KardoS, Pavol Matis és CSTK) 19£ IX. w c zs if fi £ w N C (A 5 « | 0) c S E ?c aS- ^ 1 2> Ü II­KSS io 'S 5 ■ í a iis isi ^ <5 3 ■*5.c 3ÍS

Next

/
Thumbnails
Contents