Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-08-30 / 34. szám

1981. VIM. 30. (Folytatás az 1. old.) nemzeteink legújabb kori történetének egyik legragyogóbb fejezete. A szlovák nép hősi tettét látjuk benne, amely a kommunista párt vezetésével megvalósította a hazai ellenállási mozga­lom legnagyobb akcióját. A dolgozóknak ez a forradalmi küzdelme kezdete volt nemzeti és demokratikus forradalmunk­nak, s kiindulópontja Csehszlovákiában az alapvető hatalmi-politikai változá­soknak. A felszabadult területeken kikiáltották a megújított Csehszlovák Köztársaságot, a két egyenjogú nemzet, a csehek és a szlovák közös államá. Felszámolták az ún. Szlovák Állam fasiszta rendszerét s elvetették a csehszlovakizmus koncep­cióját. Lefektették a népi demokratikus rendszer alapjait. A néphatalom megva­lósításának jelképeként és előhírnöke­ként a széles népi rétegek hatalompoliti­kai szerveiként legálisan kezdtek működ­ni a nemzeti bizottságok. A Felkelésben megszilárdult a munkásosztály egysége, ami kifejezésre jutott a kommunista párt és a szociáldemokrácia marxizmus-leni- nizmus elvei alapján történő egyesülésé­ben és az egységes forradalmi szakszer­vezetek létrejöttében is. Elmélyült a mun­kásosztály szövetsége a parasztsággal és a hazafias értelmiséggel a Nemzeti Front alapja. A Szlovák Nemzeti Felkelés annak a nemzetközi küzdelemnek szerves ré­szeként bontakozott ki amelyet a munkás- osztály áltál vezetett nép a fasizmus ellen, a nemzeti és szociális szabadsá­gért, a haladásért és a népek barátságá­ért vívott. A Felkelés mély nemzetközi értelmét és jelentőségét éppen ebben a forradalmi programban, továbbá a munkásosztály hegemón szerepében, a Szovjetunióra való egyértelmű orientá­ciójában és abban kell keresnünk, hogy tudatosan azonosult a széles antifasiszta front céljaival és beilleszkedett az embe­riség történelmi előrehaladásának áram­latába, amelynek elindítója a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom volt. Közben nem feledkeztünk meg arról, hogy a Fel­kelés előkészítése és kibontakozása szempontjából döntő szerepe volt a Szovjetunió politikai, katonai és anyagi­erkölcsi segítségének. A Moszkva alatt, Sztálingrádnál, Kurszknál és a Dukla- hágóban értünk is harcoló szovjet hadse­reg hősi tettei, a szovjet segítség nélkül elképzelhetetlen lett volna a Szlovák Nemzeti Felkelés, s reménytelenné vált volna a csehszlovák nép nemzeti felsza­badító harca. Végül hangsúlyoznunk kell, hogy Fel­kelésünk nem volt a népharag ösztönös kitörése. Programszerű, előkészített, szervezett és tudatosított tett volt, amely­ben kifejezésre jutott a nép gondolkodás- módja, és akarata, amellyel hozzájárult az emberiség sorsdöntő kérdéseinek megoldásához, s ennek az általános nemzetközi áramlatnak határai között sa­ját nyomasztó nemzeti és szociális prob­lémáinak megoldásához is. A Felkelés ilyenné vált, s ez elsősorban a kommu­nista párt érdeme, amely ösztönzője, majd a fegyveres harc agya és szíve lett. Ennek során rendkívüli, egyedülálló szerepe volt a párt harci stábjának, V. illegális központi vezetésének - Smidke, Husák és Novomesky elvtársnak ame­lyet a nemzetközi Kommunista mozga­lom stratégiájából és taktikájából kiindul­va, összhangban a CSKP moszkvai ve­zetése irányelveivel, forradalmi előrelá­tással, érettséggel és lenini alkotóképes­séggel dolgoztak ki, érvényesítette és megvalósította a fasizmus elleni fegyve­res nemzeti felkelés programját. Egye­dülálló tett és nagy siker volt az, hogy ez a vezetés - éles harcban a polgári kon­cepciókkal - a felkelési programnak megnyerte és a széles antifasiszta Nem­zeti Frontba tömörítette az összes haza­fias erőt. Az objektív és a szubjektív tényezők, de főleg a kommunista párt hatására, programja világosságának, vele kapcso­latban a nép tapasztalatainak, hazafias állásfoglalásának, áldozatos munkájának és tetteinek köszönhetően megvalósultak a Felkelés céljai, s az betöltötte forradal­mi szerepét. Megnyitotta nemzeteink éle­tének új fejezetét, kialakította az új társa­dalmi rendnek a népi demokratikus Cseh­szlovákiának előképét, amely mindjobban kirajzolódott hazánk szovjet hadsereg által felszabadított területein. Népünk történel­mének tudatos formálója lett, s a reakciós burzsoázia fölött 1948 februárjában ara­tott végleges győzelmét követően, a szo­cialista társadalom építése folyamatában hozzáfogott elképzeléseinek, vágyainak és szükségleteinek megvalósításához. xxx A Felkelés harminchetedik évforduló­járól a további jelentős évfordulók és események évében emlékezünk meg. A legfontosabbak közé tartozik pártunk XVI. kongresszusa, amely a jelenlegi idő­szakra konkretizálta a fejlett szocialista társadalom építésének irányvonalát. En­nek az irányvonalnak, valamint a 7. öt­éves tervfaladatainakcéltudatos és követ­kezetes megvalósítása sok vonatkozás­ban időszerűvé teszi a Felkelés hagyaté­kát, s arra ösztönöz, hogy merítsünk politikai és erkölcsi kincsestárából. Husák elvtárs a Nővé slovo első szá­mában, amely azokban a viharos felkelé­si napokban jelent meg, ezekkel a sza­vakkal jellemezte a Felkelést: ,,Ez új fogalom történelmünkben, amely egyet jelent a társadalmi lét új tonnáival, a munka és a szervezettség új módsze­reivel a világversenyben, az alkotó tevé­kenység és az élet új tartalmával“. Programot meghatározó, előrelátó ál­lamférfiúi szavak ezek. Korunk, az új szigorúbb mércék, igények, s a világvi­szonylatban folyó versengés méretei fon­tosságukat még jobban kiemelik és köte­lezővé teszik ókét számunkra. Feltétlenül szükséges, hogy a fejlett szocializmus szükségleteitől és a két vi­lágrendszer versengésétől függő ilyen új mércéket alkalmazzunk az élet minden területén. Ez különösképpen vonatkozik az emberi tevékenység alapvető szférá­jára, az anyagi termelésre, a népgazda­ságra. Ezért szorgalmazta olyan határozottan a XVI. kongresszus a gazdasági fejlődés intenzifikálását és fordulat elérését a mi­nőség, a hatékonyság javításában. Ez ugyanis feltétele az életszínvonal magas foka megőrzésének és tökéletesítésé­nek. Ennek útját látjuk a tudomány és technika merészebb fejlesztésében, a hozzáértőbb és hatásosabb irányítás­ban, széles körű részvételünkben a nem­zetközi szocialista munkamegosztásban és különösképpen a Szovjetunióval való integrációban. Szlovákiában is e tekintet­ben offenzívabb szellemben előreléphe­tünk, s ez egyben kötelességünk is. Említsük meg például a Kelet-szlová­kiai Vasmű kollektíváinak céltudatos munkáját a 2. sz. nagyolvasztó rendkívül gyors rekonstrukciójában. Nagy elisme­rést érdemel a Jaslovské Bohunice-i atom­erőmű építőinek alkotó munkája, az, hogy a szovjet szakemberek segítségé­vel eredményesen megbirkóznak felada­taikkal. A Felkeléssel kapcsolatos vissza­emlékezések ünnepi légkörében a közö­sen megalkotott műről is beszélve, az ilyen és az ehhez hasonló tettekkel összefüggésben megállapíthatjuk: méltó­ak a Felkelés hagyatékához. Viszont vannak még ágazatok, terme­lési gazdasági egységek, vállalatok, üze­mek, műhelyek, szervezetek, hivatalok és egyéb munkahelyek, ahol még sok a maradiság, a rutinszerűség, az átlagos­ság s a túlzott kényelemszeretet a terme­lésben, a munkában, az irányításban egyaránt. Éppen itt, de nem csak itt, hanem egész életünkben, a minőség javítása érdekében sokkal többet kellene meríte­nünk a Felkelés forradalmi örökségéből. Több kezdeményezést, lelkesedést, bá­torságot, becsvágyat, párosulva a na­gyobb ismeretekkel, képesítéssel, a szé­lesebb látókörrel és a valóban elvtársi kapcsolatokkal. Jól tudjuk, hogy a Felke­lésben éppen ezek a tulajdonságok, az emberek öntudatos állásfoglalása sok­szor döntő fontosságú volt, látszólag kilá­tástalan helyzetekben is és éppen ennek köszönhető, hogy a Felkelés nagy forra­dalmi tetté vált. A forradalmi szubjektumnak e kulcs- fontosságú szerepére azért emlékezte­tünk, mivel éppen manapság, amikor a feladatok mind igényesebbek, a szub­jektív tényezőknek, vagyis a párt és cso­portoknak, a kollektíváknak és az egyé­neknek, mindannyiunknak a kor magas­latán kell megfelelni a szükségleteknek, hogy a felkelési nemzedékhez hasonlóan feladatainknak becsülettel eleget te­gyünk. Nem elég tehát tisztában lenni az új feladatokkal, kifejezésre juttatni azokat és azonosulni velük, hanem lelkiismere­tes, alkotó tevékenységünkkel hozzá kell járulni megvalósításukhoz, az élet átala­kításához is. Ezzel összefüggésben hadd említsük meg, hogy korunk ilyen igényeket főleg ifjúságunkkal szemben támaszt. Hiszen döntő mértékben az ő feladatuk ma és a közeljövőben megvívni a tudomány és a technika új ismeretei elsajátításáért folyó nagy harcot, járatosakká válni olyan korszerű ágazatokban, amilyen az elek­tronika, a robotok irányítása stb. Ma a harcnak e területein dől el a gazdaság teljesítőképessége, a társadalom előre­haladása és a Szlovák Szocialista Köz­társaság növekvő hozzájárulása ahhoz, hogy a szocialista Csehszlovákia mind magasabbra kerüljön a világverseny ranglétráján. Ez napjaink legforradalmibb feladata. xxx A kommunista párt vezető szerepe, a munkásosztály élcsapata szerepe, a csehek és szlovákok, valamint a nálunk élő nemzetiségek egyenjogú testvéri szövetsége, a dolgozó, kormányzó és gazdálkodó ember új helyzete mellett a Felkelés alapvető értékei közé tartozik internacionalista hagyatéka, szövetsé­günk a Szovjetunióval, mely szavatolja népünk szabadságát és államunk függet­lenségét. Ezzel tisztában voltunk és ezt átéreztük az antifasiszta harcban, a szo­cialista építés éveiben, ezt a tapasztala­tunkat megerősítették jó és rossz idők. A felkelési hagyaték iránti hűség egyet jelent azzal is, hogy sokoldalúan és ma­gasabb szinten kell elmélyítenünk testvé­ri kapcsolatainkat és együttműködésün­ket a Szovjetunióval. Ezt kiemelik nálunk a fejlett szocialista társadalom építésé­nek igényei is. Hiszen a Szovjetunió olyan ország, amely a szocialista érett­ségnek már elérte ezt a magas fokát. Utat tört a társadalmi fejlődésnek, a tapaszta­latok óriási laboratóriuma, s mi, új, bo­nyolult feladataink megoldása során me­rítünk forradalmi munkájából és elméle­téből. Ezt az objektív törvényszerűséget meghatványozzák államunk létfontossá­gú gazdasági érdekei, annak tudata, hogy országunk és gazdasága számára döntő tényező a Szovjetunióval való gaz­dasági együttműködés. Hiszen a Szovjet­unió nemcsak gyártmányaink nagy soro­zatainak értékesítését biztosítja hosszú távon. Elsősorban és főleg tudományos­műszaki bázis számunkra. Husák és Brezsnyev elvtárs nemrég megvalósult krími találkozójának közle­ménye ismét emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosz­tás lehetőségeinek helyes kihasználása a két ország népgazdasága intenzív fej­lesztésének fontos tartaléka. Ugyanakkor a termelési együttműködés a kölcsönös gazdasági kapcsolatok színvonala alap­vető mércéjévé válik. Feladatunk tehát az, hogy ezt a tartalékot gyümölcsözőb­ben kiaknázzuk, nagyobb kezdeménye­zéssel, akarattal és szívóssággal konkrét tettekké váltsuk a Csehszlovákia és a Szovjetunió között kötött, az együttmű­ködésre és a szakosításra vonatkozó hosszú távú egyezményt. Végül is népünk és általában az egész emberiség alapvető joga, a békés élet­hez és munkához való jog is sorsdöntő komolysággal emeli ki szövetségünk je­lentőségét. Szemtől szembe az imperia­lizmus újabb lázas fegyverkezést kiváltó, köztük a neutronfegyver gyártását is el­határozó reakció erőinek hazárd terveivel és lépéseivel, tudatosítjuk, hogy a Szov­jetunió, amely a második világháborúban az emberiséget megmentette a fasiszta rabszolgaságtól, ma a békének, az em­beriség termonukleáris pusztulás előli megmentésének legelszántabb harcosa. Ezért a Felkelés évfordulójának ezek­ben az augusztusi napjaiban is újra fel­idézzük a Szovjetuniónak azokat a konk­rét javaslatait és felhívásait, amelynek célja, hogy tárgyalások induljanak a fe­szültség enyhüléséről, a lázas fegyverke­zés megszüntetéséről és a leszerelésről. Annak tudatában gondolunk erre, hogy a béke megőrzésének záloga a szocialis­ta közösség politikai, gazdasági és vé­delmi ereje, súlyé, tekintélye és egysége. Ennek tudatában mi Csehszlovákiában is növekvő mértékben hozzájárulunk ennek az erőnek és ennek az egységnek a megszilárdításához. Ezzel kívánjuk megvalósítani a Szlovák Nemzeti Felke­lésnek, népünk antifasiszta harcának ha­gyatékát is. LADISLAV STfSKAL (Arch.-felv.) SEhHHH FIRRHMUn ÖRÖKSÉG S

Next

/
Thumbnails
Contents