Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-08-30 / 34. szám
1981. VIM. 30. (Folytatás az 1. old.) nemzeteink legújabb kori történetének egyik legragyogóbb fejezete. A szlovák nép hősi tettét látjuk benne, amely a kommunista párt vezetésével megvalósította a hazai ellenállási mozgalom legnagyobb akcióját. A dolgozóknak ez a forradalmi küzdelme kezdete volt nemzeti és demokratikus forradalmunknak, s kiindulópontja Csehszlovákiában az alapvető hatalmi-politikai változásoknak. A felszabadult területeken kikiáltották a megújított Csehszlovák Köztársaságot, a két egyenjogú nemzet, a csehek és a szlovák közös államá. Felszámolták az ún. Szlovák Állam fasiszta rendszerét s elvetették a csehszlovakizmus koncepcióját. Lefektették a népi demokratikus rendszer alapjait. A néphatalom megvalósításának jelképeként és előhírnökeként a széles népi rétegek hatalompolitikai szerveiként legálisan kezdtek működni a nemzeti bizottságok. A Felkelésben megszilárdult a munkásosztály egysége, ami kifejezésre jutott a kommunista párt és a szociáldemokrácia marxizmus-leni- nizmus elvei alapján történő egyesülésében és az egységes forradalmi szakszervezetek létrejöttében is. Elmélyült a munkásosztály szövetsége a parasztsággal és a hazafias értelmiséggel a Nemzeti Front alapja. A Szlovák Nemzeti Felkelés annak a nemzetközi küzdelemnek szerves részeként bontakozott ki amelyet a munkás- osztály áltál vezetett nép a fasizmus ellen, a nemzeti és szociális szabadságért, a haladásért és a népek barátságáért vívott. A Felkelés mély nemzetközi értelmét és jelentőségét éppen ebben a forradalmi programban, továbbá a munkásosztály hegemón szerepében, a Szovjetunióra való egyértelmű orientációjában és abban kell keresnünk, hogy tudatosan azonosult a széles antifasiszta front céljaival és beilleszkedett az emberiség történelmi előrehaladásának áramlatába, amelynek elindítója a Nagy Októberi Szocialista Forradalom volt. Közben nem feledkeztünk meg arról, hogy a Felkelés előkészítése és kibontakozása szempontjából döntő szerepe volt a Szovjetunió politikai, katonai és anyagierkölcsi segítségének. A Moszkva alatt, Sztálingrádnál, Kurszknál és a Dukla- hágóban értünk is harcoló szovjet hadsereg hősi tettei, a szovjet segítség nélkül elképzelhetetlen lett volna a Szlovák Nemzeti Felkelés, s reménytelenné vált volna a csehszlovák nép nemzeti felszabadító harca. Végül hangsúlyoznunk kell, hogy Felkelésünk nem volt a népharag ösztönös kitörése. Programszerű, előkészített, szervezett és tudatosított tett volt, amelyben kifejezésre jutott a nép gondolkodás- módja, és akarata, amellyel hozzájárult az emberiség sorsdöntő kérdéseinek megoldásához, s ennek az általános nemzetközi áramlatnak határai között saját nyomasztó nemzeti és szociális problémáinak megoldásához is. A Felkelés ilyenné vált, s ez elsősorban a kommunista párt érdeme, amely ösztönzője, majd a fegyveres harc agya és szíve lett. Ennek során rendkívüli, egyedülálló szerepe volt a párt harci stábjának, V. illegális központi vezetésének - Smidke, Husák és Novomesky elvtársnak amelyet a nemzetközi Kommunista mozgalom stratégiájából és taktikájából kiindulva, összhangban a CSKP moszkvai vezetése irányelveivel, forradalmi előrelátással, érettséggel és lenini alkotóképességgel dolgoztak ki, érvényesítette és megvalósította a fasizmus elleni fegyveres nemzeti felkelés programját. Egyedülálló tett és nagy siker volt az, hogy ez a vezetés - éles harcban a polgári koncepciókkal - a felkelési programnak megnyerte és a széles antifasiszta Nemzeti Frontba tömörítette az összes hazafias erőt. Az objektív és a szubjektív tényezők, de főleg a kommunista párt hatására, programja világosságának, vele kapcsolatban a nép tapasztalatainak, hazafias állásfoglalásának, áldozatos munkájának és tetteinek köszönhetően megvalósultak a Felkelés céljai, s az betöltötte forradalmi szerepét. Megnyitotta nemzeteink életének új fejezetét, kialakította az új társadalmi rendnek a népi demokratikus Csehszlovákiának előképét, amely mindjobban kirajzolódott hazánk szovjet hadsereg által felszabadított területein. Népünk történelmének tudatos formálója lett, s a reakciós burzsoázia fölött 1948 februárjában aratott végleges győzelmét követően, a szocialista társadalom építése folyamatában hozzáfogott elképzeléseinek, vágyainak és szükségleteinek megvalósításához. xxx A Felkelés harminchetedik évfordulójáról a további jelentős évfordulók és események évében emlékezünk meg. A legfontosabbak közé tartozik pártunk XVI. kongresszusa, amely a jelenlegi időszakra konkretizálta a fejlett szocialista társadalom építésének irányvonalát. Ennek az irányvonalnak, valamint a 7. ötéves tervfaladatainakcéltudatos és következetes megvalósítása sok vonatkozásban időszerűvé teszi a Felkelés hagyatékát, s arra ösztönöz, hogy merítsünk politikai és erkölcsi kincsestárából. Husák elvtárs a Nővé slovo első számában, amely azokban a viharos felkelési napokban jelent meg, ezekkel a szavakkal jellemezte a Felkelést: ,,Ez új fogalom történelmünkben, amely egyet jelent a társadalmi lét új tonnáival, a munka és a szervezettség új módszereivel a világversenyben, az alkotó tevékenység és az élet új tartalmával“. Programot meghatározó, előrelátó államférfiúi szavak ezek. Korunk, az új szigorúbb mércék, igények, s a világviszonylatban folyó versengés méretei fontosságukat még jobban kiemelik és kötelezővé teszik ókét számunkra. Feltétlenül szükséges, hogy a fejlett szocializmus szükségleteitől és a két világrendszer versengésétől függő ilyen új mércéket alkalmazzunk az élet minden területén. Ez különösképpen vonatkozik az emberi tevékenység alapvető szférájára, az anyagi termelésre, a népgazdaságra. Ezért szorgalmazta olyan határozottan a XVI. kongresszus a gazdasági fejlődés intenzifikálását és fordulat elérését a minőség, a hatékonyság javításában. Ez ugyanis feltétele az életszínvonal magas foka megőrzésének és tökéletesítésének. Ennek útját látjuk a tudomány és technika merészebb fejlesztésében, a hozzáértőbb és hatásosabb irányításban, széles körű részvételünkben a nemzetközi szocialista munkamegosztásban és különösképpen a Szovjetunióval való integrációban. Szlovákiában is e tekintetben offenzívabb szellemben előreléphetünk, s ez egyben kötelességünk is. Említsük meg például a Kelet-szlovákiai Vasmű kollektíváinak céltudatos munkáját a 2. sz. nagyolvasztó rendkívül gyors rekonstrukciójában. Nagy elismerést érdemel a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű építőinek alkotó munkája, az, hogy a szovjet szakemberek segítségével eredményesen megbirkóznak feladataikkal. A Felkeléssel kapcsolatos visszaemlékezések ünnepi légkörében a közösen megalkotott műről is beszélve, az ilyen és az ehhez hasonló tettekkel összefüggésben megállapíthatjuk: méltóak a Felkelés hagyatékához. Viszont vannak még ágazatok, termelési gazdasági egységek, vállalatok, üzemek, műhelyek, szervezetek, hivatalok és egyéb munkahelyek, ahol még sok a maradiság, a rutinszerűség, az átlagosság s a túlzott kényelemszeretet a termelésben, a munkában, az irányításban egyaránt. Éppen itt, de nem csak itt, hanem egész életünkben, a minőség javítása érdekében sokkal többet kellene merítenünk a Felkelés forradalmi örökségéből. Több kezdeményezést, lelkesedést, bátorságot, becsvágyat, párosulva a nagyobb ismeretekkel, képesítéssel, a szélesebb látókörrel és a valóban elvtársi kapcsolatokkal. Jól tudjuk, hogy a Felkelésben éppen ezek a tulajdonságok, az emberek öntudatos állásfoglalása sokszor döntő fontosságú volt, látszólag kilátástalan helyzetekben is és éppen ennek köszönhető, hogy a Felkelés nagy forradalmi tetté vált. A forradalmi szubjektumnak e kulcs- fontosságú szerepére azért emlékeztetünk, mivel éppen manapság, amikor a feladatok mind igényesebbek, a szubjektív tényezőknek, vagyis a párt és csoportoknak, a kollektíváknak és az egyéneknek, mindannyiunknak a kor magaslatán kell megfelelni a szükségleteknek, hogy a felkelési nemzedékhez hasonlóan feladatainknak becsülettel eleget tegyünk. Nem elég tehát tisztában lenni az új feladatokkal, kifejezésre juttatni azokat és azonosulni velük, hanem lelkiismeretes, alkotó tevékenységünkkel hozzá kell járulni megvalósításukhoz, az élet átalakításához is. Ezzel összefüggésben hadd említsük meg, hogy korunk ilyen igényeket főleg ifjúságunkkal szemben támaszt. Hiszen döntő mértékben az ő feladatuk ma és a közeljövőben megvívni a tudomány és a technika új ismeretei elsajátításáért folyó nagy harcot, járatosakká válni olyan korszerű ágazatokban, amilyen az elektronika, a robotok irányítása stb. Ma a harcnak e területein dől el a gazdaság teljesítőképessége, a társadalom előrehaladása és a Szlovák Szocialista Köztársaság növekvő hozzájárulása ahhoz, hogy a szocialista Csehszlovákia mind magasabbra kerüljön a világverseny ranglétráján. Ez napjaink legforradalmibb feladata. xxx A kommunista párt vezető szerepe, a munkásosztály élcsapata szerepe, a csehek és szlovákok, valamint a nálunk élő nemzetiségek egyenjogú testvéri szövetsége, a dolgozó, kormányzó és gazdálkodó ember új helyzete mellett a Felkelés alapvető értékei közé tartozik internacionalista hagyatéka, szövetségünk a Szovjetunióval, mely szavatolja népünk szabadságát és államunk függetlenségét. Ezzel tisztában voltunk és ezt átéreztük az antifasiszta harcban, a szocialista építés éveiben, ezt a tapasztalatunkat megerősítették jó és rossz idők. A felkelési hagyaték iránti hűség egyet jelent azzal is, hogy sokoldalúan és magasabb szinten kell elmélyítenünk testvéri kapcsolatainkat és együttműködésünket a Szovjetunióval. Ezt kiemelik nálunk a fejlett szocialista társadalom építésének igényei is. Hiszen a Szovjetunió olyan ország, amely a szocialista érettségnek már elérte ezt a magas fokát. Utat tört a társadalmi fejlődésnek, a tapasztalatok óriási laboratóriuma, s mi, új, bonyolult feladataink megoldása során merítünk forradalmi munkájából és elméletéből. Ezt az objektív törvényszerűséget meghatványozzák államunk létfontosságú gazdasági érdekei, annak tudata, hogy országunk és gazdasága számára döntő tényező a Szovjetunióval való gazdasági együttműködés. Hiszen a Szovjetunió nemcsak gyártmányaink nagy sorozatainak értékesítését biztosítja hosszú távon. Elsősorban és főleg tudományosműszaki bázis számunkra. Husák és Brezsnyev elvtárs nemrég megvalósult krími találkozójának közleménye ismét emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztás lehetőségeinek helyes kihasználása a két ország népgazdasága intenzív fejlesztésének fontos tartaléka. Ugyanakkor a termelési együttműködés a kölcsönös gazdasági kapcsolatok színvonala alapvető mércéjévé válik. Feladatunk tehát az, hogy ezt a tartalékot gyümölcsözőbben kiaknázzuk, nagyobb kezdeményezéssel, akarattal és szívóssággal konkrét tettekké váltsuk a Csehszlovákia és a Szovjetunió között kötött, az együttműködésre és a szakosításra vonatkozó hosszú távú egyezményt. Végül is népünk és általában az egész emberiség alapvető joga, a békés élethez és munkához való jog is sorsdöntő komolysággal emeli ki szövetségünk jelentőségét. Szemtől szembe az imperializmus újabb lázas fegyverkezést kiváltó, köztük a neutronfegyver gyártását is elhatározó reakció erőinek hazárd terveivel és lépéseivel, tudatosítjuk, hogy a Szovjetunió, amely a második világháborúban az emberiséget megmentette a fasiszta rabszolgaságtól, ma a békének, az emberiség termonukleáris pusztulás előli megmentésének legelszántabb harcosa. Ezért a Felkelés évfordulójának ezekben az augusztusi napjaiban is újra felidézzük a Szovjetuniónak azokat a konkrét javaslatait és felhívásait, amelynek célja, hogy tárgyalások induljanak a feszültség enyhüléséről, a lázas fegyverkezés megszüntetéséről és a leszerelésről. Annak tudatában gondolunk erre, hogy a béke megőrzésének záloga a szocialista közösség politikai, gazdasági és védelmi ereje, súlyé, tekintélye és egysége. Ennek tudatában mi Csehszlovákiában is növekvő mértékben hozzájárulunk ennek az erőnek és ennek az egységnek a megszilárdításához. Ezzel kívánjuk megvalósítani a Szlovák Nemzeti Felkelésnek, népünk antifasiszta harcának hagyatékát is. LADISLAV STfSKAL (Arch.-felv.) SEhHHH FIRRHMUn ÖRÖKSÉG S
