Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-08-30 / 34. szám
Vasárnap 1981. augusztus 30. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 5.49, nyugszik 19.23 Közép-Szlovákia: 5.57, nyugszik 19.31 Nyugat- Szlovákia: 6.05, nyugszik 19.39 órakor A HOLD kel - 6.31, nyugszik 20.14 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük RÓZSA nevű kedves olvasóinkat • 1871-ben született Ernest RUTHERFORD Nobel-díjas angol fizikus (f 1937). A CSKP-NAK A REVIZIONIZMUS ELLEN VÍVOn HARCBAN SZERZETT TAPASZTALATAI LADISLAV HRZAL ÍRÁSA A TÁRSADALOM KENYERE MINDANNYIUNK ÜGYE ÍRTA JÁN JANIK AZ SZLKP KB ELNÖKSÉGÉNEK TAGJA, A KB TITKÁRA BOLDOG NAPOK LALO KÁROLY ÍRÁSA JUBILÁLÓ SZANATÓRIUM KULIK GELLÉRT RIPORTJA A GYŐZTESEK SOHASE HALNAK MEG JÁN ŐT1AVNICKY ELBESZÉLÉSE A VADÁLLAT HASÁBAN KULCSÁR ISTVÁN CIKKE Fővárosi háromszobás panellakás a negyedik emeleten, A szobából az erkélyre menekülünk a rek- kenö hőségben.- Még jó, hogy ide csak délelőtt süt a nap. Munka után ideköltözünk a forró falak közül - mondják vendéglátóim.- Hol vannak a gyerekek?- Ilike vidéken üdült. Nemsokára itthon lesz. A két nagy fiú hozza haza autóbusszal. A csupa higany, csokoládébarnára sült lányka ajtóstul tört ránk, és egyenesen az apja nyakába ugrott. Néhány perc múlva a fürdőszobában lubickolt, és onnan mesélte falusi élményeit. A szülők nem bírtak betelni a gyerekkel. Szinte megnőtt, megerősödött a pár hét alatt. Farkasétvággyal evett és szüntelenül csevegett. ,, Tudod, anyu, Évikének (az unokanővére) van egy barátnője, de én nem nagyon szerettem, mert folyton dicsekedett. Évi ke engem is elvitt hozzájuk. Azt mondta, hogy a barátnőjénél olyan komfortot látok, amilyen a fővárosban sincs akárkinek. Nem tudom, mi az a komfort, szégyellem megkérdezni, de tudod, anyu, ők majdnem olya nagy házban laknak mint mi a lakótelepen, Csak éppen körül van kerítve, és a lépcsőházban nincs lift. Éva azt is elmondta, hogy azok annyi pénzt összegüriznek, amennyit csak akarnak... A bútorokat nem az üzletben veszik, mint mi, mert nekik olyan kell, amilyen senkinek sincs a faluban... És képzeld, anyu, olyan Apuka, tanulj meg gürizni!... nagyok ott a szobák, hogy két csillár van bennük... Apu, láttál már te kandallót? Azt mondják, télen fát égetnek benne. Előtte van egy hintaszék, a falnál körös-körül citromsárga fotelek. A parketton meg fehér, magas szőrű szőnyeg van, és ha ráülsz, fel kell utána fésülni. Vasárnap onnan nézik a színes televíziót. “- Miért csak vasárnap? - kérdezi a mama.- Mert nekik csak akkor van idejük tévét nézni. Ott egész héten güri van. A nagy házat csak vasárnap délután nyitják ki. Mert azoknak van még egy kisebb házuk is, vagyis inkább házikó, a kert mellett. Ott laknak, főznek. Az a kicsi is szép, és ott is van fürdőszoba. Évike barátnője azt mondta, hogy a kis házba nem visznek vendéget...- Mondd, apu, sokáig tart ez a jó világ?- Sokáig. Mindig.- Akkor nagyon jó, mert a bácsi ott megkérdezte, hogy van-e nekünk házunk. Azt mondtam, hogy van, és ugyanabban a házban lakik három barátnőm is. Erre ö nevetni kezdett, és azt mondta, hogy az nem olyan ház, mert az igazira gürizni kell... Ott, abban a faluban majdnem mindenki gürizik, mert sok nagy ház van. Azt mondják, most olyan jó világ van, hogy minden szülő nagy házat építhet a gyerekének... Évike mondta, hogy az anyukája haragszik az apukájára, mert ő nem gürizik, folyton csak gyúlése- zik, mások bezzeg addig kettóötvenért adják a paprikát... Anyuci, tudod, hogy azoknak ott még bazén is van? És csak egyedül ők fürdenek benne! Két szép autójuk is van, meg egy olyan, amivel itt a szenet hordják, csak kisebb... Apu, tanulj meg gürizni! Nem tudom, hogyan kell azt csinálni, de te nagy vagy, és azt mondják, olyan jó világ van, hogy jut rá idő, és megéri... Bunda, vagy eső után köpönyeg? Szeretném megnyugtatni azokat, akiknek nincs bundájuk. Hogy mi abban a megnyugtató? Hát az, hogy nem kell bosszankodniuk, ha egy idő után netán kisebb vagy nagyobb javításra szorul sokak által irigyelt téli holmijuk. Mint például az enyém, melynek gombjait oly tökéletesen fölvarrták, hogy a bratisla- vai autóbuszokban sem szakadnak le. S ez igazán a legjobb erőpróba. Sót, úgy állják a sarat a gombok, hogy inkább kiszakadt az egyik gomb alatt az irha. És éppen ez okozza számomra a gondot, bosszúságot. Ugyanis nincs, aki bevarrja az ötkoronásnál nem nagyobb lyukat. Pedig már bejártam fővárosunk (tudtommal) összes javítóját. Nem is egyszer. Először még télen. Ám akkor kérdésemre (hogy vállalják-e a foltozást) minden üzletben azt a választ kaptam, hogy télen erre nincs idejük, mivel rengeteg a munkájuk. Néhány helyen dorgálásban is részesültem, mivel nem tudom, hogy a bundát nyáron kell javíttatni. Ezt tudomásul véve nyáron újfent elindultam a bundával. Ám a javítók egy részét ,,szabadság miatt“ zárva találtam. Ezt még nem vettem rossz néven, elvégre a szűcsöknek is joguk van a nyári pihenésre, de az már felháborított, hogy a többi javítóban is elutasító választ kaptam. Volt, ahol azt mondták, hogy nem vállalnak javítást, volt, ahol szívesen segítettek volna bajomon, de csak ha zöld színű a bundám, mivel kizárólag ilyen anyaguk van. Két üzletben pedig (a Cervenej armády, illetve a Marianská utcaiban) arról tájékoztattak, hogy már csak télen, januárban vállalhatnak újabb javítást. A legjobb lesz, ha mindjárt az ünnepek után jelentkezem. Az utóbbi helyen azonban jóindulatúan arra is figyelmeztettek: ha januárban beadom a bundát a javítóba, az három hónapnál hamarabb semmiképp sem készül el. Vagyis a legjobb esetben tavasszal, azaz szezon után. Az persze számomra már csak eső után köpönyeg. Hát kell ennél megnyugtatóbb válasz? Mármint azoknak, akiknek nincs bundájuk. Nem elgondolkoztató fővárosunk illetékesei számára az ilyen szolIDŐSZERŰ GONDOLATOK Oktatási-nevelési rendszerünk minden fokán megvannak a politikai káder-, szakmai és anyagi feltételek a feladatok teljesítéséhez. Arra törekszünk, hogy iskoláink társadalmi tekintélye tovább növekedjen, és a pedagógusok munkája teljes támogatást élvezzen. Meggyőződésünk, hogy pedagógusaink és mindazok, akik az iskolákban dolgoznak, illetve az iskolákkal együttműködnek, nagy felelősséggel, megértéssel és öntudattal teljesítik az iskoláinktól elvárt feladatokat. Társadalmunk életében jelentős szerepe van a tudománynak. A tudományos-műszaki fejlődésről, különösen pedig a termelésben való érvényesítéséről már megemlékeztünk. Szélesebb összefüggésekben azonban visz- sza kell térnünk a tudomány kérdéseihez. Jogosan nagyra értékeljük azokat az eredményeket, amelyeket a műszaki, természet- és társadalomtudomány elért. Ezek tudósaink áldozatkész munkájának eredményei. Jelentős sikereket eredményezett a tudomány területén elsősorban a szovjet tudósokkal folytatott nemzetközi együttműködés. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk legalább az űrkutatást, a nukleáris kutatásokat, a molekuláris genetika terén folytatott kutatásokat, valamint a reális szocializmusért vívott harc tapasztalatainak elméleti általánosítását. A vitathatatlan sikerek ellenére meg kell állapítanunk, hogy a tudomány fejlődésének és kihasználásának üteme nem felel meg szükségleteinknek és lehetőségeinknek. Keveset tettünk eddig azért, hogy az erőket társadalmunk kulcsfontosságú kérdéseinek megoldására összpontosítsuk. A tudományos kutatást az eddiginél határozottabban arra kell irányítanunk, hogy új forrásokat nyerjünk energetikai szükségleteink fedezésére, a nyersanyagok jobb hasznosítására, az elektronizálásra, kibemetizá- lásra, a robotok alkalmazására, a biológiai technológiák kutatására, a talaj termelékenységének növelésére, a gazdasági haszonállatok termelékenységének növelésére és a környezetvédelemre. A társadalomtudomány területén a következő ötéves időszakban is a legfontosabb feladatok közé tartozik majd a fejlett szocialista társadalom építése időszerű kérdéseinek kutatása. A társadalomtudomány fejlődése elképzelhetetlen az alkotó viták, a bíráló légkör és az elvi pártos hozzáállások merész keresése nélkül. A gyakorlat azt mutatja, hogy felül kell bírálni a tudomány és technika irányításának eddigi módját. Olyan rendszert kell kidolgoznunk, amely egységes, országos tudományos és tudományos-műszaki kialakítását eredményezi, hozzájárul a tudomány és a termelés kapcsolatának elmélyítéséhez, a tudományos és műszaki alapunk színvonalának további emeléséhez. (Részlet Gustáv Husák elvtársnak a CSKP XV. kongresszusán mondott beszédéből) tem. Nem hagyott nyugton... félbemaradt a tanulásom .. Két hét múlva hazajöttem, beiratkoztam a gimnáziumba, aztán a főiskolára.- Mennyi volt akkor a tanítói kezdő fizetés?- Régi pénzben 4800 korona. Brünnben mint munkás 10 600 korona fizetésem volt, de volt olyan hónap, hogy Csinálni kell, a lehető legjobban Még futtbalozott is, most már erre nem jut idő, több a lekötöttség: a Marxizmus-Leni nizmus Esti Egyetemén két térwiakörben is előadó, s előadásokat tart az alap- és középfokú pártoktatásokon is.- Nehéznek tartja a pályát?- Mindenféle funkciót leszámítva, nem. Szeretem a gyerekeket. Ha valamelyik kollégám Holnapután huszonegy szí- mói (Zemné) kisgyerek megy először iskolába. Kevés, mondja Harcsa Béla igazgató, de hát gyakori jelenség a falvak elöregedése, a fiatalok beköltöznek a városba. De aggodalomra azért nincs ok, hiszen a tizenhat éve épült korszerű alapiskolában közel kétszáz gyerek tanul. S hogy a többség igazán jól tanul, arra íme a bizonyíték: a nyolcadik, kilencedik osztályokból a tanulók 47 százaléka jelentkezik továbbtanulásra, s az utóbbi három évben egy gyerek kivételével valamenyiüket felvették.- Besenyőn, kezdtem tanítani, s azt hittem, onnan megyek nyugdíjba. Huszonöt évig tanítottam a faluban.- Nem volt nehéz a válás?- Nehéz volt, nem is akartam. Aztán mégis sikerült a rábeszélés, s Harcsa Béla már hatodik éve igazgatója a Szímöi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolának. Naponta utazik, reggel a hetes vagy a nyolcas busszal megy, s ha este valamilyen „akció“ van, sikkor csak a fél tízessel tér haza - Érsekújvárba (Nővé Zámky). Az iskolaigazgatónak számos „akciója“ lehet, hiszen a falusi pártszervezet vezetőségi tagja, a CSEMADOK helyi szervezetének vezetőségi tagja, a járási pártszervezet ellenőrző bizottságának tagja... és még nem soroltuk fel minden tisztségét.- Hogyan lett pedagógus?- Kereskedelmiben akartam továbbtanulni, de közbejött a háború. Negyvenöt után egy barátommal Brünnbe mentünk, a Královo Pole-i vagongyárat építettük, ottmaradtunk másfél évig. Negyvennyolc után találkoztam Geleta Ernővel. Megnyíltak a magyar iskolák, újságolta. Gyere, Béla, mondta, tanítani fogunk. Akkor én már nős voltam, gondolkodóba esmegkerestem a 16 ezret is. Mint tanító ennek a felét sem kaptam.- Miért választotta mégis a tanítást?- Talán azért, mert félbemaradt a tanulásom, s hogy szerettem volna valamit elérni. Besenyőre kerültem. A faluval együtt nőttem ebben a rendszerben, a faluval együtt vészeltem át a nehéz időket, az embereknek minden problémájukról tudtam, mert a tanító nagy szerepet játszott a faluban. Pártelnöktől kezdve minden voltam, elmerültem a funkciókban. Az a kezdeti lendület, az akarás! Fiatalabb is voltam... szóval együtt éltem a faluval. hiányzik, szinte örülök, mint a gyerek a lyukas órának, hogy helyettesíthetek. Szeretem a tantárgyamat, s a biológiát meg a földrajzot a gyerekek is eléggé kedvelik.- A tanulók szeretik Ont?- Azt hiszem, igen, mert vagy két éve híre ment, hogy karamboloztunk, s ami nálunk volt, az hihetetlen. Besenyőről rengetegen beutaztak, hogy mi van velünk.- Ötvenedik születésnapjára megkapta a Kiváló munkáért kitüntetést, ez év májusában, ötvenöt éves korában predig az Érdemes pedagógus címet.- Sok jó pedagógust ismertem, akik sosem kaptak kitüntetést... Én önmagamat mindig úgy értékeltem, hogy a nagy többség közé tartozom. Sose akartam vezető funkcióba kerülni. De, ha az ember vállal valamit, akkor mese nincs, csinálni kell, a lehető legjobban. KOPASZ CSILLA
