Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-08-23 / 33. szám
ozs 1981. m. 23. Az akkumulációs kályhák új típusát már az I. minőségi osztályba sorolták hajtottak végre, annak érdekében, hogy emelkedjen az irányítás színvonala, szilárduljon a munkafegyelem és javuljon a munkaszervezés. További fontos feladat volt a termelés minőségi színvonalának emelése, mert az ebben tapasztalt fogyatékosságok nem kis anyagi károkat okoztak a vállalatnak, sőt a hírnevét is rontották. Egyesek bizonyára emlékeznek még az akkumulációs villanykályhák minőségével kapcsolatos problémákra. Ezeket az állami minőségvizsgálás a harmadik minőségi osztályba sorolta. Mivel ez a besorolás már a nagykereskedelmi ár csökkentése formájában pénzügyi szankciókkal is jár, a Kovosmalt ebből kifolyólag további 16 millió 200 ezer koronát kényszerült befizetni az állami költségvetésbe. Ez az eset szintén növelte a gyár veszteségét, rontotta gazdasági eredményeit, az erkölcsi veszteséget azonban, a megrendelők bizalmának elvesztését, nehéz lenne koronában kifejezni. Ezért maximális igyekezetét fejtettek ki e terA vállalat neve országszerte közismert, hiszen termékeivel, a kádakkal, takaréktüzhelyekkel, a szén- és az olajtüzelésű kályhákkal, az akkumulációs villamos kályhákkal, a húsdarálókkal és egyebekkel naponta találkozunk. Igen, a füleki (Fiíakovo) Kovosmalt vállalatáról van szó. Három évvel ezelőtt a vállalat sok bírálatot kapott, főleg a gazdasági eredmények és a termékek minősége szempontjából. De mi a helyzet ma? Kissé meglepő Járt Becher mérnök, vállalati igazgató tájékoztatása, miszerint a dolgozók maximális mértékben törekednek a komplex intézkedések érvényesítésére egészen az egyes munkahelyekig, igyekeznek optimális feltételeket kialakítani a hatékonyság és a gazdaságosság növeléséhez, ennek ellenére a vállalat mégis veszteséget mutat ki. Igaz ugyan, hogy tervezett veszteségről van szó, amit az utóbbi három évben rendszeresen csökkentének, míg korábban még azt is túllépték. Feltehetnénk a kérdést: hogyan lehetséges, hogy egy ilyen vállalat, amely elsősorban fogyasztási cikkeket gyárt, nem haszonnal, hanem veszteséggel termel? Meg kell azonban jegyezni, hogy a Kovosmalt társadalmi szempontból haszonnal járó termelést folytat. Azért mutat ki veszteséget, mert egyes termékeinek nagykereskedelmi árát a termelési költségek színvonala alatt állapították meg. Ugyanakkor a vállalat ezeknél a termékeknél olyan forgalmi adót fizet be az állami költségvetésbe, melynek magassága körülbelül a nagykereskedelmi árral egyenlő, sót néhány esetben annál is nagyobb. így tehát társadalmi szempontból nézve a vállalat termelése hatékony. Ennyit magyarázatként. Sokkal érdekesebb az iránt érdeklődni, hogy a lemaradozó vállalatból miként lett három év alatt sikeresen fejlődő vállalat. Ez képezi a vállalat igazgatójával, Ján Becher mérnökkel folytatott beszélgetésünk témáját is, aki az intenzív termelési tényezők érvényesítésének egyik fö szorgalmazója. Amint azt Becher elvtárs elmondta, elsődleges feladat volt azoknak az okoknak a feltárása és elemzése, amelyek következtében a Kovosmaltban még 1978-ban is minden 100 millió korona termelési érték után több mint 29 millió korona veszteséget mutattak ki, lényegesen többet a tervezettnél. Ez azzal függött össze, hogy az 1977-es komplex árrendezés után a vállalatnak nem sikerült olyan mértékben csökkentenie a termelési költségeket, ahogy azzal az árkalkulációban számoltak. Ennek tulajdonképpen két oka volt. Illetve nem is kettő, hanem az.okok két csoportba sorolhatók. A vállalat aránylag széles mértékben helyezett üzembe új kapacitásokat. Ezek azonban nem növelték arányos mértékben a termelést, mert egyúttal a régi, higiéniai szempontból nem megfelelő termelési részlegeket is felszámolták. így az új üzemegységek gyakorlatilag csak a régiek termelését pótolták. Ez többé-ke- vésbé objektív okot szolgáltatott arra, hogy nem érték el a termelés előirányzott növekedési ütemét. A külföldről behozott alapanyagok áremelkedése jelentős mértékben növelte a termelési költségeket, amit viszont szubjektív oknak tekinthetünk, hiszen az árkülönbségnek ezt a hatását ellensúlyozni lehetett volna takarékosabb anyagfelhasználással, valamint a behozott alapanyagok egy részének hazai forrásokból való pótlásával. A vállalat új vezetése előtt nem könnyű feladatok álltak. Első lépésként a párt vállalati bizottságával együttműködve konszolidációs programot dolgoztak ki, amely elsősorban a vállalat gazdasági helyzetének javítására irányult. Teljesítése a veszteség rendszeres csökkentéséhez vezetett. Amíg 1978-ban 132 millió korona veszteségük volt, egy évvel később ez 82 millió, 1980-ban pedig nem egészen 60 millió koronára csökkent, miközben a vállalat 114 millió forgalmi adót fizetett be az állami költségvetésbe, s az idei évre 47 millió koronás veszteséget terveznek. Nehéz és bonyolult út vezetett ezekhez az eredményekhez. A legtöbb nehézséggel azok a személyi változások jártak, amelyeket a vezető beosztásokban mék felújítására. Ez sikerrel is járt, s 1979 óta már új típusú akkumulációs villanykályhát gyártanak, amely az I. minőségi osztályba van sorolva. Ezeket kizárólag csak hazai alapanyagokból gyártják, s a teljesítmény, a megbízhatóság paraméterei elérik a nemzetközi élvonalat. Egyúttal a termelés gazdaságosságát is szem előtt tartották. Minimális munkaigényű technológiai eljárásokat vezettek.be, s ezzel 55 perccel csökkentették a termékek fajlagos munkaidő-szükségletét. Az I. minőségi osztályba sorolt termékeknél az árképzés is előnyös. Ennek alapján a Kovosmalt 1979-ben 13,2 millió korona, 1980- ban pedig 20 millió korona haszonhoz jutott. A gyár dolgozói tudatosították, hogy csak a gyors ütemű gyártmányfejlesztéssel érhetnek el jobb gazdasági eredményeket. Ezért 1979-ben a gyártott termékek több mint 31 százalékát, tavaly pedig 21 százalékát felújították. Ez azt jelenti, hogy két év alatt az egész termelésnek több mint a felét újították fel. A minőség javulása szintén hozzájárult a gazdasági eredmények javításához. Csökkentek például a reklamációkkal kapcsolatos költségek, éspedig az 1978- as 19 millió koronáról a tavalyi 6 millió koronára. A jelenlegi időszakban, Csehszlovákia 1981- 1986. évi gazdasági és szociális fejlődésének fö irányzataiból kiindulva, a gyár dolgozói a termelési költségek, főleg az alapanyag-fogyasztás csökkentésére törekednek. Fémekből például 40 ezer tonnát fogyasztanak évente, ebből 11 500 tonnát a kádgyártás igényel. A lemezek nem kielégítő minősége miatt ezen a szakaszon sok a veszteség. Ha például a lemez valamelyik részén gyenge, az alakításnál az automatikus gépsorokon megszakad. Az elmúlt évben ennek következtében 11 százalékot ért el a javíthatatlan selejt aránya, ami körülbelül 5 millió korona veszteséget jelentett a vállalatnak Ezért komplex racionalizá- ciós brigádot szerveztek a vállalatban, amely kidolgozott egy eljárást a lemezek ellenőrzésére, mielőtt azok a gépsorra kerülnének. Ennek eredményeként a selejt részaránya több mint 3 százalékkal csökkent. A kassai (Kosice) kohászok természetesen többet tehetnének a helyzet javítása érdekében, annál is inkább, mert a Kovosmaltban reklamált lemezek az ő gazdasági eredményeiket is rontja. A Kovosmaltban már egy egész sor ésszerűsítési intézkedést dolgoztak ki a takarékosabb fémfelhasználásra, amelyekkel 4 százalékos relativ csökkentést akarnak elérni, ami 1600 tonna fémnek felel meg. Az utóbbi két évben a gazdasági eredmények javulása a dolgozók anyagi érdekeltségére is kedvezően hatott. Az átlagkeresetek például az 1978-as aránylag alacsony 2230 koronás szintről 8,4 százalékkal növekedtek. A keresetek természetesen megkülönböztetett mértékben nőttek, éspedig a munka eredményessége és minősége szerint. Az anyagi érdekeltséget főleg azoknál a dolgozóknál javították, akik a legnagyobb mértékben tudnak hatni a gyártmányfejlesztésre, az új termékek gyártásának bevezetésére, valamint a minőségi színvonal emelésére, vagyis a konstruktőröknél, a művezetőknél, a mestereknél és a műszaki ellenőröknél. Elmondhatjuk tehát, hogy a Kovosmaltban az utóbbi két évben azokat az intenzifikáló tényezőket alkalmazták, amelyek tulajdonképpen a komplex intézkedések gerincét képezik. Ezek azonban még szélesebb lehetőségeket nyújtanak a termelés és a gazdálkodás színvonalának emeléséhez. A Kovosmaltban például arra is törekednek, hogy a dolgozók minél szélesebb köre vegyen részt a vállalati ügyek irányításában. Ezért nagy figyelmet szentelnek a termelési értekezleteknek, amelyeken a vállalati vezetés egyes tagjainak részvételével megtárgyalják a legfontosabb termelésigazdasági problémákat, s javaslatokat tesznek ezek megoldására. Maga az igazgató két-három termelési értekezleten vesz részt havonta, főleg azokban a műhelyekben, ahol a legagyobbak a problémák, hogy rugalmas és hatékony intézkedéseket tehessen, ha a termelésben valamilyen fogyatékosság fordulna elő. Negyedévente egyszer a vállalati vezetésben összegezik a termelési értekezletek eredményeit, főleg a megoldatlan problémákat, s gondoskodnak arról, hogy a tapasztalatok alapján az illetékes vezetők, illetve részlegek megfelelő feladatokat kapjanak a felmerült problémák megoldására. A vállalatban már érvényesítik a komplex intézkedések rendszerét, ami főleg a tiszta termelés kimutatásában, a beruházások hatékonyságának értékelésében, valamint a műszaki fejlesztési terv anyagi alátámasztásában nyilvánul meg. Nagy gondot fordítanak továbbá az észszerű készletgazdálkodásra, hogy a vállalatban egyrészt ne keletkezzenek fölöslegesen elfekvő készletek, s ugyanakkor bírságokat se fizessenek a szállítások teljesítésének elmaradásáért. A bérgazdálkodás területén jó feltételeket teremtettek a kezdeményező tervezés érvényesítéséhez. A füleki Kovosmalt dolgozói bizakodva tekintenek a jövőbe. Tudják, hogy az elmúlt két év eredményei még csak a kezdetet jelentik, s hogy a komplex intézkedésekben szereplő gazdasági szabályozók érvényesítése még jobb eredményekhez fog vezetni vállalatukban, ami egész társadalmunk javát is szolgálja. MARIÁN FUSEK A kádakat korszerű, automatikus gépsorokon gyártják pip A lemezek minőségének a javítása csökkenthetné az ilyen selejtek keletkezését, s ezzel a termelésben felhasznált fémek mennyiségét is (A szerző felvételei) I
