Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)

1981-08-23 / 33. szám

A hatalmas csarnokban fonógépek sorakoznak. Mellettük lányok, vagy talán már asszonyok ellenőrzik a gépek működését. Ha egy szál elszakad, azon­nal befűzik. Nagy figyelmet igényel egy- egy ilyen gép működtetése, hiszen összesen 200 fonófej van rajta. Ha min­den jól megy, egyforma ütemben halad át rajtuk a gyapotszalag, hogy a túlsó olda­lon már fonott pamutként kerüljön az orsóra. A gépek egyhangú és aránylag erős zúgása egy idő után már fárasztó, csökkenti a dolgozók figyelmét, ezért itt ajánlatos a fülvédők viselése. Mindezt a Ruzomberoki Pamutipari Müvek lévai (Levice) üzemében tapasz­taltam, ahol Járt Matusek, a szövődé vezetője kalauzolt. Meg is kérdeztem tőle azonnal, hogy szerinte meddig lehet ilyen zajban halláskárosodás nélkül dolgozni. Ahhoz, hogy meghallja, amit mondok, a fülébe kell kiáltanom a kérdést. A vá­lasz ugyanígy jutott el hozzám.- Csodálkozni fog - mondja -, de én már évtizedek óta dolgozom az iparban, ebből jó pár éve ilyen zajban, de a hallá­somra nem panaszkodhatok. Előfordul, hogy odahaza néha a kelleténél hango­A METAP-160 jelzésű kötszövő gépek sokkal csendesebben működnek a ha­gyományos szövőgépeknél vei az új csarnokban már az idén el akarjuk kezdeni a termelést, az idő is nagyon sürget.- Lesz tehát elegendő szakmunkásuk az új technológiai eljárás alkalmazá­sához?- A helyzet az, hogy a harmadik ne­gyedévben elkezdjük az új gépek besze­relését az ugyancsak új csarnokban. Erre már felkészültünk. A kísérleti műhelyben nyolc gépen fplyik a dolgozók betanítása. Az új csarnokban úgy képzeljük el a ter­melést, hogy ott két műszakban menne a munka, szám szerint kétszer 54 ember váltaná ott egymást. Ha minden jól megy, a negyedik negyedévben elkezdhetjük az új részleg működtetését.- Milyennek látja a szakember ezt az új textíliát? - kérdezem Ladislav Cectől, az árufejlesztési osztály vezetőjétől, aki közben hozzánk csatlakozott.- A textília neve sokat elárul a gyártási folyamat lényegéről. A kötszövésnek ugyanis az az alapja, hogy a gyártás egyik rendszerének hagyományos pa­mutszál az alapanyaga, a másik, az ún. összefogó, keresztező rendszer pedig műszálból van. A kétféle anyag összeho­zásával a végtermék teljesen új tulajdon­ságokat kap. A műszál növeli a kötszövet szilárdságát, a pamut részaránya viszont biztosítja az anyag nedvszívó képessé­gét, ami kellemessé teszi a viselését.- Milyen fajta textíliákat gyártanak majd ezzel az eljárással?- Terveink szerint elsősorban dekorá­ciós anyagokat, tehát függönyöket és drapériákat, továbbá sportöltözékek, pi­zsamák és ágyhuzatok készítésére alkal­mas anyagokat gyártunk majd ezzel az eljárással. A későbbiek folyamán a fel­használási területet szeretnénk kiszélesí­teni. A kötszövött anyagokat kipróbáljuk majd női ruhák, ingek varrására is, vala­mint műszaki célokra. Erre már a jelenleg ismert paraméterek alapján is vállalkozni merünk. Ebben természetesen a fo­gyasztónak is szava lesz, hiszen sok függ •Mat sabban beszélek, mert megfeledkezem róla, hogy már nem a zajban vagyok. Lehet, hogy komikusnak tűnik, de amikor néhány hétig szabadságon voltam, ki­mondottan zajhiányban szenvedtem. A végén már örültem is, hogy mehetek a munkába, élvezehetem a gépek zú­gását.- A textiliparban, főleg az önök munká­jában bizonyára nagy szerepe van a mi­nőségnek - fordítottam időszerű témára a beszélgetést.- Bizony, kevés olyan iparág van, amelyet ennyire szemmel tartana a fo­gyasztó, mint a miénket. Az általunk elkövetett hibák nagyon látványosak. Ha a szövetben csomó van, esetleg kiha­gyott egy szál, azt még egy gyermek is észreveszi. Ezért gyakran mondogatjuk, hogy munkánkra az egész ország odafi­gyel. Sőt, a valóságban még ennél is többen, hiszen külföldre is jut terméke­inkből. Ha a fogyasztó szemével tekintek a munkánkra, nem tartom különösnek, hogy a legszigorúbb mércék szerint al­kotnak véleményt. Magam is úgy vagyok vele: ha egyszer az áruért megfizettem, akkor jogos elvárásaim is vannak. Kinek a gondja lehetne az ilyen elvárások kielé­gítése, ha nem a gyártóé? De itt nemcsak a végtermék előállítójára gondolok, mert az alapanyag minősége is döntő szere­pet játszik. Előfordulhat például, hogy csomós, vagy nem egyenletesen vastag a pamutszál, esetleg a színnel van baj, vagy egyéb problémák adódnak. Csakis rossz minőségű szövetek kerülhetnek ki ilyenkor a gépből. De lépjünk még tovább. Mihez kezdjen a divattervező, ha a megrendelt függőlegesen csíkozott szövet helyett virágmintás érkezik, ami az elképzelt modellnek végképp nem felel A fonógépek kezelése nagy figyelmet igényel meg? Az is előfordulhat, hogy a színek nincsenek jól összehangolva, vagy a szövet struktúrája hibás.- Mit tesznek azért, hogy az ilyen hibák előfordulása a minimumra csök­kenjen?- Olyan üzemen belüli ellenőrző rend­szert építettünk ki, melynek segítségével igyekszünk maximálisan kiszúrni a hibá­kat. Ahhoz, hogy a fogyasztó kedvében járjunk, adva van még egy kitűnő lehetö­Stefan Kozuch és Ladislav Óeé az egyik kötszövött anyag minőségét vizsgálja ség: a termékváltás és felújítás, vagyis az innováció.- Tartogatnak valamilyen meglepetést a fogyasztók számára? - kérdezem Ste­fan Kozuchtól, a műszaki-fejlesztési részleg vezetőjétől.- Egy új termékkel szeretnénk a fo­gyasztóknak kedveskedni. A közeljövő­ben elkezdjük a kötszövött textíliák gyár­tását. Erre a célra megvásároltuk a leg­újabb Metap-160 típusú gépeket. A folya­matos termelés biztosítására most épí­tünk egy új részleget, ahová az említett gépek kerülnek, összesen 48 darabot vásároltunk belőlük. Ezekkel évente másfél millió méter kötszövött anyagot tudunk majd gyártani.- Hogyan készültek fel erre az új gyártási irányzatra?- Egy új, idehaza szabadalmazott technológiai eljárást alkalmazunk. Mivel ebben az irányban nem rendelkezünk sem gyakorlattal, sem tapasztalatokkal, úgy döntöttünk, hogy létrehozunk egy kísérleti műhelyt ezek megszerzéséhez. Vállalkozásunkba bekapcsoltuk a Libere- ci Textilipari Kutatóintézetet, valamint a gottwaldovi Centroprojekt műszaki ter­vező vállalatot. Az ő aktív részvételükkel valósítjuk meg a gyártmányfejlesztés első szakaszát üzemünkben.- Mi a konkrét feladata ennek a kísér­leti műhelynek?- Két konkrét célt követünk. Az egyik az, hogy itt megismerjük a kötszövés összes csínját-bínját, hogy a majdani termelésben ne legyenek tapasztalatok hiányából adódó nehézségeink, problé­máink. A másik pedig az, hogy az új gépekhez ebben a kísérleti műhelyben elegendő szakembert képezzünk ki. Mí­Ján Matusek szerint a kötszövött anyagok felhasználásban széles lehe­tőségek vannak (A szerző felvételei) attól, hogy miként fogadja majd társadal­munk a nálunk gyártott kötszövött textíli­át. Miután az első szállítmányokat kiküld- tük, azonnal megkezdjük a piackutatást. Ennek eredményei alapján döntjük majd el, hogy miből mennyit készítünk.- A gyártó számára is előnyös lesz ez a termelés?- Tulajdonképpen már alig várjuk, hogy megkezdhessük a kötszövést, hi­szen azok a dolgozók, akik már megis­merkedtek az új technológiával és a gé­pek kezelésével, nem győzik dicsérni ezt az eljárást. Úgy tapasztalták ugyanis, hogy bevált a kutatók és a tervezők Ígérete, ez az eljárás lényegesen keve­sebb zajjal jár. Erről egyébként ön is meggyőződhet, ha a hagyományos szö­vődéből átmegy a kísérleti műhelybe, ahol a kötszövő gépek működnek. Ami számunkra szintén nem mellékes, az a termelékenység mutatója. Ebből a szempontból is látványos a változás. A termelékenység, vagyis a gyártás gyor­sasága szempontjából a kötszövő gépek' megelőzik az összes eddig ismert és alkalmazott szövési eljárást. Amíg példá­ul a csónakos szövőszékeken óránként három méter szövet készül, a pneumati­kus, légfúvókás szövőszéken ugyanennyi idő alatt hét méter szövet készíthető, ugyanakkor a kötszövő gépen tizenkét méter textilanyag készíthető el egy óra alatt. Itt meg kell említenem, hogy mind­három esetben egyforma, azaz 140 cen­timéter a szövet szélessége. Nem csoda tehát, hogy kísérleti műhelyünket szinte naponta látogatják külföldi vendégek. Minden jel arra mutat, hogy jó üzlet ígérkezik. KESZELI BÉLA 1981 Vili.

Next

/
Thumbnails
Contents