Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-08-16 / 32. szám
A FORRADALOM ÉS AZ ELLENFORRADALOM VISZONYÁNAK DIALEKTIKÁJA MIM VONTÁK LE A TANULSÁGOT A forradalmi munkásmozgalom története 1917 októbere előtt, de után is számos tanúbizonyságát adja annak, hogy az ellenforradalmi erők szüntelenül a társadalmat megtisztító forradalom eredményeinek megsemmisítésére törekszenek. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet legnehezebb időszakát éljük - mondotta Vlagyimir lljics Lenin 1918-ban. Ez az időszak az összes országban szükségszerűen nagyon hosszú lesz, mivel az elnyomók az elnyomottak osztályának minden sikerére, az elnyomott osztály hatalma megdöntésére tett újabb kísérletekkel válaszolnak. Az ellenforradalom és a forradalom viszonyának dialektikája, amely a politikai hatalom kulcsfontosságú kérdésében koncentrálódik, meghatározza, hogy kialakulnak az ellentétes társadalmi erők, amelyeknek megvannak a saját érdekeik, stratégiájuk és taktikájuk. Pártunk gottwaldi vezetésének nagy előnye és történelmi érdeme volt, hogy a lenini hagyaték alapján szüntelenül figyelemmel kísérte a cseh és a szlovák burzsoázia által képviselt ellenforradalom céljait és politikai platformját. Csehszlovákia Kommunista Pártja tisztázta az összes alapvető kérdést, amelyeket a burzsoázia anakronizmusa miatt már nem tudott megoldani. A lényeg az volt, hogy a párt az 1945-1948. évi döntő időszakában megvédte és a burzsoá ideológia ellen folytatott küzdelemben kiharcolta a marxista-leninista értelmezést, a népi demokrácia programját, amely tartalmazta a társadalmi élet kulcsfontosságú kérdéseinek konkrét megoldási módját. Az ellenforradalmi erők nem tették le a fegyvert, már 1956-ban akciót indítottak, amikor Magyarországon „próbálták ki“ felkészültségüket (nem szabad szem elől téveszteni a lengyelországi népi demokratikus fejlődés megmásítására tett kísérleteket sem). Az imperialisták ebben az időszakban agressziót hajtottak végre Egyiptom ellen. Az ellenforradalom ellen folytatott harc tanulságai és a viszonyok ebben az időszakban abban rejlenek, hogy az ellenforradalom „egyetemessé" akarja tenni diverziós tevékenységét, elsősorban a szocialista világközösség ún. gyengébb láncszemei elleni támadásaik során. Ezzel összefüggésben jellemzők Brzezinski „előrejelzései", amelyek szerint „a táboron belül és a komunista államok közötti viszonyok jövőbeli irányzata számos további tényezőtől függ Elsősorban számolni kell a hidegháború megváltozott jellegével és a kommunista táborra gyakorolt külső nyomással“. Az „antifebruár“ jelszava, amelyet az ellenforradalmi erők „a diktatúrától a demokráciához való átmenet“ programjával próbáltak elkendőzni, az 1968-1969-es válságos években a szocializmus végleges felszámolása ellenforradalmi platformjának egyik változata lett. Az ellenforradalom ideológusai, az ún. értelmiségi elit ideológusai már korábban, „megtervezték“ az ellenforradalom kitörését, a párt és a munkásosztály gyengeségével valamint az ellenforradalmi erők világméretű támogatásával számolva. Az ún. demokratikus szocializmus ellenforradalmi programjának leple alatt a csehszlovák ellenforradalom heves támadást intézett a szocializmus alapvető értékei és törvényszerűségei ellen, azzal a céllal, hogy elérje törekvésének legalizálását az ún. XIV. rendkívüli pártkongresszuson. A demokratizálási törekvés lényegét 1968 áprilisában nagyon világosan kifejtette Vladimír Minác, amikor az élők és holtak, az egész forradalom fölött ítélkező „új káderekről“ beszélt. Említsük meg Ladislav Novomesky szavait is, aki kijelentette: „Nem akarok jelen lenni a szocializmus temetésén, még akkor sem, ha ezt a demokratizálásra vonatkozó zengzetes szólamok kísérik majd“. Az ellenforradalom gyengesége és rövidlátósága abban nyilvánult meg, hogy túlnyomórészt az értelmiségre és az ifjúságra irányította figyelmét. Ez volt az oka annak, hogy következő lépésként meg akarta nyerni a forradalom „szívét“ és a szocializmus hátgerincét“ - a munkásosztály élcsapatát, a különböző negatív hatású „hagyomány“, elsősorban a politikai klerikalizmus és nacionalizmus kihasználásával. Eközben nem akarta elveszteni a demokratizmus látszatát, de ugyanakkor ultimátumokat intézett a kommunista párt és az állam kompromisszumra hajló erőinek címére. (Ezen az elven alapult az ún. Charta 1977, amely számolt a szocialistaellenes ellenzék fokozatos kiépítésével.) Nem lehetett véletlen A. Michníknek, az anti- szovjetizmus képviselőjének „prognózisa“ (természetesen P. Tigrid emigráns szennylapjának hasábjain): ,,A munkások öntudatosításának történetében új korszak kezdődött akkor, amikor megalakult az első független szervezet a munkások jogainak védelmére, pontosan aznap, amikor a stetini és gdanski hajógyárakban megalakultak az első sztrájkbizottságok. Az ellenállás minden lépése közeledést jelent a demokratikus szocializmus felé, amely előbb született meg, mint a szabad emberek jogi intézmények struktúrájával rendelkező közössége...“ (!) így tehát a politikai rendszer ún. optimális modelljének platformján (Z. Mynar) vagy pedig az ún. horizontális struktúrák platformján, amelyeknek alapját az ún. Szolidaritás, független szakszervezetek képezik, találkoznak az ellenforradalom, az osztályellenség koalíciója egyes nemzeti formáinak képviselői. Amint. L. I. Brezsnyev a CSKP XVI. kongresszusán leszögezte, ezek az erők „mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák a szocializmus előretörését és belülről aláássák. Erre használják ki a gazdasági nyomás és a zsarolás, a hazug propaganda^ fondorlatok, a demagógia minden eszközét, s támogatják mindenütt az ellenforradalmi erőket, ahol még találhatók ilyen erők, a legkülönbözőbb felforgató akciókat szervezik.“. Az ellenforradalmi erők leleplezése rámutat egy fontos tényezőre - a társadalmi osztályok, főleg a munkásosztály forradalmi öntudatát aláásó kispolgárok ambícióira és céljaira. Amint az SZLKP KB-nak V. I. Lenin születése 100. évfordulójával kapcsolatos tézisei megállapítják: „a kispolgári elemek mindenütt érvényesíteni akarják hatásukat, meg akarják akadályozni a szocialista változásokat, egymás ellen uszítják a szocialista országokat, felélesztik az opportunista, revizionista és nacionalista nézeteket. Ez a veszély különösen nagy ott, ahol elhajlanak a marxizmus-leninizmus alap- elveitől“. A mi tapasztalataink is azt mutatják, hogy a kispolgárok pánikba esnek, amikor a munkásosztály megkezdi a szocialista építés alapvető forradalmi feladatainak megoldását, amikor általános támadást indít a magántulajdon és a társadalmi tudat struktúrája ellen. A kispolgárok parazitákként saját céljaikra használják ki a szocialista építés folyamatában felmerülő hibák és fogyatékosságok bírálatát, arrogánsán az ún. új munkáspolitikát követelik és szociális demagógiájukkal megnyerik a munkásosztály kevésbé öntudatos részét, „a szocializmus eróziójára“. A lengyelországi fejlemények teljes mértékben megerősítik az ellenforradalom gyökerei, lényege és következményei marxista-leninista elemzését, az ellenforradalom kihasználja a pártvezetés minden kis megingását, határozatlanságát, kompromisszumkötését, úgy, amint erre elvszerűen rámutat az SZKP Központi bizottságának 1981. június 5-én a LEMP Központi Bizottságához intézett levele. Ezzel kapcsolatban emlékeztetnünk kell az öt kommunista- és munkáspárt 1968 júliusi levelének mindig időszerű részére, amelyben (az 1968-as év csehszlovákiai ellenforradalmi helyezetével kapcsolatban leszögeszik: „Történelmi felelősség hárul pártjainkra és nemzeteinkre azért, hogy ne számolják fel az elért forradalmi vívmányokat. Pártunk nemcsak saját munkásosztályával, saját nemzetével díszemben, hanem a nemzetközi munkásosztállyal, a nemzetközi kommunista mozgalommal szemben is felelős és nem hagyhatja figyelmen kívül azokat a kötelezettségeket, amelyek ebből következnek“. OTAKAR MOŐNER A lig két év telt el azóta, hogy a nyitrai (Nitra) járás efsz-einek pártalapszervezetei olyan közös mezőgazdasági vállalat létesítését javasolták, amely komplex módon megoldja a nagyüzemi zöldség- és gyümölcstermesztés problémáit, lényegesen javítja a fogyasztók ellátását. A kezdeményezés nagy visszahangra talált a város feldolgozó üzemeiben és az árusítást lebonyolító szervezetekben is, amelyek jelentős beruházási összeggel társultak a 85 millió koronát igénylő mű kivitelezéséhez.- De az építkezést tulajdonképp csak tavaly kezdtük el - mondotta Jozef Od- várka mérnök, az új vállalat igazgatója. - Ez idő alatt egy hektáron üvegházat, 3 hektáron pedig fóliasátrakat építettünk. Bár még a kezdet kezdetén tartunk, és dolgozóink sem rendelkeznek a szükséges termelési ismeretekkel, tapasztalatokkal, mégis 40 ezer fejessalátát, ugyanennyi karalábét, július elsejéig viszont 15 tonna zöldpaprikát, 20 tonna salátauborkát szállítottunk a boltokba. A nagy építkezési gondok ellenére kezdő vállalatunk az alsónyitrai és az aleksincei társult szövetkezetek hiányzó palántaszükségletét is kielégítette. S mindez annak az eredménye, hogy vállalatunk kommunistái minden poszton nagy felelősséggel, példamutatóan teljesítik feladataikat Ezután Jozef Ravinger, a műszaki és a beruházási osztály vezetője vette át a szót. Tájékoztatását azzal kezdte, hogy a vállalat építését a hetedik ötéves tervidőszakban három szakaszra osztották.- Jelenleg - hangsúlyozta - már a második szakasz feladatainak teljesítését szorgalmazzuk, ami annyit jelent, hogy 2 hektárra bővítjük az üvegházak területét, s ezek fűtésére kihasználjuk a tranzitgázvezeték kompresszorállomásának hőenergiáját. A növényházak szerelését a décíni Sempra vállalat szakemberei ütemszerűen végzik. Nem mondhatom el ugyanezt a Hidromeliorációs Vállalat dolgozóiról, akik miatt számottevő kieséseink vannak a beruházási tervek teljesítésében. Az idő sürget, a mulasztást pótolni akarjuk. Ezt a célt szolgálta minap pártcsoportunknak az a javaslata is, hogy az építésben részt vevő vállalatok kommunistái kezdeményezzék a jobb eredményekért folyó szocialista munkaverseny kibontakoztatását.- Ha az építés harmadik szakaszát is befejezik, a tervezett 15 hektáros üvegházból és fóliasátorból korai zöldséget adnak a közellátásnak? - kérdeztem Pa- vol Radoéinsky mérnöktől, a telep vezetőjétől.- Számításaink szerint 1985-ben legalább 1200 tonna áruval látjuk be el a piacot. Persze ez csak egyik része a vállalat feladatának, mert másrészről jó minőségű palántákkal is dotáljuktársultszervezeteinket. Ezenkívül korszerű gépeket bo- csájtunk rendelkezésükre a most még kézi erővel történő zöldségfélék betakarításához és feldolgozásához. Közös vállalatunk az említettekkel párhuzamosan gondoskodik arról is, hogy megváltoztassa a zöldségellátás idényjellegét. E célból szárítót és hűtőraktárt építünk, minden megtermelt zöldséget eljuttatunk a fogyasztóhoz, illetve a feldolgozó vállalatokhoz.- Mi nyújt ehhez kezességet?- Mindenekelőtt az, hogy a járás mezőgazdasági üzemein kívül a nyitrai konzervgyárak, kereskedelmi- és forgalmazási szervezetek is társultak közös vállalatunkhoz. A tényleges fogyasztás és feldolgozás sokéves tapasztalatai alapján közösen állítottuk össze a termelési és a felvásárlási tervet, kötöttük meg a szerződéseket. Anyagilag ők is érdekeltek abban, hogy a megtermett zöldséget értékesítsük. A közös vállalat kommunistáinak szemléletét dicséri, hogy a lakosság zöldséggel és gyümölccsel való jó ellátását fontos politikai kérdésnek tekintik. S ez mind abból ered, hogy következetesen érvényesítik pártunk gazdaságpolitikáját, melynek az a célja, hogy a tervidőszak végéig egy lakosra számítva 91 kg- ra emeljük a zöldség és 65 kg-ra a gyümölcs évi fogyasztását.- Lényegében ez a felismerés adta az alapot annak a fejlesztési programnak a kidolgozásához, amely vállalatunknál meghatározza: mit teszünk a zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztése érdekében - erősítette meg Emil Lysí, a párt csoport vezetője, aki egyúttal, a fóliás zöldségtermesztés irányításáért felelt.- Persze nehéz a helyzetünk, hiszen a termelésen kívül az építkezés problémáit ugyancsak sikeresen meg kell oldanunk. Meg kell említeni azt is, hogy a kivitelező vállalatok nem teljesítik idejében feladataikat, későn kapjuk a gépeket, emiatt a munka nagy részét kézi erővel kell elvégeznünk. De munkásunk sincs elegendő. Jó, hogy most a nyáron a diákok segítenek, ám a jövedelmező nagyüzemi zöldségtermesztés az év minden szakában megköveteli az optimális munkáslétszámot.- Mi az oka annak, hogy kevés a munkás?- Ez idén csupán 58 munkaerő foglalkoztatására van költségvetési keretünk. Ám jövőre sem növelhetjük a létszámot 80-nál többre. A kertészeti szakma kevésbé csábítja a fiatalokat. Ennek több oka van. Egyik az, hogy a termelési központunk legalább 2,5 kilométernyi távolságra esik a legközelebbi városi autó- buszmegállótól. Természetesen nem azért vagyunk kommunisták, hogy a nehézségek előtt megtorpanjunk. A gazdasági vezetőkkel közösen olyan tervet készítettünk, amelyben a szövetkezeti lakásépítés, a szociális gondoskodás is szerepel, és a munkafeltételek további javítását sem kezeljük másodrangú kérdésként. Sokat várunk attól, hogy a közeljövőben a részlegmunkahelyeken is létrejön a pártalapszervezet, így nagyobb lehetőség nyílik majd a kommunisták nevelésére, aktivitásuk fokozására, tömegbefolyásuk növelésére. SZOMBATH AMBRUS 1981. Vili. 16. VÁLLALKOZÓ SZELLEMŰ KOMMUNISTÁK
