Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-08-16 / 32. szám
> Az ideológiában nincs kompromisszum írta: SZTOJAN MIHAJLOV, a Bolgár Kommunista i Párt Központi Bizottságának titkára A BKP 90 éves története alatt mindenkor jellemző sajátossága volt, hogy rendületlenül hű maradt a forradalmi proletár elmélethez, ezt alkotó módon alkalmazta és továbbfejlesztette a szocialista forradalomért és a szocialista építésért vívott harc viszonyai között. A bolgár kommunisták mindig kötelezőnek tekintették önmaguk számára' a tudományos gondolkozást és a proletárügy egységét, amelyet Lenin követelt. Pártunk ideológiai tevékenysége a BKP KB 1956 áprilisi plénuma után minőségileg új fokra emelkedett. ,,A BKP áprilisi irányvonala - állapította meg a párt XII. kongresszusának határozata» a cselekvő marxizmus-leninizmus országunk sajátos viszonyai között a tudományos szocializmus alkotó módon fejlődő elmélete és a konkrét társadalmitörténelmi gyakorlat közti élő egység és kölcsönhatás...“ Csak a marxista-leninista elmélet szilárd alapján lehet sikeres harcot folytatni a burzsoá ideológia ellen. A fejlett szocialista társadalom építésével kapcsolatos problémák idejében történő, mélyreható kidolgozása, s ennek gyakorlati sikerei ugyanakkor módot nyújtanak arra, hogy teljesebben tárjuk fel a létező szocializmus fölényét - ez az objektív alap a marxista-leninista eszmék befolyásának világméretű növekedéséhez. Az SZKP XXVI. és a BKP XII. kongresszusán kiemelték, hogy a jelenlegi bonyolult és ellentmondásos helyzetben kiéleződött az ideológiai harc. L. I. Brezs- nyev a beszámoló jelentésében megállapította: „A Nyugat részéről ez nem korlátozódik az eszmék párviadalára. A Nyugat az eszközök egész tárházát veti latba, hogy aláássa, fellazítsa a szocialista világot. Az imperialisták és szekértolóik rendszeresen ellenséges kampányokat szerveznek a szocialista országok ellen. Befeketítenek, kiforgatnak mindent, ami ezekben az országokban történik. Szá- Á mukra az a legfontosabb, hogy eltérítsék az embereket a szocializmustól.“ A hetvenes évek pozitív változásokkal jártak az emberiség részére. Következetesen megvalósult az SZKP XXIV. és XXV. kongresszusán kidolgozott, történelmi jelentőségű Békeprogram. A Szovjetunió vezette szocialista közösség jelentős sikereket ért el. Az osztályharc bonyolult viszonyai közepette sikeresen fejlődött a kommunista világmozgalom. Gyarapodott azoknak az országoknak a tábora, amelyek a szocialista orientációt választották. A hetvenes és a nyolcvanas évek mezsgyéjén azonban ismét viharfelhők sűrűsödtek a nemzetközi élet látóhatárán. Új, veszélyes irányzatok jelentkeztek a kapitalizmus általános válságában, s legutóbb a harmadik gazdasági válság bontakozott ki, súlyosbodott az energia- és nyersanyagválság, óriási méretet öltött az infláció és a munkanélküliség, kiéleződtek az ellentmondások a tőkés országok között, aktivizálódtak a legagresszívabb imperialista körök. Ilyen körülmények közepette a dolgozók kommunista nevelésére irányuló munkát szervesen össze kell kapcsolnunk a burzsoá propaganda leleplezését célzó, érvekkel alátámasztott elméleti és politikai tevékenységgel, meg kell őriznünk a szocializmus eszmei támadása marxista-leninista elméletének és gyakorlatának egységét, sokoldalú ideológiai együttműködést kell létrehoznunk az SZKP-val és más testvérpártokkal, végül pedig megalkuvást nem ismerő engesztelhetetlen harcot kell folytatnunk az anti- kommunizmus, a szovjetellenesség, a re- vizionizmus és a reformizmus ellen. A BKP XII. kongresszusának szónoki emelvényéről Todor Zsivkov rámutatott, hogy a bolgár kommunisták, a Bolgár Népköztársaság dolgozói saját programjuknak tekintik az SZKP XXVI. kongresz- szusán továbbfejlesztett Békeprogramot. Pártunk feladata, hogy széles körben megmagyarázza ennek a programnak a lényegét a jelenlegi viszonyok között, továbbá propagálják azokat a bolgár javaslatokat, amelyek arra irányulnak, hogy a bizalom és az együttműködés légkörét teremtsék meg más országokkal. A BKP meggyőződése, hogy ilyen becsületes és konstruktív politika megvalósítása útján létrehozhatók és megszilárdíthatók a jószomszédsághoz, a területi igényekről való lemondáshoz és az ahhoz szükséges feltételek, hogy a Balkán az enyhülés stabil körzetévé váljék. A BKP egész története során sohasem volt hajlandó kompromisszumot kötni a burzsoá ideológiával, a reformizmussal. E becses hagyományt követve, pártunk a hetvenes években egységes programot készített e területre is. A BKP X. és XI. kongresszusa a KB 1974. februári plénuma az űj viszonyokkal összhangban hangsúlyozta, hogy az ideológiai hídfőállás szerepe egyre fontosabbá válik a világszerte folyó osztályharcban. Különös figyelmet fordítottak a békés egymás mellett élés lenini elméletének megvédésére és alkotó szellemű gazdagítására, az imperializmus ideológiai behatolása új formáinak leküzdésére, a „baloldali“ revizionisták és a maoisták, a jobboldali revizionizmus és a reformizmus eszmei szétzúzására, valamint a testvéri kommunista pártok és a szocialista országok közti eszmei egység megszilárdítására. Manapság a burzsoázia a tájékoztatási befolyásolás fokozásával, a hazugságok, a féligazságok és a leplezetlen politikai nyomás összekapcsolása útján iparkodik hatni a szocialista országok népeinek tudatára. Az amerikai imperializmus például az új kormányzat segítségével „terrorizmusnak“ próbálja feltűntetni a népek felszabadító harcát. Ennek során megfeledkeznek arról, hogy a szocialista országok ellen folytatott rosszindulatú propagandakampány legszembetűnőbb cáfolata a reakciós, fasisztabarát nyugati erők részéről szervezett politikai terrorizmus; ennek példája a közelmúltból: Izraelnek Irak ellen elkövetett durva terrorista akciója, amely az óceánon túli pártfogóinak kétségtelen elnéző magatartása révén vált lehetségessé. Manapság óriási jelentőségű a szoci- áldemokratizmus reformista ideológiájának kritikája. Bármennyire törekszünk is konstruktív párbeszédre, közös akciókra a szociáldemokrata pártokkal a békéért vívott harc kérdéseiben, erről a kritikáról nem mondhatunk le. A szociáldemokra- tizmus behatolása egyes kommunista pártokba nagyon káros, sót végzetes. Például Lengyelországról szólva, ez más tényezőkkel együtt megnyitja az utat a szocialistaellenes erők előtt, amelyek megkérdőjelezik a kommunista párt vezető szerepét, s közvetlenül veszélyezteti a szocialista vívmányokat. Ezek a folyamatok rendszerint a nacionalizmus leplezetlen megnyilvánulásaival járnak együtt. A nacionalizmus: a revizionizmus és a reformizmus táptalaja. A BNK a burzsoá propagandisták figyelmének célpontja. Tizenöt ellenséges rádióállomás közvetít mindennap bolgár nyelvű műsorokat. Ellenségeink tagadják a létező szocializmus Bulgáriában elért sikereit, kiforgatják az egyes gazdasági nehézségek lényegét, tendenciózus párhuzamot vonnak a szakszervezetek helyzete között a BNK-ban és más országokban. Az idén megünnepelt jelentős évfordulókkal kapcsolatban megpróbálják kisebbíteni a bolgár népnek a szeptember 9-i szocialista forradalom után kivívott eredményeit, hamis értékelést adnak a múlt személyiségeiről, eseményeiről tényeiről. A bolgárellenes propaganda legfőbb irányvonala a szovjetellenesség. S ez nem véletlen. Az antikommunizmus, amelynek lényege a szovjetellenesség, rágalmak és tudományellenes koholmányok segítségével igyekszik szembeállítani a bolgár népet a szovjet néppel, a BKP-t az SZKP-val. Ez azonban céltalan erőfeszítés! Az örök megbonthatatlan szovjet-bolgár barátság mélyen gyökerezik Bulgária történetében. Sohasem leszünk hűtlenek Georgi Dimitrov végakaratához - ö rámutatott, hogy pártjaink és népeink barátságát úgy óvjuk, mint a szemünk fényét. Dimitrovnak az a meghatározása, amely szerint a Szovjetunióhoz való viszony a proletár internacionalizmus próbaköve - ma is időszerű. A BKP XII. kongresszusa az új történelmi viszonyok közöt megerősítette, gazdagította azt az irányvonalat, amely a BKP és az SZKP, a Bulgária és a Szovjetunió közötti sokoldalú együttműködésre és közeledésre törekszik. Az imperialista propaganda ideológiai diverzióinak célja az, hogy kompromittálják a BKP gazdasági, társadalmi és kulturális politikáját. A szocialista gazdaság egységes átszervezését, amely a tudományos-technikai forradalom vívmányai alapján történik, úgy tüntetik fel ellenségeink, hogy ez visszatérés a „piacgazdasághoz“. E rágalmakat a Bolgár Népköztársaság szocialista valósága leplezi le. Az országban mindenütt áttérnek a gazdaság extenzív fejlődéséről a javarészt intenzív fejlődésre. Megszilárdult a szocialista demokrácia, bővül a nép aktív részvétele a társadalom irányításában, teljesebben bontakoznak ki a dolgozók alkotó erői. A közelmúltban tartott választás a cselekvő szocialista demokrácia meggyőző demonstrációja volt, nagyszerű tanúságtétel arról a bizalomról, amelyet a nép a BKP iránt táplál. Az ideológiai harc stratégiai jelentősége alapján, a Bolgár Kommunista Párt a jövőben is emelni fogja ideológiai munkájának színvonalát, fejleszti az együttműködést az SZKP-val, más testvérpártokkal, harcol az antikommunizmus, a szovjetellenesség, a revizionizmus és a reformizmus ellen. Az ideológiai ellenfelünkkel vívott küzdelemben engesztelhetetlenek voltunk és azok is leszünk. 1981. Vili. 16. R engeteg szólásmondást ismerünk, régebbit, újabb keletűt is, köznapi beszédünkben használjuk is egyiket, másikat. Sajnos, elég ritkán, pedig nagyon sok közülük találó, költöi erejű nyelvi képekkel, lényeget megragadó jellemzéssel igaz életelvet fejez ki. / Bizonyára ezért használták beszédükben, röpirataik- ban, könyveikben oly szívesen a népi szólásmondásokat az ösztönös materialisták is. Persze, felfigyeltek erre annak idején az idealista tanok hirdetői is, hiszen a naptár- készítő XIII. Gergely pápa, aki egyébként az ellenreformáció szervezésében is jelentős szerepet játszott, már a XVI. században megtartott egyházi zsinaton napirendre tűzte a népi szólásmondások használatának kérdését. Természetesen, a legtöbb népi szólásmondást „ártalmasnak“ minősítette a zsinat. Muncius Pál atya, 1575-ben el is készítette a cenzorok számára a jegyzéket, amelyben külön-külön jellemezte azokat. Az ellenreformáció „bajnokai“, a jezsuiták pedig megkezdték a nekik megfelelők népszerűsítését. Szóval, a népi szólásmondások zöme abban a korban keletkezett, melyet a társadalmi osztályoknak kibékíthetetlen ellentéte jellemez. Érdekes azonban, hogy az osztályérdekek, az osztályszempontok a szólásmondásokban nem olvadtak össze valamiféle harmonikus egységbe. Sőt, mindegyik kifejezi az ellentétes szemléletet, mindegyik magában hordozza a dolgozó, vagy az elnyomó osztályok egymással ellentétes szemléletének jegyeit. A sajátosan idealista világnézet azonban a jezsuiták erőfeszítése meglepően kevés nyomot hagyott a népi szólásmondásokban. Jelentésmagyarázattal foglalkozó nyelvészeink is bizonyíthatják ezt; a vallásos fogalmak ritkán fordulnak elő, szinte mind átvitt értelmű a szólásmondásokban. Annál több bennük a célzás az idealista világnézet tarthatatlanságára. Néhány ezek közül: az leszen baráttá, ki egyéb módon el nem élhet /Csak az megy szerzetesnek, aki más megélhetést nem talál magának.), Nem él vele, mint Bite a prédikációval /Nem használja), Ne sajnáld a papot, hisz pénzért imádkozik (tehát hamis). Olyan mint a püspökáldás (Se nem árt, se nem használ), Keresztet vethet rá (Lemondhat róla). Persze, hosszan lehetne sorolni tovább az ilyen célzásokat tartalmazó szólásmondásokat. A helyes világnézet megválasztásához tanácsot adók közül szintén idézünk néhányat: Búcsújárás pénzpazarlás, Minden ember huncut, még a pap se igaz, Pappal, sunyi kutyával nem jó kikezdeni, Se nem árt, se nem használ, mint a szenteltvíz. Úgy ül, mint egy apátúr. Az ilyen, közvetett értelmű tanácsokból is sokat lehet találni szólásmondásaink között. Korhoz kötött, társadalmilag meghatározott tanácsok ezek, amelyek akkor is segítették, de most is segíthetik a helyes világnézeti szemléletet. Tartalmi érték szerint nagyon jelentősek azok a népi szólásmondások, melyek ítéletalkotást fejeznek ki, főlsg világnézeti kérdésben. Néhány közülük: Barát beszél böjtről, de hasa teli van, Telhetetlen, mint a barátzsák. Kibeszélne hat papot is, Sorba, mint papok a pokolba!, Olyan, mint a papok barátsága, Babonaság bolondság, Lassan páter a kereszttel! Népi szólásmondásaink, kevéske kivételtől eltekintve, rangos, csaknem költői alkotások. A kevéske kivételt jelentő kimutathatóan egyházi eredetű (Ember tervez, isten végez, János a szolga, isten a gazda) szólásmondások a legtöbbször feltűnően pesszimista hangvételűek, belenyugvást, lemondást hirdetők. Nem csodálkozhatunk tehát, ha világnézeti neveléssel foglalkozó előadóink, körvezetőink, propagandistáink elsősorban a rangos, művészi alkotású, materialista felfogást hirdető optimista hangvételű szólásmondásokat használják. Sajnos, elég ritkán. És ha használják is, nem eléggé rendszeresen, nem mindig tudatosan. Kivételnek számít például, hogy a zselízi (2eliezovce) gimnáziumban működő, világnézeti neveléssel foglalkozó szakkör tagjai olyan előadást hallhattak az ateizmus történelmi fejlődéséről, amelyben tudomást szereztek a materialista meggyőződést hirdető szólásmondások üldözéséről. Egyebek közt például arról, hogy a cári Oroszországban 1849-ben rendeletet adtak ki: a vándorénekesek, a cirkuszi szereplők fellépéskor csak cenzúráit szólásmondásokat mondhatnak ki. Hasonlóan ritka kivételnek számít a gellei (Holice) körvezető felkészülési módszere: az adott témakörnek megfelelően a Magyar szólások és közmondások című gyűjteményből olyanokat választ ki, melyek nem csupán nyelvi és stilisztikai eszközei a beszédnek, hanem tanulságos gondolatokat is kifejeznek. Természetesen, céltudatosan fel is használja a kiválasztott szólásmondásokat. Egyébként a nyelvészek is azt vallják, hogy a szólásmondások értelmezése nem kötheti meg használatukat, vagyis az már a beszélő, az előadó egyéni leleményességétől függ, hogy milyen vonatkozásban, milyen beszédbeli helyzetekben tud egy-egy szólásmondást ügyesen és találóan belszőni a mondanivalójába. Népünk több évszázados megyfigyeléseinek, életszabályainak és erkölcsi Ítéleteinek rövid, találó formában való kifejezéseit, gondolkozásának, észjárásának hű tükrözőit, vagyis szólásmondásait egyébként is kötelességünk megőrizni. És ha ezek alkalmasak világnézetünk, életszemléletünk igazságának kifejezésére, miért ne használnánk tudatosan? HAJDÚ ANDRÁS 3 CÉLZÁS, TANÁCS, ÍTÉLET A népi szólásmondások világnézeti szempontból
