Új Szó - Vasárnap, 1981. július-december (14. évfolyam, 26-52. szám)
1981-08-09 / 31. szám
1981. Vili. 9. N m ______ Az aratás a búzanemesítő számára is csúcsmunkát jelent, bár a Diószegi (Sládkovicovo) Növénynemesitő Állomás dolgozói éppoly gonddal végzik a parcellák előkészítését és a vetést, a nemesítésre szolgáló egyedek kiválogatását, valamint a nagy figyelmet igénylő keresztezéseket, mint aratáskor az új törzsek és fajtajelöltek magvainak a begyűjtését. így aztán az is természetes, hogy a júliusi kánikulában Szarnák István mérnököt, a rövid szárú búzák nemesítőjét az egyik kiskombájn mellett találtuk, ahol éppen arra ügyelt, hogy az értékes magvakat tartalmazó zsákocskákra a megfelelő címkék kerüljenek, s közben arról is gondoskodott, hogy a különböző érésű törzsek és fajták megfelelő sorrendben, optimális időben kerüljenek kasza alá. Ebben a munkában megbízható segítőtársa Edita Macaliová, aki a delelő nap perzselő tüzében is frissen sürög-forog. A kombájnt Anna Gaveldová és Rozália Öuricková társaságában Morvái György kezeli. Szarnák István szemügyre vesz még néhány kitépett kalászt, majd azokat is gondosan a gép garatjába dobja. Nagyon vigyáznak itt minden szemre. Az az öt kalász például több mint 200 szemet tartalmaz, s ezzel körülbelül 4 négyzetmétert vethetnek be. Egy négyzet- méteren nyolcszáz-ezer kalászt nevelhetnek a következő évben, a szemveszteségnek tehát sokkal szigorúbb itt a matematikája. Bizony, kell a sok mag a teljesítménykísérletekhez, a minőségvizsgálatokhoz, valamint a betegségekkel szembeni ellenállást és egyéb tulajdonságokat kimutató agrotechnikai kísérletekhez. A szomszédos anyatötelepen Mayer Terézia gyűjtögeti és kötözi kévékbe a jövő évi keresztezésekhez előirányzott fajták és törzsek kiválogatott egyedeit. Sajnos, a drótféreg nagy kárt tett ebben a táblában, s csak annyi szépen kifejlett növényt hagyott a nemesi- töknek, amennyi legalább minimálisan fedezi a szükségleteket. Szarnák elvtárs a részben már learatott, részben még lábon álló parcellák között kalauzol. Elismerően beszél a szorgalmas Mayer Terézről, aki az üzem 30 év alatti nyolcezer keresztezésében mintegy- A növénynemesítésben nincs megállás, a legújabb kiváló fajtákat még jobbak fogják követni- mondja Szarnák István mérnök, a Kosútka őszi búza nemesítője háromezerötszázat végzett el, s az idén elismert Kosútka fajta kinemesítésében is jelentős volt a része.- Az emberek általában csak a nemesítőre gondolnak, amikor egy-egy új fajta megjelenik - mondja Szarnák István pedig az ezzel járó, sok figyelmet, tapasztalatot igénylő keresztezések végrehajtása az ezen a szakaszon dolgozó szakmunkások feladata. Igen, az utóbbi két esztendő végre beérlelte a hazai nemesítők és munkatársaik céltudatos igyekezetének a gyümölcseit. Ennek elsősorban az intenzív szovjet búzafajták, főleg a Bezosztája 1 megjelenése adott új lendületet. A sósszigeti (Solary) nemesítők, Bartalos Menyhért és Rákóczi Lajos által kifejlesztett, s ma már a gyakorlatban is elterjedten érvényesülő Solaris és Isztra búzafajták például a sósszigeti 985-ös törzs, valamint a Kaukaz, illetve az Auróra kombinációjából származnak. Az önellátás elérésére irányuló belterjes gabonatermesztésnek egyre nagyobb választékra van szüksége a nagy termöképességű, de eltérő tulajdonságú fajtákból. Ezzel összefüggésben úgyszintén növekvő szerepet játszik a fajta igényeihez igazodó agrotechnika. A vetésforgóban és a folyamatos aratás szervezésénél nagy jelentőségük van a korai, rövid szárú, a megdőléssel szemben jól ellenálló, emellett nagy hozamú és jó malomipari tulajdonságokkal bíró búzafajtáknak. Ilyen az előbbiekben említett Kusútka is, melynek nemesítőjét, Szarnák István mérnököt arra kértük fel, hogy ismertesse az új fajta fő tulajdonságait, s egyúttal mondja el a növénynemesítő véleményét a gabonatermesztés jelenéről és jövőjéről.- Ez valóban nagyon érdekes téma, amelyről a téli hónapokban sokáig lehetne beszélgetni. De szakíthatunk rá most is egy kis időt, amíg az emberek ebédelni mennek. Nekem viszont itt van kint az ebédem, s közben társaloghatunk. Az egyik útszéli cseresznyefa árnyékában, éppen a szóban forgó fajta agrotechnikai kísérleti parcellái mellett megfelelő helyet találtunk az ebédszünet hasznos eltöltéséhez.- Nos, ami a Kosútkát illeti - kezdte a beszélgetést Szarnák elvtárs -, ennek fő genetikai alapját munkatársam, Bachrati Béla hozta létre még 1952-ben a Kosúti és a Nebojska új fajták keresztezésével. A további keresztezések során a minőségi tulajdonságok erősítésében fontos szerepet játszott a belga Fleuron és a mexikói Yaktana. így jött létre az SK 2100-es, amely a kosúti események évfordulója alkalmából a Kosútka nevet kapta. Ezekről a kérdésekről egyébként részletesen beszámoltam az Úroda folyóirat ez évi 3. számában, ahol a Kosútka tulajdonságait, igényeit is ismertetem. Most csupán azt szeretném hangsúlyozni, hogy a Kosútka fő előnye a koraiság mellett a dús kalászképzésben rejlik, egyetlen magból kedvező feltételek mellett akár húsz kalász is kifejlődhet, amit a vetési munkálatok során okvetlenül figyelembe kell venni. Sajnos, a magvak optimális területi elosztásához még hiányzanak a megfelelő gépek. A 12,5 cm-es sortávolság túl nagy, jobb lenne 7,5 cm-es közökbe vetni a magot. Ez az erős bokrosodási hajlam jelentékeny vetőmag-megtakarítást tesz lehetővé, amit célszerű lenne megfelelő munkaeszközök segítségével kihasználni. A Kosútka emellett 5,5-7 cm mély vetést igényel, s határozottan nem szereti a hanyagul végzett talajelőkészítést, az elkapkodott, elsietett vetést. Erre a legalkalmasabb idő október 5-e és 15-e között van. Ez természetesen nem vonatkozik a sósszigeti fajtákra, amelyek körülbelül 1 héttel korábbi vetésűek.- A nemesítő munkája persze a legsikeresebb fajták előállítása után sem állhat meg, hiszen a tökéletesítés forrásai végtelenek. így bizonyára vannak már újabb fajtajelöltek is Szarnák elvtárs „tarsolyában“, amelyek a Kosútka nyomába léphetnek, illetve azt egyes tulajdonságaik szempontjából felül is múlják.- Igen, elsősorban az SK 2365-ös fajtajelöltet említhetjük, amellyel nagyon jók a tapasztalataink, s a tél folyamán dönt róla az Állami Fajtaminősítö Bizottság, reméljük, hogy pozitív eredménnyel. Lényegében a Kosútka testvérbúzájáról van szó, kompakt, zömök, kiegyenlített növésű, termesztésénél a morforeguláns szereket mellőzni kell, lábon nagyon jól tartja a szemet, ám ugyanakkor jól csépelhető. Magja a kalászban nem csírázik ki, ahhoz, hogy jó vetőmagot, nyerjünk belőle, tökéletesen be kell érnie a lábon. Ez elősegíti a gyorsabb őszi csírázást. Jó a fehérjetartalma, a malomipari minősége, acélos, igen nagy a sikértartalma, s ami a legfontosabb, a Kosútkához viszonyítva sokkal jobb termésfaktorai vannak, azaz több a szem a kalászban és jobb az ezermagsúlya. Más kérdés azonban, hogy a gyakorlat kepes-e kihasználni az adott fajtában rejlő potenciális lehetőségeket. Éppen ezért az agrotechnika mai színvonala nem lehet fékezője a nemesítő munkájának, akinek azon kell gondolkoznia, hogy mit akar tőle kapni a gyakorlat 15 év múlva. A búzanamesítők az egyes országokban egyre magasabb szintre emelik a mércét, s távlatilag a 10-15 tonnás hektárhozam is elérhetőnek látszik. A termőképességet elsősorban a három fő termésfaktor telítésével lehet növelni, az egyik a területegységen megnevelt kalászok száma, a másik a szemek száma a kalászban, a harmadik pedig a szem tömege, vagyis az ezermagsúly. Ezt a gyakorlati szakemberek, az agro- nómusok is nagyon jól tudják, az agrotechnikával kapcsolatos fogyatékosságok azonban a betegségekkel, a kártevőkkel és az időjárás kedvezőtlen alakulásával együtt mégis sokat elvesznek a nemesítők munkájának eredményeiből.- Jelenleg miben látja a hektárhozamok növelésének fő tartalékait?- Elsősorban a tökéletes vetésben. Fia olyan vetögé- peink lennének, amelyek a vetőmagot egyenletesen el tudnák osztani, mint például a cukorrépa, vagy a kukorica esetében, már ezzel is 8-10 százalékkal növelhetnénk a hozamot, s hektáronként mintegy 100 kg vetőmagot takaríthatnánk meg. Igyekezni kell komplettebb állományokat kialakítani, minimálisra csökkentve az 1m2-re eső fehér foltok részarányát. Ezeket általában visszamaradt, elbontatlan szerves anyagok', például kukorica- és napraforgógyökerek okozzák, de ilyen kihasználatlan, fehér foltok az ásványi anyagok rossz elosztása, a helyenkénti túl erős koncentráció, vagy a korábban alkalmazott gyomirtó vegyszerek utóhatása következtében is előfordulhatnak. Természetesen az állati kártevőkről sem feledkezhetünk meg. Véleményem szerint főleg az agrotechnikai fogyatékosságok felszámolásában, a termelők jobb gépi ellátásában kell látni azokat az utakat, amelyek végső fokon a gabonafélékből való önellátás eléréséhez vezetnek. A termesztésbe kerülő, illetve a termesztésre ajánlott fajták genetikai teljesítőképessége szempontjából ennek nincs már akadálya. Ennek az utóbbi évek folyamán számos bizonyítékát szolgáltatták az élenjáró mezőgazdasági üzemek. Ezeket a jó tapasztalatokat kell átvenni és általánosítani. Mi, nemesítők, mint már említettem, elsősorban a jövőre gondolunk, korábban megkezdett programjainkat fokozatosan befejezzük, s az új követelményeknek megfelelően új programokat alapozunk meg. Abból indulunk ki, hogy ha egy új fajta 5-10 százalékkal emeli a terméshozamot, a sokezernyi hektáron megnyilvánuló terméstöbblet bőségesen megtéríti a fáradozást és a költségeket. Természetesen számos további összefüggésről is beszélhetnénk még, például az elővetemények kérdéséről, a búza és általában a gabonafélék részarányáról a vetésforgóban, de majd máskor, nyugalmasabb időben - fejezi be gondolatmenetét Szarnák István. Nos, a tapasztalt növénynemesitő szavai valóban megfontolandók, különösen most, amikor Dél-Szlová- kia mezőgazdasági üzemeiben már a jövő évi termés előkészítésére gondolnak, s az idei aratás tapasztalatait is kamatoztatni akarják. MAKRAI MIKLÓS Mayer Terézia igazi mestere a búza keresztezésének A jövő ígérete, a diószegi SK 2365-ös ÚJ LENDÜLETTEL A BÚZA NEMESÍTÉSÉBEN
