Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-02-08 / 5. szám
Az általános választások jelentős politikai esemény A képviselők kiválasztása meghatározó A képviselő-testületek megválasztását 1981 júniusában tartjuk a CSKP XVI. kongresszusa határozatainak jegyében, amely értékeli a CSKP XV. kongresszusa irányvonalának teljesítését, és elfogadja a fejlett szocialista társadalom további építésének programját. A munkásosztály és élcsapata, a kommunista párt történelmi küldetéséből erednek a választásokra és a képviselő- testületre vonatkozó alapvető osztályszempontok. A társadalmi és politikai rendszer mindig meghatározza a választások funkcióját és jellegét az állam és társadalom fejlődésének adott szakaszában. Ebből erednek a kapitalista és a szocialista rendszer választása és választási rendszere között fennálló mély és leküzdhetetlen ellentétek. A termelő- eszközök magántulajdonán alapuló bur- zsoá társadalomban, a burzsoá politikai rendszer, a burzsoázia diktatúrájának és a dolgozók kizsákmányolásának körülményei közt a választások és az egész választási rendszer a burzsoáziát szolgálja, s nem a proletariátust és a dolgozó tömegeket. A szocialista társadalomban, ahol a politikai-hatalmi és szociális viszonyokra az a jellemző, hogy a politikai és gazdasági hatalom a marxista-leninista párt vezette munkásosztály kezében összpontosul, megvan rá a lehetőség, hogy a‘dolgozó nép a képviseleti szervekbe a saját képviselőit válassza meg, saját akarata, szükségletei és érdekei alapján. A szocialista rendszerben idegen a választások olyasféle felfogása, melynek fő tartalma a politikai pártok küzdelme az államhatalom megszervezéséért a politika ún. szabad játéka a választási konkurencia alapján, melynek során a „szabadság és demokrácia“ köpönyege alatt szétforgácsolódik a munkásosztály és a dolgozók politikai ereje a különböző osztály-, párt-, nemzetiségi, felekezeti és egyéb szempontok szerint. Az 1968-69-es években a jobboldali opportunisták és revizionisták nálunk is előjöttek a választási rendszer ún. új koncepciójának javaslatával, amelyben a választások nem osztályszempontú felfogásából, hanem a politikai pártok pluralitásából és a „politikai erők szabad játékából" indultak ki. Ezzel tagadták a munkásosztály és a dolgozók forradalmi vívmányait. A politikai pártok burzsoá pluralitása szellemében kidolgozott választási rendszerben szét kellett volna foszlania társadalmunkban a munkásosztály és a CSKP vezető szerepének, a Nemzeti Front integráló szerepének, s a választások mindazon további vonásának, melyek a szocializmus építésének folyamatában kialakultak és egyértelműen beváltak. A CSKP, amely a munkásosztály hatalmának magvát képezi, tudatában van, hogy felelős a szocializmus továbbfejlődéséért, sosem takargatta, s nem fogja titkolni, hogy azt akarja: a képviseleti szervekben olyan képviselők legyenek, akiknek személye biztosíték arra, hogy megvédik és megvalósítják a munkás- osztály és minden dolgozó érdekeit, akik állandóan törődni fognak azzal, hogy az egyes szervek és a szocialista állam- apparátus tisztségviselői következetesen, bürokratikus módszerek és huzavona nélkül, fáradhatatlanul váltsák valóra a párt és a szocialista állam politikáját. A CSKP KB 18. ülése és a Szövetségi Gyűlés legutóbbi ülése kihangsúlyozta a közelgő választások jelentőségét és küldetését, mivel képviselőket választunk a képviselő-testületek minden szervezetébe és minden szintjére. A választás nagyon fontos demokratikus/ alkotmányos intézmény, melynek eredménye a szocialista képviselő-testületek megválasztása a polgárok által. Ebben rejlik a választások meghatározó jelentősége, mivel a nép önrendelkezése nyilvánul meg benne, egyidejűleg fontos eszköze a szuverenitás biztosításának; a nép a választások révén alakítja ki a képviselőkből, munkásokból, szövetkezeti dolgozókból és értelmiségiekből álló» a nép uralmát és államalkotó hatalmát reprezentáló állami szerveket. Ebben rejlik a választások feladatköre közötti lényeges különbség a szocialista és burzsoá társadalomban. A CSKP KB 18 ülése kiemelte a választások előkészítésének, mindenekelőtt a Nemzeti Front által jelölt képviselők a képviselő-testületek tisztségviselői helyes kiválasztásának jelentőségét, mivel a lehető legjobb káderfeltételek kialakításáról van szó, ugyanis minden képviselő- testületnek igényes feladatokat kell megoldania. A pártnak e területen is - a káderpolitika gyakorlati megvalósításával - az a célja, hogy vezető szerepét mélyítse, az összes társadalmi folyamat irányításának hatékonyságát fokozza, s az emberek politikai fejlettségük, képességeik és a szocialista társadalom további fejlődésének szükségletei szerint érvényesüljenek. Pártunk a kádermunkában konkrét osztály- és politikai szempontból, az emberek szaktudásának, képességeinek és erkölcsi tulajdonságainak teljes megbecsüléséből indul ki. Szüntelenül arra törekszik, hogy a társadalomban minden tisztséget szakképzett emberek töltsenek be. A pártszervek és -szervezetek, az állami szervek és a Nemzeti Front társadalmi szervezeteinek vezető dolgozói mind a párt, mind a nép előtt felelősek azért, hogy a mostani választások káder-előkészítésénél is következetesen szem előtt tartsák ezeket a követelményeket. A CSKP KB ülésén Gustáv Husák elvtárs ezt mondta: „A kongresszus előkészítő időszakában minden szinten meg kell erősítenünk káderszempontból a pártszerveket, hogy teljesítsék feladataikat. Ugyanilyen fontos, hogy minőségileg javítsuk a választások során a nemzeti bizottságok, a Szövetségi Gyűlés és a kormány összetételét, hogy az emberek mindenütt a jelenlegi követelmények és igények színvonalán álljanak.“ Ebből következik, hogy a Nemzeti Front jelöltjeinek helyes és igényes kiválasztásával feltétlenül el kell érnünk, hogy a képviselő-testületek minden fokán lerakjuk a feladatok sikeres teljesítésének, valamint a képviselők és választók jó kapcsolatának alapját. E követelményből kiindulva fokozni kell a Nemzeti Front felelősségét a képviselőjelöltek kiválasztásával kapcsolatban, megkövetelni a jelöltek politikai, szakmai, erkölcsi és személyi kvalitásait, súlyt helyezve a képviselői teendők ellátásához szükséges előfeltételeikre, képességeikre. E követelményeknek tükröződniük kell az eddigi képviselők munkájának most folyó értékelésében is, a képviselő-testületek minden szintjén, de főként a nemzeti bizottságokban. Arról van szó, hogy a Nemzeti Front képviselőjelöltjei a legjobb munkások, szövetkezeti dolgozók legyenek, akik az anyagi javak előállításán munkálkodnak, a szocialista értelmiség azon tagjai, akik elkötelezték magukat a szocializmus, a Szovjetunióval való szövetség és barátság ügyének, hűek a proletár internacionalizmus eszméjéhez. Súlyt kell helyeznünk a példás dolgozók, a szocialista munkabrigádok és a racionalizációs brigádok tagjai, a politikai és közéleti munkában helytállt tisztségviselők, a CSKP és a Nemzeti Front más pártjai tagjainak kiválasztására. A képviselő-testületekbe a pártonkívüliek képességeinek jobb kihasználása és aktivitásuk fokozása érdekében, s hogy még inkább kifejezésre jusson a párt és a nép egysége, több, a szocializmus ügye iránt elkötelezett párton kívüli állampolgárt kell jelölni, fiatal embereket, főleg SZISZ-tagokat és még kifejezettebben érvényesítjük azt a lenini elvet, hogy a jó képességű nőket közéleti tisztségekkel kell megbízni. Ez a követelmény abból ered, hogy a CSSZSZK lakosságának 51 százalékát és a gazdaságilag tevékeny dolgozók több mint 47 százalékát alkotják a nők, a másik nyomatékos tény az, hogy rendkívüli mértékben fokozódott szakképzettségük színvonala, s ezzel együtt képességük és előfeltételeik is arra, hogy a társadalomban felelős tisztségeket töltsenek be. A CSSZSZK választási rendszere a Nemzeti Front integráló tevékenységén alapul, mivel politikailag a CSKP vezette városi és vidéki dolgozók osztálykapcsolatát fejezi ki. Rendkívül jelentős és bevált megnyilvánulása a választások során a Nemzeti Front integráló működésének az egységes jelölőlista, amely tükrözi a munkások, szövetkezeti földművesek és más dolgozók osztály sző vétségét, különösen a kommunisták és más pártok tagjainak, a pártonkívülieknek és a Nemzeti Front több szervezete tagjainak politikai szövetségét. A Nemzeti Front az a legszélesebb bázis, melyen keresztül a dolgozók tömegei részt vesznek a képviselő-testületek megválasztásának előkészületeiben, leginkább a Nemzeti Front választási eljárást előkészítő bizottságain keresztül. A Nemzeti Front jelöltjeinek kiválasztása, a javaslattétel módja, az aktív részvétel a választási program kidolgozásában lehetővé teszi a Nemzeti Frontba tömörült szervezetek tagjainak, hogy aktívan, konkrétan és közösen határozzanak a jelöltekről és a választási programról a községek, városok, járások, területek és egész szocialista hazánk további fejlődéséről. A CSSZSZK választási rendszere, a képviselő -testületek megválasztására vonatkozó törvények hagyományosan a képviselők felelősségének, ellenőrizhetőségének, és visszahívhatóságának alkotmányos elvéből indulnak ki. Ezért a választási törvények kifejezetten meghatározzák, hogy az a képviselő, aki visszaélt választói bizalmával, vagy tisztségéhez méltatlan tettet követett el, bármikor visszahívható legyen. így telnek meg tartalommal Lenin szavai, aki azt mondta: „A tömegnek jogot kell adni, hogy választhasson a vezető, köztisztséget betöltő személyek közt. A tömegnek kell, hogy joga legyen visszahívni őket, a tömegnek joga van ismerni és ellenőrizni tevékenységük legkisebb lépését is“. A Nemzeti Front jelöltjeinek kiválasztásánál abból a tényből kell kiindulni, hogy a jelenlegi képviselő-testületek munkája bevált. Ez azt jelenti, hogy az egészséges stabilitás lenini elvének megtartása mellett és a szükséges káderfelújítást figyelembe véve az egyes képviselők eddigi munkájának egyéni értékeléséből, s abból kell kiindulni, hogy az illetőnek megvannak-e a megfelelő képességei ahhoz, hogy eleget tehessen a társadalom irányításában a képviselő-testületekre háruló nagyobb követelményeknek. Az értékelésnél abból kell kiindulni, amit Gustáv Husák elvtárs, a 18. ülésen mondott: „Mindenkit végzett munkája alapián kell értékelni, s aszerint, hogy a rábízott szakaszon milyen eredményeket ért el.“ Az összes képviselő-testület munkájának javítása céljából feltétlenül szükséges, hogy a Nemzeti Front jelöltjei közül azokat válasszuk ki, akiknek személye szavatolja, hogy a párt és a Nemzeti Front szociális-gazdasági programját sikeresen teljesitik, s képesek tovább mélyíteni kapcsolataikat a választókkal; azokat, akiknek polgártársaik körében természetes tekintélyük van és megbíznak bennük. Ebben a szellemben kell felfogni a képviselő-testületek stabilitásának és célszerű megújításának követelményét. Éppen a jelenlegi időszakban nem nézhetjük el, hogy bár a képviselő-testületek, főleg a nemzeti bizottságok és a képviselők munkája egészben véve javult,- tevékenységükben vannak még hibák, fellelhetők a bürokratizmus és formalizmus megnyilvánulásai, a rutinmunka, néha a törvények megkerülése, a normák megsértése, olyan esetek, hogy felelőtlenül és érzéketlenül viszonyulnak feladataikhoz és reagálnak a polgárok szükségleteire. Választási rendszerünk teljes mértékben tükrözi nemzeteink és nemzetiségeink érdekeit. Ezt erősítik államunk szocialista szövetségi elrendezésének alapvető elvei is. A képviselő-testületekben a csehekén és szlovákokon kívül helyük van és érvényesülnek a hazánk területén élő nemzetiségek tagjai is. A CSKP törődik a nemzetiségi káderek nevelésével és kiemelésével minden tisztségbe, de , szem előtt tartja, hogy ebben az esetben is első helyen az emberek politikai, erkölcsi tulajdonsága, munkához való viszonya, a szocializmus iránti és társadalmi elkötelezettsége álljon. A párt arra törekszik, hogy képviseletük megfeleljen köztársaságunk, az egyes kerületek, járások, városok és községek lakossága nemzetiségi összetételének. A nemzeti bizottságok képviselői tisztségét több ezer ukrán és magyar nemzetiségű polgár látja el. E nemzetiségek képviselete arányos a Szlovák Nemzeti Tanácsban és a Szövetségi Gyűlésben is. Képviselőik kiválasztásának a mostani választásoknál is nagy figyelmet kell szentelni. A fejlett szocialista társadalom építését saját ügyükké tették e nemzetiségek tagjai is, ez a mindennapok gyakorlatában világosan megnyilvánul. Tanúi vagyunk Szlovákia valamikor nagyon elmaradott déli és keleti részei dinamikus gazdasági és szociális fejlődésének, ahol a magyar és ukrán nemzetiség túlnyomó többsége ál. Ők is hozzájárultak ahhoz, hogy e területeken soha nem látott eredményeket értünk el. Több tucat új üzemet építettünk, létrejöttek a modern mezőgazdasági üzemek és szövetkezetek, új iskolák, óvódák, iskolaügyi, kulturális és egészségügyi intézmények százait építettük fel, rendkívül nagy mértékben nőtt a lakosság kulturális és életszínvonala. A munkásosztály, a magyar és az ukrán nemzetiségi dolgozók, testvéri egységben a cseh és a szlovák nemzet tagjaival önfeláldozóan vesznek részt az új, fejlett szocialista társadalom építésében. Ezt mindig bebizonyították a képviselő-testületek megválasztását előkészítő időszakban kezdeményező készségükkel, munkájukkal, közéleti tevékenységükkel, amely a jelenlegi időszakban még inkább kiteljesedik a CSKP XVI. kongresszusának, a CSKP megalakulása 60. évfordulójának és a képviselő-testületek megválasztásának tiszteletére. Az elkövetkező időszakban az a feladatunk, hogy a képviselő-testületek, különösen a nemzeti bizottságok és az egyes képviselők munkáját értékelve hozzálássunk a Nemzeti Front jelöltjeinek, a képviselőknek kiválasztásához, s ezzel kialakítsuk a lehető legjobb feltételeket és körülményeket a képviselőtestületek irányító, szervező és nevelő munkája színvonalának javításához és emeléséhez. Elsősorban arról van szó, hogy az állampolgárok közvetlen közreműködésével még aktívabban oldjuk meg a társadalom fejlesztésének a 7. ötéves tervből következő feladatait a kerületek, járások, városok és falvak körülményeire lebontva és következetesen bevezessük a népgazdaság korszerű irányítását tökéletesitö komplex intézkedéseket. A kepviseló-testületek, főleg a nemzeti bizottságok minőségi összetétele kialakítja ennek meghatározó feltételeit és körülményeit. JÁN MACHYNIAK 1981. II. 8.
