Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-02-08 / 5. szám
ÚJ szó Az SZKP XXVI. kongresszusa elé 1981. II. 8. A Szovjetunió Kommunista Pártja a XXVI. kongresszus előkészületeinek utolsó szakaszába lépett. Már Lenin is rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított a párt- kongresszusoknak. Annak idején, amikor az SZKP kormányzó párt lett és átvette a szovjet állam irányítását, kijelentette: „pártunk kormányzó párt és ezért a kongresszusain elfogadott határozatok kötelező érvényűek az egész köztársaságra“. A szovjet nép is ebben a szellemben értelmezi a pártkongresszusok határozatait, és azok teljesítése érdekében mindent megtesz. , A szovjet kommunisták legfelsőbb fórumainak mindig jellemző vonása volt a lenini munkastílus, a megvitatott kérdések iránti lenini hozzáállás, a magas elméleti színvonal, az elvhüség, tárgyilagosság, valameny- nyi lehetőség figyelembe vétele, a hiányosságok feltárása, az előretekintés és ä jelen feladatainak a megoldásánál a hosszúfSvú perspektívák figyelembevétele. az 500 milliárd rubelt, ami több a 9. ötéves tervidőszak beruházásainak nagyságánál. Évente átlagosan mintegy 200 nagy ipari üzem kezdte meg működését. A most véget ért ötéves tervidőszak .legkiemelkedőbb világhírű gazdasági létesítményei közé tartozik a Tyumeni Olaj- és Gázkitermelő Komplexum, a Kámai Autógyár, a Bajkál-Amur vasútvonal, Szibéria Észak- és Távol-Kelet természeti kincseinek kitermelése céljából létesített bányászati köz- pontek. A Szovjetunió az idejében hozott intézkedéseknek köszönhetően jelenleg a világon a legnagyobb hőenergetikai komplexummal rendelkezik, miközben a tőkés világ mélyreható energetikai válságot él át. Ezek a kimagasló eredmények többek között annak köszönhetően születtek, hogy az SZKP józanul értékelte az elért eredményeket, ugyanakkor nem leplezte, hogy még léteznek hiányosságok és megoldatlan problémák. A Központi Bizottság legutóbbi plénumán is jogosan mutattak rá a hiányosságokra, ugyanakkor felhívták a figyelmet azokra az óriási lehetőségekre, amelyek az egyre igényesebb feladatok és feltételek közepette a sikeres előrehaladás fontos eszközei. II. I. A szovjet pártalapszervezetek a legutóbbi, XXV. pártkongresz- szus feladatai teljesítése során értékes tapasztalatokat szereztek a kommunista országépítés minden területén. Lenin szavait idézve, a szovjet kommunisták ezeket a tapasztalataikat magukkal hozzák februári pártkongresszusukra, hogy azok a további tevékenység kiindulópontjául szolgálhassanak. A kongresszusi előkészületek utolsó szakaszában Szovjetunió- szerte évzáró taggyűlésekre került sor valamennyi szintű pártszervezetben. Az utóbbi években a kommunisták aktivitása és szervezettsége lényegesen fokozódott. 1966-ban az évzáró taggyűléseken a párttagok 86,7 százaléka vett részt, 1979-ben a részvétel 95,4 százalékos volt. Mint ismeretes, az SZKP XXV. kongresszusa meghatározta a párt gazdaságpolitikájának fö irányvonalát, és ismételten hangsúlyozta, hogy a legmagasabb- rerjdü cél továbbra is a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelése. A kongresszus rámutatott e gazdasági stratégia magvára, az ország gazdasági potenciáljának, valamint a népgazdaság fö ágazatának, a nehéziparnak az egyenletes fejlesztésére. A kongresszus nagy figyelmet szentelt a gazdasági irányítási rendszer és tervezés tökéletesítésének, a gazdasági ösztönzők fokozottabb kihasználásának, az anyagi és erkölcsi ösztönzésnek. A kongresz- szust követő időszakban ezeket a problémákat a párt központi bizottsága plénumainak határozatai konkretizálják. A szovjet nép a XXV. pártkongresszus, illetve a 10. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítésével új sikereket ért el az ország gazdasági és szociális fejlesztése terén. Előzetes adatok szerint az 1975-79-es években a nemzeti jövedelem 19 százalékkal, az ipari termelés volumene 20 százalékkal, a mezőgazdasági termelésé 9 százalékkal emelkedett. A 10. ötéves tervidőszak első négy évében a beruházások értéke túllépte Az SZKP külpolitikája mindig összhangban volt az ország belpolitikájával. Ez az összhang abból a lenini alaptételből táplálkozik, miszerint a szocializmus és a béke egymástól elválaszthatatlan. A kommunista párt és a szovjet állam az 1917-es lenini Békedekrétum óta következetesen síkraszáll a világbékéért, küzd az imperialista agresszív politika ellen, elítéli. a népek közötti ellenségeskedést, a gyarmati elnyomással és a rabló- hadjáratokkal szembeállítja a szocialista közösség országainak békepolitikáját, amely a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élését hirdeti. A Szovjetunió külpolitikáját a párt XXIV. és XXV. kongresszusán jóváhagyott békeprogram foglalja magába, amelyet a világ haladó közvéleménye megelégedéssel fogadott. A Szovjetunió következetes elvi békepolitikája a többi testvéri szocialista országgal együtt szembeszáll a reakciós kalandorpolitikával, fékezi a militarista agresszív köröket, melyeknek feltétlen számolníok kell azzal a visszafordíthatatlan ténnyel, hogy a szocialista közösség ereje hatalmas és semmilyen ellene elkövetendő esetleges agresszió nem maradna következmények nélkül. A szocialista országok kitartó béketörekvéseit erősítette meg tavaly májusban a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének jubileumi ülése. A résztvevők mélyrehatóan elemezték a jelenlegi, veszélyekkel teli nemzetközi helyzetet, megismételték a korábbi békejavaslatokat, és új kezdeményezéseket tettek közzé, megerősítve, hogy hajlandók a különböző társadalmi rendszerű országokkal párbeszédeket folytatni a békéről. Az SZKP Központi Bizottságának a nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájáról szóló 1980. évi júniusi határozata annak a meggyőződésének adott hangot, hogy objektív lehetőségek vannak a hidegháborúhoz való visszatérés megakadályozására, a békés egymás mellett élésre és a termonukleáris világháború veszélyének az elhárítására. A plé- num feladatul adta az SZKP KB Politikai Bizottságának, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor az USA és szövetségesei kalandorakcióinak nyomán fokozódott a háborús veszély, továbbra is következetesen folytassa a két legutóbbi párt- kongresszuson elfogadott külpolitikai irányvonal megvalósítását. Brezsnyev elvtárs több tavaly elhangzott beszédében újra megerősítette a Szovjetunió következetes békepolitikájának folytatását, mivel ez összhangban van valamennyi ország dolgozó népének létérdekeivel. Ugyanakkor nem hagyjuk figyelmen kívül azt, hogy az imperialista országok nem riadnak vissza semminemű provokációtól, kalandorakciótól és agressziótól. Már hagyomány, és egyben feltétlenül szükséges, hogy az SZKP kongresszusai marxista-leninista módon mélyrehatóan elemzik az adott nemzetközi helyzetet, felmérik az SZKP külpolitikai tevékenységének kérdéseit, meghatározzák a párt és az ország jövőben követendő külpolitikai stratégiáját, és megvitatják az ország védelmi képessége megszilárdításával kapcsolatos feladatokat. E hagyományokhoz híven az SZKP küszöbön álló XXVI kongresszusa is megvitatja ezeket a kérdéséket, és állást foglal velük kapcsolatban. (Kommunyiszt) (rövidítve) Hat évvel ezelőtt a Bajkál-Amur vasúti főútvonal építésére ifjúsági építöbrigád indult. Egyik fele a nyugati, a másik a központi szakasz építéséhez látott hozzá. Majd akkor egyesülnek ismét, amikor az egész BAM-on megindulhat a forgalom.- Mikor kerül sor erre az eseményre?- A forgalom megindítását a Bajkál-Amur vasúti főútvonalon 1984-re tervezzük. A vasútvonal állandó üzemeltetésére azonban csak két év múlva, 1986-ban kerül sor. Az építőknek már nem áll rendelkezésére hosz- szú idő - válaszolt Vaszilij Kalinyicsev a BAM építési igazgatója.- Korábban feltették a kérdést, miért kell sietni a BAM építésével? Mikor fognak megtérülni a vasútvonal építésébe beruházott óriási összegek?- Igen hallatszottak ilyen vélemények. De már akkor is világos volt, hogy Szibéria és a Távol-Kelet gazdaságának szüksége van a Csendes-óceánig vezető második vasútvonalra. Ezeknek a területeknek a teljesítőképessége gyors ütemben növekszik és hozzájárulásuk az ország gazdaságához évről évre jelentősebbé válik. Ugyanakkor, ha a Szovjetunió térképére pillant az ember, láthatja: a Központi és nyugati területeket sűrűn hálózzák be a vasutak, Keleten azonban lényegesen kevesebb a vonal. Az ország nyugati részét a Csendes-óceán partvidékével gyakorlatilag csak egyetlen átszelő vasútvonal köti össze, a híres transszibériai vonal, melyet még a század elején építettek. Ez a gazdag ásványkincs-lelőhelyektől messze halad.- Az építők a számos nehézség ellenére sikeresen megbirkóznak az eléjük tűzött feladatokkal. A természet sok kellemetlen meglepetéssel szolgál itt: nehezen járható, meredek hegygerincekkel, köomladékokkal, földcsuszamlásokkal, hóolvadás utáni vastag jéglerakódásokkal, hólavinákkal, köpatakok- kal. A hőmérséklet télen eléri a mínusz 60 Celsius fok nyáron pedig a hihetetlen hőség, a xúnyogok, a muslincák teszik próbára az 'pítöket.- Jelenleg a több mint háromezer kilométer hosszúságú fővonalból kétezer kilométeres szakaszon folynak a munkák. 1100 kilométeren már megindulhatott a forgalom. Az idén ezen a szakaszon több mint kétmillió tonna tüzelőanyagot szállítanak. A BAM tehát nemcsak épül, hanem már üzemel is, s a beruházások lassan visszatérülnek.- Nyilván minél közelebb kerül az építés befejezése, annál aktuálisabbá válik a BAM vonzáskörzetébe tartozó területek fejlesztése.- Igen, hiszen az irkutszki terület északi vidékein, a Burját Autonóm Köztársaságban, a csitai és az amuri területeken, a haba- rovszki kerületen áthaladó vasúti fővonal vonzáskörzetébe olyan hatalmas ipari övezet tartozik, amelynek a területe másfél millió négyzetkilométert tesz ki. Ez nagyobb mint Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország összesen. Ezért a BAM vonzáskörzetébe tartozó övezet gazdasági hasznosításában különös figyelmet szentelnek a népgazdaság valamennyi ágának. S ami igen fontos: A BAM-övezet fejlesztésének kezdete óta a munkák a természetvédelem figyelem- bevételével folynak. A BAM-mal lényegesen megjavul az összeköttetés a Kamcsatka- félszigettel, valamint a Távol-Kelet más területeivel.- Még egy fontos rendeltetése á Bajkál- Amur vasúti főútvonalnak a fehéráruk tranzi- tálása, amely a legrövidebb útvonalon történik majd a kontinens európai részéből a Csendes-óceán körzeteibe és vissza. A te- herrakományok útja több mint 400 kilométerrel rövidül meg, s lényegesen meggyorsítja, olcsóbbá teszi a szállítást a transzszibériai kontinentális hídon.- Néhány év múlva megkezdődik a rendszeres vonatforgalom az új fővonalon. Folytatódik-e a BAM-hoz kapcsolódó vasútvonalak építése?- Sokak véleménye szerint a BAM üzembehelyezésével még vonzóbb távlatok nyílnak a Szovjetunió észak-keleti területeinek gazdasági kiaknázására. Nos, Dél-Jakutia kokszolható szénmezőinek a feltárása nagy súllyal esett latba a Tinda-Berkakit-Ugoínaja vasútvonal megipítésénél. Jakutföld, a magadad terület gazdag, de még kiaknázatlan természeti kincseinek komplex gazdasági hasznosításához idővel szintén szükségessé válik a vasútvonal kiépítése észak felé. A jakutföldi fejlesztésekkel foglalkozó egyik konferencián szó volt az Berkakit-Jakutszk közötti 900 kilométeres vasútvonal megépítéséről. Később a vasútvonal minden bizonynyal Magadanig hosszabbodik majd. Vlagyimir Szafronov (APN-LV) Szibéria a gazdasági világtérképen A Szovjetunió gazdasági jövőjéről folytatott bármilyen beszélgetés elképzelhetetlen Szibéria említése nélkül A XX. és XXI. század, illetőleg ezredfordulón az ország legfontosabb perspektívái éppen e tájegység fejlesztésével függenek össze. Manapság, amikor a nyersanyagellátás világszerte súlyos gond, időszerűbbé válik a probléma megoldásának szovjet tapasztalata. A Szovjetunió világviszonylatban az egyetlen olyan nagy ipari állam, amely teljes mértékben saját természeti erőforrásaira alapozza a gazdaságfejlesztést. Ezt a sors ajándékának lehetne tartani, ha a természeti erőforrások túlnyomó része nem Szibéria földjének belsejében lenne, tehát a legnehezebben hozzáférhető és a leggyérebben lakott helyeken. Szibéria az ország területének 29 százalékát foglalja el. De a szovjet szén-, kőolaj- és földgázkészleteknek megközelítőleg 75 százaléka itt található. (Ezen belül például a szovjet szén 90 százaléka, illetve a világ szénkészletének a fele: körülbelül 7 billió tonna). Vízenergia-, ipari faanyagkészletek, színesfémek, vasérc és egyéb ásványi kincsek roppant mennyiségben fordulnak elő. Megszerzésük azonban nehéz feladat. Ezért a rohamos fejlesztés ellenére Szibéria jelenlegi súlya a szovjet ipari termelésben meglehetősen szerény. Egyetlen fúróberendezés áttelepítése ide annyiba kerül, mint maga a berendezés, nem is szólva arról, hogy Észak-Szibériában egy egyszerű műszaki felszerelés nem áll ellent a fagyoknak. Ezenkívül Szibéria, amely az ország munkaerötartaléká- nak mindössze 1/12 részével rendelkezik, súlyos munkaerőhiányban szenved. Minden munkáskéznek nagy ára vari. Eddig az anyagiak is hátráltatták a szibériai terveket. A Nyugat-Szibériai Kőolaj- Földgázkomplexum (Tyu- meny) fejlesztése a tizedik ötéves tervidőszakban (1976/80) a Szovjetuniónak 25 milliárd rubeljébe került. Gyakorlatilag ma a nemzeti jövedelemhez kisebb mértékben járul hozzá Szibéria, mint amennyit az itt folyó beruházásokra költenek. Különösen nagyok a szállítási költségek. A vasút- és az autóúthálózat itt a legritkább, fejlesztésük óriási összegeket emészt fel. Észak-Tyumeny- ben mindössze 1 km új autóút építése 60-800 ezer rubelbe kerül. Szibéria gazdasági birtokbavétele tehát drága dolog, mégis elkerülhetetlen. Nyugat- Szibéria például 15 év alatt évi 1 millió tonnáról 315 millió tonnára növelte a kőolaj kitermelését. « Szibéria gazdasági fejlődésének felgyorsulása természetesen nemcsak a szovjet gazdaságra lesz hatással, hanem az összes érdekelt országok számára is új távlatokat tár fel. Hiszen már most a világnak több mint 80 országa használja fel kisebb-nagyobb mértékben Szibéria nyersanyagkészleteit. Leonyid Korenyev (APN-LV) cm I g IMIMW; A BAJKÁL-AMUR VASÚTVONAL HÁROMEZER KILOMÉTEREN
