Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-01-25 / 3. szám
1981. I. 25. A MAGYAR TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLÁK JÖVŐJE A KÖZOKTATÁS KORSZERŰSÍTÉSÉNEK TÜKRÉBEN Interjú Juraj Busa professzorral, az SZSZK oktatási miniszterével lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Oktatásügyünk, s ezen belül a magyar tanítási nyelvű iskolák jelene és jövője mindig időszerű, nagy érdeklődésre számot tartó kérdés. Ezekben a napokban, amikor a beiratkozás és a pályaválasztás problémája ismét előtérbe kerül, e téma még inkább időszerű. Kérdéseinkkel Juraj Busa professzorhoz, az SZSZK oktatási miniszteréhez fordultunk, aki írásban küldte meg a válaszait. Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll (CSTK-felvétel) • A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének 1976 június negyedikéi határozata értelmében immár ötödik éve folyik iskolarendszerünk tartalmi és szervezési átépítése. Miniszter elvtárs, hogyan értékeli a korszerűsítés eddigi menetét? Az államigazgatási szervek az iskolaügyet illetően mire helyezik a fő súlyt a legközelebbi időszakban?- Legmagasabb pártszervünk a csehszlovák oktató-nevelő rendszer továbbfejlesztéséről elfogadott határozata évtizedekre szóló alapvető program, mely a fejlett szocialista társadalmi rendszer lehetőségeivel és szükségleteivel összhangban múszaki-tudományos fejlődés követelményeinek megfelelően - ifjú nemzedékünk nevelésére és közmúvelé- sére hivatott. E program átgondolt, céltudatos és fokozatos megvalósítására 1976 óta nemcsak az oktatási dolgozók igyekezetét sikerült összpontosítani, hanem a pártszervek és a nemzeti bizottságok vezetésével úgyszólván az egész társadalom figyelmét is. Az eltelt négy esztendő pozitív eredményei, melyekről az állami és a kormányszervek elismerőleg nyilatkoztak, éppen annak köszönhetők, hogy e programot egész társadalmunk saját ügyének tekinti. Így például az iskoláskor előtti nevelés területén nemcsak az óvodák pedagógiai funkcióját sikerült elmélyíteni, hanem a termelési szférát is sikerült érdekeltté tenni a bölcsőde- és óvodahálózat továbbfejlesztésében. így az 1975-ös esztendőben a 166 üzemi és szövetkezeti óvodát csupán 12 158 gyerek látogatta, az elmúlt évben viszont már több mint 31 ezer gyerek kapott elhelyezést 450 ilyen óvodában. Sikeresen befejeztük az alapiskola alsó tagozatának átépítését és hozzáláttunk a felső tagozat átszervezéséhez. Az alapiskolai új oktató- és nevelórendszer hatékonyságának elemzése során bebizonyosodott, hogy az alsó tagozaton a tanulási időnek öt évről 4 évre való csökkentése ellenére is mind mennyiségileg mind minőségileg ugyanolyan kielégítő eredmények érhetők el az oktató- nevelő munkában. A pedagógusok elismeréssel szólnak róla - az ellenőrző szervek pedig megerősítik -, hogy az alapiskola alsó tagozatát látogató gyerekek látóköre általában tágult, képesek az egyes jelenségeket tökéletesebb logikai összefüggésekben értelmezni, bővebb a szókincsük és az új ismeretek önálló elsajátítására is sokkal jobban képesek. A párthatározat által megjelölt feladatok közül az egyik legfontosabb a szakmunkásnak készülő fiatalokról való gondoskodás. A termelési szakágazatok, a kerületi nemzeti bizottságok és a termelőszövetkezetek szorosan együttműködve az iskolaügyi szervekkel sikeresen dolgoznak a középfokú szakmunkásképző iskolának mint iskolarendszerünk legprogresszívabb iskolatípusának kialakításán. Hogy a középiskolai képzés három ágát fokozatosan mind közelebb hozzuk egymáshoz, a gimnáziumokban olyan szakképzést honosítunk meg, mely a gimnáziumot végzett, de továbbtanulni nem szándékozó fiatalok számára lehetővé teszi, hogy teljes értékű és szakképzett emberekként kapcsolódhassanak be a társadalom építésébe. • Az iskolák sikeres működésének előfeltétele a pedagógusok áldozatkész és jó munkája. Milyen támogatást nyújt a pedagógusoknak az Oktatási Minisztérium, hogy továbbra is eredményesen teljesíthessék jelentős társadalmi hivatásukat?- E kérdéssel részletesen foglalkozott a pedagógusok országos konferenciája, mely 1979 áprilisában volt Prágában. A konferencián a legmagasabb párt- és állami tényezők által kifejtett gondolatokból egy egész sor feladat ered, melyekre a jelenlegi időszakban összpontosítjuk figyelmünket, a pedagógusképzés területén éppúgy, mint a pedagógusok továbbképzésében. Kidolgoztuk a pedagógustovábbképzés egész rendszerét, mely sikeresen teljesíti szerepét, legfőbb tartalma természetesen a pedagógusok felkészítése az új oktatási és nevelési koncepció szerinti munkára. A magyar tanítási nyelvű iskolák pedagógusainak képzése tartalmában azonos a többi pedagógus képzésével. Ám ugyanakkor a magyar nyelvnek, a szlovák nyelvnek és részben az orosz nyelvnek - mint nemzetiségi oktatásügyünk specifikumainak - a tanítására való pedagógusfelkészítés külön program szerint valósul meg. A tanító- képzésnek és továbbképzésnek az elkövetkező időszakban is nagy figyelmet szentelünk majd. • Ezek szerint tehát a különböző típusú és fokú iskolák pedagógusairól való gondoskodás koncepciója átgondolt, és a sikeres megvalósítás útján halad. Hogyan biztosítja az Oktatási Minisztérium az új koncepció követelményeinek megfelelő pedagógusképzést a főiskolákon?- A pedagógusképzés új koncepcióját a főiskolákon A csehszlovák oktató-nevelő rendszer továbbfejlesztése című dokumentum szerint valósítjuk meg, melyet 1976 június 4-én hagyott jóvá a CSKP Központi Bizottságának Elnöksége. A CSSZSZK és az SZSZK Oktatási Minisztériuma ezzel összhangban dolgozta ki az oktatási rendszer korszerűsítésének és a szélesen értelmezett pedagógus- képzés javításának kérdéseit, figyelembe véve a szocialista országokban, elsősorban a Szovjetunióban e téren szerzett tapasztalatokat. A Szlovák Szocialista Köztársaságban a magyar tanítási nyelvű iskolák számára történő pedagógusképzés kérdéseinek megoldása során figyelembe vettük azokat a tapasztalatokat is, amelyeket a Magyar Népköztársaságban szereztek a szlovák nemzetiségi iskolák pedagógusainak képzésében. A CSSZSZK és az SZSZK Oktatási Minisztériuma országos érvényű egységes alapelveket fektetett le a pedagógus- képző karok profiljának kialakításához és a megvalósítás módjáról is intézkedett. A profilkialakítás elveinek kidolgozásánál tekintetbe vettük a társadalmi szükségleteket és a pedagógusképző karok képesítési szerkezetének elemzését is. A magyar tanítási nyelvű alapiskolák alsó tagozata számára jelenleg a Nyitrai Pedagógiai Kar nappali és levelező tagozatán képeznek pedagógusokat. A magyar tanítási nyelvű alapiskolák és középiskolák számára a magyar-szlovák szakos pedagógusokat a bratislavai Ko- mensky Egyetem Bölcsészettudományi Karán képezik. Az 1981-82-es tanévben matematika-biológia szak nyílik a Nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatán, és az elkövetkező évek során a magyar tanítási nyelvű alap- és középiskolák szükségleteinek megfelelően az az SZSZK Oktatási Minisztériuma megoldja más társada-' lom- és természettudományi tanszakok nyitásának a kérdését is. Ehhez természetesen a járási és a kerületi nemzeti bizottságok illetékes osztályán pontosan fel kell majd mérni a magyar tanítási nyelvű iskolák pedagógus-szükségletét, úgy, hogy ez a kérdés 1983-ig megoldható legyen. • A CSKP oktatáspolitikájának alapvető célja olyan embert nevelni, aki minden tekintetben megállja majd a helyét a fejlett szocialista társadalomban. Hogyan érvényesíti az iskolaügy ezt az alapelvet a magyar nemzetiségű tanulók viszonylatában?- Tanügyünk demokratizálásával biztosítottuk, hogy egyenlő gondoskodásban részesüljön minden tanuló, nemzetiségére való tekintet nélkül. Ez nemcsak az oktatás és nevelés tartalmában, a munkamódszerekben és -formákban, az iskolák tanszerekkel és oktatási segédeszközökkel való ellátásban érvényesül, hanem abban a gondoskodásban is, hogy a magyar nemzetiségű gyerekek az iskola elvégzése után egyrészt egyenrangúan érvényesülhessenek a társadalmi élet valamennyi területén, másrészt, hogy minden lehetőségük meglegyen anyanyelvűk minél tökéletesebb elsajátítására, saját nemzetiségi kultúrájuk megismerésére és továbbfejlesztésére. Ha ezt a problémakört le akarnánk szűkíteni, szükségesnek mutatkozik, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolákban biztosítani kell az olyan tantárgyak oktatásának hatékonyságát, mint amilyen egyfelől a magyar nyelv és irodalom a történelem, a zenei nevelés, másfelől pedig a szlovák nyelv és a polgári nevelés. A nemzetiségi iskolák vonatkozásában mind a feladatokat, mind pedig az egyes intézkedéseket illetően mindkét említett terület a tanügyi hatóságok figyelmének és tevékenységének középpontjában áll. 0 Hogyan mutatkozik meg e gondoskodás az alap és középiskolák végzett növendékeinek elhelyezésében?- A lenini nemzetiségi politika szellemében államunkban az az alapelv érvényesül, hogy a legkülönbözőbb típusú és fokú iskolákban a tanulók nemzetiségi összetétele minél tökéletesebb összhangban legyen a lakosság nemzetiségi összetételével, ám ugyanakkor a legnagyobb mértékban biztosítva legyen a szülök joga a tanítási nyelv megválasztására. Ezt az alapelvet lényegében sikerül érvényesítenünk az óvodákban, az alapiskolákban, a gimnáziumokban és a négyéves szakmunkásképzőkben. Kevésbé sikerül viszont a kívánt nemzetiségi összetételt elérni a szakközépiskolák és a szakmunkásképzők egyes szakain, de főképpen a főiskolák műszaki irányzatain. Ez a megállapítás annak ellenére is érvényes, hogy az utóbbi években a magyar nemzetiségű tanulók részaránya fokozatosan nő ezekben az iskolákban is, ám a részarány növekedése viszonylag lassú és nincs összhangban a tanügyi dolgozók ráfordított igyekezetével. Ennek több okát is felhozhatjuk, ezek közül azonban a legszembeszököbb az a tény, hogy a magyar nemzetiségű tanulók egyáltalában nem tanúsítottak érdeklődést a szakközépiskolák egyes tanszakai iránt. Egyáltalán nem jelentkeztek például a Ruzomberoki Textilipari Szakközép- iskolába, a Zvoleni Faipari Szakközép- iskolába, a Banská Stiavnica-i Bányászati Szakközépiskolába, a Kremnicai Iparművészeti Szakközépiskolába, és így tovább, s ami a szakmunkásképző intézetekben való tanulást illeti, a tanulók jelentős része inkább a kevésbé igényes tanulási formákat választja az egyes tanszakokon. A magyar nemzetiségű diákok részarányának a szükségestől való elmaradását a felsőoktatási intézményekben elsősorban az okozza, hogy az egyetemi és a műszaki irányzatokra jelentkezettek aránya kedvezőtlenebb, mint a többi diákok esetében. Mivelhogy a tanulók összetételében - főleg a szakközépiskolákban és a szakmunkásképzők egyes szakain - előfordulnak bizonyos eltérések, az oktatási minisztérium, együttműködve a kerületi nemzeti bizottságok és a járási nemzeti bizottságok oktatási osztályával, elfogadva a pártszervek hatékony támogatását, az utóbbi években számos olyan intézkedést hajtott végre, melyek segítségével fokozatosan el lehet érni a szükséges nemzetiségi összetételt. Ezzel a követelménnyel számolnia kell például az egyes évi végrehajtási terveknek és az iskola- hálózatot módosító terveknek is. A kitűzött célok eléréséhez főként a szlovák nyelv oktatásának javítását célzó komplex pedagógiai-szervezési intézkedéseknek kell majd jelentékenyen hozzájárulniuk, de sokat segíthet a tanulók és a szülők körében kifejtett pályaválasztással kapcsolatos felvilágosító munka. Ez alkalommal is szeretném ismételten felhívni a magyar nemzetiségű szülőket és a pedagógusokat is, hogy amikor döntenek gyerekeik továbbtanulásáról, a pedagógusok oktató-nevelő tevékenységük során tanúsítsanak teljes megértést politikai célkitűzéseink és a társadalom szükségletei iránt, ám ugyanakkor vegyék figyelembe a tanulók képességeit és kívánságait is. Csak Így érhető el, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaság Oktatási Minisztériumának erőfeszítéseit kellőképpen támogatni fogják mindazok a szervek és intézmények, amelyek a feladatok teljesítésében társadalmi életünk e jelentős területén részt vesznek. • A szülök s közöttük a magyar nemzetiségű szülők is elég gyakran adnak hangot nemtetszésüknek az osztatlan iskolák megszüntetésével kapcsolatban. Milyen célokat követnek az illetékes szervek a kisebb falusi iskolák megszüntetésével?- A csehszlovák oktató-nevelő rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó intézkedések, a tartalmi változások, az oktató-nevelő munka minőségével - s ezáltal a munkamódszerekkel és -formákkal - szemben támasztott mind szigorúbb követelmények egyre inkább meggyőznek bennünket arról, hogy az osztatlan, de főképpen az egyosztályos iskolákban sokszor még a legnagyobb igyekezettel sem lehet kielégítően eleget tenni a követelményeknek. Ez a tény megköveteli, hogy a kevés osztályos iskolákat beolvasszuk a körzeti iskolákba. A körzetesítést az Eljárási alapelvek az osztatlan iskolák integrálásához az alapiskolák tartalmi és szervezési átépítésének szakaszában című, a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya által jóváhagyott dokumentum szerint valósítjuk meg, mégpedig 1990-ig. Ezek az alapelvek minden iskolára érvényesek, tanítási nyelvükre való tekintet nélkül. A nemzetiségi iskolák esetében külön kitételekben biztosítják a magyar tanítási nyelv folytonosságát. Az osztatlan iskolák hálózatában esz- közlendö változtatások végrehajtásával az illető járások politikai és állami szervei vannak megbízva. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzeti bizottságok a körzetesítésnél megfontoltan járnak el, teljes mértékben tiszteletben tartva a gyerekeknek az anyanyelvükön való tanulás alkotmányos jogát; az eltérő tanítási nyelvű iskolákat egyenlő feltételek mellett kötelesek integrálni, s ezt meg is tartják. Bár igaz, hogy ezt az igyekezetét a - szlovák, magyar vagy ukrán nemzetiségű - szülők egy része nem mindig fogadja megértéssel, ami főként abból ered, hogy a gyerekek beutazása a távolabbi községekbe bizonyos nehézségekkel jár (és emiatt a szülök gyakran fölöslegesen aggodalmaskodnak). Természetes, hogy a körzetesítés következtében az iskolák száma - főként az egy- és kétosztályosoké - az utóbbi években érezhetően csökkent, ám szeretném újra hangsúlyozni, hogy egy-egy iskola megszüntetésének elvi feltétel az eredeti tanítási nyelv folytonosságának, valamint más, elsősorban a politikai és a pedagógiai-szervezési körülmények biztosítása. 0 Hogyan oldja meg a minisztérium a megszüntetett iskolák pedagógusainak elhelyezkedési problémáját?- Az iskolák integrálása természetesen a tanítókat is közvetlenül érinti, hiszen első pillantásra úgy tűnhet fel, hogy a „beolvasztott“ iskola tanítója munka nélkül marad. A valóság persze az, hogy eddig még egyetlen tanítóval sem szakították meg a munkaviszonyt az illető iskola integrálása címén. Csak ritka esetekben kerül rá sor, hogy a megszüntetett iskola tanítója olyan munkát választ, ami nem felel meg képesítésének. Az ilyen esetekben inkább szubjektív okokról van szó, olyanokról mint például a bejárás, a családi problémák és ehhez hasonlók. A megszüntetett iskolák pedagógusait a nemzeti bizottságok iskolaügyi osztályai többnyire az irányításuk alá eső iskoláknak azon a tagozatán helyezik el, ahova képesítésük szól, illetve az iskolai napközi otthonokban, ahol természetesen képesítésüknek megfelelő bért kapnak. KOVESDI JÁNOS
