Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-06-21 / 24. szám

A kész szállítószalag feltekercselve Évente június második felében már hagyományosan megrendezik Bratisla- vában az INCHEBA nemzetközi vegyipa­ri kiállítást. Ha belelapozunk a város vállalatainak névjegyzékébe, abban elő­kelő helyet foglalnak el az iparág képvi­selői; a Slovnaft, a Dimitrov Vegyiművek, a Kablo, a Matador... Éppen ez utóbbi­ban jártam a minap, hogy arról érdeklőd­jek, mit mutat be a gumigyár az idei nemzetközi vegyipari seregszemlén és egyáltalán mi minden készül napjainkban a Duna jobb partján fekvő nagymúltú vállalatban. Blazej Hajóin, a kereskedelmi-műszaki szolgálat vezetője behatóan ismeri a gyár jelenlegi termelési programját; könnyű­szerrel, kapásból sorolja az Inchebán bemutatásra kerülő termékeiket:- Talán a gumi padlóburkolatokkal kezdeném, mert ezek eléggé ismertek lakásainkból, s az autóbuszokban és más területen is használatosak. A sorban a tömlők következnek; nagyjából a si­mákra és spirálszerűekre oszthatók, de felhasználásuktól függően csoportosítva még számtalan fajtájuk létezik. Bemuta­tásra kerülnek tömítésre alkalmas ta­pasztóanyagaink: az elasztoplaszt, a ko- lorplaszt és a CR. Hogy mi az a CR? Nincs abban semmi különlegesség, szin­tén tapasztóanyag, s a nevét alapanya­gainak kezdőbetűjéből hozták össze. Ta­lán legismeretesebb termékünk minden­felé a hőpalack. A hagyományos mellett már mintegy két évé különböző mintáza­tú textilbe , .csomagotokat“ is készítünk; ezeket külföldre szállítjuk. Lakásaink nél­külözhetetlen kellékei, a gumilábtörlők sem hiányozhatnak a sorból. Főleg Bepillantás a szállítószalag-készítő csarnokba Pillanatkép a vállalat szívének tartott hengerműből (Gyökeres György felvételei) a gép- és vegyipar igényli a különböző célokra használható könnyű gumiból saj­tolt formákat. A szövetbetétes gumi hajtó­szíj, mely a gépek kiegészítő tartozéka, szintén nálunk készül. Megemlíteném még a kaucsuk-ragasztóanyagokat; kö­zülük is a ZEBRAPRÉN nevű bevonatot, melyet az útborkolat-jelek festésére használnak fel. S végül szólnék az egy­től száz milliméteres vastagságban ké­szülő tömítődeszkákról; mind alátétnek, mind tömítésnek hasznosak.- A felsorolt kiállított termékeik közül melyek a leginkább keresettek idehaza, de főleg külföldön?- Hagyományosan a hőpalack, mely­nek nálunk gyártott 85-90 százalékát kül­földi piacon értékesítjük. Hosszú lenne minden megrendelő állam felsorolása; számuk a hetven körül mozog. Közked­velt termékeink közé sorolnám még a gu­mi padlóburkolatokat; ezekből a Szovjet­unióba, Magyarországra, Franciaország­ba és Olaszországba kerül a legtöbb; persze, kisebb mennyiségben még számtalan országba szállítunk- Feltételezem, hogy az Inchebán lá­tottak csak részét képezik jelenlegi ter­melési programjuknak; ezenkívül még mit gyárt a Matador?- Elsősorban azon alapanyagokat, melyek a szállítószalagok javítására szol­gálnak. Továbbá nálunk készül még a gumifém; kemény gumiból gyártott ru­dak és csövecskék; a sima és bordás felületű szállítószalagok; az írógéphen­ger és más gumi-apróságok. Hozzáte­szem, hogy a kívánt hosszúságra felvág­va készítjük el a tömlőgyürüket. S még valami, ami önöket is közvetlenül érint; ez az ofszet gumitextiles bevonat; a Pravda új nyomdaüzeme - ahol az Új Szó vasár­napi száma is készül - szintén ezt hasz­nálja a színek átvitelére.- így együttvéve hány termékről van szó?- Egyszer utánaszámoltam, és elég nagy szám jött ki; 11-12 ezer termék szerepel termelési programunkban. Per­sze, ezt úgy kell venni, hogy bizonyos termékcsoportokon belül százával van­nak a különbözőek, esetenként csak ap­róságokban térnek el egymástól A köny- nyebb megérthetöség kedvéért két pél­dát is felhozhatunk. Az ismert hőpalac­kokból nyolcféle készül; mindegyik há­rom színben és ugyanannyi nagyságban; csak a sima felületűekből néhány tucat különböző minta alkalmazásával jön lét­re. Vagy vegyük a padlóburkolatokat, melyeket tizenöt színárnyalatban gyár­tunk. Ha így végigmennénk összes ter­mékcsoportunkon, s megszámolnánk azok minden fajtáját, lassan eljutnánk az első pillanatban szinte hihetetlenül ma­gas számig.- És milyen újdonságokat, esetleg tö­kéletesített termékeket mutatnak be a mostani kiállításon?- Gyártmányfejlesztésünk egyedüli új eredményének tekinthetjük a nyomó-szí­vó tömlők kifejlesztését. Erre új, modern gépi berendezésekkel ellátott csarnokot építünk. Lényegében arról van szó, hogy egyazon tömlő mind nyomásra, mind szí­vásra alkalmas; míg eddig mindkét folya­mat elvégzésére két különálló tömlő szol­gált. Az idei Inchebán már bemutatjuk; lehetséges, hogy bizonyos mennyiségű nyers- és alapanyagtakarítást érfink el vele, mivel gyártásának megkezdésével már leépíthetjük a sima, azaz a nyomó- tömlő előállítását.- Mindezek alapján mit várnak az idei Inchebától?- Ha a kereskedelmi egyezmények megkötésére gondol, akkor semmit. Ilyen jellegű tevékenységet minden év au­gusztusának végén a plzeni PRAGOEX- PO seregszemlén fejtünk ki. Most olyan helyzetben vagyunk, hogy a legyártásra kerülő termékeinket teljes egészében szerződéses egyezmények alapján „eladtuk“. Az Incheba számunkra csu­pán vállalatunk propagálására szolgál, a szakemberek és a látogatók körében egyaránt Az említett egy újdonságunk híján minden más kiállított termékünket már tavaly bemutattuk. Igyekszünk rész­legünket úgy összehozni, hogy kiválasz­tott termékcsoportjaink minden változatát egy jellemző példány képviselje. Mi tagadás, mikor az Incheba kapcsán a Matadorba indultam, a gyártmányfej­lesztésről és a termékújdonságokról kí­vántam átfogó képet szerezni Helyette a valóság tükrét kaptam, mely alapján megfogalmazódott bennem a kételkedő kérdés: Elég-e, ha egy gumigyárban csu­pán a gumi és a ma igényeinek kielégíté­se rugalmas? J. MÉSZÁROS KÁROLY Párt- és állami szerveink mezőgazdasági kérdéseket is érintő tanácskozásain szinte kivétel nélkül napirenden volt s van a zöldségfogyasztás és az ezt elsődlegesen megha­tározó termesztés. Törvényszerűen, hiszen a zöldségpia­con a kínálat és kereslet még mindig nincs összhangban, éves átlagban kisebb az egyéni fogyasztás, mint azt az ésszerű táplálkozás megkívánja, és a nálunk is megter­meszthető zöldségfélék frissen való árusításában a szük­ségesnél nagyobb arányban érvényesül az idényjelleg. Tény viszont, hogy évekkel korábban mindezt még fokozottabb hangsúllyal lehetett, kellett elmondani. Az elmúlt évek során ugyanis a zöldségtermesztésben is végbement egy bizonyos fejlődés, és ez tovább folytatódik. Az idén a termelők például a tavalyi 231 ezer tonnával szemben már 315 ezer tonna zöldség eladására kötöttek szerződést. Rengeteg igyekezet, munka van e növekedés mögött, hiszen zöldségfélét és egyre nagyobb területen termesz­teni, s közben fokozni a gazdaságosságot, nem kis dolog. Egy-egy egész járást átfogó tervszerű fejlesztés, a zöld­ségtermesztés összpontosítása, szakosítása és az ezt feltételező gépesítés kell ahhoz, hogy a kezdeti nekilendü­lés tartós legyen. Példaként említhetjük a lévai (Levice) járást, ahol immár négy éve a Hronfrukt közös mezőgaz­dasági vállalat egyengeti a zöldségtermesztés útját. Ered­ményesen, erről Farkas Lajos mérnökkel, a vállalat gazda­sági igazgatóhelyettesével folytatott beszélgetés során is meggyőződtünk. Négy év alatt a járásban közel megkétszereződött a zöldségterület. A korábbinál ugyan valamivel kevesebb, összesen 21 mezőgazdasági üzemben foglalkoznak zöld­ségtermesztéssel, de amíg 1977-ben egy-egy mezőgaz­dasági üzem átlagban huszonnégy hektáron termesztett zöldségnövényt, addig ez a terület jelenleg már eléri a negyvenkilenc hektárt. A jó szervezést és alapokat bizonyítja az a tény is, hogy a tervezett 18 100 tonnával szemben a termelők 18 865 tonna zöldség eladására kötöttek szerződést. Akkor, amikor szlovákiai viszonylat­ban a nagyüzemekkel nem egész 98 százalékra sikerült szerződésileg lekötni a tervezett mennyiséget. Az első lépéssel, a zöldségtermesztés nagyobb egységekbe való összpontosításával együtt folyt a szakosítás. így jelenleg egy-egy zöldségfélét egy, legfeljebb két-három mezőgaz­dasági üzemben termesztenek, ott, ahol annak már hagyo­mányai voltak és a tudományos vizsgálat alapján bebizo­nyosodott, hogy az adott zöldség termesztésére a körzet­ben megfelelőek a természeti feltételek. A legtöbbet talán itt is a példák mondják. Négy-öt évvel ezelőtt még vagy tizennégy mezőgazdasági üzemben termesztenek a járás területén vöröshagymát. Jelenleg a hagymatermesztés központi helye a palásti (Plástovce) földművesszövetkezet. Az összesen ötvenkét hektárt kitevő csemegeuborkából a Velky Öur-i Efsz egymaga 25 hektárt vállalt magára. És így folytathatnánk a sort a huszonegy mezőgazdasági üzemmel, amelyek közül mindegyik választott egy-két fő zöldségnövényt. Oroszka (Pohronsky Ruskov) például a zöldbab és -borsó, Őajkov - húsz hektárt vállalva - a káposzta, a nagysallói (Tekovské Luzany) és a kissallói (Tekovské Luzianky) földmüvesszövetkezetek pedig elsősorban a paradicsom termesztésére szakosodtak. Az utóbbiak az idén már 165 hektáron fogják termeszteni ezt az értékes fogyasztási és konzervipari alapanyagot. A további ilyen célú körzet a zselízi (2eliezovce). Itt a magyar gyártmányú paradi­csomtermesztő és -betakarító gépsorba egy szovjet gyárt­mányú paradicsombetakarító kombájnt is beépítettek, és az idén a paradicsomlé-vonalat Bulgáriából behozott foto- cellás válogatóval is kiegészítik, amivel tizenhét munkaerőt lehet megtakarítani. Az utóbbi példa már egy további, nagyon lényeges dologra is rámutat. Ahhoz ugyanis, hogy a huszonegy mezőgazdasági üzem mindegyike egyáltalán vállalni tudta a zöldségtermesztés fejlesztését, feltétlenül gépekre volt szüksége. Olyanokra, amelyek helyettesítik az embert, lehetővé teszik a nagyüzemi termesztést. Az utóbbi években ilyen céllal bővült a gépparkf többek között zöldbabbetakarító és zöldborsócséplő-géppel, uborka- és káposztabetakarítóval, hagymaosztályozó és a káposzta betakarítás utáni kezelését szolgáló berendezéssel. Kap­tak a termelők egy univerzális svéd gyártmányú vetőgépet is a zöldség növények vetésére. Mindehhez persze kellett a Hronfrukt, amely a mező- gazdasági üzemek helyett figyelemmel kíséri az új gépek megjelenését, megveszi, karbantartja és javítja azokat. S párhuzamosan az egyéb gondokat is leveszi a termelők válláról. Beszerzi például a vetőmagokat, növényvédő anyagokat, és hathatós szaktanácsadást nyújt. Gondosko­dik az összesen immár 29 hektárt kitevő fóliakertészetek ellátásáról, megköti az eladási szerződéseket és saját teherautóival segíti a szállítást. Mindezt egyre magasabb szinten, hiszen rövidesen megveszik a speciális hütőko- csit, hogy messzebbre is szállíthassák a zöldséget. A zöld- bab-betakarító géphez adaptert vásárolnak, hogy azt a fűszerpaprika betakarításánál is használhassák. Már folyamatban van egy további svéd gyártmányú vetőgép megvásárlása, hiszen a meglévővel az idén 900 hektáron vetették el a különböző zöldségnövényeket és a mákot, s a meghibásodási lehetőséget figyelembe véve egy gépre alapozni nem nagy biztonság. Párhuzamosan már meg­kezdték egy százötven vagonos hütőtároló építését, ahol bő termés esetén bizonyos ideig eltarthatják a zöldséget. A távolabbi tervekben szerepel egy palántanevelő központ kiépítése, hogy ilyen téren is könnyítsék a zöldségtermelő gazdaságok helyzetét. Mindez alapja, feltétele a további fejlesztésnek. EGRI FERENC 1981. VI. 21.

Next

/
Thumbnails
Contents