Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-06-21 / 24. szám

1981. VI. 21. Hogy milyen korban élünk, azt már sokan és sokféle módon megfogalmaz­ták. így az a megállapítás sem újdonság, hogy az utazások kora a miénk. Jövünk- megyünk, hajt bennünket a kíváncsiság. Olyan tájakat, amelyekről olvastunk, hal­lottunk, látványosságokat keresünk fel, vagy mint mi is tettük, szakmai okokból vezéreltetve utazunk. Magyarországi tar­tózkodásunk vége felé így jutottunk el Nádudvarra is, a sokszorosan kiváló, or­szágos hírű termelőszövetkezetbe. Hús­üzeméről a cikksorozat harmadik részé­ben írtunk, de a növénytermesztés terü­letén is figyelemre méltó eredményeket mutatnak fel. Olyanokat, amelyek az or­szághatárokon túl is érdeklődésre tart­hatnak számot. Ezért ők a KITE, a Kuko­rica és Iparnövény Termelési Egyesülés rendszergazdái. Mit jelent ez, és hogyan lehet egy tsz rendszergazda? Hosszú évek kitartó munkája előzte meg, míg eljutottak idáig, vagyis addig, hogy mind gabonából, mind ipari növé­nyekből és szálas takarmányokból ma­gas hektárhozamokat értek el. Pedig a Hortobágy peremén gazdálkodó terme­lőszövetkezet talajviszonyai nem a leg­jobbak. A szántó egyharmada például szikes. A vezetőség azonban minden körülmények között kereste a módját, hogyan lehetne a gazdaságot gyorsan fejleszteni, növelni a tagság anyagi érde­keltségét. Az ötvenes években az újfajta ösztönzési rendszer például meghatvá­nyozta a tagság munkakedvét. A munkakedvet, a munkához való jó viszonyt, ha más módszerekkel is, de azóta is magas szinten tartják.- A gondos munka sokszor még az aszály okozta kiesést is ellensúlyozta - mondotta Szabó István, a termelőszö­vetkezet elnöke. Gazdálkodásuk és termelésük a hat­vanas évek közepére olyan eredményes lett, hogy tanulmányozni jártak az egész országból. Mígnem elérkezett 1972, ami­korra már nyilvánvalóvá vált, hogy a min­dig újra törekvés, a szakadatlan megúju­lás jellemzi a termelőszövetkezetet. Ezért a felsőbb szervek megbízták a tsz-t, hogy tegye közkinccsé a kukorica és ipari­növénytermesztésben szerzett tapaszta­latait. ügy, hogy hozzon létre egy szerve­zetet, amely megismerteti az érdeklődők­kel a korszerű termesztési eljárásokat és segít a többi gazdaságnak az egyes növények termesztéséhez szükséges anyagok és eszközök beszerzésében. Megszabták azt is, hogy e szolgáltatást igénybe vevők minden egyes hektár föld után, amelyen nádudvari módszerrel gazdálkodnak, száz forintot fizessenek. Az első évben kilenc szövetkezet fogadta el ezeket a feltételeket és lépett be a Ku­korica és Iparinövény Termelési Egyesü­lésbe. Viszont, amikor ezekben a mező- gazdasági üzemekben ugrásszerűen megnőttek a hektárhozamok, egyre több gazdaság kérte a felvételét.- A KITE-nek jelenleg 370 tagja van - tájékoztatott bennünket Súgás István, a termelési rendszer igazgatóhelyettese. Ezek a Balaton keleti partjától a szovjet határig elterülő 14 megyében gazdálkod­nak. A KITE nádudvari központjában 350 szakember dolgozik, közülük 110 mérnök. Mi a feladatuk? Elsősorban, hogy figyelemmel kísérjék a kukorica-, a cukorrépa-, a napraforgó­termelés legújabb tudományos eredmé­nyeit. A megfelelő információk beszerzé­se céljából 89 magyar és 43 külföldi intézménnyel, vállalattal tartanak fenn szoros kapcsolatot. Az új ismereteket alkalmazzák a gyakorlatban, a bevált módszereket pedig széles körben elter­jesztik. Az új követelményeknek megfelelően csak akkor tudnak a gazdaságok termel­ni, ha ehhez korszerű géppark, jó minő­ségű vetőmag, kellő mennyiségű műtrá­gya és vegyszer áll a rendelkezésükre. Ezek beszerzése minden egyes taggaz­daság részére a központban dolgozó szakemberek feladata. Minden gazdaság helyett ők tárgyalnak, kötnek szerződést az ezeket gyártó és forgalmazó vállala­tokkal. A beszerzett termelőeszközök azután a gazdaságok tulajdonába kerül­nek. A KITE megalakulása óta taggazda­ságai részére több mint 6 milliárd forint értékben szerzett be gépeket hazái gyá­raktól, szocialista és tőkés partnerektől egyaránt. A biztonságos gépüzemelés érdeké­ben a nagy teljesítményű traktorok, önjá­ró betakarítógépek és vetőgépek karban­tartását mindvégig a KITE szerelői vég­zik. A műszeres ellenőrzés jól felszerelt diagnosztikai kocsikkal történik. Mivel a gépjavítást lehetetlen lenne Nádudvar­ról megoldani, mert vannak gazdaságok, amelyek többszáz kilométerre találhatók, ezért az országban 7 alközpontot hoztak létre. Az alközpontokban dolgozó gé­pészmérnökök és szerelők sok-sok trak­tor, kombájn, vetögép és más munkagép karbantartását, javítását kiválóan el­végzik. Milyen más szolgáltatást nyújtanak a taggazdaságok részére? Agronómiái szolgáltatás keretében szervezik például a talajmintavételt,-vizs­gálatot, s a mérési eredmények alapján a szaktanácsadók meghatározzák a mű­trágyák és növényvédószerek fajtáját és adagját. A mezőgazdaságban is mind jobban előtérbe kerül annak az igénye, hogy kisebb energia- és időráfordítással minél hatékonyabb munkát végezzenek. Ennek érdekében sürgetően fontos volt a szán­tóföldi növénytermesztés talajmüvelési eljárásainak korszerűsítése. A rendszer­központ a hazai és a nemzetközi tapasz­talatokra támaszkodva dolgozta ki és terjesztette el az energiatakarékos talaj­müvelési módszert. Lényege, hogy meg­felelő körülmények között az eke helyett új, forgatás nélkül dolgozó talajművelő eszközöket használnak. Erre a tárcsa a legalkalmasabb. E talajművelési eljárás alkalmazása 30 százalékos üzem­anyag-megtakarítást eredményez Ugyan­akkor az is igen lényeges, hogy 40-45 százalékos az időmegtakarítás. Figyelemre méltó továbbá, hogy a rendszerhez tartozó gazdaságokban megoldották a kukorica mellékterméké­nek, a kukoricaszárnak a gazdaságos hasznosítását. A mezőgazdasági szak­emberek a megmondhatói, hogy ez nagy szó. Itt sem ment könnyen, drága gépeket vásároltak e célra - devizáért. Viszont megérte a befektetés, több okból is. A kukorica szártermésének nagy a je­lentősége a kérődző állatok takarmányo­zásában, továbbá energiaforrásként és cellulóz alapanyagként is hasznosítható. Energiaforrásként például azért, mert négy kilogramm kukoricaszárral történő tüzeléssel például egy liter fűtőolaj taka­rítható meg. A kukoricaszártól felszabadult talaj megművelése könnyebb, struktúrája jobb és ezért nagyobb biztonsággal termeszt­hető rajta bármilyen növény. A kóró beta­karítása egyébként fontos feltétele az energiatakarékos talajművelésnek is. Hi­szen amíg a szántás elvégezhető akkor is, ha a kukoricaszár a földön van, a tár­csázás nem. Váncsa Jenő Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi miniszter írta le a következő sorokat: ,,Ha valaki - mondjuk vetés idején- szétnéz valamelyik kukoricatermelési rendszerhez kapcsolódott gazdaságban, a következőket láthatja: több száz hektá­ros kukoricatábla szélén korszerű, nagy teljesítményű traktor áll: mögötte 12-so- ros pneumatikus vetőgép. A traktoros beül a légkondicionált fül­kébe, elindítja a traktort, megkezdi a munkát. Menetközben bekapcsolja a monitort, és az egyes vetőelemek foto­cellái jelzik a méterenként kivetett sze­mék számát - így ellenőrzi a vetést. Ha valamilyen problémája támad az üzem­anyag-, vagy a vetőmagellátással, akkor- ugyancsak menetközben - URH-rádíőn keresztül hívja a szervizközpontot, és segítséget kér. Az első látásra úgy tűnik, hogy a trak­toros egyedül van a határban. A figyel­mes szemlélő azonban észreveheti, hogy egy jól szervezett komplex brigád egyik tagjaként fontos munkaműveletet végez el. A brigád többi tagja gondoskodik a nagy teljesítményű gépsor kiszolgálá­sáról: ellátják üzemanyaggal, vetőmag­gal, vegyszerrel stb. A vetés - miként a termelés többi szakasza - pontosan kidolgozott technológiai eljárások alap­ján, iparszerűen folyik. Az ember levonhatja a következteté­seket: ez a szocialista mezőgazdasági nagyüzem már merőben más, mint ami­lyen 10-12 évvel ezelőtt volt. Más az alkalmazott technika, a technológia, min­denekelőtt más a termelést irányító és a termelőmunkát végző ember". Ez jellemző a KITE gazdaságaiban folyó munkára. Ez jellemző az ott dolgozó emberekre is. Továbbá az, hogy a mű­szaki, biológiai fejlesztés mellett nem marad el a termelés emberi feltételeinek a megteremtése. A taggazdaságokban dolgozó szak­emberek tájékoztatására évente tovább­képzést tartunk - mondotta Gonda Sándor pártelnök. Az új gépek, eszközök kezelésének elsajátítására évente sok száz traktorost, kombájnost, szerelőt képeznek ki. Az új eljárások, anyagok megismertetése cél­jából minden évben bemutatót tartanak. A taggazdaságok és a rendszerközpont­tal kapcsolatban álló intézmények szak­embereinek tájékoztatására újságot két- havonként, tájékoztatót évente négyszer, technológiai ismertetést évente jelentet­nek meg.- Azt tartjuk, a rendszeres információ az üzemi újdonságok bevezetésének az egyik előfeltétele - tette hozzá a párt­elnök. Az utóbbi időben igényként merült fel az iparszerü növénytermelési rendszerek exportja. A KITE erre is felkészült - mondotta Mészáros Sándor a termelőszövetkezet alelnöke. Külföldön a következő felada­tok elvégzésére vállalkozik; termelési rendszer megjelenítése, szántóföldi nö­vénytermesztés megszervezése, öntö­zés megszervezése, gépek beszerzése, szerviz- és alkatrészellátás, vegyszerek és vetőmagvak biztosítása, technológia adaptálása, szakemberek a beüzemelé­séhez, irányító szakmunkások betanítá­sa. Ezeket a feladatokat az AGROIN- VEST külkereskedelmi vállalat közremű­ködésével végzik. A KITE nem tekinthető termelőüzem­nek, de kutatóintézetnek sem. össze­gyűjti a tudományos eredményeket, a gyakorlat számára felhasználhatóvá te­szi azokat. Szervező és koordináló mun­kával összekötő kapocs a tudományos intézmények, a gyártó és forgalmazó vál­lalatok, valamint a termelő gazdaságok között. A rendszerközpont létrehozására, a renszergazda-feladatok ellátására a nádudvari Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet vállalkozott. Nádudvar a társult gazdaságok képviselője, egyúttal azon­ban ugyanolyan jogú tagja az együttmű­ködésnek, mint bármely más gazdaság. A nádudvari Vörös Csillag Termelő- szövetkezet fennállása óta többször mu­tatott már példát. Évekkel ezelőtt „nádud­vari módszernek“ nevezték az összter­melésből való premizálást. Akkoriban so­kan feltették a kérdést: Hogyan született ez az ötlet? Erre mindig azt válaszolták, hogy mint annyi más hasznos módszert, ezt is az élet diktálta. Az élet most azt diktálja, hogy a siker a jobb termelési eredmény feletti öröm akkor az igazi, ha mással is megoszthatják, ha másnak és az egész országnak haszna van belőle. Márpedig van belőle haszna, hiszen a KI­TE taggazdaságaiban a kukorica terme­léseredményei 3,3 tonnáról 6,5 tonnára, a burgonya terméshozama 9,3 tonnáról 26 tonnára növekedett. Jelentős hozam- növekedés történt a cukorrépa, a napra­forgó, a szója termesztésében. xxx Hát ilyen érdekességekre bukkantunk magyarországi utunk során. Bizonyára a mezőgazdasági termelésben közvetle­nül érintettek is eljutnak tapasztalatcsere céljából a szomszédos szocialista or­szágba, és valószínűleg vannak és lesz­nek olyan megfigyeléseik, amelyek itthon is megvalósíthatók. VÉGE A kukorica iparszerű termesztéséhez nagy teljesítményű gépekre van szükség (CSTK-felvételek)

Next

/
Thumbnails
Contents