Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-06-21 / 24. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1981. június 21. BRATISLAVA XIV. ÉVFOLYAM ÁRA 1 KORONA > XTéhány nap és itt a vakáció, ám sok középiskolás és egyetemista nem tölti munka nélkül a nyári szünidő egy részét sem. Az ifjú idénymunkásokat a nyári csúcsmunkák idejére már nagyon várják a földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok, továbbá az ipari üze­mek, a nagy építkezések: ezeken a helye­ken, és máshol is szükség van a segítő munkáskezekre. Többféle értelme, jelentősége van a fi­atalok nyári idénymunkájának. A terme­lés néhány ágazatában nálunk időleges vagy hosszasabb munkaerőhiány mutat­kozik, máshol meg a munkák jellege miatt éppen a nyári hónapokban szüksé­geltetik több segítség. A fiatalok néhány hetes idénymunkájának milliós összegek­kel kifejezhető haszna van, s nyilván a többnyire vékony pénztárcájú tanulók és hallgatók számára is fontos a kereset, s főleg az, hogy az elvégzett munkáért, a létrehozott értékekért kapnak bért. Sokszor hajlamosak vagyunk arra, hogy csupán az anyagiakat hangsúlyoz­zuk, csak a valóban szép számokról, ada­tokról beszéljünk. A fiatalok nyári idény­munkájának ugyanis nemcsak ez az értel­me. Társadalmi és egyéni szempontból rendkívül fontosak az erkölcsi szempon­tok is. A munkára való nevelésben meghatá­rozó szerepe van a nyári idénymunkának. A fiatalok tulajdonképpen itt kóstolnak bele a mindennapi termelőmunkába, ek­kor egyeztetik az elméletben tanultakat a gyakorlattal, ilyenkor mérik föl, mit tanultak a termelési viszonyainkról, a munkahelyi légkörről, az embertársi kapcsolatokról, és mit látnak a való­ságban. jelenünk és különösen a jövőnk szem­pontjából fontos, hogy milyen feltétele­ket teremtünk a fiatalok számára, tudnak-e becsületesen és folyamatosan dolgozni, megizlelhetik-e a jól végzett munkájuk gyümölcsét - s itt újfent nemcsak a pénz­re, hanem az erkölcsi elismerésre is gon­dolok. A fiatal nemzedék mindenkori sajátos­sága, hogy éles szemmel mérlegel, kriti­kus és szókimondó. Tavaly egyik riport- utam során az idénymunkás egyetemisták egy csoportja felháborodva panaszolta, hogy hajnaltól délig leszedték a paradi­csomot, de a megrendelt tehergépkocsi még másnap sem jött érte, a tegnap még friss zöldség, ahelyett, hogy a városi la­kosság asztalát gazdagítaná, itt fonnyado- zik a rekkenő hőségben. Máshol meg az építkezésen dolgozó fiatalok panaszkod­tak, mert tétlenül töltötték az egész na­pot, nem hoztak betont nem tudtak dol­gozni. Egyáltalán nem nyugtatta meg őket a művezető, aki azt ígérte, hogy ezt a napot is beírja nekik, önérzetesen kije­lentették, hogy ők dolgozni akarnak, csak az elvégzett munkáért kémek bért. S bi­zony, csalódnak a fiatalok akkor is, ami­kor az üzemben dolgozó munkások arra próbálják „oktatni“ őket, miképpen kell kevés munkát többnek feltüntetni, hogy lehet ügyeskedéssel több pénzt szerezni, mi az útja-módja annak, hogy vastagab­ban fogjon a mester vagy a művezető ceruzája. Nyilvánvalóan nagy az anyagi veszte­ség, ha a fiatalok a munkaidő alatt tétlen­kednek, nem tudnak kellő teljesítményt, eredményeket produkálni. Ám talán még ennél is nagyobb az erkölcsi kár, amely a fiatalok tudatában, életszemléletében mutatkozhat meg. Úgy vélem sokat tanulhatnánk a kör­nyező szocialista országok — elsősorban a Német Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság - tapasztalatai­ból és munkaszervezéséből. Ezekben az országokban tisztában vannak a nyári idénymunka anyagi és erkölcsi szempont­jaival s ennek megfelelő jelentőséget tu­lajdonítanak a kellő feltételek megterem­tésének. Itt a fiatalok a munkaidőben valóban dolgoznak, próbára tehetik fizi­kai és erkölcsi erejüket. A munka után pedig kulturált körülmények között értel­mesen tölthetik el szabad idejüket: spor­tolhatnak, művelődhetnek, szórakozhat­nak, közösséggé kovácsolódhatnak. A nyári idénymunka fontos tényező élet- szemléletük, értékrendszerük formálá­sában. Az iskolák rövidesen két hónapra be­zárják kapuikat. Sok középiskolás és egyetemista azonban más iskolába lép — az élet iskolájába. Fordítsunk hát kellő figyelmet arra, hogy ez az iskola is épít­sen és ne romboljon, hogy fiataljaink jó kedvvel dolgozhassanak és szórakozhas­sanak, ne keserű tapasztalatokat szerez­zenek, hanem szép élményekkel, megfe­lelő erkölcsi értékekkel gazdagodjanak. SZILVÁSSY JÓZSEF Gyökeres György és a ÚSTK {elvétele

Next

/
Thumbnails
Contents