Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)

1981-06-14 / 23. szám

Vasárnap 1981. június 14. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 4.32, nyugszik 20.41 Közép-Szlovákia: 4.40, nyugszik 20.49 Nyugat- Szlovákia: 4.48, nyugszik 20.57 órakor A HOLD kel - 17.31, nyug­szik 3.14 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük VAZUL nevű kedves olvasóinkat 1811-ben született Harriet BEECHER STOWE amerikai írónő (f 1896) • 1886-ban halt meg Alekszandr Nyiko- lajevics OSZTROVSZKIJ orosz drámaíró (szül. 1823). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A HÁBORÚ KITÖRÉSE RÉSZLET G. K. ZSUKOV EMLÉKEK, GONDOLATOK CÍMŰ KÖNYVÉBŐL EURÓPÁNAK BÉKÉRE, BIZ­TONSÁGRA ÉS EGYÜTTMŰKÖ­DÉSRE VAN SZÜKSÉGE INTERJÚ VALENTYIN FAUNNAL, AZ SZKP KB NEMZETKÖZI OSZTÁLYA VEZETŐJÉNEK ELSŐ HELYETTESÉVEL HRONFRUKT A ZÖLDSÉG- TERMESZTÉS FEJLESZTÉ­SÉÉRT EGRI FERENC CIKKE A VÁSÁRLÓK ELÉGEDETT­SÉGÉÉRT NÉMETH JÁNOS RIPORTJA AZ ALACSONY- TÁTRA KAPUJA HACSI ATTILA RIPORTJA A VÁSZONING ANDREJ PLATONOV ELBESZÉLÉSE A XVI pártkong­resszuson hangsú­lyozták, hogy a me­zőgazdasági terme­lés hatékonysága érdekében talajjaví­tással kell hasznosí­tani az eddig parla­gon heverő talajala­pot. A losonci (Luce- nec) járásban, Holis községben, a Május 1 EFSZ. 1977-ben kezdte meg a talaj­javítási munkákat és a tavalyi év végéig a tervezett 860 hek­tárból már 500 hek­tárnyit termékennyé tettek. Felvételün­kön a losonci Agro- stav dolgozói lecsa- polási munka közben. (Peter Lenhart felv.- ŐSTK) Egy termelési értekezlet margójára Az év talán legmelegebb napján ruccantunk ki az or­szág legmelegebb pontjá­ra, Bajosra. Az állami gaz­daság irodájában keres­tünk valakit, de mindenki házon kívül volt. Kajánul pillantottam az órámra: még jócskán tart a hivata­los munkaidő. Ám ha törik, ha szakad, addig innen el nem megyünk, amíg, hogy elcsépelt fordulattal éljek: el nem érjük a kitűzött célt, vagyis, amíg az illetékesek­kel nem találkozunk. Köz­ben megtaláltattak az illeté­kesek, egy másik épület­ben tanácskoztak a gazda­ság részlegvezetői, s mivel a tanácskozás nem titkos, bebocsáttatást nyertünk. A légkör forró, nemkü­lönben égetöek a problé­mák is. Mert a gondokról olyan hevesen.szenvedélye- sen beszéltek, mintha mi ott sem volnánk - szeren­csére, mivel így nem olyan kozmetikázott tájékoztatá­sokat kaptunk, mint: ná­lunk nincs alkatrészhiány a gépek állapota jó: a mun­kaidő minden percét ki­használjuk; nálunk már minden munkát gépek vé­geznek; tökéletes felkészült­séggel várjuk az aratást... Hallgatom, hogy a répa- egyelésért és - kapálásért megszabott összeg bizony kevés, ennél jóval többet kellene fizetni az emberek­nek, hiszen ezt a munkát munkaidő után végzik... (Itt eszembe jut, hogy a mező- gazdaságban dolgozók ha a munka úgy kívánja- márpedig tavasszal, nyá­ron, ősszel szinte naponta úgy kívánja -, nemigen ra­gaszkodhatnak a nyolcórás munkaidőhöz, nem szól­hatnak így a gyomhoz: várj holnaputánig, addig ne nőj, mert letelt a munkaidőm, itt a hétvége... Vágják a lucernát, tájé­koztatnak. Ebben nincs semmi különös, sőt, rop­pant megnyugtatóan hang­zik. Ellenben az már felet­tébb bosszantó, hogy a föl­szedőgép összetörött, négy napja áll, a levágott lucerna megszárad, csak szénának lesz jó... Nincs rakodógép... egy ugyan van - generáljaví­tásban. A másik viszont csak alacsonyan tudja fel­rakni a szénát... A sarabolókhoz nem kapni késeket, s ha pár nap múlva nem tudnak besara- bolni... Nemcsak a pótalkatrész hiánycikk Bajoson, hanem a traktor is. Évente 10-15 darab kellene pótlásként- hiszen a traktor élettarta­ma is véges -, ezzel szem­ben az idén mindössze ket­tőt (!) kaptak. Felvetődött a termelési értekezleten a kérdés: va­jon hová mennek a trak­torok? A gondokat hallgatva, azt hiszem, rájöttem a megoldásra. Korszakal­kotó újítási javaslatomat a kereskedelem rendelke­zésére bocsátom - méltá­nyos jutalom fejében. Mie­lőtt egy új gépet kibocsáta­nak, előbb árasszák el a pi­acot pótalkatrésszel... S most nemcsak hengerfe­jekre, sarabolóhoz késekre stb. gondolok, hanem olyan egyszerű dolgokra is, mint amilyen a porszívó papír­zacskója. A magam kis gondját nem akarom a haj­ósiak nagy problémájához hasonlítani, de a filléres hi­ánycikk is bosszantó, ha a kettő ötvenes papírzacs­kó nélkül nem használha­tom az 1620 koronás por­szívómat. Mert ennek a lu­xusporszívónak nincs ha­gyományos vászonzsákja, csak a papír. Egy porszívó­hoz egy zacskó jár. Ha az elszakad, használhatatlan a gép. Azért tartok igényt a fentebb emlegetett méltá­nyos jutalomra, hogy a pénzen olyan porszívót vehessek, amelyhez már zacskót is gyártanak... IDŐSZERŰ GONDOLATOK Azok az anyagi források, társadalmi és szellemi erők, amelyeket a szocialista építés folyamán halmoztunk fel és a XV. kongresz- szus óta tovább gyarapítottunk, megbízható alapot képeznek társadalmunk további fejlő­déséhez. Arról van szó, hogy ezt az alapot tovább szilárdítsuk és minél hatékonyabban használjuk ki. Nem a terv kedvéért tervezünk, nem a termelés kedvéért szervezzük a terme­lést, hanem minden, amit a szocializmus fejlődéséért, hazánk felvirágoztatásáért teszünk, dolgozóink javát szolgálja. Igyeke­zetünk legfontosabb értelme az emberi bol­dogság, és az is marad. Ebből az alapvető célból indultunk ki a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1981-1985. évi gazdasági és szociális fejlő­dése fő irányelveinek kidolgozásában is. Á 7. ötéves tervidőszakban biztosítani akarjuk a népgazdaság arányos fejlődését, szilárdí­tani és korszerűsíteni akarjuk országunk anyagi-műszaki alapját, széles körűen fogjuk érvényesíteni a tudományt és a technikát a gyakorlatban, s ezzel összhangban megtartjuk és tovább javítjuk az emberek anyagi és kulturá­lis életszínvonalát. Szilárdítani fogjuk a munkás- osztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmiség szövetségét, nemzeteink és nem­zetiségeink egybeforrottságát, elősegítjük a szocialista gazdasági integráció elmélyíté­sét, s kifejezően támogatni fogjuk a szocia­lizmus és a béke ügyét az egész világon. A kitűzött célokat azonban nem építhetjük csupán az óhajainkra. Abból kell kiindul­nunk, amink van, s azt a lehető leghatéko­nyabban és leggazdaságosabban kell ki­használnunk. Az eszközöket elsősorban arra kell összpontosítani, ami lehetővé teszi gaz­dasági problémáink megoldását, ami az em­ber és a társadalom fejlődése szempontjából döntő jelentőségű. A 7. ötéves tervidőszakra kitűzött célok elérése érdekében sokkal következeteseb­ben kell megvalósítani azt a hosszú távú gazdasági stratégiát, amely minden területen a termelés hatékonyságának lényeges növe­lésére és a munka minőségének javítására irányul. Ennek alapját képezik azok a felada­tok, amelyek a gazdaság intenzív fejlesztésé­re való áttérésből, a hatékony, a termelési potenciál ésszerű kihasználásából, a forrá­sok gazdaságos hasznosításából, az irányí­tás tökéletesítéséből, a dolgozók kezdemé­nyezésének széles körű fejlesztéséről, vala­mint gazdaságunknak a szocialista gazdasá­gi integrációba és a nemzetközi munka- megosztásba való mélyebb bekapcsolásából adódnak. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy ezen az úton már tettünk bizonyos lépéseket, értékes tapasztalatokat nyertünk, de a szükségletekre való tekintettel sehol sem léphet fel önelégültség, sokkal határo­zottabban kell haladnunk ebben az irányban. (Gustáv Husák elvtársnak a CSKP XVI. kongresszusán mondott beszédéből) 4L iissyMiK Huszonhét éve a kereske­delemben dolgozik. Először mint könyvelő a Jednotában, később mint eladó. Szorga­lommal, lelkiismeretes munká­val elérte, hogy részlegvezető lett. A dunaszerdahelyi (Dunaj- ská Streda) Kék Duna áruház­ban kellemes környezetben dolgozik a 15 tagú kollektíva. Nagy Mária vezető utasításaira kerülnek a polcokra a játékok, iskola- és irodaszerek, aján­déktárgyak és más árucikkek. Néhány fiatal eladó nevetve tolja a helyére az új gyerekko­csikat, mások különböző sport­szereket, halászfelszerelést visznek a megüresedett pol­cokra.- Szeretem, ha a részleg dolgozói jókedvúek, de nem­csak most, nyitás előtt, hanem a zárás előtti percekben is. Nincs annál lehangolóbb lát­vány, mint a morcos, mérges, közömbös eladó. A mi felada­tunk is megtanítani a fiatalokat az udvarias eladás szabályai­ra, a szakma minél jobb megis­merésére, szeretetére. Nagy Mária Nagymegyerről (Őalovo) jár be dolgozni az A pult másik oldalán áruházba. Hetente mintegy húsz órát tőit utazással. Reg­gel hétkor megy el otthonról és este hétkor ér haza. Miért jár el otthonról dolgozni?- Nyolc évvel ezelőtt felkér­tek, hogy rövid időre, 1-2 évre vállaljam el a dunaszerdahelyi áruház osztályának vezetését. Amikor elvállaltam ezt a mun­kát, nem hittem, hogy a két évből nyolc lesz. És még min­dig itt vagyok, s leszek leg­alább 1-2 évig.- S mit szól ehhez a család?- A lányom ötödéves orvos- tanhallgató, a fiam építészmér­nök lesz, az idén végez. A gye­rekek internátusbán laknak, csak a hétvégéket töltik otthon. A férjem már nagyon várja, hogy újra otthon legyek. De addig, amíg tudom, hogy itt szükség van rám, nem tudok elmenni. Nagy Mária szereti, érti hi­vatását. Az ő dolga megren­delni s átvenni az árut, elvé­gezni a sok papírmunkát, ve­zetni a többieket. De ennél töb­bet vállal. Szívesen áll be a pult mögé, ül a kasszába, segít, tanácsot ad a vásárlók­nak, ha látja, hogy sok a mun­ka. Munkáját felettesei nagyra értékelik, 1979-ben megkapta a Kiváló dolgozó kitüntetést. Munkatársaival együtt már egy éve bekapcsolódott a szocia­lista munkaversenybe annak ellenére, hogy még Nagyme- gyeren megkapta a bronzjel­vényt. De ő ezzel a kollektívá­val akar jó eredményeket elér­ni. Az általa vezetett részleg dolgozói már elnyerték a har­madik helyet a kerület legjobb üzlete címért kiírt versenyben Ls.- S mit csinál szabad ide­jében?- Hét közben nincs egy sza­bad percem sem. Fárasztó az utazás. Hazaérve vár a háztar­tás, a vacsorafőzés. Másra nem jut idő. Nagyon szeretnék többet olvasni. S a szombat­vasárnapokat sem tölthetem mindig pihenéssel. Ilyenkor ke­rül sor a nagyobb munkákra, a látogatásokra, közös kirán­dulásokra. S van egy ötéves unokám, akivel minél több időt szeretnék tölteni. Csak nyáron, a szabadság ideje alatt pihe­nem ki magam igazán. Voltunk már Jugoszláviában, a Szov­jetunióban, Bulgáriában de itt­hon is vannak csodálatosan szép helyek. Jó lenne még egy ideig be­szélgetni ezzel a derűs, ki­egyensúlyozott asszonnyal. De ő beszélgetés közben is a vá­sárlókat figyeli. S látva egy újabb csoport érkezését, ba­rátságosan elbúcsúzik, s a ve­vők csoportjához fordulva mo­solyogva kérdezi: „Segíthetek valamiben?" PÉTERFI SZONYA (Gyökeres György felvétele) 1981. VI. 14.

Next

/
Thumbnails
Contents