Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-06-07 / 22. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA A csillagos égbolt szabad szemmel is látható égitestjei közül minden bizonnyal az üstökösök nyújtják a legszebb, legimpozánsabb látványt. Évente mintegy 10- 12 új, eddig még fel nem fedezett, vagy már regisztrált, visszatérő üstökös kerül napközeibe, azonban nagyon ritkán nyílik alkalom arra, hogy közülük valamelyiket szabad szemmel is megfigyelhetnénk. Általában évtizedenként 1 -2 olyan üstökös jelenik meg, melynek megfigyeléséhez nem kell távcső. Ezért az ilyen üstökösök megjelenése mindig szenzációs eseménynek számított, s talán egyetlen természeti jelenséghez sem fűződött annyi világvéget, háborút, dög vészt és egyéb katasztrófát megelőző égi jelnek vélt babonás hiedelem, mint éppen az üstökösökhöz. Valójában mik is azok az üstökösök? Az üstökösök a naprendszerhez tartozó, igen kis tömegű, többnyire erősen elnyúlt, ellipszis alakú pályán keringő égitestek. Szilárd magjuknak átmérője néhány kilométer, legfeljebb néhányszor tíz kilométer, összetétele különféle gázok jegébe fagyott, különálló, mindenféle nagyságú kőzetdarabok konglomerátuma. A Naphoz közeledve a fagyott gázok Bennet üstökös az 1970-es évi láthatóságakor (Archív felvétel) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK A KASZPI-TENGER MÉLYÉN Az Azerbajdzsánban kitermelt összes kőolaj és földgázmeny- nyiségnek több mint a fele a tengeri lelőhelyekről származik. A tenger mélyén levő ásványi kincsek feltárása különösen fontos. A Kaszpi-tengeren nem most kezdték az olajbányászást. A kutatómunka már a húszas években megindult a kőolaj- és földgázlelóhelyek feltárárásáért. Ekkor helyezték üzembe az öböl első kútját. A továbbiakban megjelentek a korszerű fúróberendezések és 1949-ben letették a cölöpökre épülő olajváros, Nyeftja- nüj Kameny alapkövét is. A Kaszpi-tengeren több száz fúrótorony van. A szárazföldtől nagy távolságra, a tenger mélyén rejtőző készletek kitermeléséhez új munkaszervezés és műszaki eszközök szükségesek. Jelenleg a Kaszpi-tenger vidékének jut az a szerep, hogy ezeket kipróbálja és használja is. A150 m mély, ill annál mélyebb tengerszakaszon fúrótornyokkal dolgoznak. Külön ki kell emelni a 200 m vízmélységnél erős hullámzásban is üzemelő féligmerülő berendezést. Ez két ponton nyugszik, a munkavégzőszintet 16 horgony tartja. Ilyen berendezéssel akár 6000 m mélységig is le lehet fúrni. A Kaszpi-tenger olaj- és földgázkincsének kiaknázása során a szakemberek nem feledkeznek meg a tenger „egészségéről“ sem: különleges programot dolgoztak ki a vízszennyeződés megelőzésére, a növény- és állatvilág megvédésére. (APN) I ULTRAHANGGAL MŰKÖDŐ ÍRÓGÉP A Smith-Corona amerikai irodafelszereléstgyártó cég (SCM) a közeljövőben újfajta villanyírógéppel jelenik meg a piacon — ez gyorsabb és könnyebben kezelhető az eddigi írógépeknél. A betűkarok és a billentyűk közti, bonyolult szerkeztú mechanizmus helyett ennél az új gépnél a leütést ultrahang végzi: valahányszor az ujj megérinti valamelyik billentyűt, az két, nagyfrekvenciájú hullámot bocsát ki, amelyeknek hosszát egy mikroprocesszor azonosítja. A megfelelő billentyű leütésére vonatkozó „parancs“ azután a kerék alakú írószerkezethez kerül, s ez automatikusan nyomja rá a betűt a papírra. (Der Spiegel) fölengednek, elpárolognak, s vele együtt kiszabadul a magból a szilárd por- és kőzetanyag kis része. Ezeken az anyagi részecskéken a Nap fénye visszaverődik, s ezáltal lesz az üstökös látható égitestté. A por- és gázrészek a Nap korpuszkuláris (részecske) sugárzása, valamint a sugárnyomás hatására a Naptól távolodó irányba húzódnak és sokszor 10-100 millió km hoszú csóvát alkotnak. Az üstökösök kisebb hányada néhány éves, vagy néhány évtizedes keringés után visszatér. Legtöbbjük azonban több ezer vagy több tízezer év alatt kerüli meg a Napot. A középperiódusú (50-100 év) üstökösök közül talán a Halley az egyetlen olyan üstökös, amely a köztudatban is meglehetősen jól ismert. Periódusideje 76 év, s bizonyára sokan tudják róla, hogy 1986-ban ismét napközeibe kerül, milliók számára nyújtva csodálatos látványt egünkön. Nem lenne indokolt ez a figyelemfelkeltés, ha psupán a sok év múlva bekövetkező csillagászati jelenségről lenne szó. Az űrkutatás korában azonban olyan, nagyobb érdeklődésre számot tartó tervek születtek az üstökösök vizsgálatára, amelyek előkészületeit évekkel korábban kell megkezdeni. A Halley üstökössel kapcsolatban számos üstökösszon- da-terv született. Még nem ismeretes, hogy közülük melyik valósul meg, vagy egyáltalán megvalósulhat-e az űrkutatás fordított, más célokra szánt költségek (űrrepülőgép) anyagi igényessége mellett. Egy aprólékosan kidolgozott terv szerint a Halley üstökös megközelítése és tanulmányozása kettős szonda segítségével történne. A szondákat 1985. július 4-én indítaná útnak egy űrrepülőgép, méghozzá két különböző sebességgel. Az első szonda a földpályán kívül kerülve az üstökös elé repülne, és 1985. december 8-án, a perihéliumpont (a Naphoz való legközelebbi pont) elérése előtt keresztezné az üstökös pályáját. A második szonda a földpályán belül haladva, 1986. március 20- án kerülne az üstökös közelébe. Körültekintően kell azonban megválasztani a szondák és az üstökös magja közötti távolságot. Óvni kell ugyanis a szondák műszereit az esetleges, a mag közelében i«'vó, az abból kiszabadult szilárd törmelékkel való összeütközéstől. Célszerűnek látszik az egyik szondát az üstökös kómáján, a másikat a csóváján átvezetni. Egy másik, sokkal bonyolultabb tervezet alapján két szondával több üstökös megközelítését latolgatják a csillagászok. A két szondát ugyancsak űrrepülőgép indítaná útnak 1985. március 10-én. Az első szonda 1985. december 13- án repülne át a Halley üstökös kómáján (a magot körülvevő gáz és por burok, melyből azután a csóva keletkezik). A második 1985. szeptember 11-én a Giaco- bini-Zinner üstökös közelében haladna el, majd 1986. március 10- én és másfél év múlva 1987. augusztus 20-án földközelbe kerülve a Föld gravitációs hatására megváltoztatva pályáját, 1987 december 25-én Borelly-üstökös közelében végezne tudományos méréseket. Ezek az üstökösszondák a kóma és csóva anyagának tanulmányozására alkalmas műszereket, gázspektrométereket, poranalizátorokat, fotométereket és természetesen tv-kamerákat vinnének magukkal. Kétségtelen, hogy a nagyközönség számára elsősorban az utóbbiak segítségével nyerhető közeli üstökösképek lennének a legérdekesebbek. Az üstökösmagok anyaga megőrizte az 5-6 milliárd évvel ezelőtt született naprendszer kezdeti időszakainak kémiai összetételét, így tanulmányozása a legfontosabb és legérdekesebb elméleti és gyakorlati kutatások egyike. Habár az üstökösök egy része a gyakori anyagveszteség miatt felbomlik, s ezek szilárd darabkái lejuthatnak a Földre meteorok (hullócsillagok) formájában, ugyanakkor ez az anyagminta a légkörön átjutva jelentős változásokat szenved és nagyon kevés információt őriz meg legérdekesebb, eredeti sajátosságaiból. A helyszínen, vagyis kint a világtérben és közvetlen közelről kell tanulmányoznunk ezeket az ősidőkből származó anyagmintákat - egyelőre csupán automatikus, műszeres szondákkal. Ma már nem hangzik olyan fantasztikusnak és megvalósítha- tatlannak egy ilyen üstökösrandevú. Reméljük, e tervek valamelyike megvalósul, és feleletet kapunk erre a sok tekintetben kevéssé ismert égitest-családra, valamint a naprendszer kialakulására vonatkozó, eddig válasz nélkül maradt kérdéseinkre. BÖDŐK ZSIGMOND SZINTETIKUS GYAPOT A bukaresti textilipari tudományos kutatóintézet munkatársai olyan szintetikus szálat állítottak elő, amelynek tulajdonságai megegyeznek a pamutfonáléval. Kémiai szerkezetét tekintve polietilén-tereftalát, oltott kopolimer, amelyet úgy nyertek, hogy az alapanyagokat ionizáló sugárzásnak vetették alá. Az új fonál vízfélvevó ’ képessége nyocszor meghaladja a hagyományos műszálakét, s megegyezik a pamut nedvszívó sajátosságával. Jól , s a pamutszovettol kony. TŰZÁLLÓ Az ausztrál feltalálók szabadalma alapján az USA-ban kifejlesztett Water-Jel tűzálló takaró - külsejét tekintve - alig különbözik egy közönséges, valamelyest nyirkos gyapjútakarótól. Az azonban át van itatva egy olyan folyadékkal, amely nemcsak tűzállóvá teszi, hanem antiszeptikus hatása folytán az égési sebeket szenvedett személyek elsősegélyét is ellátja. A takarót sokcélúan lehet felhasználni. A tűzoltóknak készített változatban veszélytelenül lehet járni a lángok között. gyakorlatilag nem gyuléTAKARÓ Kiválóan alkalmas az égési sebeket szenvedettek fájdalmának enyhítésére, ha ezzel beburkolják őket, így egyúttal a beteg bőrt balzsamként védi a fertőzéstől. Egy további fontos felhasználása, amikor ponyvaként ráborítják a lángokra, átmenetileg elfojtja a tüzet, és ezzel biztonságos menekülési utat létesít. A takarók és ponyvák az újfajta oldatot tartalmazó tartályokban szállíthatók és ezáltal - a tűzoltókészülékhez hasonlóan - bármikor készek a fel- használásra. (Newsweek) HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS TÁVOLBÓL Az Ukrán Tudományos Akadémia Fizikai Intézetének tudósai új hővillamos radiométert dolgoztak ki. Segítségével nagy pontossággal meghatározható bármely tárgy termikus állapota még akkor is, ha az több száz kilométer távolságban van. A radiométer megalkotása olyan tárgyak hőmérsékletmérésével függ össze, melyekkel az érintkezés lehetetlen vagy veszélyes. A hőmérséklet emelkedésével a sugárzás növekvő intenzitása alapján következtetni tudnak a tárgyak termikus állapotára. A sugárzás a műszerek érzékelőelemébe ütközik, ezen érzékelőelem hőmérséklet-változásának megfelelő műszerállásokat kapnak. A radiométer mindössze egy ezredmásodperc alatt meghatározza a vörösizzásénál alacsonyabb hőfokra hevített tárgy hőmérsékletét. Az ukrán tudósok műszere utat nyit a hőállapot szigorú figyelembevételét igénylő technológiai folyamatok hatékonyabb vezérléséhez, tehát lehetővé teszi a termék kiváló minőségének biztosítását. A radiométereket felhasználják ásványkincslelőhelyek légi úton való meghatározására is. Korábban megalkotott sugárzásmérők például alkalmazásra találtak a Meteor szovjet műholdak optikai berendezésében. A Föld saját és visszavert sugárzásáról ezekkel a műszerekkel kapott adatok, más szükséges információkkal együtt alapul szolgálnak a meteorológiai távprognózisok készítésekor. A műszer alkalmazása az atomreaktorok veszélytelen üzemeltetésének biztosítása szempontjából is sokat ígér. A reaktor működésének egyik megbízható ellenőrzési módja az, hogy megkapják felületének hőmérséklet-elosztási térképét. A kijevi vasbetonszerkezetgyárban sikerrel alkalmazzák a radiométert az előre gyártott épületelemek minőségének ellenőrzésére. A hőmérséklet-elosztási térképek lehetővé teszik a termékek rejtett hibáinak kimutatását. Az új műszer iránt az orvosok is nagy érdeklődést mutattak. Az intézetben a radiométer alapján kidolgoztak egy új légzésérzékelöt, amely százszor érzékenyebb a meglevő hasonló műszereknél. Az ogyesszai Filatov Szemészeti és Szövette- rápiai Tudományos Kutató Intézet tudósai már több éve használják a radiométereket. A szemorvosok szerint igen nagy jelentősége van az érintés nélküli hőmérő alkalmazásának a szembetegségek diagnosztikájában, különösen pedig profilaxisában. Az orvosok igényeinek megfelelően jelenleg is dolgoznak a műszer tökéletesítésén. . (TECHNIKA) 1981. VI. 7. 6
