Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-06-07 / 22. szám
Komárom, (Komámo), ez a gazdag történelmi hagyományokat őrző város 33 000 lakosával Dél-Szlovákia legnagyobb városa. A megnövekedett városban a nemzeti bizottság munkáját 86 képviselő segíti. Közülük négy kommunista képviselővel beszélgettem arról, hogy mit tettek, illetve tesznek a városért, mit jelent számukra Komárom, s milyennek látják jelenét, jövőjét. róttak. Helytállnak a munkában, tevékenykednek a városért, szívesen vesznek részt a közéletben. Amit a szabad idő hasznos eltöltésének nevezünk, nemcsak a másodlagos jövedelem megszerzésére használják fel, hanem a város fejlesztésére, szépítésére is. Jelzi ezt az is, hogy az utolsó választási időszakban a Z-akció keretében 48 objektum építését fejeztük be, összesen 53 millió korona értékben, s ez nagyrészt társadalmi munkával jött létre.- Városunk jövője? Tudjuk, hogy az igények és a lehetőségek között feszültség kezd kialakulni. Jobban, hatékonyabban kell dolgoznunk, hogy több jusson a város fejlesztésére, de Komárom jövőjének képre így is bíztató. Ennek bizonyítására csak két példát: a 7. ötéves tervidőszakban 2175 új lakás épül majd fel. A Z-akció beruházási részében az üzemek és a lakosság aktív segítségével folytatjuk a félbemaradt építkezéseket, az új létesítmények építésére 36 millió koronát tervezünk. xxx Hodek György mérnök, a rá jellemző nyugodt, derűs arccal hallgatja végig a feltett kérdéseket. Beszélgetés négy kommunista képviselővel Nagy István 37-éves, 1971 -tői képviselő, tizenöt éve párttag. Elvégezte az ipari szakközépiskolát, a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemét. Villanyszerelőként dolgozik a Steiner Gábor Hajógyárban, egy 24 tagú bronz jelvényes szocialista munkabrigád vezetője, szabad idejében tájképieket festeget, amint mondja, csak kedvtelésből, saját magának. A munkahelyén kerestem fel. A feltett kérdésekre megfontoltan, tömören válaszolt:- Az hogy én képviselő lettem, s harmadszor is újra jelöltek, számomra nagy kitüntetés. A közéleti tevékenység mindig érdekelt, már diákkoromban elnöke voltam iskolánk ifjúsági szervezetének, később a SZISZ kerületi bizottságának is tagja lettem. Mint képviselő igyekeztem munkámat lelkiismeretesen elvégezni. Az én választási körzetemben volt a legtöbb probléma a közművesítéssel, de az eltelt tíz év alatt rendeztük a dolgokat.- A város? Ha csak a tíz évvel ezelőtti Komáromra gondolok, mindig eszembe jut - ahogyan egymás között élcelődve mondogattuk: „összkomfortos szegénységünk“. Nem anyagiakban voltunk szegények, hanem a várost igazán városi rangra emelő létesítményekben. Az aránylag nagy alapterületű várost az apró házak, a szűk macskakövés utcák, a fejletlen üzlethálózat jellemezte. Azóta szépen lekopott rólunk ez a jelző. Azt mondjuk: Komárom kinőtte régi „kopjott ruháját“, szép, rendezett város lett. A komáromiak igazán lokálpatrióták, szeretik városukat, s örömmel mondhatom, mindent meg is tesznek azért, hogy tovább szépüljön. De van egy, mondhatnám azt is, hogy ősrégi problémánk. Komáromot a vizek városának is nevezik, hiszen több kilométer hosszúságban öleli körül a Duna és a Vág, de igazi strandolási lehetőség, ahol nyugodtan, szép környezetben fürödhet- nénk, naplózhatnánk, gondtalanul kikapcsolódhatnánk, máig sincsen. Jó lenne a jövőben valamiképpen e gondunkon is enyhíteni. xxx Kamocsai Károly is hajógyári munkás, 45 éves, 1968-tól párttag, most jelölték negyedszer képviselőnek. Ö a 7. lakótelep képviselője. A belvárosi Lenin-park mellett épít egy összkomfortos egyszintes lakást. Szabad idejének nagy részét itt tölti, a nyáron szeretne beköltözni a lakásba. Malterkeverés közben beszélgettünk.- Mindig közösségi ember voltam, örülök, ha másoknak is segíthetek. A képviselőség? Felelősséget, elkötelezettséget jelent és a bizalom megtartását, azt, hogy bízzanak bennem az emberek, barátként forduljanak hozzám ügyes-bajos dolgaikkal ... A városunk? Őslakó vagyok, szeretem ezt a várost, szocialista munkabrigádunk mindig az elsők között volt, ha társadalmi munkát kellett végezni. Komárom bizonyos mértékig munkásváros, s erre büszkék is vagyunk. Itt van hazánk legnagyobb hajógyára. Eddig még el tudott helyezni a város mindenkit, aki munkát kért. A különböző iparágak, köztük a legnagyobb, az Augusztus 29. Cipőgyár idetelepítése újabb munkahelyeket teremt.- A munkásváros jelző tehát jogos.- Abban az értelemben is, hogy a különböző életfelfogású, a régi és az új lakosok itt magatartásban, gondolkodásban, szemléletben is eggyé forÖ 39 éves, tizenöt éve párttag, 1976-tól képviselő. A következő választási időszakra járási képviselőnek jelölték. A városhoz csatolt Gadócot (Hadovce) képviselte. Itt van, gyönyörű környezetben a Komáromi Mezőgazdasági Szakközépiskola is, 6 az iskola mellett működő mezőgazdasági laboratóriumban dolgozik, egy 20 tagú szocialista munkabrigád kutatócsoportjának a vezetője. A tömegtakarmányok táprértékének elemzését végzi. Ó így vélekedik:- öt éve vagyok képviselő. Ha jól emlékszem,, csak egy választónak nem tudtam a kérését teljesíteni. Általában lakáskérelmekkel és egyéb, személyes jellegű panaszokkal fordulnak hozzám. Mindenkit meghallgatok és segítek is a kérések elintézésében. Számomra az a legnagyobb sikerélmény, ha senki sem távozik el tőlem elégedetlenül, eligazító tanács nélkül, s látom a panaszos arcán, hogy megnyugodott. Minden esetet nagy körültekintéssel vizsgálunk ki.- Mit szeretnének a gadóciak? Sürgős, intézkedést igénylő gond a gáz bevezetése. Amúgy minden megvan, ami csak kell, jó a közellátás is. Komáromban csak néhány éve lakom. De úgy érzem magamat, mintha itt születtem volna. Ennek a városnak sajátos varázsa van. A városhoz való kötődést erősíti gazdag történelmi múltja is, aki itt letelepszik, az nem igen vágyik el sehová. Bár az eddigieknél kissé lassúbb ütemben, de biztosított a város dinamikus fejlődése. A városközpontunk szép, megőrizte régi hangulatát, szeretnénk az új városnegyedeket is hasonlóvá varázsolni. xxx Ibolya Lajos a maga 56 évével a „veterán“ ' képviselők közé tartozik. Mint képviselő 1950-tól élvezi az őrsújfalusiak (Nová Stráz) bizalmát. Most újból jelölték. Huszonhat éve prárttag. A Komáromi Állami Gazdaság örsújfalusi részlegének a vezetője. Gazdaságuk egyébként 15-20 millió korona nyereséggel gazdálkodik. Ebben nem kis része van neki is, hiszen még az ő részlegük sem mutatott fel soha évi ötmillió korona nyereségnél kevesebbet. S aki jó gazda, az jó képviselő is?- Gondolom, annak tartanak, ha mindig újra választottak. Igyekeztem mindenre odafigyelni. Nem bújtam ki az úgynevezett kényes kérdések elöl sem, nem vettem semmit sem févállról. Minden panaszra, kérelemre megnyugtató, elfogadható választ adtam. Hozzám este is benyithattak az emberek ügyes-bajos dolgaikkal. Az utcán is megállítanak. Előfordul az is, hogy kissé szeszgözös állapotban kezd valaki követelőzni. Az ilyet szépien haza- küldöm; majd jöjjön el, ha kialudta magát. Községünk a nagy dunai árvíz után szebb és korszerűbb lett. Azóta épült fel a minden igényt kielégítő sport- és tekepálya. Büszkék vagyunk a sportházra is. Hogy Komáromhoz csatoltak? Ezzel csak mi nyertünk, így most már van rendszeres buszjárat a városba, pénzt is többet kapunk a fejlesztésre. Az új választási programban szerepjel a gáz bevezetése is. A négy kommunista képviselő vallomása egyebek között azt is bizonyítja, hogy egy város, egy település esztétikai arculatát, szellemi életének milyenségét nagyban meghatározza az. kiket választanak az élre. TÖRÖK ELEMÉR A harmincas évek közepjén viszonylagosan stabilizálódik a kapjitalizmus. Ez az az időszak, amikor a CSKP soraiban előtérbe kerülnek a baloldali vezetők, napirendre kerül a párt bolsevizálása hazánkban. így volt ez Zemplén központjában, Michalovcében is. Bár itt nem volt erős és szervezett munkásosztály, a portnak szilárd pozíciói voltak elsősorban az inasok: a pékek, szabók, asztalosok, valamint a mezőgazdasági idénymunkások és szolgálók között.- A régi Zempjlén területén nem voltak ipjari üzemek. Michalovcén volt csak Sztáray grófnak sör- és téglagyára s malma - idézi gyermekkori éveit Ernest Lipkovic- Tízéves korom óta dolgoztam a forradalmi érzelmű munkásfiatalok között. Mi, ifjú kommunisták egész sor jelentős pártfeladatot teljesítettünk. Röplapkihordás, jelszavak festése, a kommunista sejtek gyűléseinek fedezése, az éhségmenetek és politikai demonstrációk szervezése - mind a mi feladatunk volt. Még nem töltöttem be tizennyolcadik évemet, mkor beléptem a pártba. Két bátyám, Jozef és Koloman a Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadseregében szolgált, Lenin eszméinek edzett harcosai voltak. Az orosz bolsevikok ismertették meg velük a forradalmi eszméket. Mikuláá bátyámat pedig az 1935- ös választásokon a Michalovcei Városi Tanács pxjlgármester-helyettesévé választották. A mi tevékenységünk konspirádós tevékenység volt. A természetben tartottuk meg gyűléseinket. A pártsejtek és a Komszomol munkáját a területi pártbizottság irányította Július Humenansky és Ján Osoha vezetésével. A kerületi pártiskola is Michalovcén működött a mai Kiement Gott- wald Múzeum helyiségében. Szükség volt rá. Az egyszerű emberek nyomorogtak. A munkanélküliek havi 10 koronás, a nagy családok 20 koronás munkanélküli segélyből éltek. Gyűléseinkre gyakran eljött Marék Őulen, Kiement Gott- wald és Ján Osoha elvtárs.- A spranyolországi ellenforradalom 1936 júliusában ütötte fel a fejét. A Spanyol Nemzeti Front kormánya ellen Európa legreaköósabb erői szövetkeztek. A Kommunista Intemacionálé VII. kongresszusa irányvonalainak megfelelően a spanyolországi fejlemények magukban rejtették a proletárforradalom csíráit. Kiszélesítették a dolgozók demokratikus, szociális, gazdasági és piolitikai jogait, s mindez, természetesen a burzsoázia rovására ment. Ez nemcsak a spanyol burzsoáziát, a világuralomra törő imparializmust is fenyegette. A kommunisták rámutattak, hogy Franco diktatúrájának erősödése a hitleri fasizmust erősíti - ez fjedig Csehszlovákia létét fenyegeti. A CSKP felhívására a munkásosztály legöntudatosabb fiai jelentkeznek a spanyol frontra, a nemzetközi brigádokba. Én is jelentkeztem, segíteni akartam a spanyol elvtársak igazságos harcát. Szüleim és testvéreim tudta nélkül 1936 decemberében előbb Prágába utaztam, ott megkapjam a pártutasításokat Utam Ausztrián, Svájcon, Franciaországon keresztül vezetett a spanyolországi Barcelonába, onnan Albacete-be, ott szervezték meg a nemzetközi brigádokat. Én a tüzérségi osztagba kerültem. Mi, csehszlovák kommunisták tisztában voltunk azzal, .hogy a fasiszták támadása végső soron a Szovjetunió ellen irányul, ebben egyetértettünk a spanyol elvtársakkal is. Itt született meg az a jelszó, hogy: Madrid alatt FYágáért harcolunk. A történelem, sajnos, igazolta. Ernest Liptkoviő részt vett Madrid és az Escorial védelmében. A nemzetközi brigádok 35 ezer harcosa ellen Olaszország, Németország és Marokkó 300 ezer katonát, modem fegyvereket vet be, de harcolnak ellenük az idegenlégió katonái is. A fasiszták győzelme után Maurice Thorez tárgyal a francia kormánnyal; a szabadságharcosok francia földön átadják fegyverüket és a Földközitenger mellett létesített koncentrációs táborba depwrtálják őket.- Amikor 1941. június 22-én a fasiszta Németország megtámadta a Szovjetuniót, engem bebörtönöztek. Először Haván, majd Bratislavában tartottak előzetes letartóztatásban. A Gestapxj kizárólag éjjel hallgatott ki. Én voltam az ötös számú fogoly. Megbilincselt kézzel vezettek kihallgatásra. Kirakták elém az illegális csopjort minden tagjának fényképjét. „Senkit se ismerek.“ Fél év múlva elengedtek. A pjárt illegális vezetősége utasítást adott az első pjartizánosztagok megszervezésére Kelet-Szlovákiában. A Pimagov-hegyen Pavol Boros vezetésével megalakuH az első, a Jánosík-csopjort. Később a Pugacsov-szakasz- ban harcoltam. A béke éveiben Emest Lipkovic állami és párt szervek ben dolgozott. A pártfeladat törvény volt számára, ötvenhat éve párttag, s bár csak öt osztályt végzett, hat nyelven beszél. Soha nem sajnálta az időt, a fáradságot, ha jó ügy szolgálatába kellett állni, ha arról volt szó, hogy a nyomort, a munkanélküliséget, az éhséget örökre elűzzék, s ne kelljen rettegni egy új háború borzalmaitól. A második világháború befejezése után még tovább harcoltam az ukrán nacionalista, Stefan Bandera bandája ellen. MIROSLAV NEDOMA Emest Lipkovic 1981. VI. 7. IBIÜL ■MIBli
