Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-01-11 / 1. szám
/ / AHOL A GYÁRTMÁNYFEJLESZTÉS NEM MELLEKES PROGRAM Lubomír Ötrougal, a CSSZSZK kormányának elnöke a CSKP KB 18. ülésén elhangzott elnökségi jelentésben egyebek között hangsúlyozta: ,,A műszakilag progresszív termékek erkölcsi élettartama a nemzetközi élvonalban mindössze három-négy év. Tisztában vagyunk azzal, hogy gépeink és berendezéseink jelenlegi generációjából csupán a legegyszerűbbek és a fejlesztésre igénytelenek élik túl az egy évtizedet. Ezek részaránya viszont csak 10-20 százalékát képezi gépeinknek és berendezéseinknek. Műszaki politikánkat is ennek a ténynek megfelelően kell fejleszteni, megválasztani. A kutatási, fejlesztési bázis tevékenységét a gyártmányfejlesztésre kell összpontosítani, s jól meg kell fontolni, hogy mely területeket részesítjük előnyben. A kemény nemzetközi konkurenciaharcban ugyanis - s a rendkívül gyors ütemű műszaki fejlődés közepette - világviszonylatban nem lehetünk minden termékünkkel sikeresek. A rendelkezésre álló eszközöket a legfontosabbra, a termelés műszaki-gazdasági színvonalának emelésére, az innovációs folyamat meggyorsítására kell felhasználni". Tény, hogy a termelő szféra nem tanúsít minden esetben megfelelő érdeklődést az új, a haladóbb módszerek, termékek bevezetése iránt. Vannak viszont olyan vállalatok is, amelyek éppen ennek a gyakorlatnak az ellenkezőjét valósítják meg, amelyekben az oly sokat emlegetett rugalmas reagálással nincs baj. Ez utóbbiak sorába tartozik a Ziar nad Hronom-i alumíniumgyár is. Az alumíniumfeldolgozó vállalatnak a Bratisla- vában sorra került CONECO '80 építőanyagipari kiállításon is nagy sikert arattak egyes termékei. Több elismerő oklevelet is szereztek, de egyik termékükkel, a poli- uretánnal hószigetelt ablakkal a kiállítás legfőbb díját, a kristálypoharat is elnyerték. Bizonyítva ezzel is, hogy az éles nemzetközi versenyben is jeleskedhetünk, ha a nemzetközi követelményeknek megfelelő termékekkel jelentkezünk, s ha a gyártmányfejlesztést az illetékesek nem mellékes progVégső simítások az elkészült ablakokon. Akik végzik: Ján Hro- mádka, Mária Kretíková és Karol Serula (balról) ramként kezelik egy-egy vállalatban. Jozef Krcmár mérnök, az alur.tí- niumtermékeket gyártó üzem részlegének igazgatója utólagosan így beszélt az említett kiállításon elért sikerükről és a gyártmányfejlesztési programjukról:- Kiállítási részlegünket a CONECO ’80-on a KGST-tagorszá- gok és egyéb országok képviselői egyaránt négy érdeklődéssel tekintették meg. A kubaiak például nagy figyelmet tanúsítottak azon alumíniumtermékeink iránt, amelyek különösen a repülőtéri épületek belső díszítése során jól alkalmazhatók. Az esetleges szállításokról a havannai repülőtér építéséhez a kiállításon folytattunk tárgyalásokat. 1980-ban szovjet partnereink ilyen irányú igényeinek, megrendeléseinek tettünk eleget. A tallini és a Vnukovói repülőtér építéséhez szállítottunk ezekből az alumíniumipari termékekből, s megrendelések érkeznek a tbiliszi és a jereváni repülőterek építéséhez is.- Kiváló szerkezeti megoldásai és esztétikai tulajdonságai révén a nálunk készült ablakok és ajtók és egyéb könnyűszerkezeti építőelemek Astól Ágcsernyöig közkedveltek és keresettek - mondja Peter Simko mérnök, az építőszerkezeti elemeket gyártó részleg vezetője. Havonta megközelítőleg hetven típusú ablakot és ajtót, illetve alumínium épületburkoló elemet gyártunk. Megrendelőink közé tartóik többek között a prágai Stavivá, a bratislavai Priem- stav és Stavoindustria, a turanyi Drevina és több más vállalat. Karol Krist mérnök, a csomagolástechnikai termékeket gyártó részleg vezetője ugyancsak az alumínium felhasználhatóságának sokrétűségét bizonyítja szavaival. Elmondja többek között, hogy évente körülbelül 20 millió tubust szállítanak a bratislavai Kozmetika vállalat számára, valamit a Liptovsky Mikulás-i konzervgyárnak; ez utóbbi a ziari tubusokba csomagolja a kiskereskedelmi hálózatba kerülő mustárt. Jelentős mértékű a részleg redőnygyártása is, 1980 háromnegyedévében például 30 millió korona értékű alumí- niumredöny hagyta el a vállalatot. A redőnygyártásuk azonban még egy szempontból jelentős. A gyár fejlesztői ugyanis bebizonyították, hogy milyen előnye van a szocialista országokkal folytatott nemzetközi együttműködésüknek. A SUPER 80 típusú redőny kifejlesztésén és megszerkesztésén például szorosan együttműködtek a Budapesti Redönygyárral, s az egyezmények keretében a gyártásban is folytatják ezt a hasznosnak tűnő kooperációt. A redőny előállításához szükséges alkatrészek és szerkezeti elemek felét a budapesti, felét pedig a ziari gyár készíti, és a két vállalat sorozatokban bonyolítja le egymás között a szükséges csereszállításokat. A gyártmányfejlesztés az alumíniumfeldolgozó gyárban azonban korántsem merül ki az említett példákban. Jelentős gyártmányfejlesztési programot valósítanak meg például az alumíniumhuzalgyártásban is. Valamennyi új termékük arról tanúskodik, hogy valóban ügyes, a kor követelményeit tekintetbe vevő kutatási-fejlesztési dolgozóik vannak. S az is örvendetes, hogy az aránylag gyors termékváltás, a választék állandó bővítése nem veti vissza a termelést, ellenkezőleg, az erőteljesen növekedik; 1980-ban már túllépte a 980 millió korona értéket, s a hetedik ötéves tervidőszakban további 20 százalékos növekedéssel számolnak. Ha pedig ennek a nem éppen könnyű feladatnak eleget akarnak tenni, akkor továbbra is az intenzív fejlesztés útján kell haladniuk. Vagyis: növelniük kell a munkatermelékenységet, fokozniuk a munkaidő kihasználását, a progresszív termékek gyártását. Mindez pedig csak úgy valósítható meg, ha a fejlesztésben és a termelésben dolgozók továbbra is szorosan együttműködnek. Július Tadian Emília Mociková és Alzbeta Bugárová a bratislavai Kozmetika vállalat számára készíti elő a tubusszállítmányt (A szerző felvételei) Sokhasznú természeti kincseink Erdőgazdaságunk és vízgazdálkodásunk eredményei és feladatai , Erdők, folyók, tavak... Varázsuk van ezeknek a szavaknak. Sűrű csalitos vadonban tett barangolások, nagy lubickolások, horgászások színhelyei. Más téren még több hasznunk van természeti kincsekből. Fából készült bútorok közt élünk, fűtésre is használunk fát. Számos iparágban és a mezőgazdaságban is sok víz kell a mindennapi munkához, háztartásunk sem nélkülözheti az éltető nedvet. Nagy létszámú az erdőgazdasági és vízgazdálkodási szakembereknek, dolgozóknak a csapata. Ezek a dolgozók idevágó tervek alapján facsemetét nevelnek, erdősítenek, fát termelnek ki, vízi erőmüveket, víztárlókat terveznek és építenek, vízvezeték-hálózatot bővítenék, gátakat emelnek, partokat erősítenek, szennyvíztisztítókat létesítenek stb. A Szlovák Szocialista Köztársaság Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztériumában e munkákat, feladatokat közelebbről bemutató tájékoztatást kaptunk. Pontosabban arról, hogy mennyire volt eredményes e tárca irányítása alatt dolgozók munkája a hatodik ötéves tervidőszakban és milyen feladatok várnak rájuk a 7. ötéves tervidőszakban. FÁTÓL AZ ERDŐT A CSKP XV. kongresszusa az erdészeti dolgozók első számú feladataként az erdőgazdálkodás eredményességének a növelését jelölte meg. Melyek ennek a módjai? A fák legnagyobb ellensége a szélvihar, a fákra telepedett hó és jég. Nemesítéssel viszont fokozható egyes fafajtáknak a természeti csapásokkal szembeni ellenállóképessége, s az ilyen facsemetékből felserdülő fákban kevesebb kárt tesz a szélsőséges időjárás. A fásításban, új erdők létesítésében figyelemre méltó eredmények születtek 1976 és 1980 között; 93 ezer hektárnyi területet erdősítettek. Ez olyan befektetés, ami csak sok-sok év után kamatozik, de mulaszthatatlan kötelesség. A burzsoá köztársasáq idején az erdőgazdálkodásban megmutatkozott hiányosságok még ma is éreztetik hatásukat. Csak irtották az erdőt, de új fákat nem ültettek a kivágottak helyébe. Ma okosan, megfontoltabban gazdálkodnak az illetékesek értékeinkkel, s lehetőleg csak az elöregedett erdörészeket ítélik kivágásra. Fontos feladatként szerepelt az utóbbi évben az erdei utak hálózatának további bővítése. A favágók a fejszét már villanyfürészre cserélték, a favontatásnál pedig lovak helyett lánctalpas traktorokat használnak. Ez utóbbiaknak pedig szűkek az erdei ösvények, csakis szilárd talajon tudnak mozogni. A fakitermelés többi műveletét, a rakodást, a raktározási munkákat is tovább gépesítették. . A gépesítés 1980 végére elérte a 94 százalékot. A jobb munkakörülmények lehetővé tették a jobb fakitermelési eredmények elérését. Az elmúlt öt évben közel 25 millió köbméter fát termeltek ki az erdőgazdaságok, 194 ezer köbméterrel többet a tervezettnél. Egy köbméter fa kitermelési költségei 17 koronával csökkentek. „Építs házat, ültess fát!" E bölcs felszólítás második részében foglaltaknak maradéktalanul eleget tesznek erdészeti dolgozóink. A hetedik ötéves tervidőszakban közel 100 ezer hektárral kívánják növelni az erdőterületet, és csakis mezőgazdaságilag megmüvelhetetlen területeket ültetnek be facsemetével. A fautánpótlásban pótolhatatlan szerepet játszanak a faiskolák. Az erdőgazdálkodás e fontos szakaszán változtatásokra kerül sor az elkövet- . kezó években. A faiskolákat összevonják, nagyobb kiterjedésű, a követelményeknek megfelelő létesítményekben folyik majd a facsemeték nevelése. A fakitermelés nem növekszik számottevően, csupán 5,4 százalékkal. Ezért a fafeldolgozó iparnak mindent meg kell tennie a faanyag ésszerű felhasználására, az eddig hulladéknak számító részek értékesítésére. A rendelkezésre álló feldolgozó technológia ezt lehetővé teszi. Ml VAN A FELSZÍN ALATT? A fentebb elmondottak alapján már jobban látjuk a fától az erdőt. Ha mosni, mosakodni, mosogatni, vagy éppen főzni akarunk, akkor egy beidegződött mozdulattal kinyitjuk a vízcsapot, és máris folyik belőle a műveletekhez nélkülözhetetlen tiszta víz. Amíg azonban a föld alól vagy a folyóból eljut a konyhánkba, fürdőszobánkba, hosszú utat tesz meg. Kutakból, folyókból a víz útja szűrőállomásokon, vízvezeték-hálózaton keresztül érkezik rendeltetési helyére. Sikernek könyvelhető el, hogy a kongresszusi határozatnak megfelelően hat százalékkal növelték a nyilvános vízvezeték-háldzatból a lakosság vízellátását. 1977-ben befejezték a nagy vízügyi beruházás, a Liptovská Mara-i vízi erőmű építését, s négy víztárolót építettek, amelyek a környékükön levő gyárak zökkenőmentes vízellátására és nagy mezőgazdasági területek öntözésére alkalmasak. Azért pedig, hogy az árvizek minél kevesebbszervámolhas- sák meg a termést, a folyókon 32 helyen végeztek szabályozási munkát. A Gabőíkovo-Nagymaros Dunai Vízlépcsőrendszer építése'nagy erőpróbát jelent az ágazat számára. Ez a legnagyobb beruházás, amelyet e tárca irányítása alatt a felszabadulás óta megvalósítanak. A feladat végrahajtása nagy felelősséget ró a vízügyi szakemberekre. Horgászok a megmondhatói, milyen károkat tesz a szennyezett víz a halállományban. A folyók, patakok vizébe került szennyező anyagok még sok más szempontból is károsak, éppen ezért már évekkel ezelőtt szükség- szerűvé vált szennyvíztisztítók építésének megkezdése. E téren azonban nagyon csekély előrelépés történt az elmúlt öt évben, pedig 3,6 milliárd koronát irányoztak elő erre a célra. Viszont speciális építési technológia és kapacitás hiánya miatt 1 milliárd koronát nem fektethettek be. így a szennyvíznek ma még csupán a 60 százalékát tisztítják, mindössze 8 százalékkal nagyobb hányadát, 1981. mint 1976-ban. A többi tisztítatlanul kerül a folyókba, I. 11. patakokba. A hetedik ötéves tervidőszak egyik nagy feladata lesz változtatni ezen az áldatlan helyzeten. Figyelemre méltó még, amit a vízgazdálkodás terén maguk elé tűztek az illetékesek 1981-85-re. Ezek közé tartozik Bratislava árvízvédelmére megkezdett építkezés és a kelet-szlovákiai síkságon a nagyarányú vízgazdálkodási program megvalósításának folytatása. Ez utóbbi a lecsapolási hálózat bővítéséből és a szivattyúállomások átépítéséből áll. Az előrelátó, megfontolt beavatkozás az erdők, vizek életébe fokozza azok társadalmi hasznát, és nagyobb lehetőséget nyújtanak berkeikben, környékükön és üdülésre is. Ez pedig ugyancsak nem elhanyagolható szempont. a. KOVÁCS ELVIRA 6 ÚJ SZÚ
