Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-05-31 / 21. szám
1961. V. 31. Az SZKP szociális programja A novoszibirszki metró építői METRÓ SZIBÉRIÁBAN Az SZKP XXVI. kongresszusa alatt rendezett sajtókonferenciákon a külpolitikára, a gazdaságra vonatkozó kérdéseken kivül a külföldi újságírókat nagyon érdekelte az SZKP szociális stratégiája és ennek eredményei. Trevor Monroe, a Jamaicai Dolgozók Pártjának főtitkára kijelentette: ,,A szovjet kommunisták, a szovjet nép joggal lehetnek büszkék a szociális-gazdasági téren elért eredményeikre. A szovjet emberek régen megszabadultak a munkanélküliségtől, attól az aggodalomtól, hogy nem tudják kifizetni az orvosi számlát, gyermekeik tandíját, s milyen lesz a sorsuk öregkorukban.“ A szovjet emberek évről évre jobban élnek. Jólétük további fokozásáról gondoskodik „A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlődésének fő irányai“ - ezt a tervezetet a XXVI. kongresszuson fogadták el. Az új ötéves terv időszakában tovább növekszik a nemzeti jövedelem; öt év alatt ez 18-20 százalékot ér el. Az Iparban kiemelt ütemben fejlesztik a fogyasztási cikkek termelését - a B-szektorhoz - tartozó termékek gyártását. Nem véletlen, hogy az A-szektorhoz - termelési eszközök - tartozó ágazatokkal szemben ezek az iparágak részesülnek elsőbbségben. Bár a nép jólétének javítása mindenkor a párt fő célja volt, mégis elsősorban a nehézipart - az ország gazdaságának és védelmi erejének alapját kellett fejleszteni. Most az ország gazdasági potenciálja lehetővé teszi az iparnak olyan célokra való összpontosítását, amelyek közvetlenül a szovjet emberek személyi szükségleteinek kielégítésével függnek össze. A stabil gazdasági fejlődés módot nyújt az egy főre jutó reáljövedelem állandó emelésére. A 11. ötéves tervben ez 16- 18 százalékkal növekszik, ugyanakkor a kiskereskedelmi áruforgalom 22-25 százalékkal bővül. A társadalmi fogyasztási alapokról külön kell szólni. A kongresszuson például ilyen számadatokat említettek: a legutóbbi ötéves időszakban a társadalmi alapok körülbelül egyharmadával növekedtek; csupán 1981 -ben 121,5 milliárd rubelt érnek el. Ez azt jelenti, hogy az állam továbbra is mentesíti polgárait az orvosi ellátás költségeinek, a fő és középiskolai tandíjnak megfizetésétől. A lakbér, a városi tömegközlekedés viteldíja alacsony marad, az alapvető közszükségleti cikkek ára is. A szociális-gazdasági programok fejlesztésére szánt állami támogatás nagyságát a következő számadat érzékelteti: csupán a nyugdíjak és a segélyek fizetésére az állam jelenleg évente 43 milliárd rubelt költ A múlt ötéves tervben óriási lakásépítés folyt. A kongresszuson nemcsak az e téren elért sikerekről esett szó, hanem a komoly hiányosságokról is. Anatolij Szurovcev, ismert moszkvai építőmunkás elmondta, hogy brigádja részt vett az új moszkvai lakónegyedek, valamint az egyedi olimpiai objektumok építésében A 10. ötéves tervben a brigád feladatát négy év alatt teljesítette. Arról is szót ejtett, ami az építőket gátolja. Például nagy hiány van gépesített munkaeszközökben, a szervezettség is kívánnivalót hagy hátra. A felszólalásában kifejtett kritikát, javaslatokat részletesen elemzik, s a legközelebbi ötéves időszakra szóló terv végleges kidolgozásánál figyelembe veszik. A szovjet kommunisták fórumán lezajlott vita fontos témája volt a közegészség- ügy. A KB beszámolójában és a felszólalásokban szó esett a szovjet orvostudomány nagy eredményeiről, annak szükségességéről, hogy megjavítsák a rendelő-, és járóbetegkezelö-intézetek munkáját Ligyija Gyacskova falusi orvosnő elmondta, hogy szülőföldjén, a belgorodi területen, ahol egymillió-háromszázezernél kevesebb ember él - 240 poliklinika és járóbeteg-rendeló, mintegy 500 iskola előtti gyermekintézmény működik; 3500 orvos, több mint 13 000 egészségügyi középkáder nyújt segítséget a lakosságnak Gyacskova az eredményekkel elégedett ugyan, de azt a kívánságát fejezte ki, hogy tovább kell javítani a kórházaknak és a rendelőintézeteknek legújabb technikai felszereléssel, nagy hatékonyságú orvosságokkal való ellátását. A sajtóközpontban akkreditált újságírókhoz majdnem mindennap pártküldöt- ségek látogattak el, amelyek az egyes szovjetköztársaságokból érkeztek Kazahsztán delegációja egyik tagjának, Ja- kov Gering kolhozelnöknek, különösen sok kérdést tettek fel. Mi érdekelte az újságírókat? L. I. Brezsnyev kongresszusi beszámolójában kifejtette, hogy a hetvenes években folytatódott a társadalom valamennyi osztályának közeledése egymáshoz, s többek között a munkások és a kolhozparasztok munkája is közelebb került egymáshoz. Természetesen vannak még elmaradott gazdaságok, olyan falvak, ahol megfelelő átszervezés, felújítás, közművesítés szükséges, s még sok erőfeszítés kell a falu kulturális-szociális életkörülményeinek megjavításához. De már ma is kellemes ellátogatni sok kolhozba és szovhozba, az ember jóleső érzéssel lép be a tágas házakba, ahol a városi kényelem szervesen összekapcsolódik a falusi élet sajátosságaival. Vajon az ö kolhozában az életkörülmények közelebb kerülnek-e a városiakhoz? Ezt kérdezték az újságírók J. Ge- ringtől. Ö azt felelte, hogy a kolhoz megnövekedett bevételeiből igen nagy anyagi eszközöket fordítanak a falu szociális fejlesztésére. A legutóbbi ötéves tervidőszakban csupán az egészségügyi ellátásra és kulturális célokra kétmillió rubelt szántak. A kolhozban ötezer ember él, mindegyikükre átlagosan 14 négyzetméter lakóterület jut. Százötven ágyas kórház épült; az általános iskolákon kívül zeneiskola is van. Minden szülő gyermekét bölcsődébe, vagy óvodába adhatja. Mindegyik házban gáz és távfűtés van. A legutóbbi ötéves terv idején megszűnt a lakosság városba áramlása. Sőt, több mint háromszáz család költözött a faluba, s ezek a kolhoz tagjai lettek. A 396 fiatal közül, aki ezalatt a hadseregben szolgált, 384 tért vissza a kolhozba. E döntésükben jelentős szerepet játszott az a körülmény, hogy a kolhoz vezetősége házat bocsát a leszerelt fiatalok rendelkezésére. Valamennyi kongresszusi felszólalást az a gondolat hatotta át, hogy elfogyasztani csak azt lehet, amit megtermeltek, és a szovjet emberek életkörülményeinek további javítása intenzív alkotómunkájuktól függ. Mint L. I. Brezsnyev beszámolójában kijelentette, a párt és a kormány nagy erőfeszítést tesz, hogy az emberi munkát ne csak termelékenyebbé, hanem tartalmasabbá is tegye. És e téren a kétkezi, alacsony képesítést igénylő és nehéz fizikai munka megszüntetésének van a legfontosabb szerepre. Ez nemcsak gazdasági, hanem társadalmi probléma is. Sajnos azonban, mutattak rá a kongresszuson - akadnak még olyan gazdasági vezetők, akik a gazdasági kérdések mögött nem látják a szociális mozzanatok fontosságát. Ezeknél a gazdasági mutatók rosszabbak, mint szomszédaiknál, akik megértik, hogy az emberek jobban és szívesebben dolgoznak ott, ahol érzik, hogy állandóan gondoskodnak munka- és életkörülményeik javításáról. Ugyanakkor - mint L. I. Brezsnyev megállapította - az anyagi és erkölcsi ösztönzők rendszerének állandóan gondoskodnia kell minden ember munkájának igazságos és objektív értékeléséről. „Mindenképpen ösztönözni kell a lelkiismeretes dolgozókat, semmiféle lehetőséget sem szabad hagyni a naplopóknak és a selejtkészítöknek ahhoz, hogy hitvány munka mellett jól éljenek - jelentette ki L. L Brezsnyev a XXVI. kongresszus küldötteinek lelkes tapsa közepette - Aki jobban akar élni, annak többet és jobban kell dolgoznia“. OLEG KASIRIN Moszkvában 1932-ben már megkezdték az első szovjet metró építését, miközben az utakon még 37 ezer konflis kerekei zörögtek. Tettek-múltak az évek, Moszkva sokat változott, fejlődött, s átadták a metrót is. Később másutt is lefektették a földalatti vonalakat: Leningrádban, Kijevben, Tbilisziben, Bakuban, Harkovban, Taskentban, Jerevánban... Jelenleg Novoszibirszkben építik a metrót A FAGY BIRODALMÁBAN Novoszibirszk, Nyugat-Szibéria legnagyobb ipán, tudományos és kulturális központja a Szovjetunió tizenegyedik „metrós“ városa lesz. Az építőknek nagy nehézségekkel kell megbirkózniuk, a zord éghajlati viszonyok miatt el kell térniük a bevált építési módszerektől. A leendő metróállomások bejáratait a gyakori negyvenfokos hideg és hóviharok ellen üvegezett csarnokkal veszik körül. Az Ob folyón átívelő metróhíd egész szakaszán hasonló módszerrel akadályozzák meg, hogy a híd közúti részét hó torlaszolja el. Az állomások néhány földalatti előcsarnokát úgy tervezték, hogy a környező épületekből a mozgóléprcsök közvetlenül a metróhoz vezetnek. Az első szibériai metró építésénél nemcsak a nagy fagyok, hanem a város fekvése is sok problémát okozott. Országos viszonylatban is kiemelkedő, hetedik - helyet foglalja el Novoszibirszk a maga egymillió 800 ezer lakosával, területét tekintve predig a harmadikat, 500 négyzetkilométernyi területen fekszik. Amellett a kilométernyi széles Ob folyó mindkét prartján, az üzemek közé éprült, s a ,,mik- rovárosok“ láncaként fejlődött ki. Kérdés, hogy a metró közölebbhozza-e egymáshoz a távol eső kerületeket? Artur Krasznopotszkij, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese derűlátóan nyilatkozik: „A metrónak meg kell oldania ezt a prroblémát, könnyi- tenie kell a városi közlekedés gondjain. Jelenleg egy új közlekedési forgalmi sémán dolgozunk, több városi főútvonalat rekonstruálunk. A közelmúltban épült fel az Ob folyón egy közúti híd, amely megváltoztatta a környék építészeti arculatát: sok régi, rozzant házat lebontottak, helyükön tereket, parkokat létesítettek. Több utcát harmincméteresre szélesítettek ki. Tulajdonképrpren már a metró építésének előkészítésekor megrajzoltuk az ezredforduló Novoszibirszkének képiét. Új városközpontot akarunk építeni, s a metró egyik állomását a főtérhez közel tervezzük.“ Általában az utasoknak legalább öt piercet kell várakozniuk buszra, villamosra vagy trolira. Nyáron ez nem okoz különösebb gondot, de télen, a csikorgó szibériai hidegben minden püffc órának tűnik. Novoszibirszknek valóban égető szüksége van a metróra, ezért az építők a lehető leghamarabb üzembe akarják helyezni az első 13 kilométeres, 10 állomásos szakaszt, összesen 36 állomása lesz a metrónak, a három útvonal hossza piedig 52 kilométer. A kivitelezés során mindig figyelembe veszik az esztétikai szempontokat is. A Szibéria metró sem kivétel. Novoszibirszk utcáit exkavátorok szántják fel, a szerelők cölöpöket vernek le a leendő állomások helyére, az építők predig a belső részek kialakításán dolgoznak. A város közelében húzódó lelőhelyekről származnak a díszítöanyagok: a fehér. meggyszirü, zöld márvány és gránit. Minden állomásnak sajátos képiét kölcsönöz a fa és rozsdamentes acélfalmezó, amely Nyugat-Szibéria természeti szép>- ségeíröl és történetéről „mesél“. A novoszibirszki metró azonban nem az egyetlen lesz Szibériában: a következőt Omszkban építik meg. Nyugaton a szovjet metró népszerűségét gyakorta a személygépikocsik hiányával magyarázzák Ugyanakkor Moszkvában a személyautók száma évente tíz százalékkal nő, s a metró utasainak száma ennek ellenére emelkedik. A gyorsaságon és a kényelmen kívül a szovjet metró ráadásul még rendkívül olcsó is. A Szovjetunió minden városában egységes a díjszabás: öt kop>ejka (mintegy hét amerikai cent), az átszállások számától függetlenül. Ezért veszi igénybe a moszkvai metrót évente átlag 2132 millió ember, ugyanakkor Tokióban csuprán 1780 millió utas, Párizsban 1180, New Yorkban p>edig 1070 millió. Londonban a földalattin mindössze negyedannyi ember utazik, mint Moszkvában A szov- jett főváros metróvonalainak kiterjedését és állomásainak számát illetően azonban lemarad az említett városoktól. A metróhálózat országos méretű fejlesztése nagyon sok anyagi ráfordítást igényel. Moszkvában a metróvonalak föld alatti mélységétől függően, egy kilométernyi szakasz megépítése 8-12 millió rubelbe kerül az államnak. Más városokban a terep geológiai adottságai még több fejtörést okoznak, és tetemesebb költséget jelentenek. A szakemberek kiszámították, hogy a Szovjetunióban a metró csupián 33 év múlva térül meg. Ám nem mindig a gazdasági megfontolások a döntőek, sok esetben a társadalmi célok kerülnek előtérbe: a metrónál az, hogy kényelmes, gyors és olcsó közlekedési feltételeket teremt az utasoknak. Szovjet tudósok véleménye szerint valamennyi milliós városnak szüksége van metróra. A SZOVJETSZKAJA SZIBIR című lap anyagai nyomán A Novoszibirszkben épülő metró Ga- garinszkaja állomásának vázlatos képe
