Új Szó - Vasárnap, 1981. január-június (14. évfolyam, 1-25. szám)
1981-05-24 / 20. szám
Csók István: Báthory Erzsébet (olaj) A képtár dolgozóinak száma az igazgatóval együtt három. Ez nemcsak azt jelenti, hogy időnként minden alkalmazottnak vállalnia kell a tárlatvezető szerepét (vasárnap-hétfő kivételével naponta 10-töl 18 óráig tekinthető meg az állandó kiállítás), hanem azt is, hogy egy személyben több funkciót is betöltenek. Az állandó tárlaton kívül a kiállítóteremben évente 6-8 kiállítást szerveznek. A városban működik - és igen eredményesen - a képzőművészek baráti köre, amely rendszeresen kiállít a CSEMADOK-teremben, s remélhetően a jövőben felveszik a kapcsolatot a galériával.- Milyen szerepet tölthet be a képtár a járás életében?- A galéria és a községek között megegyezés jöhet létre, egyes kiállításokat falun is megrendezhetünk. Ebben az évben négy helyre, Párkányba, Surány- ba, Bánovba és Szögyénbe viszünk egy-egy kiállítást.- Milyen tervei vannak a képtárnak, lehet-e majd bővíteni, illetve cserélni az anyagot?- Ha lesz rá lehetőség, ha kapunk még helyiségeket, esetleg másik épületet, szeretnénk még kibővíteni a 16-17. századi alkotásokkal. Nem mintha mi szeretnénk vásárolni, erre pénzük sincs és ma már nem lehet ilyen régi képekhez hozzájutni. Zmeták festőművész az említett kollekciót is a városnak adja, de egyelőre nincs hová tenni. Ugyanúgy helyhiány miatt nem tudtuk még elhozni tőle a grafikát sem. Évekig tartó huzavona után kapott csak helyet a képtár, hiszen a művész sok évvel ezelőtt felajánlotta a gyűjteményét. 1981. V. 24. 11 Az ünnepélyes megnyitó tavaly novemberben volt, de rejtély, hogy miért nincs nagyobb visszhangja az érsekújvári (Nővé Zámky) Művészetek Galériájának. Jómagam is kétkedve fogadtam a hírt, kételkedtem benne, hogy ilyesmi volna a városban, mindaddig, amíg el nem mentem - gyönyörködni. A galéria teljes anyagát Ernest Zmeták festőművész ajándékozta szülővárosának, s azt hiszem, minden újvári büszke lehet, mert ilyen jellegű képtár egész Szlovákiában nincs több. Részben azért, mert kevés a magángyújtó, meg azért is, mivel a magángyüjtök rendszerint nem szakértők. A művésztől a legszebb gesztus, hogy 40 évi gyűjtése eredményét - képeket, szobrokat, bútort, plasztikát, grafikát s a saját képei közül egyet - névjegyként - a városnak adományozta. Az állandó tárlat a vnb épületében kapott helyet, a második emeleten. Igazgatója Mlynárik István lett.- Ezerkiiencszáznyoicvan januárjában kezdtük meg a 350 négyzetméternyi alapterület átalakítását. Óriási munkát végeztek a kivitelezők, és eléggé gyorsan, mert ősszel már megnyílhatott a képtár. Három teremben 165 tárgyat állítottunk ki, az elsőben 18. és 19. századbeli osztrák és német festők képei valamint korabeli bútorok vannak, a második teremben helyeztük el a 19- 20. század hazai művészeinek alkotásait, a harmadikban pedig a 19-20. századi magyar festők képeit, szobrait.- Kissé zsúfoltak a termek,..- Itt az eísó emeleten néhány helyiség kiürül, de nem tudtom, megkapjuk-e. Nagyon jó volna, ha a Gorkij utcai kiállítóterem is itt lehetne, ha a látogató megnézné a tematikus kiállítást, ami állandóan változik, és utána megtekintené az állandó tárlatot is.- A Gorkij utcai kiállítóterem négy éve működik, elég intenzíven. Milyen a látogatottsága?- Nyolc-tízezer látogatója van évenként, ami újvári viszonylatban kevés. Pedig igen változatos kiállításokat rendezünk. A pártkongresszus tiszteletére azoknak a művészeknek az alkotásaiból válogattunk, akik a járás területén élnek vagy rövidebb-hosszabb ideig itt dolgoztak -, hogy csak néhány nevet említsek, Zmeták, Csicsátka, Gergelyová, Szudotszky, Nagy János, Melis György, Vanek Imre, Jaksics Ferenc, Rostoka, Luzsica, Szabó László. Marcinová, Gertsner, Tvrdon, Július Barta, Zsilincsanová, Bartusz György szerepeltek többek között a kiállításon, és külön kiállításon mutattuk be Emest Zmeták képeit.- Feltűnt, hogy 18-19. századi osztrák és német festők képei között nagyon sok ismeretlen szerző müveként szerepel.- Eltelik egy kis idő, amíg az ismeretlen szerző ismertté válik, illetve amíg százszázalékosan bebizonyosodik, hogy egy kép X. festő alkotása. A ,,legerősebb" terem kétségkívül a 19-20. századi magyar festők terme. Olyan nevekkel találkozhatunk mint Rud- nai, Aba-Novák, László Fülöp, Csók István, Egry József, Székely Bertalan, Szinyei Merse Pál...- A régi festményekkel általában sok a probléma, a páratartalomnak és a hőmérsékletnek állandónak kell lenni. Milyen állapotban vannak a képek?- Néhány képen fizikai elváltozást vettünk észre, repedezni kezdtek, talán a környezetváltozást sínylették meg, mivel a festőművésznél alacsonyabb volt a hőmérséklet. Az ideális hőmérséklet 19-21 fok, ez nálunk olykor ingadozik, központi fűtés van, 24-26 fokot is mértünk. Ezen könnyen tudtunk segíteni, csökkentettük a radiátorok számát. Az optimális pára- tartalom 55-60 százalék, ezt biztosítani tudjuk - egyelőre egyszerű szobaszökökutakkal. Létezik egy segédfüzet, a felügyelők naponta jegyzik a hőmérsékletet és páratartalmat. Azonkívül egy nyitrai restaurátor mindegyik képnek elkészítette a kórlapját, így pontosan tudjuk, hogy milyen állapotban vstnnak jelenleg a képek. A város büszke lehet a galériára. De furcsa, hogy évekig kellett várni megfelelő helyiségre. Emest Zmeták azóta is ajándékoz egy-egy újabb képet, szobrot, s hogy mikor kerülnek a 16-17. századi festmények Újvárba, az csak azon múlik, hogy kap-e megfelelő helyet a képtár. Kassák Lajos özvegye tudomást szerezve az újvári galériáról, szintén felajánlotta férje néhány képét... KOPASZ CSILLA Tizenkilencedik századi ismeretlen szerző lovas szobra (Martina Procházková felvételei) Mogyeszt Muszorgszkij rövid életet élt. Alig negyvenkét esztendős volt, amikor 1881-ben Pétervárott meghalt. De halhatatlan alkotásokat hagyott hátra, olyan gondolatok és eszmék maradtak utána, amelyek mind a mai napig fontosak az emberek számára... „Én a népet nagy személyiségnek tekintem, melyet egyetlen eszme hevít" - ezt vallotta a zeneszerző, és alkotó tevékenységével igazolta mindezt. Ó volt az első, aki nagy tömegben szerepeltette a szabadságra vágyó népet az orosz színpadon. A népi dallam, a népélet, a nemzeti jellem iránti érzék, alapos megfigyelöképesség- ezek Muszorgszkij roppant egyéniségének összetevői. Művészi palettája sokszínű, öt operát, számos kórus- és szimfonikus zenekari müvet, zongoradarabot, dalciklust szerzett. Alkotásának csúcspontja: a Borisz Godunov és a Hovanscsina operák. Ez a Nagy Színház aranyalapja - mind a zene művészi erényei, mind pedig a művek előadása tekintetében. Bármerre szerepeltünk is a nagyvilágban - a Borisz Godunov mindenütt a legelső volt. Gyönyörűek a népi jelenetei, fontos helyet foglalnak el az operában. Csodálatos a zenéje, amely a népi tiltakozás elemi erejét tükrözi vissza. Partitúrájából őszinte, igaz érzés és keserűség, annyi bánat, felháborodás és elragadtatás csendül ki- hogy az ember szeretné minden energiáját, egész szeretetét arra áldozni, hogy feltárja páratlan gazdagságát. A zeneszerző operáinak témájául Oroszország történelmének bonyolult fordulópontjait választotta. És mindenkor a népből indult ki. Nemhiába fordult Puskin művészi örökségéhez, s tekintette alapnak a puskini klasszikus hagyományt: a nép és á népi jelenetek ábrázolását. Operáiban a népi sors és az egyes személyiségek sorsa feszes csomóba kötődik. És a nép maga dönt az életéről. Emellett pedig ott vannak Muszorgszkij vígoperái, A menyegző és A szorocsinci vásár, amelyeket bővérű népi humor hat át. Muszorgszkij száz évvel ezelőtt született a Pszkov környéki Karevo faluban. Származására nézve nemesember, eredeti foglalkozását tekintve gárdatiszt volt - és jómódban, gondtalanul élhette volna le életét. Ó azonban a művészpályát választotta, amely abban az időben nélkülözéssel volt tele. Muszorgszkij mindegyik románca nekem szinte rövid novellának tűnik. Például A halál dalai és táncai-ez olyan ciklus, amelynek mindegyik képe lélekbe markoló, tragi- kusságával, mélységével megrendítő. Milyen keserű kétségbeesés csendül ki Trepakjából! És mennyire túlárad az ember szíve a nemes érzésektől - „a gyermekkor érzéseitől", amikor Muszorgszkij Gyermekszoba ciklusát hallgatja. Az énekesek mesélnek, s bármely ország bármilyen közönsége megbúvölten hallgatja ezt a zenét... Muszorgszkij zseniális újítóként vonult be az orosz művészet történetébe. Zenéje: szevedélyes, hatalmas, szobor szerűen plasztikus, az eleven életből ellesett; ezt ó bárki másnál finomabban érezte valamennyi kontrasztjában, ez teszi művészetét élővé, mindmáig lüktetővé. Szovjetunióban sok mindent tettek Muszorgszkij életművének széles körű népszerűsítése érdekében. Operái a legtöbb zenés színház műsorán szerepelnek: Moszkvában és Novoszibirszkben, a balti városokban és Ukrajnában, Grúziában és Közép-Ázsiáiban... De ezek a művek Milánó, London, Párizs, Róma és New York színházaiban is hallhatóak. Sok orosz énekes Muszorgszkij műveiben érte el művészetének tetőfokát. A nagy Saljapin három basszusszólamot énekelt a Borisz Godunovban: Borisz cár, Pimen és Varlaam szerzetes szólamát. Ivan Petrov, a Nagy Színház ismert énekese Borisz szerepében hódította meg a párizsiakat, a Félkegyelmű szerepe pedig Ivan Kozlovszkijnak, a Nagy Színház hírneves magánénekesének parádés alakítása volt. Jevgenyij Nyesztyerenko, a színháiz jelenlegi vezető énekese nemcsak a hazai színházban énekli Boriszt, hanem a La Scalában és a Metropolitan Operában is, Bulat Minzsilkijev, kirgiz basszusénekes pedig a Nagy Színház egyesült államokbeli turnéja során lépett fel Borisz szerepében. Muszorgszkijt nem lehet múlt időben említeni. Ó mai, sőt mi több: a jövöé. Muzsikája továbbra is jótékony befolyással van sok mai zeneszerző alkotó koncepciójára, elsősorban Dmitrij Sosztakovicsot kell említeni. Az ő Katyerina lzmajlová\ában vajon nem érezhető Muszorgszkij lendülete? A Borisz Godunov és a Hovanscsina Sosztakovics művészi átdolgozásában pedig- lenyűgöző munka. Szergej Prokofjev sem mellőzte Muszorgszkij tapasztalatait, Háború és béke című operájában például érezhetjük ezt... Muszorgszkij hatalmas ős- ereje csendül ki manapság Georgij Szviridov Patetikus oratóriuméból, amelyet Majakovszkij versére írt. Muszorgszkij közel áll Rogyion Scsedrinhez is - nézzük például a Holt lelkek című alkotását. Vagy Anatolij Holmi- novhoz, Gogol műve nyomán szerzett kamaraoperáihoz- A hintóhoz és A köpönyeghez, Andrej Petrovhoz - Első Péter operájához. Nemhiába ünnepük az idén világszerte sikerrel a Mu- szorgszkij-évet. Ő mindig bennünk, a lelkűnkben él, ott van alkotásunkban, egész jelenünkben... JURIJ SZÍ MONO V, a moszkvai Nagy Színház vezető karmestere udUim[juWUU,lJ m m hmáh
